Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-01-12 / 4. szám

Vegyes közlések.t Angliában ismét szerencsétlenségek történtek a vaspályákon, a manchester- liverpooli vasalón egy fiú agyon járatott, de valóban borzasztó a Reading közeliiben Great Western - pályán dec. 24 én történt eset. Egy málhákkal terhelt kocsisor 36 , többnyire alsóbb sorsú utasokkal, kik falun akarák tölteni a karácsomi ünnepeket, megindult Paddingtonból reggeli ötödfélkor. Az egyik sínvasat mintegy negyedfél lábnyi mélységre bobta el egy földsülyedék, mi, fájdalom, hírül nem adatott. A mozgonykocsi sötétben reá ment, s lesikamolván a pályáról az első kocsit, mellyen az utasok ültek, felborító, az utánjövő málhakocsik , a lökés által felbillenvén , az előbbi kocsira zuhantak. Nyolcz ember azonnal halva maradt, tizenhat súlyosan megsebesült. A szerencsétlenség helye a reggel szürkületében egy kis csatatér szinét mutató. Espai tero egy ritka munkák és kéziratokkal rakott szekrényt küldő Guizot urnak, mellyek igen becseseknek mondatnak. Hihetőleg meg akará illynemű ajándék által különböztetni a tudóst a minisztertől , de egyszersmind okot sem szolgáltatni az oppositionak bármi gyanakodó vélekedésekre. — Hannoverában még mindig foglalkoztatja a közfigyelmet Lütcken titkos tanácsos megtámadtatása. Egy a merény gyanújában álló bádogos legény el van ugyan fogva, de minthogy arra nem sül ki a tett, sőt a tanúk által valószínűleg bizonyítja, hogy azon este, midőn a kérdéses merény véghez vitetett, másutt volt, 200 tallérnyi jutalmat ten ki a városi hatóság annak, ki a bűnös felfedezését elősegíti. M. Post szerint január 25-én fog a walesi herczeg keresztelés által az egyház kebelébe fogadtatni. — Algírból decifikéről azon tudósítás érkezett, hogy Bugeaud tábornokot fontos események Afrikában marasztalják, miszerint két hónapra nyert szabadságidejét nem fogja használni. A franczia követkamra négy alelnökéül választanak: Dufaure 216 szóval, Calmon 172, Jacqueminot 176, Aignon urak 151 szóval. Ezen választásoknál is tehát a minisztérium győzött. — Bizonyosnak látszik, hogy a Colombier és Brazier által tett felfedezések következtében ujlag öt v.hat elfogatás történt. Dec- 28 kán határoztatott, hogy a sept.. 1 okai merény, vizsgáló bizottság újabb kiegészítő vizsgálatokat tartson elővárosi шо^аВшак. Megjelent Hartlebennél illy czimei könyv „Nincs többé aranyér“—Sokat ígérő czime után e’ könyv hihetőleg olvasóinkat érdekelni fogja; tartalmát egy pár szóval kiírhatnék,s ezt teendjük is; most csak annyit, hogy a viz-curák országába vág, ’s érdeme hit és tapasztalás dolga. —Tegnap jan. 7. temettek el egy öreg közvitézt a Károly ka,szárnyából, mégpedig olly diszmenettel, mint csak nagy ’s főtiszteket szoktak eltakarítani, (s felül élt 100 éven; jelen volt már a török háborúban , 1809. óta pedig mint invalid nyugalomban vala. Nem tudván írást közlegénységnél fölebb nem kaphatott, neve Tóth János. Úgymond a Regélő, fflönyvismertetés. ,Eménye. Karácsom , újesztendei és névnapi ajándék. 1842. Hat aczélra metszett képpel. Pesten kiadja Sleckenast Gusztáv. — Régi panasz nálunk (kikről nem mondhatni, hogy kapvakapunk az uj könyvek után) régi panasz , mondom , mi szerint az olvasó közönség — mint egy pár munkával a lefolyt Silben is történt — a könyv czime által rászedetik. Nincs részrehajlatlan folyóiratunk, melly habár nem birálatilag , legalább ismertetetőleg mutatná be a könyv tartalmát , é s mondaná ki fölötte magános — de igaz, lélekismeretes — véleményét, hogy ebben megnyugodva a közönség az újbott megjelent munkát megszerezné, vagy figyelem nélkül hagyná. Kívánatos volna, ha e nagy hiányt, e lapok igyekeznének pótolni. «) S ennek reményében ime adom literaturánk legújabb termékének az ,Emié ilynek ismertetését. E zsebkönyv megjelenése napjaihoz a karácsonynnepekhez méltó fényben jelent meg, ’s papirosának finomságára, nyomtatásának tiszta olvashatékony betűire, szóval zsebkönyvi díszére nézve sokkal fölülmúlja mind az Almanachot, mind pedig ön évfolyamait. Mi tartalmát illeti, erről nem fogok annyi szépet és jót mondhatni. — A prosai dolgozatok sorát Császár Ferencz „Álom és Való“ czimű elbeszélése nyitja meg, levelekben írva. Az elbeszélésnek ezen modora igen nagy vigyázóságot kíván, hogy az ember levelezési hajlamánál fogva kelletén túl kiterjeszkedő, egyszersmind sentimentalis ne legyen .S e két bájtal nem egészen ment a jelen elbeszélés. Azonban kitűnő azon nemes ízlés, melly semmi aljast, semmi női gyengédség ellenit még csak árnyéklatban sem mutat; ’s kitűnő azon érett férfiassági szempont, melly szerint a szenvedélyeknek a valódi életerős kebelt megigáznia, szétkonczolnia nem lehet, nem szabad , hanem hogy a kitombolt indulatok fölött az ész istenhatalommal diadalmaskodjék, ’s örömét ’s boldogságát találhassa a munkában, melly hona é s honfitársai boldogitását tűzé ki czélul. Illy olvasmányok tagadhatlanul nemesítik az érzelmeket, erősítik az észt, ’s az ifjú lelkeket nagy és szent czélra figyelmeztetik. — Második prosai darab Kovács Pálnak „Művészet Hatalma“ czímű három felvonásos vígjátéka. Il a vígjátékban eredeti, szeszélyes helyzeteket, jeleneteket kívánunk, úgy e vígjáték valóban nem felel meg nevének. Itt nem talál az olvasó semmi eredetit, semmi szeszélyest, semmi meglepőt. Az egész darab utánzása Nagy Ignácz „Vendégszerep“ czímű, az 1841d. Almanachban, megjelent vígjátékának. Itt Lendvayné játszotta a főszerepet, a Művészet hatalmában pedig Lendvay úr , testestül lelkestől, művészetestül földicsérve, égig magasztalva. S ha szabad kérdenem: honnan és miért literaturánkban ’s miért különösen zsebkönyvünkben illyedi meghunyászkodás szelleme ? Vagy ez az ár, mellyen a színdaraboknak a deszkaélet néhány évig biztosítható ? Költők! kikben valódi költőszellem van, reményiem nem leendetek szolgai utánzók, lelketlen majmok, kik ideáljaik szentségét megtagadják, hogy egy közélet ’s közenyészet emberét állíthassák bálványul műalakjaik közé! A darab, mint mondom, utánzás; különben egy hajszállal nem művészibb ’s társalkodásilag finomabb, mint K. P. vigjátékai lenni szoktak* — Harmadik prosai darab Beöthy Zsigmondiés „Hiúság és könnyelműség (vagy mint a tartalomjegyzékben áll: „Hiúság és Szerelem“). Igen szeretem a dolog morális oldalát ragadni meg s a szerint ítélni az olvasmányról. Én minden olvasmányt úgy tekintek, mint lélek táplálékát. Tudjuk a tápláléknak milly befolyása van az állati organismusra; mllyen van a lélekre is És én megvallom , olly lelki táplálékot, mint a kérdéses beszély, minden gyengébb lélek elül gondosan eltennék. Az, hogy egy fiatal lányka két szerelemhősnek veti magát egymás után karjába, azután pedig egy őt valódilag szerető férfiú jelenlétében mérget véve meghal , gondolom nem olly esemény , mellynek elbeszélését 16 — 17 éves lánykának olvasmányul lehessen adni. — Negyedik prosai darabja annak „ Jaj nekem “ czimü egy fölvonásos, mulattató kerekded vigjátéka. — Ötödik pr.d. Kazinczy Gábornak „Suleica“ czimü elbeszélése, teli csavart, eretetett, sajátlan eszmékkel, hasonlatokkal és kifejezésekkel. Különben dús phantasia, tulsággal határos indulat- és jellemrajzok vannak benne. Az egésznek összeillesztése mesterkézre mutat, de több igen nagy hiány bukik föl az olvasó előtt, hit, erkölcs, női gyengédség és a Nemesis igazságszolgáltató hatalmának tekintetében , mellyek miatt egyáltalán nem lehet női olvasmány. Itt egy ártatlan teremtmény öli meg magát méreggel. Tehát ismét öngyilkosság, ismét méreg!!! — írók ! ti magasb szellemek! Mi czélotok van az emberiséggel? Oda akarjátok - e vinni a dolgot, hogy férfi vagy nőpolgártársitok úgy megbarátkozzanak a méreg és öngyilkosság eszméjével, mint az agyaszáradt ópium-ivók a mákony szörbölésével? Vagy ezér nélkül irtok? Úgy rakjátok le lélekölő tollasokat. Vers elég számos van e zsebkönyvben, de, keveset kivéve, mind olly hevületnélküli, olly képzeletkopár, hogy akármellyik, szépművészeti folyóiratban szebbeket olvashatunk. Legmeghatóbbak kétségen kívül Pajertal: „Attila emléke“ és az „Istenostor.4’ A versekben még kevésbéleményt talál az olvassó, mint a prosai dolgozatokban. A verseknél nehéz tűrni a középszerűt. Vagy jó, vagy séman! Szólnom kell még a zsebkönyv képeiről is. Ezek, szám szerint 6, mind igen csinosak de természetesen nem eredetiek, az egy Kossuth arczképét kivéve. És mit keres itt, a költemények közt, a zsebkönyv homlokán Kossuth, képe? fogja talán némellyik kérdezni. A felelet könnyű, könyvárusi speculatio helyezte oda. De e könyvárusi speculatio nevetségeshet is jön. Tavai az ,Irisben ■) volt egy kép, ugyanaz, melly most ) Az Utolsó lövés“ czimü románczához ugyanezen aláírattal van illesztve. Tavai ezen aláirata volt „Der walachische Weinhüter“ ’s íme az oláh szőlőpásztor az idénre kelve avanszírozott ’s jön belőle oláh hős, kit Garay csinosan megénekelt ; kinek egyébiránt sem termete sem állása nem hősi, hanem valóban szőlőpásztori. ( Hivatalos levelezés. 1) Zmeskal Sándor Győrből a magyar színészetet biztositó egyesület nevében azon öntudat nemes érzetével, melly egy szent kötelesség teljesítéséből veszi tiszta forrását: czáfolatot ir. 82. számunkban; Y’nal jegyzett levelezőnk elmélkedésére. — Mi e czáfolatot egész terjedelmében térünk szűke miatt fel nem vettük, minthogy a dráma, ’s az ezt eleresitő színészeit iránt nézeteink a beküldő úréival egyezők évén, gyakor felszólalásunk az elvet magát lapjaink hatásától eléggé biztosította. Vegyék a győző szinház-pártolók javasló részvétünket. — 2) Váczról két levél a gróf Széchényi hidrészvények iránti felszólalására: — lapjainkban adatni nem fognak A nemes Gróf neve e haza földjébe, vizeibe, intézeteibe, könyvtáraiba, tettel van irva , mi őt tiszteljük, nem szóval, — érzelemmel, ’s azt hiszszük: csipkedéssel valamint nevét kisebbitni nem lehet, úgy annak védelemre sincs szüksége. — 3. Sárosi levelek: I. Liberalismus ezen mottóval: ITolluntur in altum, ut lapsu graviore ruani — szerzője szép tehetséget tanúsít, szép reményekre jogosit; minthogy azonban levele nem foglal magányos votumnál egyebet magában: mi rokon jobbját szívesen látjuk sajátaink között, ’s az eredeti kéziratot engedelmével megtartjuk. — 3) Thalmut: ungvári levél, lapjaink komoly természetével össze nem egyező; — a kézirat visszavehető. — 4) „Ki a gazember?“ Ilindy dolgát illető éles czikk . — e kérdésre majd a biró felel. A kézirat visszavehető. 5) Czáfolat Fejérből. W. jegygyel. A t. beküldő ur több ízben már jött velünk szíveskedő viszonyba, de rendes levelezőink mindannyiszor hasonló tárgyalatot küldvén be, természetesen ehhez nyúltunk. Kérjük a t. beküldőt: ne hagyja magát elriasztatni a munkapályáról , mi mindnyájan nem betűiik , hanem az ügy sorsát hordozzuk sziveinken. — Kéziratát engedelmével megtartjuk. — 6) Hazafiéi üdva ,Világc czimü hírlap szerkesztőjének. — Ki hagyván azt, a mi minket illet, a többit adandjuk. — 7) Parlagi rosta a P. H. viszonzás! czikkeihez! — Nincs ugyan hatalmasb rosta, mint az időé; azonban a körülményekhez képest e különben igen jeles czikket talán adandjuk. — 8) Váczi levél egy ember baráttól. — Tartsa az Ég álnevének érdemében: no mindent nem adhatunk. — A S z e rk. c?8 *) Örömest teendjük , a mennyire helyünk engedendi. ’ Szerk. *) Sleckenast t. i. e czim alatt egy német zsebkönyvet is ad ki, ’s onnan kegyelemből néha juttat a magyarnak is illy utolsó lövésféle eredeti képeket. Nem csuda egyébiránt, hogy az ,E m lé ny csak amollyan mostoha gyerekképpen lép világba, ha igaz, mi puszta hír gyanánt szárnyal , hogy míg az Iris szerkesztője 800 forintot kap, addig az Emlény szerkesztőjének 50 ezüst forinttal kell megelégednie. Pártfogók! A nemzetiség! áldozatok!