Világ, 1844. január-május (1-42. szám)

1844-04-27 / 34. szám

hetünk. Megindult t. i. a­­történ­eti könyvtár'; jeles történeti, életrajzi, ország- és népismertető munkák gyűj­teménye , kiadja a m. t. társ. néhány tagja.' Első s má­sodik füzete előttünk fekszik, mellynek tartalma: ,Az em­beri mivelődés történetei a legrégibb koroktól a népvándor­lásokig." Németből szabadon forditotta Bajza. Olly jeles munka ez, melly megnyitja a történeti könyvtár sorozatát, mit méltán ajánlhatni minden tudásra­ vágyó embernek. Hogy a fordítás vagy inkább átdolgozás jeles, arról Bajza neve kezeskedik, ’s ugy hiszszük, munkásságának ezen új bizonyítványa elnémitandja gáncsolóit is, mert mióta az Athenaeum szerkesztésével felhagyott, illy munkát ki nem dolgozhatott, ő tehát dolgozott, munkált előbb is. — Holnap (vasárnap apr. 28-án­ iparegyesü­leti I­e­c­z­t­é­t fognak tartatni, különösen dr. Vállas An­tal ur az aroeometriáról dél e. 8 órától 9ig, dr. Nendt­­vich úr pedig a phosphorról 9től 1­9ig tartanának előadást. — Múlt héten egy szeretőjétől hűtlenül elhagyott leány kénsav-ivás által akart életének véget vetni, melly torkát, mondják többhelyütt kiégető , életben maradásához kevés a remény. — Az ősz utczában múlt napokban ismét egy tol­vaj emancipandus csipeték el, ki egy szoba lakásának boltba távozását használni akarván, az ablak egyik fiiók­­ját mesterileg beütötte, ’s legott a szobába szökött; csín­ján azonban rajta vesztett, mert épen midőn a fölszedett holmivel tova illanandó vala, a hazatért gazda nyakon ra­gadta ’s a hatóság kezébe szolgáltatta őt. — Egy uraság a jelen évnegyedre a siputczán­ás­­féle házban bérle magának szállást, ’s sz. György napján annak rende szerint oda költözködik,’s szobáját elfoglalá, holmijét azonban az elkésés ’s fáradalom miatt illő rendbe semmikép sem szedhető, hanem csomókban a szobában hagyta heverni. Éjfélre járt az idő, hogy az uj lakók el­­szunnyadának,’s jól tudjuk, a fáradalom után milly édes és erős az álom. Ez időt a rablók haszonra is forditák, mert a szoba ablakát betörve, a lángra lobbantott és be­­hajigált gyufák világánál horoggal csaknem mindeneket kiszedék. A pogyászok közt volt egy magyar színésznő ruhanyalábja is, melly szinte elrabo­tatván , a szegény színésznő másnap reggel próbára sem jelenhetett meg. Gyanú egy mesteremberre van, ki a hordozkodási napon tudakozódás ürügye alatt a háznál megfordulván, mindent jól kiszemelt! — Ismét egy meglepő gyászos történetke Budáról. Egy gránátos közvitéz, kinek —mint ömaga hivé ’s má­sokkal is elhitetni iparkodék, — szerelője valamit beadott, mitől ellenállhatlanul utána járjon — az őrhelyről többször eltávozott, és ezért ismételve megfenyitteték; a szegény katona a szerelemkórtól menekülni nem tudván, az őrhely­ről egy éjjel újólag megszökött, ’s kedvesét a városmajor feletti szőlők közt találván megkötözé, mellén szuronynyal halálos sebet ejtett, ’s száját földdel betömvén ott hagyá, hol reggel még élve találtatván, a gyógyházba vitetett,’s ott még mintegy félóráig szóllan élt. A gyilkos ki nem tudatott volna, ha az érintett vitéz előbbi ellenállatlan bajától ösztönöztetve, gyűlölt szeretője után még halálos ágyához is nem megy, ’s ott szive megindulván, a tettet meg nem­ vallja. A szegény bűnbánó szerelmes, hihetőleg a felakasztatás szégyenétől menekülni akarva , magát fő­be lőtte. — Emberi hiedelmet túlhaladó a Buda fővárosi buja nőszemélyek egy legaljasabb fajának több mint szemtelen­­ életmódja, mit, bár mennyire iparkodjék is a városi rendőrség, gátolni nem képes; ime egypár nyom a rendőrnek, mellyek­et talán többre vezetendik : az uj ut alatt van egy épületke, mellyen keresztül a vízcsövek szol­gálnak a várba fel, tekintsen be annak rongyos fedelén padlására, ’s fog ott látni egy nőalakot, melly, ha tér­delne, remetének hinnék, de ő egész nap ott guggol, mert a hely fekvésre alkalmatlan, állásra pedig alacsony; ne sajnálja a rendőr továbbá a városmajor előtti Borsféle kertet megkerülni; rajta a magas deszkakerítést aláásva le­­lendü­lt ott, első tekintetre azt gondolná az ember, hogy azt a kutyák kaparták ki’s azok járnak be rajta, pedig ám menjen be, ’s fog ott rongyos férfiakra, ’s tunya nőkre akadni, — menjen a rendőr temetőbe, szőlőkbe,’s ott minden göd­röt, árkot, bokrot kutasson ki, úgy mintha vadat keresne, ’s találni fog emberalakokban a vadnál elfajultabb állatokat. Ő apost. kir. Felsége D­e­tr­i­c­h Ignácz hradeki és lykavai kir. kincstári ügyészt megérdemtett nyugalomba léptetni kegyelmesen m­éltóztat­ott. A n. méltságu m. udv kir. Kamra a kőrösmezei vám- és har­­minczadhivatalnáli ellenőrségre l­a­t­e­r­n­a­i Józs.leordinai vám- és harminczadhivatali ellenőrt alkalmazta, és áldást nem árasztott volna; ’s a gyermekek úgy olvas­ták a kitűzött czikket, hogy lehetetlen volt észre nem venni, mikint az olvasottakat értik is. ’S miután az idősebb tanít­ványoknak a tanító azt adá föl foglalatosságul, hogy a múlt vasárnapi egyházi beszéd főbb pontjait foglalják írásba, a kisebbek oktatásával foglalkozók hoszabb ideig, ’s ez ár­tatlan teremtmények minden tekintetben annyira megfelelőnek Bölcsfi várakozásának, hogy örömét nem titkolhatá, ’s a ta­nítót tanítványaival egyetemesen méltó dicsérettel árasztá­­ el. — Egészen más érzelmektől áthatva, ’s elfoglalva távo­zók mai napon Bölcsfi érzékeny elbucsutás után László is­kolájából, mint múlt pénteken Miklós tanító leczkéiből, mi­után még eltávozta előtt kertjében egy a legjelesb tájbeli mérges növényekkel beültetett ágyat megmutatott volna, hol László tanító gyakorlatilag szokta növendékeit a szükséges óva­kodás miatt e mérges növények ismeretébe vezetni. Végezve dolgait a városban, visszautaztában még­­a helység tanítóját, kitől szinte kérelemlevelet von, szándéko­zók Bölcsei megtekinteni; de mivel a helység plébánosától, kivel Útközben véletlenül találkozott, érté, hogy az említett tanító, bár különben elég ügyes, ’s tudományos ismértek­kel ellátva, társaságtalan, ’s különösen büszke, másokat kön­nyen megvető viselete miatt a községnek szeretetét ’s bi­zodalmát nem bírja; ellenben Lászlót az egész helységi köz­ség a legkisebbtől a legnagyobbikig valódi szeretet, becsü­let és tisztelettel öleli; elhatározó magában Bölcsfi, László tanítót, kit egyébként is tapasztalása szerint legjobb, ’s ügye­sebbnek ismert, Békevölgybe iskolai tanítónak meghini, mit nemsokára mégis tön, ’s a választást sohasem bánta meg. — Alattvalóit folyton a művelés,jámborság, erkölcsiség, tiszta vallásiság, takarékosság és józan gazdálkodás szép tulaj­donai bélyegzők, szóval: ők boldogoknak érzék magokat kegyes uraságok atyai intézkedése és szelíd tanitások szel­lemdús oktatásai, ’s tanácsai által. Földesurak! Néptanítók! Ez allusióban föllel­hetitek mind a jobbágyainak testi, lelki és szellemi boldog­ságáról atyailag gondoskodó, ’s­­elileg munkálkodó földes­ uraságnak, mind a hivatalát lélekismeretesen teljesítő, ’s leghívebben szerető tanítónak képét és példányát. Köves­sétek ezt életetek pályáján át folyvást, ’s ti­lmnlelketek nyu­galmában mindenkor boldogok leendtek, mert sokakat bol­dogítottatok;’s vájjon lehet-e ennél dicsőbb érdem, ’s az érdemet méltán követő még dicsőbb jutalom, az utókor leg­­háladatosb emléke, e világon?!! Be el , Fidél. 263 Országgyű­lési Hidagstágokt Előlegen közben. Április 23 án CLXXXIV dik­­­e­r­ü­l­e­t­i ülésben folytathatott a városok rendezése iránt tett főrendi észre­vételek tárgyalása. Miután a Helytartótanács jóváhagyása a szabályok érvényességére nézve tegnap mellőzhetetlen kel­lékül elfogadtatott, mai ülésben a szabályokról szóló §§ok részletes tárgyalás alá vétettek , ’s a jóváhagyásra nézve tegnap elfogadott elvhez és biztosítékokhoz alkalmaztattak. Ezen szerkezeti részletes tárgyalás közben sokan pártolták a FORR azon javaslatát, melly szerint a Helytartótanácsnak rendelete leküldésére az első szerkezetben foglalt 3 hónap helyett 6 hónapi időhöz engedtetik, de a többség a 3 hó­nap mellett maradt. Mások ezen rendelkezést magában fog­laló­knak kitételeit homályosaknak ’s könnyen oda magya­rázhatnak tartván, hogy a Helyt.tanács felvilágosítást kérő vagy módosító rendeleteivel a szabályok jóváhagyását meg­adó, vagy ezt megtagadó végső határozatát bizonytatlan idő­kig elhalaszthatja , ezen szerkezeti homályosság elkerülé­sére több rendbeli módosításokat ajánlottak, mellyek elle­nében a régi szerkezet kellős szavazás után meghagyatott. A város hatóságát tárgyazó főrendi észrevételekre kerülvén a sor: mivel a hatóság kérdése a BB első szerkezetében a területről szóló §§okba volt foglalva, kerületi jegyző meg­­bizatott a főrendi észrevételeknek azon §§kal leendő össze­vetésével. Április 24-én a CLXXXVdik kerületi ülésben a városok iránt tett főrendi észrevételek tárgyalása folytán a hatóság kérdésére vonatkozó pontok mellőztetvén : a vá­rosok magány értékéről,közgazdálkodásról szóló o§okra tett szerkezeti észrevételek nagy részben elfogadtattak. A pol­gárképességet tárgyazó 89. §nál mindenekelőtt a zsidók rész­letes polgárosításának kérdése döntetett el. 31 megye pár­toló 16 ellenében azon főrendi javaslatot , melly a zsidók városi polgárságának kérdését az általános emancipate tár­gyalására utasítja. Többség ellen szavaztak: Zemplén, Sá­ros , Ung, Bereg, Bihar , Csongrád , Csanád, Arad, Te­­mes, Torontál, Trencsén, Vas, Zala, Somogy, Hont, Győr. E kép a zsidók részletes polgárosítása a városok rendezé­séről szóló törvényjavaslatból kihagyatván: az általános polgárosítás kérdésének megfejtésével úgy bízatott meg a kérelmezési választmány, — mellyhez a zsidók polgárosí­tása tárgyában már több rendbeli folyamodások utasik­al­­tak, — hogy e tárgyban május lökéig véleményes jelentést terjeszszen elő. — Ezen rendelkezés után hosszas és ér­dekes vitatkozás keletkezett a 89. §. a) pontja vagy­is a városi ház- és földbirtokosok polgárképessége felett, mire nézve szavazás útján a többség a törvényjavaslat régi szer­kezete mellett maradt, kívánván polgári jogokban részesi­ Titzkármen­tessics Bajororságbant. Egy bajor kormánylap közli a tűzkármentesítő intézet főszámadásait az 1842/3 évre, mellyből kiviláglik, hogy az 184­2 végén kimutatott 533 millióból álló biztosító tőke 184­3- ban 13 millióval szaporodott. A tett tűzkárpótlások az em­lített utóbbi évben 965,737 forintra emelkedtek, égés volt 571, a kárvallott birtokosok száma 14­73. Ezen esetek okai közt van 24 villámcsapás, 24 roszul épített kémény, 21 vi­gyázatlanság; 57 esetben a gyújtogatás részint kitudatott, ré­szint gyanittatik. A többi égések okait nem lehet­ kipuhatolni, tem­ mindazt, ki a város határában fekvő tulajdont bír. Az ezt elrendelő régibb szerkezet mellett nyilatkozott 32 me­gye 16 ellenében. Szorosabb polgárképességet kívántak: Szabolcs, Szepes , Máramaros, Krassó, Pozsony, Nyítra, Trencsén, Somogy, Baranya, Fejér, Esztergom, Mosony, Árva, Turócz, Pozsega, Szeréna. Április 25.. a GLXXX­­Idik kerületi ülésben folytattatván a városok rendezése iránt tett főrendi észre­vételek tárgyalása, miután a ház- és földbirtokosok polgár­képessége minden megszorítás nélkül újólag megállapítta­­tott: a polgárképességnek iparűzőket, diplomatikusokat és más városi lakosokat illető többi pontjaira nézve is meg­hagyatott az első szerkezet. A polgárképességet követőleg tett főrendi észrevételek közül némelly kisebb jelentőségűek elfogadtattak, vagy megközelíttettek, de az osztatlan javakra vagy választásra és őrseregre nézve a törvényjavaslat ré­gibb rendelkezése meghagyatott. Az őrsereg iránt szavazásra kerülvén a dolog: a­z őrendek javaslata nyomán csak öt me­gye—ám: Esztergom, Bács, Szepes, Ugocsa, Krassó — kívánta a többi megyék ellenében mellőzni az őrseregreli rendelkezést. A polgárosodásra nézve hasonlóul félreved­­­elvén a FORR. ajánlata az esküttbíróság és kisgyűlés eljárása a törvényjavaslat első szerkezete szerint továbbra is meg­hagyatott. A 142­. §ra tett főrendi észrevétel következté­ben a kérelmezési választmány megbízatott, hogy a honoso­dás tárgyában törvényjavaslatot terjeszszen elő. Ülés végé­vel a képviselők száma ’s hatásköre iránt tett főrendi ész­revételek érdekes nyilatkozatokra ’s több rendbeli javasla­tokra adtak alkalmat, melly javaslatok közöl mai ülésben egy sem emelkedhetett határozattá. Ezen nyilatkozatok köz­ben nem nagy hajlandóság mutatkozott azon főrendi javas­lat elfogadására, melly szerint a választó képviselők a ta­nácskozóktól elkülönzendők lennének. E helyett inkább a képviselők megállapított számának alábbszállításával kíván a nyilatkozók nagy része a FÖRRhez közeledni. Az april. 17 és 18 mai CXXXVIII és CXXXIX d. országos főrendi ülésekről — mellyek tanácskozás tárgya a t. Ki. és RRnek a bűnt. törv.könyvjavaslatának a börtönrendszerről szóló Ilid. része iránt a mgos Fő­rendekhez lett C’s a .Világ' 28 29 és 30 d. számában csa­tol­ványul már közlött) második üzenete volt—a,Hírnök után a köveik, körülményes tudósításokat adjuk. Egy mgos báró a tanácskozásokat követk. beszéddel nyitá meg. Midőn a büntető törvénykönyv­eik része a m. FöRR. által utólszor tanácskozás alá vétetett, amígosFöRR. egy inditványnyal járultak a t. RRhez, melly 3 főrészre oszlik. Kívánták t. i. egy mintabörtönnek a magánrendszer elvei szerinti felál­lítását; továbbá addig is, mig a magánrendszer közönsé­gesen behozható, a mostani fogházaknak az 1827ik or­szággyűlésről kiküldött országos választmányi javaslat alapján leendő ideiglenes javítását; és végre a büntettek és büntetéseket tárgyazó javaslatban a magánrendszerhez mért büntetések olly megállapítását, melly szerint meghatároztas­­sék a büntetések mértéke akkor, ha az nem a magán­eljárás elvei szerint kitöltendő. A t. RR. a m. FöRR. indítványát el nem fogadták; megengedik a m. FöRR., hogy midőn e tárgy ismét tanácskozásunk alá került, annak egyes részeire nézve előadhassam nézeteimet. Ha hosszas leszek, tulajdonítsák a jelen kérdés fontosságának, és engedjék meg azon tekintetnél fogva, hogy csak adatokkal fogom fárasztani a mélt. FöRRet. A­mi az indítvány 1 fő részét, melly a kér. börtönökről szól, illeti, megengedik a m.FORR.,ha nem találom a különbséget a két indítvány között olly nagynak, mint első tekintetre lát­szik. Am. F.RR. ugyan a felépítendő börtönök számát csak egyre szorítják, de miután a t. RR. is elismerik, hogy illy rop­pant vállalat egyszerre nem létesíthető, ’s miután a t. RR. a költség iránt tett ellenvetésre felelve, évenkint néhány száz ezeret, ’s legfeljebb egy milliót számolnak a börtönök javí-Egyveleg. — Londonban az első kávéházat Fare Jakab nevű borbély alapította. 1708­. évben a külföldi égett­ viznek, mel­­lyet kávénak szokás nevezni, de melly az egészségre, min­den tekintetben ártalmas befolyást gyakorol, készítésétől el­altatott. Ötven évvel később Londonnak már 3000 kávé­háza volt, jelenleg pedig azok száma körülbelül 10000re szaporodott.­­ A bécsi háztulajdonosok 1844dik évben a szállás­­bért összesen 454571 fr. és 58 krral pengőben ruglalták feljebb, mert tavai Bécs (ide számítván külvárosait is­ va­lamennyi házainak befolyt lakbér-öszszege 12,608,171 fr. 35 p. krt tőn, az idén pedig már 13 millió 62,743 p. fr. és 33 krra terjed, melly öszvegből a belvárosra 5,412,607 p. fr­ ’s 51 kr. ’s a külvárosokra 7,650,135 p. ért 42 kr. esik. A császári város példáját, mint látszik, gyors léptekkel kö­veti Pest. Najha követné a példás rendtartásban is! — Egy orosz birodalmi nyelvtudós (neve Ruritsukoff) most már alaposan bebizonyította, hogy az oroszok a föld­nek legidősb ’s legelső népe. Kain­e szerint orosz volt. —­ És Abel hihetőleg — lengyel?—? — Egy párisi hírlap szerint jelenleg Ujgorkban találko­zik 506 zsemlyesütő, 174 kovács, 129 könyvkereskedő, 1227 varga, 435 banquier, 2000 targonczagyártó, 243 pap, 46 ko­­porsó-lakhely, 100 fogorvos, 1456rőfös-áru kereskedő, 1984 fűszerkereskedő, 265 haj fodrász, 130 vendégfogadó, 35 vas­árus, 839 ügyvéd, 314 asszony-piperetár, 60 hirlap-nyomda, 140 dajka (igen kevés,­ 136 ausztriga-étterem, 736 orVOS,’sat. f. 67*

Next