Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-12-16 / 100. szám
a) a kormányzó választmányt, és ha a közgyűlés részben a határozatot szükségesnek látandja , egy köz- , gyűlési elnököt; b) a 3 tagú igazgatóságnak még ki nem nevezett két tagját — az alapszabályok 41. és 44. §. értelmében — elválasztania; c) az első igazgatónak a munkálati részvényöszveg mennyiségéhez képesti díját, az alapszabályok 50. §. értelmében meghatározandja, de az iső 15 pcentnyi befizetés határidejét kitűzendi;’s el azt, hogy a munkálati terv mellyik ágával kezdendi tényleges működéseit, a bejövendő aláírási öszveghez ’s a körülményekhez képest meghatározandja, és aziránt az igazgatóságot utasítandja. IV. Mivel az alapszabályok 4 §sza azt tartaná, hogy azon esetben, ha a társaság mukálatait egy millió pártnál kevesebbre menő aláírási öszveggel is megkezdeni elhatározná, azon aláírók, kik egy millió pft. aláírása előtt a társaság munkálatait megkezdeni nem akarandják , ha úgy fog tetszeni, visszaléphetnek . Ámbár ugyan a jelen közgyűlés egyenesen az alakulási kérdés iránti határozat tételére volt kitűzve,és arra a részvényes tagok olly világos kijelentéssel hirlapilag meghiva, hogy a kik személyesen meg nem jelenhetnek a tanácskozásban,’s határozatban az alapszabályok 70 §a szerint, képviselőik által is részt vehetnek;— a társaság tehát jogszerűleg azon következtetést vonhatna, hogy a ki e jelen közgyűlésen maga, vagy képviselője, avagy levél által ellenkezőt nem nyilatkoztat, az a maga aláírását, a munkálatoknak egy millió psrt. aláírása előtti megkezdésük esetére is kötelezőnek tekinteni kívánja; a közgyűlés mindazáltal a kényszerítésnek még csak árnyékát is elmellőzni óhajtván, és egyrészről társasági czéljainak nyereséges volta, és helyes számítása közhasznúsága iránt, valamint okainak is, melly a társaság alakulttá nyilatkoztatására vezérlék, alaposságára nézve sokkal inkább meg lévén győződve , hogysem tetemes visszalépésektől tartania lehetne; másrészről pedig azon nem várt esetre is, hogy ha visszalépések történnének, azon materiális veszteséget, melly illy visszalépésekből eredne, az alakulttá nyilatkoztatás erkölcsi haszna, és annak és ezen méltányosságnak következtébeni újabb csatlakozások minden bizonynyal sokszorosan kipótolják; mindezeknél fogva a jelen alakító közgyűlés jónak vélte elhatározni. Hogy a jelen közgyűlésben részt nem vett részvényes tagoknak netalánt visszalépésük iránti nyilatkoztatásra, 1844iki febr.rik napjáig ide engedtessék olly módon, hogy a kik a társaság munkálatait egy millió psrt. aláírása előtt megkezdetni nem akarnák, következőleg a mai napon elhatározott kisebb öszveggeli megkezdés esetében aláírásukat visszahúzni kívánnák, azt a kitett határnapig elnöki excjához Pozsonyba intézendő levelek által annál bizonyosabban határozottan kijelenteni és ne mulaszszák , mivel ha ezt jövő februárkáig nem cselekszik, aláírásuk mindenesetre kötelezőnek, és az alapszabályoknak pénzbeszedésről szóló 14 §a alá tartozónak fog tekintetni, — magában értetvén,hogy az illy netaláni viszszahúzások érvényesek csak azon esetre leendőek, ’s a visszalépőt azon kötelezettség alól, mellynek magát eredeti aláírásával alávetette, csak azon esetre oldandja fel, ha egy millió párt az 1844ki május hónap első vasárnapjára rendelt közgyűlésig sem volna aláírva. Mindezen határozatok több hírlapok utján közhírré tétetni, ’s azoknak közlésére az illető szerkesztőségek az ideiglenes elnök-gróf nevében, a tollvivő által megkerestetni határoztatván, II. Indítvány tétetvén aziránt, hogy a jelenlevő tagok névsora felolvastassék, miszerint a jelenlevők közül azok, kik a munkálatoknak egy millió párt aláírása előtti megkezdése esetére aláírásaikat visszahúzni akarnák, azt azonnal kijelenthessék. Ezen indítvány helyeseltetvén, a jelenlevők névsora felolvastatott, és a társaság örömmel tapasztaló, hogy csak egyetlen egy tag sem akadt, ki aláírását visszahúzta volna; minek következtében közegyetértéssel jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott, hogy a jegyzőkönyv elején megnevezett tagok aláírásaikat mindenesetre kötelezőknek, é s visszahozhatlanoknak nyilatkoztatják. — Kossuth Lajos, mint ideigl. tollvivő. A pestbudai hangász-egyesületnek 2. műelőadása 8dik zeneévben, dec. 26 án délutáni 4 órakor tartatik Pesten a városi nagy redout-teremben. Az abban előadandó hangművek következők: 1) Beethoven C. Moll Sinfoniája. 2) Ábránd, zongorára karénekkel Beethoventől, Brauer Teréz asszony által előadva. 3) Nyitány „Fingal barlangja“ Mendelsohn-Bartholdytól. 4) Alleluja Tutschektől. Közli Ritter Sándor egyes, titoknok. A pesti magyar kereskedelmi bank igazgatótága i. e. november helyről költ hirdetménye 83- ben tett ígéreténél fogva — a bank 1843iki juniusitől november 30áig számított félévi jövedelmiről következő kimutatást bocsát közhírré.—Pesten dec. 4.- 1843. Örményi Ferencz s. k. bank elnök. Valero J. As. , bank-igazgató. A pesti magyar kereskedelmi Bank üzleti jövedelminek kimutatása 1$431klimille fttöl november 30 áig lefolyt félévre. Bevétel: Bevételi maradvány 1843 jun. 1jén - 410lf.22kr. kamatok 1,052,263 pft- 16 krt.tevé leszámított váltókról , ’s előlegezési és időhosszítási kamatok és dijak, továbbá letéti dijak - 17,087 f. 35 kr. Ebből levonván azon öszvegekről járó kamatbéli maradványt, mellyek f e. november 30-a után lejárnak -Részvényi átírások és egyéb díjak fejében 4588 f 20 kr. 12,499 f. 15 kr. 360 f. 58 kr. Öszves bevétel 16,961 f. 35 kr. Kiadás: A tisztviselők fizetése, házbér, katonai örállás, Írószerek, nyomtatási és egyéb apró költségek 2991 f. 35 kr- Osztalék 1015 részvényért a f. e junius I - töl november 30aig számított félévre 12 pft. 30 krjval minden részvényre 12,687 f. 30 kr- Öszves kiadás 15 679 f. 5 kr. Ennélfogva bevételi tiszta maradvány 1813ii junius Hól november 30áig lefolyt félévre 1282 f. 30 kr- Éhez hozzászámítva a fentebbi i. e. november 30ik után lejáró, de már bevett leszámítolási és kölcsönözési kamatokat 4588 f 20 kr. Ekkér kijön folyó évi december 1jétől 1844iki május 3tig lefolyó félévre előleges jövedelem fejében 5870 f. 50 kr. A pesti magyar kereskedelmi bank könyvvezető-hivatalától. Schuller Leop. F. sz. könyvvezető- Wieting F. C. könyvvezetői hivatalnok-Az adó rt 1. f (Folytatásul a ,Világ' 98. számához.) Én úgy tekintem a status állását, mint egy nagyobbszerű gazdaságot, hol öszvehangzás és kapcsolatban kell lenni a legparányibb dolgoknak is a nagyobbakkal, és több évre kell elkészülve lenni a terveknek, mellyek egymást maguk után vonják és segéljék ; Így kellene hazánk javítási tervét is hoszabb időre elkészíteni, és ott kezdeni meg az orvoslást, honnét folyvástt javulás következnék minden egyéb bajainkra, fő bajunk pedig a nevelés és pénz hiánya, és csak ez,és nem más vet gátol előbbrehaladásunknak, ezen kell tehát segíteni legelsőbb is, de nem az adóval, mert erre is előbb pénzemnek kell lenni, hogy adót fizethessek; ki kell előbb tűzni az utakat, hogy hol? mint kezdjük? és mikép folytassuk hazánk jobbléle elő - i mozdítását? — Én mindenek felett két fő utat látok előlegesen ■ kiválasztatni szükségesnek, és ugyan elsőbb a nevelést, azután a kereskedést; az első megfoghatóvá teszi minden jobbnak követését, a második módot nyújt a szükségesbeknek véghezvitelére, és igy kettő lehet csak rugója min- i den üdvösb czélnak, mert mindenhez előbb akat, azt után tehetség kívántatik; helyemből sem kelhetek fel, hacsak ahoz akaratom és tehetségem nincs. A magyarnál hazája javára nem az akarat, hanem a tehetség, és a pénz hiányzik; pénzt pedig nem ad más, mint a kereskedés, tehát ezt is a nevelést igyekezzünk elősegíteni, ezeket pedig eszközölhetni adó nélkül is. Vannak az országnak különösen a nevelésre, mégis az ország költségeire alapított fundusai, nevezetesen a fundus studiorum, religioriale, és camerale, az arany, ezüst, só-bányák, vámok, harminczadok, és posta-jövedelmek, mellyek évenkint 30 millió pengő forintot jövedelmeznek; ezek a nemesnek valóságos tőkében letett adói; ezeket rendelte az ország költségire fordíttatni, előbb is ezeket kell szorosan megvizsgálni: várjon jól kezeltetnek-e? és nem lehetne és ezek bevételét jobb kezelés által magasbra emelni? kiadásit pedig csökkenteni ? nem volna-é jobb a fekvő javakat haszonbérbe adni, és ez által a jövedelmet biztosítani ami egyszersmind a nemzeti gazdaságot is emelné, mert annyi sok jószág kisebb részekre osztva, és több gazdakézbe kerülve, bizonyosan mind a termesztést mind a fogyaztást nevelné, azért olly törvényt kívánnék alkottatni , mellynek erejénél fogva minden országgyűlés alatt ezekről a számadások a képviselők által megvizsgáltatnának, és három évre a kiadások öszvege országgyűlésileg előre meghatároztatnék; ha azonban minde mellett e jövedelmek a szükségesekre elegendők nem volnának, úgy pótoljuk a hiányt subsidium név alatt a magunkéból; mert ha adtunk 400 ezer ftőt a pesti színházra, mennyivel inkább adhatunk akkor az elemi iskolák felállítására, és a tanítók kiképezésére; de ismervén cath. gazdag főpapjainknak hazánk iránti buzgóságát, ha azok jómóddal e czél segedelmezésére felszólíttatnak , és ajánlásaik örök emlékezetül törvénykönyvbe iratnak, nem kétlem, hogy ki lesz pótolva a szükség. Ami pedig a kereskedést illeti, ha erre semmi sem kerülne is az országos jövedelmekből, azért adó nélkül is megindíthatni azt; a kereskedés fő segélyei és eszközei a jó utak, hajókázható csatornák, és a vámok szabályozásai ; a vámokra nézve , a fiumeit kivéve, Ausztriával tisztában soha nem leszünk, és azokat megváltani nem is volna tanácsos; itt csak ő Felségének kegyelmére kell magunkat bíznunk, utak, hidak, csatornák pedig készülhetnek társaságok által is, valamint készült a Fiumébe vezető, ’s 18 mérföldre terjedő Ludovica-ut, a Dunát ’s Tiszát összekötő 13' mérföldre nyúló Ferenczcsatorna Bácskában, és készül most a budapesti lánczhid, ’s igy készülhetnek sok más út és csatornák a vámszedésböl reménylhető hasznokért, ha fizetni kell a nemesnek a pesti lánct*) Erre ugyan napról napra kevésb kilátás van, Szerk. hídon, fizessen az a többi után is vámot, ez kevésbbé csorbítja a nemesi szabadságot, mint az adófizetés, és épen ide illeszthetni az 1723: 90 törvényt, hogy ki a hasznokban részesül, részesüljön a terhekben is, és nincs is tiszai annál, hogy ki az utat használja, az fizessen tőle ) Ne járjon bácskai ember a zalainak pénzén esse nak utón, és viszont ne zalai a bácskainak erszényéből készüljön. Csak egyszer megindítva legyen a kereskedés, megy az majd magátul ,s ujrtassanak a kereskedés tárgyában hozott régibb kedvező törvényeink, nevezetesen az 1723dik 64, 116, 117 tcz., miknélfogva a kereskedők tőkepénzeikről mechanicusok mesterségeiktől adót nem tartoztak adni, vehessenek fekvő jószágot kereskedésüknek, gyáruknak és mesterségüknek folytatására elégségest, de ne többet addig, mig vagy meg nem nemesedtek, vagy honfiakká nem váltak, nehogy jószágba és ezéra haszontalan épületekbe ölvén pénzüket, rendeltetésüktől eltávozzanak, és hivatásukat elhanyagolják. Ha egyszer a kereskedés virágzóbb állapotra emelkedik, lesz pénzünk elég, és akkor az akarat tehetséggel párosulva segíthet hazánk minden bajain; örömest fizetünk majd akkor alkotmányosan a közjóra; de míg pénzem nincs, addig akét garasos adó is nehezemre esik, kivált ha eszembe jut, hogy nem vagyok biztosítva arról: vájjon nem emeltetik-e a két garas négyre, mielőtt jövedelmem csak egy krral is szaporodott volna? — Én tehát a két garasos adót véleményem szerint csak a fenékvitelt két tárgyra kívánnám fordítani, de csak akkor, ha semmi más forrás erre nem találtatnék, —,adós nevet pedig ennek nem adnék, nehogy törvényeinkben jártas barátink bele ütközzenek, ’s ellene felhordják a part. lae tit-sát, all. András aranypecsétes levelét, az 1723dk évi 6dik, 1741. évi 8dik, és más több sarkalatos törvényeinket, ’s végre koronás fejedelmünknek esküjét, melyeknél fogva a nemes az adó alól örökre fölmentetik. (Folytattalik ) Mirlati» kalászok. Jelenkor. A 99d. számban folytattalik XXIszer a „Két garas.“ Ha előbbi czikkeiben napfénynél világosban mutatta meg a ns. gróf, mikép fizetés nélkül vérünk fölemelésére egyáltalában nem számíthatunk: itt különösen megczáfolhatlan okokkal mutatja meg, hogy bizonyos, állandó ■— t. i. a kiszabandó évekig tartandó — adózás í ~ 1 nélkül semmi nagyobbszerű nemzeti vállalathoz, melly * például, csak két-három millióba kerüljön, nem foghattunk; mert ha — ’s a több „ha“ mellett, nekünk legalább igen nyomatékosnak látszik azon „ha,“ melly szerint — nem találna elegendő lenni a „benevolum oblatum“ útján bejövendett néhány millió a munka (a ns. gróf a fiumei vaspályát hozza fel) bevégzésére , alig lehetne majoritást remélni többé a megyékben, a még hiányzó egypár millió megszerzésére. E themának jövő számbani folytatása igértetik. Szerkesztő: Szenvey József. 204* -------———----------Könyvismertetés. #) , I Római kor. katlolika Egyházi jogtan. írja Udvardy Ignácz Vesz-Iprémben egyházi jogtanitó. I. és II kötet. Kmich Gusztáv könyvárus bizományit. Budán ti migy. kir. egyetem belkivel. 1843. Nadr 8. I kötet 2047. II. kötet 335. lap. Finom volinpapir. Ara 2 fz. 40 kr. pengő pénzben. Alig néhány hete, hogy a magyar egyházi literatura köre ezen igen jeles ’s a maga nemében igen szükséges uj munkával gazdagult. A munka belső tartalmának fölosztása igen helyes és czélirányos. Első kötetben előre bocsáttatnak az egyházi jogtanhoz megkivántató előismeretek , úgymint: az egyh. jogtan ismerete ’s fölosztása; az egyh. jog kútfői és segédszerei; az egyh- törvények; az egyh.jog kútfőinek rövid történeti rajza három korszakban; az egyh. törvénykönyvnek,’s a legujabb egyh. jognak használata ’s tekintélye. Azután az egyházi nyilvános jogtan két részre osztatik; első részben a nyilvános beljog három szakaszra és több fejezetre fölosztva, második részben a nyilvános küljog két fejezetre osztályozva tárgyaltaink. Második kötet tartalmát a római kor. kathol. egyházi magányjog teszi, melly szintén szakaszokra, ezek pedig fejezetekre osztvák. Első szakasz az egyházi személyekről és hivatalokról; második az egyházi dolgokról; harmadik az egyházi életről; negyedik az egyházi törvénykezésről, és pedig mind közjogi, mind részletes magyar jogi tekintetben, értekezik- A tudós szerzőt, kinek már sajtó útján több rendbeli jeles értekezéseit valánk szerencsések nagy megelégedéssel olvashatni, annál nagyobb örömmel üdvözöljük a rendszeres tudományok pályáján, mivel kitűzött czéljának nemcsak a tárgy tökéletes rendszeresítése és kimerítése által, hanem szabatos gördülékeny csinos magyarsága és helyesírási pontossága által is derekasan megfelelt. A minden tekintetben jeles munkának részletes birálgatásába bocsátkozni fölösleges volna, minthogy az minden dologhoz értő előtt képes önmagát dicsérni és ajánlani; de azt mégis lehetetlen meg nem emlitenünk, hogy szerző úr, ámbár az egész munka kidolgozásában igen szerencsésen, de mégis az Első kötet második része második fejezetének tárgyalásában legszerencsésebben foglalatoskodott; hol a polgárzatnak, ’s az egyháznak többféle vallási társulatok iránti viszonyait mind átalánosan, mind különösen honunkban, nemcsak tudományos szempontból alaposan, hanem életgyakorlati tekintetből is híven rajzolja. Üdvös szolgálatot teend e jeles munka nemcsak a honi literatúra minden kedvelőinek, hanem különösen az ügyvédi karnak, minthogy a szentszéki perekben előforduló kitételek és műszavak benne mind megmagyarositvák- Mráz M. *) Ezen már jóval korábban beküldött czikket, közlendőink halmaza miatt csak most adhatjuk. S ze rk.