Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-11-18 / 92. szám
szolgálandó börtönt, a 15. pont szerkezetében megegyezik. — A munkálat követk. §-aira csak futólagos észrevételek történtek. A 35.§., mellynél fogva „a magánykamrácskák nemcsak földszint, hanem a körülményekhez képest egy vagy több emeletekre is építhetők“ — a szükségesnek talált sétatér mikénti alkalmaztatása iránt némi kétségeket támasztott; azonban a §., minthogy csak a helyzettől függend a földszinti, vagy emeletes építés — változatlanul helybenhagyandónak találtatott. A 362. §. felolvasása folytában egy érdemdús megyei püspök kiváná, hogy a raboknak minél jobb alkalom ad issek a szent misén személyesen jelen lehetni, ’s végre behozatandónak hívé azon szokást, melly London mellett egy, nem panopticus mód szerint épült börtönben fenáll, ’s melly szerint a rabok álarczczal látatnak el , 's akkint választatnak el egymástól, hogy minden közlekedés lehellenné válik.— De a mgos Fők többsége úgy tartá, hogy míg az építészeti terv iránt határozat nem hozatik , a javaslat feletti tanácskozás czélhoz nem vezetne, és azért a 362.§. helybenhagyatott. A következő §§ban szinte nem történt változás. — А XVII. fejezet ,,a kerületi börtönök helyeiről, és a kerületek kiterjedéséről“ — minthogy a főrendi vitatkozások csak a minta börtönre vonatkoznak, mellőztetet. — Következett а XVIII. fejezet „a törvényhatósági kerületi börtönök első felállítására , és azontúli fentartására szükséges költségekről.“ Az erről rendelkező 382 — 387.§§bon ezen mgos tábla, minthogy már gr. A. Gy. múltkor közlött indítványa szerint a mintabörtön a kincstár költségein fogna épülni — sok vita nélkül elhaladott. Szóba jövén , mikép a törv.hatósági börtönök javítási költségei iránt határzottan kellene rendelkezni, egy nagy szónok előterjesztése folytában oda hajlott a többség véleménye, hogy míg az adókivetési kulcs a két tábla által tisztába hozva nem lesz, addig nem lehet e kérdést ő Felségekbe terjeszteni. Egy érd. szónok mindezek ellenében előadó , mikép küldői „ante catastralem dimensionem stabile onus in nobilitatem assummere nolvit“, úgy tartván, hogy ezen „quaestio ex professo pertractari debet.“ — E vitatkozásokból kifejlett a főrendi táblának azon határozata , miszerint a mintabörtön felépítése, bútoroztatása, és fentartása a kincstárt, az egyes rabok tartása pedig az illető törvényhatóságot illetendő. A 386 és 387.§§.az elfogadott gr.-féle indítvány értelmében kihagyattak. — Bevégeztetvénekint a börtönrendszer tárgyaltatása, jövő alkalommal, a törvényhatósági fogházak javíttatásának alapul szolgálandó 1827. évi orsz. választmányi munkálat fog tanácskozás alá vétetni. — Az ülés 2 óra felé eloszlott. November tikén. CI. kerületi üléskezdek d. c. tizedfél órakor.) A napirendre tűzött es—i indítvány az országgyűlésnek minden év téli hónapiban tartandása iránt, tanácskozási szőnyegre kerülvén: nem emelkedők százai, melly azt egyenesen ellenzette volna, ’s a véleményszakadás e tárgy felett csak ezen kérdés körül forgott: felvehető-e az, a nélkül hogy a küldők utasítása bevárassék, vagy nem? Azok, kik az indítvány felvétele ellen nyilatkoztak, többnyire elismerve annak czélszerűségét, utasításukra hivatkoznak, melly nagy részben a Fejér megyei körlevél szellemében a fontosabb tárgyak felvételét hat hétig tiltja, ha csak a képviselő testület két harmada irántok utasítással ellátva nincs. Ezen rész utasítása mellett halasztás iránti kérelmének gyámolitására előadá, mikép a törvény mindig a nemzet kivonatából merítendő, különösen pedig e tárgyra nézve, melly az országgyűlés elrendezésével válhatlan kapcsolatban van. — Az időhaladékot sürgetők részéről, csak egy megyei követ találkozott, ki az indítvány érdemébe bocsátkozva, azt jelen körülmények között ellenző. Ez indítvány felett — mond szóló — utasítás nélkül nem határozhatni, mint nem lehetett a kerületi választmányok munkálatai iránt; ha azonban tetszik a t. KK. és RRknek felette conversalni, e conversalioból ő sem kívánja magát kizárni, de érdemleges szavazatára nézve küldői utasítását minden esetre bevárja. — Az indítványozott tárgy az országgyűlés elrendezésében első helyen áll, ez elvitázhatlan; valamint elvitázhatlan az is, hogy a központosításnak bizonyos módját nélkülözni nem lehet, melly a nemzet kifejlődésének akadályát elhárítsa, az indítványt tevő követ e központosító erőt az országgyűlésben kívánja feltalálni, mellyet minden működésében a nemzet éber figyelme szokott kísérni. És az ez ellen szólónak elméletben észrevétele nincs , de van kivitel tekintetében , mert míg némelly teendőink végezve nincsenek, addig ő a jelen indítványt életbe léptethetőnek nem tartja. Ki a múlt időkre visszatekint, az tagadni nem fogja, hogy a régi hongyűlések sokszor inkább akadályai, mint emeltyűi valának a hon emelkedésének, minek okát némábban találjuk fel, mintha az országgyűlés elméletben káros volt volna, hanem azon elemekben, mikből ezen országgyűlések állottak. Azon országgyűlések nem nemzet képviselőinek, hanem olygarcháknak gyülekezetei’s minden egyéb valának, csak törvényhozó testületek nem. Újabb időkben törvényhozó testületünk változott, ’s a nemzet érdekeit felfogván ’s szüntelen szem előtt tartván, hivatásának megfelelni inkább törekedett. De most is, vájjon képviseltetik-e az egész nemzet? nem állnak-e még fen olly szabadalmak és kiváltságok, mik a nemzet életére jótékony hatással nem bírnak? Ha illy körülmények közt, minden évben fognak tartatni országgyűlések, lesznek-e ezek üdvösek a nemzetre nézve? ’s ezen elemek mellett nem lehet-e minden évben újabb zavartól tartani? ’s a minden évi hongyűlés , midőn ez csak a nemzet egy részének kifolyása, nem fogja-e a szakadásokat öregbíthetni? Az országgyűlésnek most sok elemmel kell küzdeni, ’s e küzdelem, ha évenkint újult erővel támad fel, nem fog-e növekedni, nem fogja-e a státust veszélyeztetni? Az országgyűlés állását előbb szilárdabb alapokra kell tenni, és csak azután lehet ezt minden évben tartani. Míg castok állnak fel, a tiszta népképviselet mindig száműzve leend törvényhozó testületünkből. A castok megdöntésére kell tehát előbb törekedni, de meg kell szüntetni előbb a követutasításokat is, mert nem találhatni hazát egész Európában, melly utasítások mellett tartana évenkint parlamentet. Szóló nem kívánja vizsgálni, mi ok inditá a nemességet az utasítási rendszer behozatalára, de hite szerint ezen utasításokban nem rejlik a közvéleménynek valami vszpontosulása. Rég ezen rendszer lehetett jó, de most, midőn az utasítások kórsága minden legkisebbre kiterjed, midőn kötelező erejük nőttön nő, az utasítási rendszer ártalmai mind inkább feltűnők. Ebből foly az országgyűlés működésének csigalassúsága; ebből foly az utasításoknak jobbrabalra magyarázgatása; holott egyedül a követ egyénisége az , melly kezességet nyújthat a nemzetnek a törvényhozás pályáján, mellyen hogy minden követ függetlenségre törekszik, igen természetes. — Elle-nezven az utasítási rendszert, ellenzeni kell egyúttal az Uszahivást J°got is, mert bármi természetesnek látszik is az, hogy ki képviselőt választ, azt vissza is hívassa, a nemzeti képviselet elveivel mégis ellentétben van a visszahdás joga; provinciái érdeknek áldozza az fel a közérdeket, ’s a foederalismusnak legveszélyesb nemébe vezérli a nemzetet. 11a három év mellett ekép hat az országyűlés a nemzet életére, ezen hatást az évenkénti országgyűlések háromszorozni fogják. — A indítvány-elfogadás esetére szóló czélszerűnek látná a követeket legalább öt évre megválasztatni, ’s kerületi választmányt neveztetni, melly az inditványnyal öszefüggésben levő kérdések iránt javaslatot terjeszszen elő. Utasítással azonban ellátva nem lévén, mindezek csak saját nézeteiként tekintendők. — Ezen előadást czáfolgaták többen a haladékot sürgetők közöl is, megjegyezvén rá, mikép ezen ülés valóságos kerületi ülés és nem conversatio, minek a sétatéren és magánykörökben van helye; mikép abból , hogy a kiváltságok kártékony hatása a höngyülés állását gyengíti, nem következik, hogy országgyűlést minden évben tartani káros volna, sőt épen az ellenkező, mivel azon kiváltságokat csak országgyűlés enyésztetheti el lassanként, és így minél gyakrabban tartatnak az országgyűlések, annál inkább enyészik a kiváltságok káros hatása; ha a nemzet életében valami rész tűnik fel, épen az országgyűlés annak orvosa; pedig minél gyakrabban meglátogatja az orvos betegét, annál gyorsabban állíthatja helyre annak egészségét ; annál szükségesbek pedig az évenként tartandó országgyűlések, mivel alkotmányunk nem a fejedelmi kénynek odrogrozott szüleménye, hanem századok szüleménye ’s ma sokkal tökélyetebb,mint szent Istv. idejében,de a tökély mértékétől még távolálló ’s csak idővel és önmaga által fejlődhető, mellynek czélszerű képviseleti rendszerré alakulása annál könnyebben fog megtörténni , minél gyakoribb lesz annak tartása. Az időhaladékot sürgető fél ellenében számosan kívánták jelenleg elhatároztatni, hogy országgyűlés minden év téli hónapiban tartassák, mégpedig a közlekedési könnyebbség tekintetéből Pesten, és hogy a kir. előadások az országyűlésre meghívó levelekben a törvényhatóságokkal mindig közöltessenek, hogy az ezek iránt szükséges utasításokra hónapokig várni ne kelljen. Annyival inkább kívánták pedig a esti indítványt az előadott módosításokkal együtt jelenleg elhatároztatni, mivel az már az indítványok sorozatában a küldőkkel régen közöltethetett, ’s a melly törvényhatóság akart, iránta már utasítást küldhetett; ’s mivel ez indítvány a két tábla között hosszas vitára számolhat, pedig nélküle a nemzetnek jövendője nincs; más nemzeteket az előhaladás pályáján utol nem érhetünk, és sérelmeink ezrede soha orvosolva nem lesz, mert a constitutionális életnek főműködése az országgyűlésben összpontosul. Az indítványt ellenző követ fentebbi előadása és az időhaladékot sürgető fél okai különösen a követk. érdekesb előadásokra nyújtanak alkalmat. Egy megye követe felek mindenek előtt azon követnek, előadván, miképp ha soha meg nem volt volna is győződve a cs—i indítvány életbe léptetésének szükségéről, a szesi előadás képes vala teljes meggyőződésre vezérelni az iránt. Szóló csodálja, hogy az érdemes követ úr ismét a centralisatio bajnokává lön, midőn csak néhány nappal ezelőtt a municipiumok hatáskörét terjesztgeté, ellenében azon centrálisaimnak, minek szóló sem akkor nem volt, sem most nem barátja. Hisz új világban, néhány percz múlva megúsztatva mindenétől pusztán áll az ismeretlen emberezrek közt, kik közül egy sem fedözendi fel a szemtelen tolvajt, kik közöl egy sem, de egy sem ludakolandja részvéttel a szenvedő baját, nyomorát, váratlan csapását. Már ugyan Európában kiveti hálóját a balszerencse illy kivándorlók után, találjanak olly kikötőbe vetődni, del nincs a hajókra nézve szabályzoti indulási pontosság, még mielőtt útra kelnének, elkölthetik vagyonkájukat, a pénzt, mit eladott jószágukért kaptak, melly mindenök, ’s egyedüli reményük az uj földöm kissé biztosabb települhetésre. E tekintetben a levelező leginkább ajánlja Havre ’s Bréma kikötőit. A brémai hajókat még annál is különösebben ajánlja a kiköltözők figyelmébe, mivel ezek viselvén a tartozást, utazóikat élelemmel ellátni, ami mindig biztosabb, mint mikor az utas önmagát tartja ki) nincs eset, hogy a kiköltözők éhség veszélyében forogjanak, mi egyéb kiköltözőkből jövő hajókon, hol, ha a reménytelinél tovább tart az út, a még élelemmel bíró az eledelefogyottal osztozni kénytelen, gyakran megtörténik, Ki Amerikába költözik, fődolog , hogy pénzt hozzon magával, legalább annyit, mennyi egy öt táplálható telek megvételére elégséges. Azonban senkivel se tudassa, hogy pénze van, mert ez öröme ez esetben igen rövid lehetne, mint ezt számtalan példa mutatja. Mivel pedig a súlyos pénz, bármi vigyázat mellett véletlenül is könnyen elveszhet, legtanácsosabb, a vagyont szilárd hitelű házakra utalt váltókban hozni. Mindenekfölült ajánlja pedig az értesítő, hogy a megérkezett kiköltüzültek, (legjobb New Yorkot választani kiszállási helyül) tudakozódjanak azonnal a német társulat ügyvivője után, ki mindenképen, minden díjkövetelés és haszonlesés nélkül, segítségökre teend. — Ezen a német atyafiakhoz intézett jóindulatú, figyelmeztetés annyiból is becses adatul szolgál, mivel kiviláglik egyéb más dolgokon kívül ez által is, hogy minden dolognak, minden hazának, még a par excellence szabadság honának is vannak tetemes árnyoldalai ; é s ha valahol, itt önkénytelenül is eszünkbe jut a közmondás: mindenütt jó, de otthon mégis legjobb. Azért tartson bennünket erőben istenünk, hogy ne legyen okunk az Amerikába költözésre, sőt készítsük el a kép terjedelmes lakatlan földtereinket, hogy másoknak adhassunk kényelmes vendégelést, állandó szállást, — ’s legyünk rajta, nehogy nálunk is, efféle váratlan zaklatások által reményeikben csalatkozottaknak érezzék magokat azok, kik bizodalmasan netán hozzánk fordulnának, kopárabb vidékekről jővén a boldogabb hazába- N 763 Egyveleg. Óriási telescop. Rosse lordnak van egy telescopja, 3 lábnyi átmérőjű tükörrel, melly minden, eddig Európában ismeretes telescopokat jóval meghaladni. Robinson körülményesen leírja annak szerkezetét ’s alkatrészeit, ’s állítja, hogy az ezen csövön általi vizsgálata a csillagos égboltnak számos astronomiai jelenetekre uj világot ömleszt, igen sok tévedést felfedez, ’s imígy e tudománynak felszámíthatlan hasznára szolgál. Különösen érdekesek ’s eredménydúsak a hold körüli vizsgálódások Ha valamelly közép-nagyságú épület volna benne, úgy ezt e csövet elég tisztán észre lehetne venni, ’s egész helyzetében meghatározni. Ennélfogva tehát rövid idő múlva felséges hold-térképekre tarthatunk számot, annyival inkább, mivel Rosse lord jelenleg egy még jóval nagyobb telescopot, mellynek tükre hat lábnyi átmérőjű leendő készíttet Corkban. A philosophus és a hajós, A .Jonathanc czímű angol folyóirat következő érdekes anekdotont közöl: ,Egy philosophus átkelni akarván egy csoknakra ült. Az áthajózás alatt kérdé a kormányostul: (ad-e arithmetikát? ,nem, meg erről soha mit sem hallottam- se a válasz)—• A philosophus viszonza: „sajnálom kendet, mert életének egy negyedrésze elveszett/' — Néhány percz múlva ismét kérdezé: „Hát ért-e kend valamit a mathematikából? — A kormányos mosolygva feleség ,Nem! — ... így kend életének egy másik negyedrésze elveszett!“ — A philosoph harmadik kérdése így hangzik: „Van-e kendnek némi ismerete az astronomiából?“ — ,Nincs biz’ énnekem, kedves úr! —„No’s hát kend életének egy harmadik negyedrésze veszett el !: — Ugyanazon pillanatban a csalnak egy sziklacsúcshoz ütközik ’s merülni készül. — A kormányos felugrott, ’s leveté köntösét ’s aggályos tekintettel kérdé: Tud ön úszni. — „Nem!“ válaszolt a philosophus. — ,No’s , úgy hát kapaszkodjék ön sebesen hátamra, különben életének valamennyi részecskéje elveszett.4 136*