Világ, 1911. december (2. évfolyam, 285-309. szám)

1911-12-24 / 305. szám

’Vasárnap : *: *V/ „ ' .... VILÁG _____ december 24. 81 — .............................—................................— —....................................................................~ A & S­I ! n i­s 1 n­g­­­­­­g ! 1 Kár Számold 1 | H és látható írásu $ ||| | §­öHreadógépi 3 jf 8 1* nem szorulnak reklámra, a 1 jjf || fi Díjmentes »^ DARÁNYI MIKSA § || fz* I fI I« Első magyar Számoló- és összeadó­ gép W IR I tt az ország £ I Keresk. Vállalat, a Szállítmányozási és vk I fj| I Ja bármely fjet Iparban 1c Részvénytársaság áruosztálya £ ), ,Ü Ü Ifii helyén. ®2 Budapest,VI,Váci­ körút 37 g 1 s I l in ■ ' i"— 3 ti 0 C i B * . § w a 5 8 S 0 E smumms9mSmSSSmmmmmsmmemm9u»09s»m9mm9mma­ gáns berendezésére, de legfőképpen arra, hogy az újdonságokat elsősorban mutassa be, amikor a film kölcsönzése a legdrágább.­­ . . A mozi eleinte a külvárosi nép szóra­koztató mulatságára szolgált, ma az intelligens közönség kulturigényeinek a kielégítését célozza és ha mégis szenzációs rémdrámákat dob az öldöklő iramú verseny a mozik műsorába, en­nek a reklámhajhászás a forrása, nem a mozik nívójának tudatos lefokozása. Végre is a mos­tani zűrzavaros evolúciónak meg lesz az ered­ménye, minden mozi a saját publikumával har­monikus programmot adhat. Ez lesz a mozi tu­lajdonképpeni kialakulása . . . (A magyar kinematográfia) A magyar kinematográfia gyors és buta növésé­hez hozzájárul még annak egyoldalúsága. A kinema­tográfia három fázisos: mozi-színház, mozikép­gyártás és filmkölcsönzés. Magyarország körülbelül 400 mozijának filmkölcsönzési szükségletét 5­6 vál­lalat elégíti ki, mert kevés az elsőrangú mozi, amely első napokban mutatja be az új képeket (a legjobb mozik tehetik csak, hogy első napon vetíthessék az újdonságot.) Hogy milyen csekély fontosságú a ma­gyar filmszükséglet, ennek jele az, hogy a magyar­nyelvű magyarázófilm kérdése még mindig vajúdik. Pedig, ha a gyáraknak csak kis lukratív érdekük lenne, már kielégítették volna ezt a jogos kíván­ságot. Nem kellett volna várni a budapesti főkapitány­ság az e napokban kiadott rendeletére, amelyben a­­főkapitány szigorúan meghagyja, hogy a mozgófény­­képszínházak tulajdonosai január 15-től kezdve a be­mutatott filmeket magyar szöveggel és a képeken előforduló szövegmagyarázatokat magyar nyelven alkalmaznák. A külföldi filmgyárak Magyarországon hetenként ca. 25.000 méter filmet helyeznek el 30.000 korona értékben. Az évi másfélmilliós forgalom tehát meg­oszlik a világ 80—90 gyára között, ezért kevés bár­mely küllődi gyárnak is a magyar érdekeltsége. (A magyar film s­övője) Tévedés az a felfogás, hogy a létesítendő magyar filmgyárak Magyarországon termékeny talajra talál­nak. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a magyar film­gyár, — nem mint a külföldi — öt-hat képet ad el, de tíz-tizenkettőt, abban az esetben, ha a magyar filmkölcsönzők ugyanegy sujet-ből két példányt vá­sárolnak. Vegyük, hogy a magyar filmgyár hetenként két filmet produkál, ez átlagban hetenként 500 méter. Ha ezt a filmkölcsönzők válogatás nélkül megvennék, akkor hetenként 3000 méter, 3600 korona értékben számítódik, egy évben tehát 180.000 korona. Meg­jegyezzük, hogy minden képet az összes filmkölcsön­­zési vállalatok nem vásárolnak meg, így tehát a „magyar mozi“ a hazai piacot illetően alig jelent valamit, úgyszólván egész léte a külföldre szorít­kozik. Az egész világ piaca a jó mozidarabnak, nem az az ország amelynek a gyára a felvételt produkálja. Mozislágerből 5—600 példányt lehet az egész vilá­gon eladni és ennek a fogyasztásnak Magyarország csak egy százalék erejéig részese. (A mozi nyilvánossága számokban) A legérdekesebb film a „heti ú­j­s á­g“, amely az egész világon lévő mozifilmtudósítók révén a leg­fontosabb heti eseményeket viszi vászonra. Ebből minimálisan 500 példányt adnak el, mert ez verse­nyen kívül áll, ennél a képnél nincsen helye a válo­gatásnak, ennek rendes abom­ensei vannak. Képzel­jük most el, hogy az ötszáz film (mert aktualitása között) a leszállítás napján kerül mindenütt lepergés­­re. Ugyanegy időben tehát a világ legkülönbözőbb tájain 500 mozi játssza ugyanazt a filmet. Ha ennek az ötszáz legelsőrangú moziszínházn­ak a napi láto­gatottságát minimálisan ezer nézőre becsüljük, akkor félmillió ember nézi végig a képet, amely egy hétig maradván műsoron az első 500 színházban, az első hét alatt három és fél milliónyi tömeget jelent, amely a következő heteken további milliókkal fokozódik. A moziszínházak horribilis látogatottságának nézésére újra előtérbe szökken a magyar mozigyár kérdése, amely hivatva lenne — a mozgóképek ha­talmas elterjedésénél fogva — az egész világnak megmutatni a magyar színjátszást, helyesebben mozi­­színészetet, természeti felvételekkel széleskörű propagandát csinálni a sokféle eszközzel és mégis alig eredményesen megpróbált idegenforgalomnak, a magyar névnek . . . Kulturális fegyver ez a fehér vászon és a berregő masinából kitáncoló mozgó fénysugarak a legfenségesebb, világot bejáró sikerek... (Magyar filmgyárak) „Hunnia Biográf Társaság“, ez a nem­sokára elkészülő első „magyar mozi“ cége, F­a­l­u­d­i Miklósnak, a Vígszínház kitűnő igazgatójá­nak vállalkozása. Munkatársunknak volt szíves Faludi Miklós moziterveiről egyet-mást elmondani. Hevesen kikelt az ellen a felfogás ellen, hogy a mozi a színháznak ártana, elmondotta, hogy a serkentője mi volt a „magyar mozi“ alkotásának. — Ma megváltozott már a mozi. Darabokat ír­nak a mozinak, ahol a színész egész skáláját kijátsz­­hatja intelligens nézőpublikumának. A legjobban kortk­­­ozott nevek olvashatók a moziszínlapokon és semmi sem állja majd útját annak, hogy magyar színész is világhírű moziművész ne lehessen, annál is inkább, mert a legkiválóbb magyar írók mozidarabjai várnak megjátszásra. Állandó mozitársulatom nem lesz. Al­kalmakra szerződtettem színészeket, kit-kit éppen ahhoz a darabhoz, amelyben szükség van rá. Nem­csak a Vígszínház tagjai fognak játszani a mozi­darabokban, hanem a többi fővárosi színházaké is, sőt az orfeumokból is . . . Fellépti díjakat fognak kapni, úgy, hogy annak kétharmad részét a felvétel után, egyharmadát pedig csak akor vehetik fel, ha a film sikerül. Nemcsak darabokat játszatok, de ter­mészeti felvételek is lesznek, időnként leutaznak a színészek oda, ahová a felvételt rögzíteni kell. De­cember végén kezdődik a mozi­felvétel. Filmeket azonban csak akkor bocsájtok a mozgószínházak rendelkezésére, ha legalább öt-hat jó magyar filmmel rendelkezem . . .

Next