Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-04-23 / 33. szám
April 20-án. Bevégeztetvén tegnapi üle- Bünkben a pertárrendezési szabályok megvitatása , élénk mozgalmat idézett elő az előttim.pml elhalasztott indítványnak S L. által történt fölél sütése. Világos lévén a KK. és 111. előtt az elsőnapi nyilatkozásokból az, miszerint az indítványozó úr s többen, kik indítványát most és mindenkor pártolók, a múlt gyűlés alkalmával, midőn az az érseki körlevéllel kapcsolatosan szőnyegre hozatott, a KKnak és RRnek irántai határozatát, nem elég fi- - gyelemmel fogták légyen föl, ’s hogy a különbség, melly az indítvány ’s annak folytában eredeti végzés közt — nem a jegyzői hivatal tollhibája miatt van , — kikerülte figyelmét az indítványozó ’s az indítványt pártoló uraknak ; a mostani indítvány egészen újnak tekinteték, s miután azt az indítványozó a KKnak és RRnek szinte illy alakban terjeszte elő, nem választmányhoz utasítandónak, hanem diszint tárgyalás alá veendőnek határoztatok. Az indítvány ekképen hangzott, hogy a hazában minden törvényesen bevett vallásunknak polgári joguk és vallásos szabadságbeli tökéletes egyenlőség biztosíttassák, és ennek szorgalmazása a jövő országgyűlésre küldendő követeknek utasításul adassák. Az indítványnak illy általánosságban történt kifejezése ; sok szónokot bírt arra, hogy azt illy határozatlan alakban kimondott elvnek elfogadásához járulni vonakodtak; ’s legkülönösebb volt, hogy az indítványozó úr, indítványa részletes kifejtésére fölszólíttatván, magát arra el nem készültnek nyilatkoztasd, így jön , hogy, mind azon lelkes pártolás daczára is, mellyben egy két szónok az általánosságban fölállított elvet védelmezd ’s elfogadtatni sürgető, — az indítvány nagy szótöbbséggel mostanra elmellőzteték , ’s az inditványzó úr annak részletes kifejtésére utasíttaték , mit ért ő különösen a polgári jogok egyenlősége alatt vallási tekintetben. •— Ha mondom , hogy ez napon csak ezen egy tárgyat valónak képesek a KK és RRek meghaladni, elgondolhatni , milly tusák ’s hosszas kitérengő beszé-dek tartattak , — újabb megyei szokás szerint átszőve személyes vagdalkozásokkal. Megjegyzendő egyébiránt, hogy a gyűlés csak 10 órakor kezdődött, a király ő felsége születésnapján tartatni szokott ájtatosság végződtekor, mellyen mind a megye ! Khai ’s Riei mind a városi hatóság egyénei ’s polgárai nagy számban voltak jelen» Este, ugyancsak az ünnepély emelése tekintetébül fényes tánczmulatság adaték. — Mateikán , a jegyzőkönyv hitelesítése után Bihar megyének a papi tizedet eltörlesztetni sürgető levele vétetek föl gr. Z. (). indítványára. E tárgy vitatásánál ismét megújultak a tegnapi jelenetek; hosszú, falánkos beszédek ; velős , keserű cáfolatok szaggatók meg a tanácskozás rendes folyamát ,s csökkenték alkotmányos méltóságát. A többség ez indítványban a borsodi és Csanádi levelekkel rokonszenvű tartalomra ismert, t. i. megtámadására a birtokszentség elvének, ’s a határozat sokkal hamarább jön kimondva, hogysem a magukat följegyeztetett szónokok nyilatkozáshoz juthattak volna. Ez időkimelésbül történt, időkimélésbül akkor, midőn már a majd korlátlan feleselés csupán e tárgyban délutáni egy óráig tartott. Ekkor ugyan a fönebbi inditványzó úr kívánságára Beregh megye levelének tárgyalásába ereszkedtek a KK. és RR., melly levélnek tartalma, mint már hirlapjainkból ismeretes — a magyar cath. papságnak a római pápától elszakasztva, önállóságra emelése. E tárgyban majdnem egyhangúlag oda hajlott minden vélemény, hogy ez hitágazatokba bocsátkozás volna a világi hatóságtul, mihez pedig ennek egyáltalában semmi joga; továbbá, hogy itt a szellemi egység megbontása szándékoltatik, holott pedig egység alapja minden polgári testület külső ’s belső boldogságának; csak abban oszlottak meg a vélemények , kelljen-e ’s mikép visszafelelni Bereghnek, ’s kelljen e tudósitni hazánk egyéb örvényhatóságit is a megye határozatáról. A többség mindkettő mellett nyilatkozók, azonban egyszerű tudósítási modorban , nem pedig korholólag vagy fölvilágosítást nyujtólag, mi a megyei függetlenség és kifejlett értelmi nagykorúság eszméjével össze sem férne. (Folyt. köv). Akriálfoól. (folytatás) April 1sén felolvasztott ő Felségének a megyékhez érkezett parancsa , mellyben minden törvény ellen hozatandó végzést előre megsemmisít ’sat. Itt is megoszlanak a vélemények; de F. G., T. G., N A. ’s több tbiró szónoklata szerint e kir. parancs megyénket nem érdekelvén , csak tudomásul vétetett Ugyan e napon több idegen megyék levele olvastatott fel,’s különösen a pápai Breve heves vitákra adott alkalmat ; igen sok volt a szónok mellette ’s ellene; végzéssé jón; terjesztessék serelmül az országgyűlés elibe. Hallónk itt egyszersmind hírlapi czikkeket jól betanulva, elmondatni. — A husárszabás is szőnyegre került, "s mivel az őszi hónapokban föl nem emeltetett, tekintetbe vévén a takarmány szűkét ’s igy drágaságát a hús fontja apró lükétől fogva 12 krra határoztatok. Jövő évnegyedes közgyűlésünk julius 1 okára tűzetett ki. Április 2-án K. L tbiró indítványára a törvényszéki táblabirák választása kerülvén szőnyegre , e tárgyban igen élénk viták támadtak; sok szónok , a pesti modorban kívánta azokat választatni, de S. L. tbiró azon 1832-i megyei rendszabályok értelmében taglalván az indítványt, az illy választásnak a nemesség jelen nemlétében ellenmonda ; mindazáltal, ha csupán helyettesekül választatnak, ollyankorra t. 1. midőn a rendes fizetéses t.bbrák e tisztükben eljárni gátoltatják, ám legyen ezt nem ellenzi; még e módosítás is hosszú vitára nyújtott alkalmat. Végre G. t.biró választatott oll . kikötéssel , hogy a bíróságban ötnél több ne bírjon szózattal, ’s csak a rendes t.birák gátoltatása esetében hivassanak meg ezek az alispáni hivatal által, azonban tiszti eljárásuk ekkor is csak egyik rendszerinti gyűléstől másikig tart. Indítványozó továbbá G. S. t.biró, miként k.gyűlésen j.könyvileg gazdasági tekintetből a BRek B. F. t birót megbízták, venne az állomásozó katonaság lovai számára szükséges alomszalmát; a vétel j.könyvi sz. alatt beérkezvén , assignáltatott is, azonban az egyes eladók megértvénaz assignált summa mennyiségét, az indítványozó t.birónak bejelentek , hogy ők sem annyi pénzt föl nem vettek , sem annyi szalmát át nem adtak; ezt ő írásban foglalva az assignált mennyiséggeli egybevetés végett község pecsétjével erősített soraikkal bemutatja; felszólítja a megbizott B. F. tbirót : adna felvilágosítást, mikép történt e helytelen assignáltatása azon pénzmennyiségnek, melly az adózóknál is figyelmet gerjeszte; a vádlott t.bazonban egy másik jelentést mutatott be , mellyből az tetszik ki, hogy ezt az általa megbízott kereskedőtársaság nyereségvágyból cselekedte ,s íme az most általa leszállítás végett bemutattatik. Heves viták keletkeztek , némellyek vizsgáló küldöttséget kivántak neveztetni, mások megnyugodván B. F. J. biró második hivatalos jelentésén, a többség egy órai nem legkellemesborzongások után, B. F.biró második jelentését elfogadta, de hitelesítés alkalmával G. S. indítványozó táblabiró megtámadtatván, igazolása végett küldöttséget kívánt neveztetni, mit a KK. RR. többsége el is határozott. Zala vmegye levele, a zágrábi gunyolal iránt itt is pártolást nyervén, felírásban megkéretik ő felsége, méltóztassék az ezredest a magyar ezredtől eljmozdítani ; ezen határozat nemes Zala megyé- nek meghalni rendeltetett. Temes megyének a kebelében elkövetett katonai kihágás, és gyilkossági tény iránti tudósítására, miután e megye fel sem teheti , hogy a fennálló szigorú katonai törvények alatt a megtörtént vegyes küldöttségi vizsgálat után, a bűn és törvény közti kiegyenlítés foganatba ne tétetett volna , az érintett szomszéd megye megkerestetik , tudná meg a Temesváron állomásozó bánáti főhadi kormánytól: elítéltetett ée tény, vagy sem ? hogy igy bizonyos alapon tehesse intézkedésit e megye; a kihágások korlátozása végett az országgyűlési előkészületekkel foglalkodó küldöttségnek kiadatott. Szathmár megye 12 pontjának megbukását tárgyazó levele tudomásul vétetett. — . G. másod alispán mint vizi-küldöttség elnökének bemutatására a már több év óta áldott sikerrel folytatott két Körös, Tőz ’s Csiger vizei szabályozására, kir. bizottsági felügyelet alatt folyó évre is 58.000. napszám ajánltatott meg. Sajnosan vevék azR, hogy a Maros vize, mellyen az aknától Szegedig a só mint első élet-czikk, hasonlag gabona, és Erdély szomszéd ország termesztményei a Tiszáig hajón és tutajokon fenyő fával egyetemben szálitattnak le, e még máig a kir. biztosok folyvásti változkodásuk miatt szabályozás alá nem vétetett;— ez iránt felírás tétetni é s a kir. biztos kinevezése és munkájának megkezdése szorgalmaztatni rendeltetett. Ugyanezen elnök az ország-utaknak jelen évi szükségeit bejelentvén , miután száz mérföldet haladó köves uraink nagyobb része tökéletes ’s csupán a fentartást kivánják — ezekre nézve 30 úti őr, 60 fpp. évi díjjal állíttatni; többi része pedig utainknak még ez évben újra egészen megkavicsoltatni rendeltettek, az úti őrök fizetésének felét a honi, másik felét a nemesi pénztár fizetendi. E megyében több nemes bort termő promontorium létezvén, a megyei határozat mellett megbízott m. alisp. küldöttségével javasló rendszabályait bemutatván , azok igen csekély módosítással elfogadtattak ; a tisztviselők előfogatt nyugtatványai ezentúl minden hónapban tartandó kisgyűlésre beadatni rendeltettek, honnét a kinevezett választmánynak szigorú ellátás , és közgyűlési bemutatás tételre kiadatni fognak , hogy ezzel is a könnyen becsúszható visszaélések korlátoztathassanak. (folytattatik.) Vrencsényből (folytatás). Ezen, az 1613. 21. t. sz. értelmében tett határozatokat, a fiatalságon kívül V — n prépost; Cs — y; S — z L. és többen is pártolták—úgy, hogy azt mindenkép a sanior és potior rész határzatának mondhatni; s ellene — de csak olly értelemben, hogy erre nézve is országgyűlési határozatot óhajtanának inkább, mint ingatag megyei végzéseket; — egyedül B. Gábor, P—ez és Ľ— nyilatkoztak. A törvényszék tartása iránt egy lényeges reformot volnék bátor ajánlani, azt t. i. hogy az ülés alatt a dohányzás ne engedtessék meg, és teljes reményem van, hogy ezen indítványomat elfogadják a törvényszék leendő t. tagjai , és pedig annál szívesebben, miután a mostani elnöklőknek az elvekkel a popularitást fentartani szükségük nincs, mert örülhet a megye, ha azok három év lefolyta után is hivatalaikat megtartják, minek eszközlésére megyém Rendeit figyelmeztetni bátorkodom. Az a napi tanácskozások folytában határozatta jön még az is, hogy az előkerülendő fontos tárgyaknak jegyzékét a jegyzőhivatal előre elkészítvén , azt a gyűlés első napján mutassa be, hogy így, ha netán a BRek valami tárgyat előlegesen felvétetni akarnának, az—a kisgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése után-rüstint tárgyaltathassék. — Ezeket követé egy egészen franczia parlementi modorú indítvány, melly hogyár megye Reinek figyelmét mindekkorig elkerüld, egyedül az lehet oka, hogy ott talán jobban szeretik utánozni az angol parliamenti szokásokat és szabályokat, mint a franczia kamarákéit. Elhatároztatott t. i. nálunk az is, hogy ki szólani kíván, az magát a jegyzőnél írassa fel, és mindenki csak akkor juthasson szóhoz, midőn a jegyzőtől kimondatik, hogy a sor rajta van. — Szeretném tudni, hol fogják magokat szónokaink föliratni ? hahogy a tanácsteremben kellene e feljegyzésnek történni, majd meglátnék ? hány szónok úr volna kész a teremben éjenkint virasztani, csakhogy neve előbb jegyeztessék a szónoki névsorra. ’S várjon hiszik - é e ns. megye Rni, hogy ezen határozatuk soká fog erőben maradni ? Én óhajtanám , hogy szigorún megtartassák, akkor legalább sok szószaporítás, sok üres declamatio fogna megszűnni tanácskozásinkban, és a dolgok tárgyalására nézve az által csak nyerhetnénk. Egyébiránt az indítványoknak még nincs vége; az előfogatakról sem feledkeztek meg ,,vágtatóink ,(í ’s hogy önmagukat a ,,megfontolva haladásra“ mintegy kényszerítsék, elhatározák, hogy jövendőben a törvényszékek nyomban a közgyűlések után tartassanak , főleg az előfogatok megkevesítése miatt, mire nézve még az is végeztetett, hogy az, ki törvényszékre jött , a közgyűlésre nézve új előfogati nyugtatványt ki ne adhasson , mi valóban igen igazságos , és alig foghatni meg, hogy eddig is mint történhetett máskép; sőt a tisztviselők, míg a gyűlések (és törvényszékek) be nem fejeztettek, elnöki engedelem nélkül Trencsényből el ne távozhassanak, ’s előfogatokat csak a várnagy fog rendelhetni; — a várakozó állomási előfogatok pedig az egész megyében megszüntettek , ’s így fea ollykor megakadunk és várakozni leszünk kénytelenek, annak a, megfontolva haladás ,baráti oka teljességgel nem lesznek. Igen szép dolog az a philantropia, de nálunk, meggyőződésem szerint, az előfogatok nemcsak szükségesek közlekedési tekintetben, de az év nagy részén át hasznosak is az adózókra nézve, kik az által bizonyos keresetforráshoz jutnak. Szabályozni igen, de nem eltörleni — ez volna véleményem szerint az üdvös reform. — 68* 265