Világ, 1911. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-01 / 51. szám
4. 1911. március 1. VILÁG régens princípiumtól, hogy Magyarországnak mindig a kvóta arányában kell részesülnie, nem térhetek el. (Helyeslés.) mert kötelességet mulasztanék a saját resszortom szempontjából és egyenes ellentétbe jutnék azon határozatokkal és megállapodásokkal, amelyekre Chorin Ferenc 1. barátom is utalt és amelyekre nekem is volt szerencsém hivatkozni. (Élénk helyeslés.) Ha ragaszkodnék hozzá, hogy mindig csak azok a munkák rendeltessenek meg, akkor éppen a főprincipium ellen vétenék. Szószerinti értelmében tehát a megállapodást nem lehet venni, de az a lényeges, hogy Magyarország a kvótaszerű arányban részesedjék. Ennek a körvonalai vannak lefektetve a január 31-iki jegyzőkönyvben, ehhez ragaszkodnunk is kell és remélem, hogy, utódom is ragaszkodni fog ahhoz, de azért az idők folyamán a megrendelések tényleges számbavételével bizonyos eltolódások mindenesetre lesznek. Ezen eltolódásokra nézve is az én teljes meggyőződésem szerint mindazok a kérdések, amelyek ebből fölmerülhetnek, csak köztem és a haditengerészet vezetője között intézhető el. (Élénk helyeslés.), harmadik faktornak abba beleszólása nincsen. Ennélfogva én azt hiszem, hogy gróf Batthyány Tivadar t. bizottsági tagtársunk határozati javaslata fölösleges. Ezért ajánlom a t. országos bizottságnak, hogy azt mellőzze is, mert az imént általam kifejtetteknél fogva még félreértésekre adhatna okot a hozandó határozat, amennyiben a január 31-iki megállapodást abszolúte fixírozni akarja, pedig az általam kifejtettek alapján, azt hiszem, hogy minden apró részletében nem lehetséges. És itt újra és újra visszatérek ahhoz, hogy annak a megállapodásnak a célja az volt, hogy Magyarországnak a tengerészeti megrendeléseknél teljes kvótaszerű részesedést kell biztosítani. Ez abban a jegyzőkönyvben ki van mondva, ehhez a princípiumhoz én ragaszkodom, nem is térhetek el attól, nemcsak saját resszértbeli kötelességemnél fogva, hanem azon számos határozati javaslatnál fogva sem,-,amelyet a delegáció méltóztatott,elfogadni, és azon álláspontnál fogva, amelyet ebben a kérdésben én is mindig elfoglaltam. Ennőlfogva. .azt hiszem, hogy amennyiben is én itt nyilvánosan kijelentem ezt és nincsen okom abban kételkedni, hogy az utódom is hasonló meggyőződésen lesz, ennek az országos határozatnak meghozatala nem szükséges. Azt volnék tehát bátor javasolni, minthogy attól félek, hogy ilyen határozat félreértésekre is alkalmat adna, méltóztassék ezt a határozati javaslatot mellőzni. (Élénk helyeslés.) (Mindent megszavaznak) Sághy Gyula csatlakozik gróf Batthyány Tivadar határozati javaslatához. Az osztrák delegáció túlkapásával szemben egyértelműséggel és erővel kell síkraszállni. Bakonyi Samu ugyanezt hangoztatta. Gróf Batthyány Tivadar, tekintettel a miniszter nyilatkozatára, visszavonta határozati javaslatát.Luciek Károly kapitány köszönetet mondott azokért az elismerő szavakért, melyekkel a vita szónokai a haditengerészet vezetőségét illették. A 312 milliós hitelre vonatkozó előterjesztést ezután általánosságban elfogadták. Az előterjesztés részletekben történt elfogadása után . Rosenberg Gyula előadó indítványára a delegáció a haditengerészet vezetősége iránt bizalmának adott kifejezést. Az ülés két órakor végződött, létrejött. De szükségesnek véli határozati javaslatában fölemlíteni, hogy ezek a tárgyalások a delegáció tudta és hozzájárulása nélkül történtek és meghagyják a tengerészetügyi vezetőségnek, hogy a jövődelegációnak egy részletes kimutatást adjanak, amelyben a kiadott tételek taxatíve fel legyenek sorolva. Előadó reméli, hogy a javaslatot az indokolással együtt a delegáció el fogja fogadni. Határozati javaslata a következő: «A delegáció felhívja a közös kormányt, hogy a hadsereg-szállítások tekintetében szigorúan a fennálló megállapodásokhoz tartsa magát és aszerint járjon el. A delegáció kijelenti, hogy a közös kormánynak semmiféle olyan megegyezést, amely ezekkel a «megállapodásokkal» ellenkezik, nem fog elismerni és a leghatározottabban tiltakozik minden olyan konzekvencia ellen, amely az osztrák delegáció tudta és beleegyezése nélkül tett megállapodásból vagy ígéretekből a hadügyi szállításokra következhetnék. A delegáció felszólítja a közös kormányt, hogy a legközelebbi delegációnak pontos, számszerű és részletes kimutatást terjeszszen elő a hadügyi szállításokról és azoknak a két állam közötti elosztásáról és a delegációt abba a helyzetbe hozza, hogy ennek az elosztásnak egyes tételeit tárgyalhassa és ellenőrizhesse.» Steiner delegátus beszédjében pártjának álláspontját fejtegeti. Kijelenti, hogy ő már idejében érdeklődött az osztrák kereskedelmi kamaránál a tengerészeti szállítások iránt, valamint az osztrák kereskedelmi miniszternél is, de részletes adatokat nem tudott megszerezni, ő is látja, hogy változtatni a megállapodáson már nem lehet, de máskorra nagyobb elővigyázatot és több nyilvánosságot kíván. Elfogadja az előadó javaslatát. Erre a hadügyi bizottság előterjesztését egyhangúlag elfogadták. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 1l 10 órakor lesz. Napirend: 1. tengerészeti ügyek, esetileg 2. hadügyi rendes kiadások. . Az ülés vége délután, 4 órakor. Az osztrák pártok tanácskozása Ma délelőtt a pártok vezetői a tengerészeti szállítások ügyében értekezletet tartottak.- -,Dr. B.aer a reuther, elnök lakásán báró Biener.th minist^Elnnökje^D Exner, azipari szállítások előadója, dr. Schlegel, a tengerészeti előadó, Fink és Steiner delegátusok vettek részt. Hire jár, hogy a keresztényszocialisták követelik, hogy a gróf Montecuccoli egy nyilatkozatot tegyen, melyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szállítások ügyében a magyar kormánynyal megállapodásra jutott. Ezzel szemben azt mondják, hogy gróf Montecuccoli nem hajlandó ezt a nyilatkozatot megtenni. A további megbeszélések a tárgyalások sorrendjére vonatkoztak. Fölvetődött az a terv, hogy a tengerészeti tárgyalásokat halásszák későbbre és előbb a hadügyi előterjesztést tárgyalják. Ennek az előterjesztésnek az elfogadása azonban valószínűtlen. Ma, esetleg holnap azonban ebben az ügyben is végleges döntés fog történni. Azoknak a beszédeknek, amelyek az ipari részesedés kérdésében a magyar delegációban elhangzottak, az osztrák delegációban nem tulajdonítanak fontosságot, mert az a fölfogásuk, hogy a magyar delegáció hozhat bármilyen határozatot, de az osztrák delegáció viszont nem tűrheti azt, hogy a hátamögött egyoldalú megegyezéseket kössenek, amelyek egy már ratifikált megállapodásnak ellentmondanak. A keresztényszocialistáknak nem is a szállítások ügye a fontos, hanem azok a politikai célok, amelyek Montecuccoli és Schönaich megbuktatására irányulnak: négy centiméteres ágyukat harminc és fél centiméter kaliberüs ágyukkal fogják pótolni. Ez az átalakítás azt jelenti, hogy háromszor négy harminc és fél centiméteres kaliberű ágyú beszerzésére, a hozzávaló munícióra és háromszor négy új páncélos toronyra van szükség. E csatahajók főfelszerelése lesz a harminc és fél centiméter kaliberű ágyú, amelyeket a pilseni Skoda-cég gyárt. Ugyanilyeneket fognak fölszerelni az új Dreadnoughtokra is. A főhercegi osztály három csatahajójának e modernizálása jelentékeny költségeket fog fölemészteni, mert egy harminc és fél centiméteres ágyúcső négyszázezer koronába kerül, tehát tizenkét ágyúnál a költség már 4,8 millió korona. Egy-egy lövés muníciója ilyen ágyuknál 3500 koronába kerül és mivel minden egyes ágyú fölszereléséhez kétszáz lövedéket kell számítani, egy ágyú muníciója kerek 700,000 korona költséget jelent, tizenkét ágyúnál pedig 8.4 millió koronát. Ehhez kell számítani az új toronyfölszereléseket s igy jön ki az összeg, hogy a három csatahajó átépítése és fölszerelése legalább tizenhatmillió koronát fog igényelni. A főherceg-osztály hajói közül először az Erzherzog Kari csatahajón végzik el az átalakítási munkálatokat. A szállítás nem ütközik nehézségekbe, mert a Skoda-gyár ugyanilyen kaliberű ágyukat már munkába vett a Dreadnoughtok számába s haladéktalanul képes azokat szállítani. * Az osztrákok határozata Az osztrák delegáció mai ülésén a bosnyák budget letárgyalása után a magyar iparnak a szállításokban való részesedésével foglalkozott. Dr. Exner, a hadügyi albizottság előadója a tengerészeti beruházásokról szól. Megemlíti, hogy semmi néven nevezendő ellenszenv nem vezeti az osztrák delegációt a magyarok törekvése ellen. Gazdasági megerősödésüket csak szimpatikusan fogadják. Ebből kifolyólag áll az is, hogy, a tengerészeti beruházások céljaira, szükséges 312 millió koronából Magyarországra eső 113 millió korona értékű megrendelések ellen nem tesznek semmit, mert köti a tengerészetügyi vezetőség kezét az a megállapodás, amely a két kormány között ez ügyben Megkezdődik a flotta-átalakítás B éss be jelenti tudósítónk. A «Grazer Tagespost» közli, hogy az osztrák-magyar flotta 10,600 tonnás csatahajóit, az úgynevezett főherceg-osztályt legközelebb át fogják alakítani s új nehéz ágyukkal szerelik föl az eddigiek helyett. A főherceg-osztály három csatahajóból áll, ezek: Károly főherceg, Frigyes főherceg és a Ferdinand Max, amelyek 1902— 1905, illetőleg 1902—1907. és 1904—1907. években épültek s kerek összegben 80 millió koronába kerültek. Ezeken a csatahajókon van négy huszonnégy centiméteres és tizenkét tizenkilenc centiméteres ágyú. Ez a felszerelés ma már semmi tekintetben sem felel meg a modern követelményeknek, hogy tehát a főherceg-osztály csatahajóit még hosszabb évekre alkalmasakká tegyék a szolgálatra, a huszon A bosnyák budget — Az osztrák delegáció ülése — Budapest, február 26. A bosnyák költségvetést ma letárgyalta az osztrák delegáció és a hitelt általánosságában megszavazták. Érdekes momentuma volt a mai vitának, hogy Chiari és Gessmann, delegátusok azért támadták Buránt, mert Magyarországot kedvezésekben részesíti és a magyar kereskedelmi érdekek túlnyomólag érvényesülnek Boszniában.. A közös pénzügyminiszter jobb és őszintébb választ nem is találhatott volna erre, mint azt, hogy a magyar delegációban éppen az ellenkező állítások alapján támadták őt. A közös pénzügyminiszter a trialisztikus áramlatot is érintette, de itt viszont az ellenkezőjét mondotta, mint amit a magyar delegációban jelentett ki, ahol a trializmus ellen nyilatkozott,míg most a «semleges tartózkodás» diplomatikus és tág kifejezését használta. A bosnyák hitel letárgyalása után a hadügyi albizottság előadója, Exner referált a magyar delegációnak az ipari szállítások dolgában elfoglalt álláspontjára, amelyről lapunk más helyén adunk tudósítást. Az Illésről a következő részletes tudósításunk szól: Az osztrák delegáció ma délelőtt folytatta a bosnyák hitel tárgyalását. Jelen voltak a közös kormány tagjain kívül báró Bienerth miniszterelnök, Montecuccoi tengerészeti parancsnok. BáróChiari reflektál Tresic delegátus állítására, hogy a bosnyák kérdés a trializmus útján oldható meg. Kifejti, hogy e kérdés megoldása csakis a dualisztikus monarchia alakjának alapján oldható meg. Ausztria iparkodjék gazdaságilag közelebb hozni magához Boszniát. E r a marz polemizál Schwarzenberg, Treskc és más delegátusokkal, akik, szerinte, beszédét félreértették. A csehek mindig a dualizmus ellen harcoltak. Marok hl a dalmát vasúttal foglalkozik és ál Lika-vonal építése mellett foglal állást. Soukoup egy felemlített esettel kapcsolatban kéri a bosnyák kormányt, hogy a levéltitok szentségét minden körülmények közt óvják meg Boszniában. Gessmann kifejti, hogy Bosznia közjogi helyzetének kialakulására mérvadó csak az okkupáció, az annexió és a Boszniára vonatkozó osztrák és magyar törvények lehetnek. Gúnyolódik Magyarországnak Bosznia iránt támasztott elavult jogain, a magyar politikusok közjogi elméletein. Ezek szerint Bulgáriát is vissza kellene hódítani, mert az is valamikor Magyarországhoz tartozott. Erre a magyar jogi felfogásra nincs analógia sehol. Támadja Burán minisztert, aki, mint az agrárbank engedélyezése mutatta, fittyet hány Ausztria és a bosnyákok kívánságainak és a magyarok javát mondittatja elő. Szercia