Világ, 1844. január-május (1-42. szám)

1844-02-07 / 11. szám

is nagy vita és kétszeri szavazás után. Laroche Macquelin azonnal lemondott a követségről. Spanyolország. A béke áldott napja , úgy lát­szik , még­sem vizadt fel e szerencsétlen országnak ; már ismét különböző módon nyilatkozik a nyugtalanság eleme, mellynek hullámai itt örökös hánykodásban vannak. A tartományokban vakmerő vad csoportok űzik kárhozatos munkájukat, az izgatás és lázítás mindinkább nyíltabban előtörő cselszövényeit, rabló szemtelenséggel párosultam Mondják, hogy azayacucho-pártiak messze terjedező ösz­­szeesküvésének elágzása létezik Gibraltar, Malaga, Gra­nada Sevilla, és több más város között, o­lyannyira, hogy hír szerint Nogueras és Iriarte vezérleteik alatt két oldalról is bátorkodandnak megtámadni az országot, ké­miában van. 1­3-án már­is a hadi törvényt kelle kihirdet­ni, hogy a készülőben volt zendülésnek eleje vétessék. Mig a tartományokban illy jelei mutatkoznak az újabb za­vargásoknak , addig a főváros sem ment a békétlenségnek nyilvánodásitól, hol is izgató falragasztványok falának több ízben olvashatók, úgy hogy a politikai főnök kény­telen volt minden , bárminemű hirdetvények felragasztá­sát, a színházak ’s egyéb mulatságok napi jelentéseit ki­véve, szigorun eltiltani. Ehez járul, hogy a cabinet eljá­rása ’s működése nyilvános panaszra ad okot hírlapokban ’s azokon kívül. A többek közt az ',Eco‘ erre nézve mond­ja, mikép a minisztérium balfogásai olly szembeszökők, hogy még a leghódolóbb lapok sem merik azokat nyílt sisakkal védelmezni. Olozagat illetőleg az ,Ecom­illy megjegyzést tesz : Gonzalez Bravour, a híres kir. rendelvény szerzője vagy nem akarta, vagy képes nem volt Olozaga úr személyes bátorságát ótalmazni, kinek élte még a congressus palo­tájában is veszélyeztetve volt. Barátjai kéréseinek enged­vén elvonult az alattomos fondorkodások elől, nem azért, hogy idegen országban vétkére leplet vonjon, mikép ezt némelly lapok hiresztelék, ’s azért sem, hogy a cortes jogszerű bíráskodását kikerülje, hanem hogy olly ca­­tastrophát távoztasson el, mellyre minden áron töreked­tek , csak hogy a botrányos pert elfojthassák. Ezen ér­demdús spanyolnak vigasztalására szolgálhat a részvét, mellye­t minden ellentörekvések daczára tanúsítottak iránta rokonérzelmű hontársai a választások alkalmával. Ild­veezie. Fontos újságul közöltetik, hogy a genfi nagytanács az esküttszékek létesítését határozta 8­5 szó­val 56 ellenében. Annál nagyobb feszültséggel várják e határzat sikerét, minthogy az esküttszékekre nézve ez az első kísérlet Helvecziában, ’s eddig felé majd minden vidék más módon választott, de állandó bíróságokkal bir. Poroszország. Német lapok igen érdekes leírá­sát adják a berlini iparegyesület ünnepélyének, mellyen a multévi működés szüleményei és kitett tárgyai igen ör­vendetes tüneményül szolgáltak. Ezen egyesület már 24 év óta áll fenn, ’s jelenleg 3­32 berlini és 640 kültagot számlál. — Ebből láthatni, hogy tagok száma tekinteté­ben honi iparegyesületünk nem áll mostohán a berlinihez képest. De a berlini iparegyesület már 3­6 ezer tallér tő­­kepénzt keresett magának, azonkívül pedig örökülés kö­vetkeztében mintegy 120 ezer tallérnyi összeggel bír. Ne­vezetes az egyesületnek azon sajátnemű kezelése, misze­rint a felsőbb rangúak közös magukat mesterségre szá­nó egyéneknek 3­00 tallérnyi évi szorgalomdíjt és szabad oktatást ad; azonfelül tartatnak népszerű tan­felolvasá­sok ; — illyenek már nálunk is megkezdettek. Oroszország. 1830 ben megjelent ukáz szerint minden kóbor czigánycsaládoknak bizonyos lakhelyekre kelle telepítetni; az­óta már 8000 illy egyénnél több nyert állandó lakhelyet ’s életmódot koronás jószágokon. Ez O­­roszországban történik, ’s mi még is mindig azt mondjuk: nem lehet; holott már egyes példák köztünk is léteznek, hogy lehet állandó foglalatossághoz, földműveléshez kötni a czigányt is. Görögország. Nagy mozgalmat okozott Koloko- Ironis váratlan visszatérése. Sokan azt hitték, hogy ő és pártja ideiglenes száműzetése okozóin boszut készül ál­­lani, de mindeddig semmi illyésnek jelensége nem mutat­kozott, mi­különben is Kolokotronis jelleménél fogva nem igen valószínű. Rigas Palamides pártja folyvást igen radi­cal szellemben nyilatkozik, ’s minden felé lövöldözi nyi­lait, mindamellett e párt, valamint egyátalában az egész el­lenzék napról napra gyöngül, mi leginkább abból tűnik ki, hogy a felírás 175 szóval 11 ellenében fogadtatott el. Montenegro. A vladika egészen váratlanul indult Útra és pedig Bécsbe. Ez utazás egyik fő czéljául mond­ják diplomatikai közbenjárás megkísértését a fegyveres erő­vel vissza nem szerezhető Franina és Lessandria szigetek visszanyerhetése iránt. Azonfelül gyanítják, hogy a Bécsben levő orosz követséggel az Oroszországtól kapni szokott éven­­kinti segélypénzek szaporítása, ’s a Kaukázusba szállítandó néhány ezer montenegrói harczos ifjú iránt akar értekezni. Törökország. Az orosz diplomatia aligha kis perbe nem keveredik a divatnal , ’s pedig a leányperbe. Minap nagyszámú rabnőket szállítottak Konstantinápolyba Gserkeszföldről, ’s pedig némellyek közülök olly vidékek­re valók, mellyek orosz birtokhoz tartoznak; de külön­ben is ellenkezik a cserkesz rabokkali kereskedés a driná­­polyi békekötés ez iránti pontjaival; ’s a trapezunti pasa még­sem átall illy kereskedést űzni. Jelen esetben már az által is kényesebbé válik a kérdés, mert a rabnők legna­gyobb része a vultán háremébe való,szánva. Észak-amerikai egyesült statiu­sok­. Legjelenté­kenyebb hírül közük alapok, hogy az adósság­fizetéstől in­kább irtózó statusok némellyeiben szelídülni kezd a hangu­lat,olly emberek is nyilvánosan kárhoztatván’ s mintegy tan­székről legyalázván a repudialio azaz, az adósság el nem is­merés elvét,kik ezelőtt nem épen jeles oldalukról ismertetők meg magokat. E hangulati szelíd­ülés különösen Pennsylva­niára értendő, mellyről egy amerikai levelező azt jegyzi meg: mikép­p tökéletesen meg van győződve, hogy e státus kifize­­tendi adósságait,de mikor? az iránt nem merne jóslatot mon­­dani. Boldog kilátás a hitelezőknek,ha kegyelemnek kell tar­­taniok az adósnak ama nagylelkű­ elszánását,hogy csakugyan fog fizetni, majd — valaha. Úgy tetszik, mintha illy féle pél­dákat nem kellene épen a messze Amerikában keresnünk! ríTi£,oSiHBi jíik.i jeE«*BBJ é§ a filsfam­ily-iátt‘saság II§4V*ki pimusiáratairól, ’s pénztára BiiSöcnléftéröl. '*) I. A Kisfaludy-társaság, mint magyar szépirodalmi intézet, a mult évben is szíves örömmel igyekezett czéljá­­nak megfelelni. Munkásságát úgy irányza, hogy míg egy­felől a folyó élet és ízlés szükségeit, a nagy közönség igé­nyeit tartaná figyelemben, másfelől a szépműtant, melly in­kább a szép és fenséges törvényeit fejtegeti, ’s a szépiro­dalomra készülök vezetésére, ’s ízlésének művelésére szolgál, se felejtse ki munkássága napirendéből. —Elsőre nézve egy állandó bizottság van kinevezve a társaság kebeléből, melly­nek tiszte a Külföldi Regény­tár számára művek és fordítók választása, szóval: az egészre felügyelés; másodikra nézve a lefolyt évben különös szeretettel fordult a társaság a vi­lág legifjabb és legkülsőibb nemzetének, a hellénnek irodal­ma felé, míg jutalom-iratai és egyéb tagtársi munkálatok által mindig a hazai szükséget veszi szemügybe, ’s ennek hiányait igyekszik pótolgatni.—A kedvező sükerrel meg­kezdett szép műtani Írókhoz Plató Hippias Majorja és Quin­tilian, vannak kiszemelve, Székács József pedig Plató Ionának fordításával örvendeztető meg a társaságot. Hensz­­­­mann Imre ujonan választott tag egy a hellén dramatur­giáról szóló, ’s körülbelől 20 ívre menő eredeti, vizsgálódó munkájával köszöntött be, melly az Évlapok VI közetében fog megjelenni. Szabó István, az Odyssea fordítója, mi­után Aesop meséit adó nyelvünkön, még Isocrates három parainesisét, mint a classica literatura remekeit, plántálta ál­lat, megjelenendőket a hellen könyvtár 2d. kötetében. A második kötet számára, a görög anthologia lefordítására is tétettek lépések. — Szabó István székfoglaló értekezése a hellen és magyar prósát állító egymás ellenébe ’s éles észrevevő tehetséget tanúsítván, igyekszik párhuzamot vonni néhány hellen és magyar prósa-iró között. — Schedel F. a műfordítás elveiről tart a vizsgáló értekezést,­s azt, hogy annál hozzáférhetőbb legyen a társaság tagjain kívül a nagy közönségnek is, nyomtatásban adó, olly czéllal, hogy minden adaz értőtől szívesen fogad helyeslést, vagy gáncsol, felvilágosítást vagy pótlékot, az ismeretek és ízlés ter­jesztésének íme nagy csatornája, a műfordítások felől akar­ván tisztába hozatni fogalmunkat. Majd Erdélyi János tarta felolvasást a magyar nép­dal­k­ölté­szébről, ’s fi­gyelmet gerjesztvén azoknak szándéklolt gyűjtése által, a társaság szívesen vallá magáénak ez ügyet, mint az ajakról ajakra menő poesisnek, az énekben élő költészetnek meg­ismerésére legczélirányosbat, e részben teendő lépéseit az egyetemes magyar népköltészetre kivánná kiterjeszteni, ’s felszólításokat határza különösen is egyesekhez, de általá­nosan is újságok által minden ahoz értőhöz. Egyesek közöl Józsika Miklós b. és Döbrentei G. k. tanácsos és akadémiai r. tag ígértek hathatós segédkezeket. Garay János „A ma­gyar írók és irodalom Pesten, ötven év előtt és most“ czím alatt, irodalom­történeti hű és jellemző festést, és vázlato­kat ira, melly a jelen órában fel fog olvastatni. Szón­tagh G. „A művészet kutforrásai, elemei, kellékei és viszonyairól az élethez, mintegy gyakorlati szempontból íra, világos, de­rült színben tüntetvén elő a költészet végczélját, melly szinte a mai ünnepélyen fog olvastatni.—Józsika Miklós b. költői munkásságot fejte ki Tündérvár czímű novellájá­val, képeket állítván elő a múltból; e dolgozat is a jelen óra figyelmét igényli. Se­bed­el F. eszméket közöl a magyar verstan átalakításához, vizsgálódásai után uj adatokat és ta­nulságokat emelvén ki, szinte még a folyó ünnepély alatt; — ugyancsak e pótlék-adatokat gyűjte a római mértéken irt régibb magyar költők ismeretéhez, ez által is bővíté irodal­munk történetét. — Kellő figyelmet fordított a társaság a szí­nészetre is, ’s evégett Goethe Schauspielkunst czímű munkája kiszemelve, melly már csak a szükséges alkalma­zást várja, egyébiránt kész Bajza József tagtárs fordí­tása szerint. — A társaságnak mult­ évi nyomtatványai kö­­vetkezendők. A Külföldi Regénytárt­­—XXI-ig folyó fü­zetekben folytatta’s folytatja. Eszközlé Kisfaludy K. munká­inak negyedik kiadását ezeket ifj. Kilián, amazokat starlleben könyvárus által. A ,Nemzeti Könyvtár' második folyamát is is megindította, mellyből már három füzet, Kármán József­nek, a korán elhunyt jelesnek írásival, Fanni hagyományai­val és Csokonai munkáinak egy részével, világ előtt van. Ki­adá végre a társaság Eggenberger J. könyárus által Évlap­jai VI. kötetét, ’s arra, mint történetei ’s a keblebeli moz­galmak élő tanúság-levelére egész szerénységgel, de némi önérzettel is bátorkodik hivatkozni.—Költ Pesten, febr. 2. 1844. Erdélyi János titoknok. II. Jelentés. Az 184­4­ kijutalmakról. A társaság által kihirdetett ezen jutalomkérdésre : „Előre bocsátván, mik le­gyenek az úgynevezett uj franczia (komoly) dráma jellemző tulajdonai; mulattassák ki, mill­y viszonyban áll a drámai világirodalom egyéb kitünőbb irányaihoz; mik annak egy felöl követésre, másfelől kerülésre intő oldalai; melly irány az, mellyel mind a belső becset, mind a színi hatást tekintve — színköllőinknek követni kell.“­a kitűzött határnapig egyet­len pályamű érkezett. Nem lehetvén többé szó a felöl, vájjon a jutalom kiadassék-e vagy ne, minthogy a társaság alap­szabályai azt mindenkor kiadatni rendelik, bírálók vélemé­nye egyedül arról ten tudósítást, kinyomassék-e vagy ne, a kézirat, miért azt kell e tekintetbe venniük: dramaturgiánk, mint jelenleg áll, fog-e nyerni általa, és fognak-e nyerni dráma-költőink? Előszámlálván pontra! pontra észrevételeiket a bírálók igyekeztek a pályairat fény-és árnyoldalait egy­­arányt kitüntetni, ’s bár örömmel vettek észre éleselmü meg­jegyzéseket, de találtak igen is aféle gyöngékre, mellyek az irót elárulják, hogy a szemlélődést mód nélkül szereli, ’s azon­nal sikarnak pedig, mihelyt a tapintat által biztosítható gya­korlat mezejére lép, melly hiány mellett az éles szemlélődés csak egyoldalúság, minek az élet hasznát nem veheti; mind e mellett az ülés tanácsosának látván ha ez kinyomatik, mint­ha semmisem, a kézirat kinyomatását elhalázzá ugyan, de olly föltétel alatt, hogy az szerzőjének kijavítás végett visz­­szaadassék, mi, nem levén több pályázó, senki másnak elle­nére nem lehet,’s még egyszer vétessék bírálat,’s csak ek­kor bocsáttassák sajtó alá. —Ezen költői feladatra: „Kíván­tatik egyvalamelly emberi szenvedélyt előállító ’s az élet­re nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a tárgy ne csak a külső (kötött) hanem a belső (költői) alak szépségivel is képzelemhez és kedélyhez szólólag adatik elő,“ 19 pályamű érkezett. A bírálók az idei versenyt általán­ véve kevés sikerűnek találák; mindazáltal egyező véle­ményük szerint a IX. VI. VII. X. számnak és így mind­össze négy látszott figyelemre érdemesnek, kettő pedig u. m. a Vili. és XVI . számú egymásnak méltó versenytársai ’s épen ez által némi huzamos­ fontolgatásnak lőnek tárgyai; a VIII számút „Az életből“ ajánló különösen költői ereje, mig a másikat, a XVI-kat „Féltés“ czím alatt feladatához hű­sége, tárgyához mintegy tapadása, végre a tankölteményi forma határozott­sága, oda emelők, hogy ennek ítéltetnék a jutalom; a Yilldik száma pedig „az életből“ dicséretre tar­tatott érdemesnek. Kisfaludy K. munkáiból egy emlék-pél­­dánynyal megtiszteltetni, ’s a közülésen felolvastatni rendel­tetett.— Felbontatván az ekép eldöntött sorsú pályamunkákra hivatkozó jeligés levélkék, kitűnt, hogy az aesthelicai pálya­irat szerzője „Müller trodofred köz és váltó ügyvéd ’s törv. dra. Pesten.“ —Feltöretvén a XVI szám­i költemény jel­igés levélkéje, abból e név vola olvasható: „J­ey Ferenc*.“ — A Vili számú pályairat szerzőjéül pedig e név tű­nt elő: „Tu­rcsányi Béla, Egerben.“—A többi jeligés levélkék fel­bontatlanul elégedettek, a kéziratok a társaság levéltárába tétettek, kivévén a későn érkezteket, mellyek szerzőik által a társaság sitoknokától minden órán viszszakaphatók. Ill. Jelentés az újonnan kitűzendő jutalom-ké­rdések­ről. Szépműtani kérdés: „Adassék elő, miilyennek kel­lene a korszerű eposnak lennie? A gépek (úgynevezett machinák) használhatók-e vagy milly módosítással? ’s ha épen nem, mi lehetne azok pótléka, hogy nagyszerűsé­gét, mellyel a regényen fölül áll az epos, korszerűsége mel­lett is fentarthassa ?“ — Jutalma 15 darab arany. —■ S­z­é­p­­mai feladás. „Kívántatik a magyar történetekből vett va­­lamelly szakasz vagy jelenet prózai leírása, mellyben a tények hitelessége mellett a művé­s­zi elő­adásra legyen fő figyelem.“ Jutalma 15 darab arany.—Mind a kétrend­beli pályamunkák beküldésének változhatlan határideje f. évi nov. 20ka, mikor azokat névrejtő jeligés levélkék kíséreté­ben a társaság tiloknoka veszi át. — Költ Pesten febr. 2. 1844. Erdélyi János titoknok. IV. Jelentés a pénztár állapotjáról febr. 2.1844­, A) Tőke, pengőben: 1) Az alaptőke, melly száztól ha­lával kamatoz 1790 fr.; 2) Kovács Mátyás egri kanonok ala­pítványa 100 frt; 3) Czambert János „Ügyes selyemtenyész­­tőjéből“ 10 frt; 4) Viola József moldvai fejdelmi orvos ala­pítványa 70 frt ; 5) Schedel Ferencz alapítványa 50 frt; 6) Fogarasi Jánosé 50 frt; 7) Lukács Móriczé 50 frt; 8) Tre­­fort Ágostoné 50 frt; 9) Kis Lajosné, szül. Mészáros Má­riáé 50 frt; 10) Zichy Domokos gr. rozsnyai püspöké 50 frt; 11) Andrássy Györgyné, sz. gr. Königsegg Franciskáé 50 frt; 12) gr. Andrássy Györgyé 50 frt; 13) id. Schedius Lajosé 50 frt; 14) Szemere Pálé 50 frt; 15) Rákóczy János, pest­megyei alü­gyészé 50 frt; 16) gr. Batthyány Kázméré 50 frt; 17) Névtelené 50 frt; II) Bloch Móriczé 50 frt; 19) b. Pod­­maniczky Fridriké 50 frt; 20) b.Podmaniczky Árminé 50 frt; 21) Pesti színészeké 50 frt; 22) Gévay Antalé 50 frt; 23) Kiss Károlyé 50 frt; 24) Sopronymegyéé 50 frt; 25) Micsky Zsigmondé 50 frt; 26) gr. Erdödy Kajetáné 50 frt; 27)Szől­­lősy Jánosé 50 frt; 20) Péchy Józsefé 50 frt; 29) Debre­­czeni polgári Casinoé 50 frt; 30) Nagy Károlyé 50 frt. Ösz­­szeg 3270 forint. 1) Ľ évé­­ cl. 1) Pénztármaradék 1943. febr. ödikáról 1 arany és 211 frt IS '5 kr pengőben. 2) Kamatokból 160 frt 17 kr. 3) Pártoló tagok segédpénzeiből és adományokból: (1) gr. Dessewffy Virginia 4 frt; 2) Timber Lajos 4 frt; 3) Boronkay, szül. Vass Klára 4 frt; 4) Richter Aloiz 4 frt; 5) Szirmay, szül. Szulyovszky Teréz 4 frt; 6) Forster, szid. Rutkay Sarolta 4 frt; 7) Székács Józsefné 4 frt; 8) Czuczor Gergely 4 frt; 9) Rutkay Emil 4 frt; 10) Hunfalvy 4 frt; 11) Fábián Gábor 4 frt; 12) Király Antal 4 frt; 13) Verbathay Márton 4 frt; 14) Nagy Mihály 4 frt; 15) Sántha Mária 4 frt; 16) Pintér Ferenc­ 4 frt; 17) Lugossy József 4 frt; 18) 22* ----------­ -------------------------­ *) Felolvastatott a Kisfaludy-társaságnak f. évi febr. 2kán­­. Pest­megye nagyobb teremében tartatott közülésén. Szerk. 87

Next