Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-01-26 / 8. szám

haszon daczára, az ország századok óta létező óhajtásai daczára, egy most haszonvehetlen, mér­földekre terjedő birtok földjének roppant becsszök­kenése daczára,­­s azon szégyen daczára, hogy a természet bélyegét nem láthatni rányomva, nem a civilisatio zászlóját kitűzve, egy végig láthatlan ’s minden termékenységgel megáldott vidéken! Ha pedig akarnának, ’s számadásuk alapos ,úgy csak egyed­ü­l ők fognak tőkét és kamatot uzsorá­san húzni a tájékból; ha nem teljesül számolásuk, el van veszve egy nagy, részint nem saját tőke, minden haszon mellett is, mit mások húznak be­lőle , s nemzedékek ijesztőinek vissza illy válla­latoktól, mellyek még is a műveltség és gazdag­ság fejlesztésére nélkülözhetlenek. Ebből kitetszik, hogy illy módon a művelődés alig tehetne minden században egy lépést, ’s egyesek vagy aránytala­nul gazdagodni, vagy szintolly mértékben káro­sulni fognának. De most tegyük fel, hogy a csatorna 100 forintos részvényekre építtetik, mellyek 10 száz­­tuk­as részekben fizettetnek be öt éven át féléven­­kint, — mennyi ember vehet most részt a fölebbi két három helyett az építésben? — Felelet: A kol­duson ’s legszegényebb napszámoson kívül minden ember az egész országban! itt csak havonkint 1 ft. 40 ki­t kellene meg­takarítni, mi hat hónap alatt 10 ftot , azaz egy részvény-részletet lenne, melly móddal ezren me£ ezren leendőének részvényesek még ama szegényféle emberek közül is, kik most havonkint 1 fr. 40 kr.nál többet pazarlanak el csapszékben, vagy lok­ériára. Vizsgáljuk most egész hasznát ezen alig észrevehető módon összekerített tőkének, melly sehol sem huzatott el valami nyereséges mű­­ágtól, sem kereskedéstől , és semmiféle ipar­ágra nem fordítathatott volna hasznosabban, minthogy illy eldarabolt kis mennyiségekben mindezen czélokra egészen hasztalan volna; --- számítsuk ki, mi hasznot hajtana egész országnak,­­s hogy ezenfelül 10—20 (­Angliá­ban 30 — 80%, — maga a bácsi csatorna is 6­0 %ig) kamatot hozna olly pénzmennyiségekért, mellyek után egyenkint nem is lehetne kamatot reményleni: bizonyosan bámulni fogjuk azon tom­pa eszü részvétlenséget, hogy a népet minded­dig erre meg nem taniták, sőt el fogunk borzadni a roppant hanyagság­os elmulasztások felett, hogy illy lángés­­­­szülte, csudahatásu , egyszerű és mindenütt ismert eszköznek olly kevés hasznát vették. Ki volna olly szív- és esztelen, hogy vonakodjék illy csekélység által kimerithetlen jót tenni az egész országgal, ’s egyszersmind tőke­pénzessé lenni általa!? Tegyük fel más országok vagyonstatistikája szerint, hogy hazánk 12 mil­lió lakosa közül csak ötszáz ezer takaríthat meg havonként 1­0­ 40 kit.V­agy az már öt év alatt 40 millió készpénzt lenne, (az egész öszveg, mellyet pénzművészeink képzeletjátéka csak pa­pirosból képes kisajtolni), mellynek segélyével Magyarországot mindennemű közlekedési eszkö­zökkel keresztülkasul el lehetne borulni, a nélkül, hogy az országot kölcsönök által zsarolnék. Ha ellenben tömérdek öszveg előteremtésére a sta­­luspapirosokat annyival kellene szaporítni, 's azt a kereskedéstől 's mezei gazdaságtól megvonni, hogy ismét csak a pénzcsarnokot éleszsze, 's is­mét csak a pénz­tözséreket gazdagítsa, úgy a kár nagyobb volna a haszonnál, mert a béke mü­vei és áldásai, 's a háború rombolása és ínsége ez esetben e­g­y i­r­á­n­t s­ú­l­y­o­s­o­d n­é­p a s­t­a­­tusra, háború és béke közt pedig nincs kö­zép állapot, mellytől könnyebbülést lehetne reményleni! (Folytatjuk) — s ki§(l(Mlovó íiíí. J?B. (. egyesület f. é. február 13 án délelőtti 10 órakor a n. casino­­ban közgyűlést fog tartani, mellyre az illető t, ez, tagok szíves megjelenése tisztelettel kéretik A ta­nácskozás főbb tárgyai lesznek : 1) a végrehajtó választmány 1841 ik évi munkálatiról előterjeszten­dő jelentés; 2) az 1840ki fiók- és 18 i 1 iki fő és fiókpénztári megvizsgált számadásokról­ jelentés; 3) számadás-vizsgáló bizottsági választás a folyó évre; 4) az alapszabályok 8ik pontjának a válasz­tottság által javaslott módosítása ; 5) tiszt­újítás. Költ Festen, január 23-án 1812. Kacskovics Lajos, egyesületi titoknok. Pesti néeigyesü­let. Múlt­ évi de­cember 29én Guerra Sándor társasága által az egyesület javára adott lovagjáték a rosz idő miatt kevés látogatót nyert, úgy hogy levonván a bevételből a költségeket, az egyesületnek csupán 56 váltó ft 56 kr. nyeresége maradt,mellyet azonban m. Örményi László úrnak 47 f. 30 krnyi adománya, ’s t. Nákó Jánosné asszonyság 37 ft. 30 krnyi aján­déka 141. váltó ftra 55 krra emelt. Bárha e siker nem olly bb, mint az, mellyet Guerra Sándor az első mutatványával eszközlött, mégis hálás elisme­rést nem kevésbbé érdemel az előbbinél, mert a nemes szándék, és a lovagtársaság igyekezete ugyanaz vala, ’s azért a pesti nőegyesület kedves kötelességeit ismeri, Guerra Sándor urnak ’s tár­saságának ugyanazon meleg köszönetét ez úttal is ismételni, mellyet az első, számára adott mutat­vány eredményének közlésekor kifejezett — Örven­­detesb ezen érdeklett eredménynél a­z. 1842. évi január 9én adott egyesületi bál sikere, melly a várakozást jóval felülmúlta. Ugyanis, ámbár a budaiakat a zajló dunai jég e báltól elzárta , mégis 2285. látogatója jön, sors pedig 2785 adaléke), mi összesen 6550 v­­ftot 50 krt hozott, mellyből levonván a költségeket (mellyek , ide nem számít­ván az Emmerling Károly városi táncztermek bér­lőjétől , a kialkudott világítási ’s muzsikaköltségből az egyesület szegényei javára elengedett, 125­0 forintot ( 1588 váltó ftra 20 krra terjedtenek) maradt az egyesületnek tiszta nyereségül 4962 ft. 30 кг. váltóban, ’s e szerint 172 ftal 25 krral több mint tavaly, 475 ftal 15 krral több mint 1840­z évben, 625 fttal 55 krral több mint 1839- ben ’s 1886 fttal 25 krral több mint 1838ban. Az egyesület e kedvező eredményt leginkább ideig­lenes elnöknője­­ mundi Derra Anasztázné szül. Zetti­­ Mária asszony buzgalmának köszöni, ki a bált elrendezte , ’s egyesülten a választmány illető tagjaival minden czélszerírt elkövetett, hogy az a közönség várakozásának megfeleljen. A sorshúzás utján kijátszott ’s 141 nyerő számra felosztott ajándékok ez idén különösen szépek , ’s részint na­gyobb értékűek is valának Az egész vigalmat köz­megelégülés követte.­­ Az egyesületi va­rr­óin­téz­e­t, melly több év óta minden pénzsegély nél­kül fenáll, az utolsó két év alatt Liedeman Frid­­rikné és Ferdinandy Ignáczné asszonyok buzgósága által követk. gyarapodást nyert: az 1840 év kez­detével bírt az intézet árukban 2208 f. 10krt; kész­pénzben­ 413 ftot, ’s e szerint öszvesen 2681 v­ftot ’s 10 krt, az 184­1 évet pedig berekeszté 3029 ftnyi ’s 21 krnyi áru mennyiséggel,’s 548 ftnyi 7 krnyi kész­pénzzel, öszvesen 3577 vft. 28 kr. a két évi gya­rapodás ; e szerint 1­­896 ft. 2­8 kr, mi mellett meg­jegyzendő még, hogy midőn az intézet 1838 évben csak 705 ftot, 39 krt, forgatott­ meg, 1839ben pedig 933 ftot 37 krt, a forgatott pénz öszvege 1­840ben már 2306 ft. 6 kr., 1841ben pedig 3017 ft. 49 kr. vala­­mi ez intézet gyarapodását még inkább kitünteti. Kari­ovsz­k­y Zsigmond: Fején sír,jan 21.(vége) Gyűlésünk tegnapi folytában szőnyegre került tárgyak között legérdekesb volt azon választmány tudósítása, melly a perfolytató ügyészek igazság­szolgáltatást­ akadá­­lyozó vagy hátráltató cselekvényeinek megszünte­­tése végett czélszerű intézkedések kidolgozásával bi­­zaték meg. A választmányi javaslat sokat közel­ről érdekelt, ’s igy nem csuda, hogy a tárgy egész a szőrszálhasogatásig vigyázékonyan csaknem két óráig vitattatott, ’s a további bonczolgatásnak főü­gyész úr azon észrevétele szakasztá végét, hogy a fenforgó tárgy­báni intézkedés megyei statútum le­­end , és igy annak megállapításán az egész nemesség­nek jelen kell lennie, mellynek e végre körlevelek általi meghívása elhatároztatok a következő áprilisi gyűlésre. Csaknem hasonló élénkséggel vitattatott meg azon kérdés is : várjon az írnokok fizetése sza­­porittassék , vagy sem ? A határozat egy felsőbb ren­delettel összehangzólag tagadó jön , noha nem hiány­zottak , kik a csekély fizetést, 1­00 pgo ftot évenkint (’se mellé még csak szabad lakást vagy lakbéri pót­lást sem) a megye méltóságával é s az irnoki hivatal tekintetével annyival inkább ellenkezőnek nyilatkoz­­taták, mert magános uraknál inasok és kocsisok ha­sonlíthatlanul jobban fizettetnek. Jó volna, ha a me­gyék e részben hazaszerte méltányosabban gondol­kodnának, megemlékezvén ama régi de szintolly igaz közmondásról: olcsó húsnak híg a leve! — Más több érdekes tárgy fordult elő ; ezek közt a földvári sóhi­vatal panaszára érkezett kir. helytartósági intézvény, mellyben a megyei tisztviselő urak a sószállittatásbani késedelmezés miatt megdorgáltatnak.Minthogy azon­ban az első alispán ur és az illető szolgabirák a gyűlés színe előtt hitelesen nyilatkoztaták, hogy a rendele­tek megtételében ők semmit nem késedelmeztek , ’s igy a sószállitás időntúli elmaradása nekik egyáltalán vélkül nem tulajdonítható; ezen nyilatkozás értelmé­ben hathatós fölirás határoztato­k, annyival inkább, minthogy a nevezett sóhivatal panaszának , helye­sebben vádjának — a megyei törvényhatóság tekinte­tének nem kis meghomályositásával hitel adatok , és a mondott intézmény a vádlottak kihallgatása vagyis a megyének e tárgybani fölvilágositása nélkül bocsát­­taték ki. — S elolvastatott továbbá főisp. ur ő exej­ a KK és Rithoz intézett levele, mellyben T­ő­k­ies Sándornak az adószedői hivatalra léptetése által meg­ürült bicskei járásbeli esküdtségre Roboz Feren­­czet nevezé ki; nemkülönben Zic­hy­­ gr. uromligá­­nak levele, mellyben jelenti a KKnak és RRnek, hogy bold.gr. Eszter­hazy Paine szül. Csák­y Jo­zefa, végrendeletig 1 000 v. frfot hagyott a m. kór­házra. Előterjeszte továbbá elnöklőit alispán ur, mi­kép Szemere Bertalan, hazánk egyik jelesb tol­lú ’s szorgalmú írója hozzá egy levelett intézet, melly­ben az általa kiadandó fogházjavitási munkájának tö­­kéletes­ségéhez megkivántató többrendű adatok közlését kéri; minthogy azonban ezen adatok rovatai közt ollyanok is foglaltatnának­, mellyek a megye tu­domását és közöltetési jóváhagyását megkívánják, en­nélfogva fölszólítá a­oKat és RRket, hajlandók-e a kí­vánt adatokat az illető tisztviselők által kiadatni? minthogy a kívánt adatok közlése épen semmi aggodal­mat nem ébreszthetett, a tisztviselő urak pedig min­den fölszólítás nélkül önként készeknek ajánlkoztak a­­zoknak összegyűjtésére, kézhez szolgáltatásuk el­lenzésre nem talált. Bemutatá továbbad a főorvos ur 1841 iki hivatalos tudósítását, melly szerint a megyé­ben hivatalbeli orvos 7, külön orvos 3, seborvos 25, fizetéses bába 9, gyógyszerész pedig 8 van ; beolta­­tott továbbá ugyanazon jelentés szerint 3937 gyer­mek, kik közül az oltás­­nél sükertelen maradt. A fogházban 90 beteg volt gyógyítás alatt. Előterjesztő egyszersmind szóval a főorvos úr, mikép a megyében igen sok helyen a halálozásiban, törvény és rendelet ellenére, rögtön történnek az eltemetések, fölhozván sok más közt például egy esetet Czeczén, hol egy zsi­dóasszony 4 órakor meghalt ’s tíz órakor már elte­­mettetett, melly esetnek megvizsgálása végett az il­lető szolgabiró kiküldetek , különben pedig a temeté­sek iránti rendeletek újabb kihirdetése határoztaték. E tiszti tudósitások sorában előfordult különösen egy, melly mutatja,milly igazán szükség valahára a nép­ok­­tatásról gondoskodni és a gyermekeket olly ismeretek­re vezetni, miknek életük folytában valódi hasznát veszik. Perkáta helységben ugyanis mintegy 40—50 ember és 150 ló megkoszosodott. Mutatja ez többi kö­zött azt is , milly lábon áll faluinkban a bírák és es­küdtek hivataloskodása! A gyűlés holnap fog végződ­ni. Mint értesítve vagyok,semmi nevezetes tárgy nem kerülend már szőnyegre. Méltó megemlítenem , mi kép e gyűlés folyta a­­latt a megye által négy év óta kinevezett, azóta két elnököt cserélt selyemtenyésztési választmány h­a­r­­m­a­d­i­k buzgó munkálkodású elnöke gr. Zichy Ö­­dön meghívása következtében összeült ’s nj. V­eszprém megye e tárgybeli küldöttség­ tagjával ( mert az egész küldöttségbül csupán I. Zsoldos Ignácz főjegyző úr jelent meg ) együtt munkálva, hogy e­­ hazánkra nézve igen jövedelmessé leendő ipar­ágban utóbb sii­­keres lépések történhessenek, min­denek­előtt fő gondját a szederfák tenyésztésére, különösen pedig odairányzandónak határozó, hogy a föld népe annak idején mindenütt szeder­fák ültetésére buzdittassék. Ezt pedig sokkal bizony­osabban eszközölhetőnek vé­lő, ha magán-társaság­ alakuland, mint ha megyei vá­lasztmány kezelésére bizatik az ügy, ’s e társaság a­­lakulandása reményében a Sopronyvasi szeder-egylet szabályainak nyomain a keletkező társaság alapelveit véleményadólag ki is dolgozó. A gyűlés folytában előkerülvén a választmány tudósítása, a KK. és RRK elfogadók ennek véleményét, és kikért pártfogásukat az alakulandó társaságra nézve megajánlván, ennek

Next