Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-10-25 / 85. szám
tulajdonos Ó-Budán; 4)Mitterdorfer János, csontszén-gyáros Pesten; az ideiek közül; 5) a felső magyarországi bányapolgárság; 6) Heh Ferencz, szerkovács Pozsonyban; 7) Hornung József, harangöntő Pesten; 8) Wagner Ferencz gépész Pesten; 9) Rajka Péter, gépész Kolozsvárott; 10) Hüttner Keresztély, pécsi papírgyárnok; 11) Fauzer Ede, színmüves Budán; 12)Kleiner Ferencz, órás Pesten; 13) Hauszer és Schelle, sárgarézművesek (Güttler) Poprádon; 14) Krajcsovics Ludovika, háztulajdosné, hímzett művéért; 15) Vásárhelyi Nagy Elóz fia, okleveles nevelőné Pesten; 16) Eibenschütz Mária, nevelőné Pesten; 17) Sina Teréz Pesten; 18) a Vakok intézete Pesten; 19) Litschner Sarolta, virágkészítőné Pesten; 20) Baumann Ede, bronzműves Pozsonyban; 21) Pasperger János, ötvös Pesten; 22} Marikovszky József, aranyműves-segéd Pesten; 23) Zelenka Ferencz, fésűs Pesten; 24) Pravda Tamás, gombkötő Pesten; 25) Schneider Ignácz, vésnök Pesten; 26) Gosch Ágoston, nyerges Pesten; 27) Kiss Miklós, nyerges Tisza-Füreden; 28) Nagy Sándor, szíjgyártó Pesten; 29) Gaszt János, ostorgyárnok Pesten; 30) Bezerédj István, Tolna megye orsz.gyűlési követe, selyem-mutatványaiért; 31) Wagner Ignácz, Pest megyének volt selymészeti igazgatója; 32) Herczog Éva, verseczi selyemgyár tulajdonosné; 33) Tóth Gáspár, magyar szabómester Pesten; 34) Lovass István, kalapos Budán; 35) Magyar Károly, takács Komáromban; 36) Szombati Imre csetneki asztalosmester; 37) Winkler Mihály, asztalosmester Pesten; 38) Danek Antal, asztalosmester Budán; 29) Klat Ferencz, pezsgőbor-gyár tulajdonos Pozsonyban; 40) Braun Lajos, eczetgyár tulajdonos Pesten; 41) Fuchs Keresztély , burnótgyárnok Pesten, szivarainak megemlítésével; 42) Lackenbacher testvérek, szalaj- (hamuzsír) gyár tulajdonosok Pesten; 43) Opatics Péter, salétromfőző Ságvárott; 44) Iringer József, pozsonyi kereskedő, dárdány-mutatványaiért; 45) Menetto Lajos, hajógyári ács Ó-Budán; 46) Scholtz Adolf, mosaikműves Pesten; 47) Oláh Ferencz, szíjgyártó Pesten. V. Említést érdemlettek: 1) Tibelyi Ferencz és Csipkay József, breznó-bányai vasgyár tulajdonosok; 2) Schlick Ede, üveges Pesten; 3) Weisz Aloysia, hímzőne; 4) Baldieri Sarolta, virággyárnokné Pesten; 5) Rauzenberger Péter, ernyőgyárnok Pesten; 6) Szwatek István, aradi szücsmester; 7] Wagner Ferencz, kardtok-csináló Pesten; 8) Staibl József, sarkantyus Pesten; 9) Wacht-er Károly, rézműves Pesten ; 10) Szwabod a Lukács, fénymozizó Pesten; 11) Brichta Ferencz esztergályos Pesten; 12) Zimmermann Henrik, kosárkötő Pesten; 13) Feldmesser Gáspár, ötvös Pesten; 14) Müller Lajos, ékszerész Pesten; 15) Klapper János, keztyüs Pesten; 16) Kurcz Lipold, kovácsmester Pesten; 17) Deutsch testvér börgyárnokok Pozsonyban; 18) Eichberg F., nyerges Budán; 19) Schopp János, bérláda-készitő Pesten; 20) Battisti József, selyemtenyésztő Pesten; 21) Perisutti Andreána, Bárczay urnak Zemplén megye selymészeti igazgatójának hitvese; 22) Petheő Sándor, szabómester Debreczenben; 23) Lapedato János, szabómester Pesten; 24) Zsárnál Géza, asztalosmester Pesten; 25) Somogyi Gábor cserepesmester Debreczenben; 26) Sauer Ábrahám enyvgyárnok Pápán; 27) a lőcsei bábosok méhsöre; 28) Eseh Józs és fia, pezsgőborgyárosok Pozsonyban; 29) Medecz József, szipagyámnok Pesten; 30) Szobányi Samu, vegytani termékkészitő Rozsnyón; 31) Hendel József tűzoltáshozi vedreiért; 32) Mariássy Ede szepességi birtokos vászna és lenfonala; 33) Scholcz Vilmos, pesti vegyszerész borkő-mutatványa. A pestbudai hangász-egyesülettel. Ennek I. 1843 évi octob.ján tartott közgyűlésében elnök mgos gr. Festetetics Leo úr egyhangulagos megerősítése után a választmányi igazgatóságnak választása végbemenvén , választmányi tagokká következők választattak : u. m. Brand Mihál, Brauer Ferencz, Brauer József, Gross Ferencz, Petrichevich Horváth Lázár, Kanitz Károly, Mühr Antal, Patachich Károly, Sebastiány Károly, Steininger János , Szekrényessy József, Szmekál Pál , Walthier Auguszt urak; a többi hivatalokbani egyének továbbra is meghagyatván. — Továbbá tiszteletbeli tagokká neveztettek: Moriani Napoleon, és Erkel Ferencz urak, nem különben, Tadolini Eugenia asszony. — Petrichevich Horváth Lázár ur az egyesület tőkéjének növelésére alapítványul 100 po ftot olly rendelkezés mellett ajándékozott az egyesületnek, hogy annak szásztóli 6. kamatja évenkénti tárulmánykép jusson az egyesülethez. — Az 1843-ik mint az egyesület kormányzási Sik évében tartandó hangversenyek iránt határoztatok, hogy az egyesület a műkedvelőknek azokbani szives együttműködésére nézve szerény határokra szoritkozólag kívánván számot tartani, csupán négy hangverseny adassék, és pedig, az 1 s. f. e. november 19én következő egyes bérleti vagy évi díjjal. Egy egyes belépti jegyért mind a négy előadásra 2 p. ft három belépti jegy (család belépti jegy) 5 pg. ft; számjegyes ülésért a körben 4 pft, három számjegyes ülésért 8 p.ft. —Mire nézve az egyesületnek mind addigi tagjai, mint minden zenészét kedvelők, kik az egyesületbe kívánnak lépni, ezennel illendően kéretnek, hogy évi adományaikat Klausz A. L. egyesületi pénztárnok urnái, a városi színház épületébeni tükörraktárban, a színház piaczon lefizetni szíveskedjenek. A közgyűlés meghagyásából közli Ritter Sándor egyesületi titoknok. Felszólítás a megyei hatóságokhoz és gazdasági fiók - egyesületekhez. Honi földmivelésünk ’s a házi gazdaság lényeges érdekében sürgősnek ítélte a M. Gazd. Egyesület czélszerű cselédrendszer tervét kidolgozni, és ezt törvényesítés végett még a folyó Országgyűlésre felterjeszteni. Mi végre mind a honi nemes megyék, mind a fiókgazdasági egyesületek innét közgyűlésileg felszóllttatának a cselédszegődésre, és tartásra nézve kebelekben jelenleg divatozó szokások és intézkedések szíves közlése végett, hogy így azok nyomán alkalmatos, és egyformasága következtében is könnyebben kezelhető rendtartást alkotni lehessen. Minthogy pedig e fontos tárgynak felvételéről akár a megyei, akár a fiók-egyesületi közgyűléseken mindekkoráig a hírlapokból sem hallani semmit; az országgyűlés gyors haladása mellett ellenben e tárgynak hosszabb elhalasztása nem tanácsos; bátor alólírt a nemes megyéket, ’s gazdasági fiók egyesületeket hazafias tisztelettel megkérni , miszerint a kérdéses cselédrendszer ügyében kért tudósításaik ’s nézeteik beküldése által ha már a legközelebbi pesti Leopoldvásárra nem , legalább f. é. december végéig, az Egyesületet szerencsésítni, ’s a közös ügyet előmozdítani méltóztassanak. Pesten October 18. 1843. Török János egyesületi titoknak. Csődök. 34475. Pest város tanácsa jelentvén, hogy Boscovics Márk helybeli nagykereskedő hitelezőinek csődületére f.évi november 15ke tűzetett ki határnapul, ’s tömeggondnokká Singer,’s Deutsch kereskedők, perügyelővé pedig Gabányi Alajos hites ügyvéd neveztettek. Költ sz. Mihályhó 25én 1843. 34478. Zala vármegye jelentése szerint, vagyonbukott Dávid Lővy, ’s néhai Dobrovits Miklós kanizsai kereskedő örökösei hitelezőinek megjelenésére i.é. november Ildik napja tűzetvén ki határidőül, Dávid Lővy részére tömeggondnokká Vustl Alajos , perügyelővé pedig Vlasits Eduard, Dobrovits részére pedig tömeggondnokká szinte Vustl Alajos, ’s perügyelővé Horváth János neveztetett. Költ sz. Mihályhó 25én 1843. 35120. Pest vármegye első alispánja jelentése szerint, püspök Vácz mezővárosa tanácsa által Arndorfer Károly ottani kereskedő ellen csődpel rendeltetvén, az illető hitelezőknek megjelenésére f. évi november 7dik napja tűzetett ki határidőül, és ideigleni tömeggondnoknak Pálik Mátyás tanácsnok, perügyelőnek pedig Suhajda János ügyvéd neveztetett. Költ sz. Mihályhó 25en 1843. 33978. Borsod vármegye törvényszéke jelentése kö HIVATALOS JELENTÉSEK vetkeztében kihirdetés végett megiratik, hogy néhai nemes Molnár József hátrahagyott tömege ellen csődpot rendeltetvén , az illető hitelezőknek megjelenésére f é. november 16-a tűzetett ki határidőül, és tömeggondnoknak Barthus József táblabiró, perügyelőnek pedig Bakos Antal tiszti alügyész neveztetett.Költsz.Mihályhól, 1843. 31920. Borsod vármegye polgári törvényszéke jelentése szerint, néhai krancsesdi Derekassy József hátrahagyott tömege ellen csődület határoztatván , ’s az illető hitelezők megjelenésére 1 évi november födika határnapul kitüzelvén, ideigleni tömeggondnoknak Kis Károly táblabiró , perügyelőnek pedig Horváth Antal tiszti alügyész neveztettek Költ kisasszonyhó 29én 1843. 35824. Pozsony városa tanácsa Brittvetz József hites ügyvéd,’s néhai Gruber János hitelezőinek megjelenésére f. évi november 6ik napját tűzvén ki határidőül; Brittvetz részére perügyelőnek Schaeczl Andrást tiszti alügyészt. Gruber János részére pedig perügyelőné Cservinka Károly tiszteletbeli ügyészt nevezte. Költ Mindszenthátán 1843-Váltótörvényszéki idézés. 12019. Szabó Pál, kinek hol tartózkodása nem tudatik, az ellene Kozma Vazul általl párt iránt indított váltóper tárgyalására. 1843. évi november 29én reggel 9 órakor e Váltótörvényszék előtt jelenjen meg. Melly végzés neki az évi 12019. sz. a. érkezett váltótörvényszéki határozat következtében, a Vt. II. r. 214. §a értelmében ezennel tudtára adatik. Költ Pesten a k. e. b. Váltótörvényszék 1843- october 19én tartott üléséből. Kötelezmény semmisitési hirdetések* 34470 Pest városa tanácsa, Teszász György folyamodására, a folyamodó által Vittek János kőmives legény részére 1835. évi december 6-án 100 pertról kiadói, ’s ugyanazon hó 1yén betáblázott, de lelisztázása után elveszett kötelezvény mostani birtokosának igényei’s tulajdonos jogai bebizonyítása végett kitűzött f. évi augustus 18- tól számítandó egy év ’s napi határidőt országszerte azon hozzáadással kihirdettetni kérvén , hogy annak elmúltával a megjelenés elmulasztása esetében, az érintett kötelezvény kitábláztatni ’s megsemmisítetni fog, ez közhírré tétetik. Költ sz. Mihály hó 25én 1843. 321Ю. Vas vármegye, Guoth Sámuel által Szabó József szardíniai király nevét viselő huszárezredben szolgáló őrmesternek részére 300 vítról kiadott, ’s kifizetése után eltévedt adóslevélnek megsemmisítetését országszerte kihirdettetni kérvén,ez közhírré tétetik.Költ kisasszonyhó 29.1843. 703 Hírlapi kusássok. Pesti Hírlap. (293.sz.) Vezérczikk: „A műipar akadályai és ellenszerek“. Bevezetésül mondatik, mikép a legközelebb múlt és tavali iparműkiállitás azon tapasztalást nyújtották, hogy egyes igen jeles iparművesekben nem szűkölködünk, és a gyáripar egyes bimbóvirágai sem hiányzanak ; de átalában azon magas gyármunkásságot, melly nélkül a földmivelésben még olly gazdag nemzet is csak félkarú óriáshoz hasonlít, még teremtenünk kell. Anglia példájának felhozása ’s egy kis kitérés után azon eddigi balhitre , hogy aki nemes ember, az már nemes levelénél fogva mindent tud, háttér szerző Valero J. A. ur ez ügy körüli véleménye kivonatának közlésére. Ugyanis Valero úr véleménye szerint a gyáripar felemelkedésének akadályai közé tartozik Magyarországon : azon körülmény, hogy bérbe kapható alkalmas épületek nincsenek az országban, miért is a gyárosoknak tőkéjök nagy részét építésbe kell fektetni, mit a gyártásra fordíthatnának, hogy hatos kamatra is alig kapni kölcsönt, holott az ausztriai gyámok ötös kamatra bőven talál; hogy magyarországi gyámok kénytelen munkásait drága pénzen tanitatni, ’s kedvetlen körülmények közt is kitartani, nehogy, mikor szüksége van ismét rájok, munkás nélkül maradjon, mi másutt nincs igy; az itteni gyámok az elő- és segédmunkásokat, rajzolókat ’stb. kénytelen önállólag egész éven át fizetni, holott másutt ilyenek több helyen találnak foglalkozást; a magyar gyámok kénytelen tanítványait vasárnaponkint maga költségén iskoláztatni, gyógyszereikről gondoskodni ’stb.; mert a hatóságok részéről e tekintetben mi sem történt. Fontosabbak még a személyekre és jogokra vonatkozó akadályok. Tehetős középrend nincs; vagyonos bevándorlók nem igen jönek hozzánk; a nemesség többnyire méltósága alattinak tartja iparvállalatokkal foglalkodni; a földmivelő olly fokon áll, hogy nem érezhet hajlamot az ipar iránt; a vállalkozónak , ha találkoznék is, nincs hová letelepedni, földtulajdont nem bírhat, városokban fölötte költséges; a polgárnak ’s gyámoknak nincs eléggé biztosítva személye ’s vagyona. Fő baja a népnek, hogy rest. Azért szegény ez ország, mert népe nem dolgozik. Ez akadályok elhárítására szükséges az iskolákat szaporítni, a szeszégető gyárakat kevesbítni; szükséges a polgári viszonyokat úgy elrendezni, hogy az emberben az ember liszteltessék; a törvény adjon szabadságot, ’s azt mindenki számára biztosítsa ; ’s mit a törvény ad , az féktelen rendetlenségnek ne hulljon áldozatul. Csak igy leend lehetséges a gyáripar felvirágzása. A törvényhozás körébe tartozó akadály elhárításról jövő alkalommal, Jelenkor. (84.) Irányczikke nincs Nemzeti Újság. (133, 134.) Főczikket nem ad. Hi г nők. (83) ,Kis Futárjában a ,Vatican könyvtárában talált magyar régiségről adatik érdekes közlés, fontos adatul nyelvünk múltja ügyében. — ,Századunkjában gr. Fáy István Utazási emlék czimü czikke bevégeztetik. Erdélyi Híradó. (83.) Vezérczikke nincs. Mult és Jelen. (83). Toldalékjában illy czimü czikk olvasható: ,,Orosz befolyás német gyarmatoknak Bulgáriába telepítésére“ a vámegyesületi lap szerint fordítva. E czikkben olly borzasztó dolgok mondatnak el, mellyekről elég tudnunk, hogy orosz kegyetlenségnek szüleményei. A ,Gyermekbarát 4 16ik számát egy eredeti beszély tölti el illy czim alatt: „Nevelés formálja (képezi) az embert, melly mind iránya mind szövedéke, ’s kidolgozása tekintetében az eddig megjelenteknek egyik legjobbika, vagy talán épen kizárólag legjobbika. Vajha több ilyes olvasmányt nyújtanánk fiatalaink kezébe ! Magyar Gazda. (85). Két figyelmet érdemlő czikk: Mit tegyenek a paraszt községek ? — Kísérlet a futóhomok megkötése körül. Szerkesztő: Szenvey József.