Világ, 1911. december (2. évfolyam, 285-309. szám)
1911-12-24 / 305. szám
’Vasárnap : *: *V/ „ ' .... VILÁG _____ december 24. 81 — .............................—................................— —....................................................................~ A & SI ! n is 1 ngg ! 1 Kár Számold 1 | H és látható írásu $ ||| | §öHreadógépi 3 jf 8 1* nem szorulnak reklámra, a 1 jjf || fi Díjmentes »^ DARÁNYI MIKSA § || fz* I fI I« Első magyar Számoló- és összeadó gép W IR I tt az ország £ I Keresk. Vállalat, a Szállítmányozási és vk I fj| I Ja bármely fjet Iparban 1c Részvénytársaság áruosztálya £ ), ,Ü Ü Ifii helyén. ®2 Budapest,VI,Váci körút 37 g 1 s I l in ■ ' i"— 3 ti 0 C i B * . § w a 5 8 S 0 E smumms9mSmSSSmmmmmsmmemm9u»09s»m9mm9mma gáns berendezésére, de legfőképpen arra, hogy az újdonságokat elsősorban mutassa be, amikor a film kölcsönzése a legdrágább. . . A mozi eleinte a külvárosi nép szórakoztató mulatságára szolgált, ma az intelligens közönség kulturigényeinek a kielégítését célozza és ha mégis szenzációs rémdrámákat dob az öldöklő iramú verseny a mozik műsorába, ennek a reklámhajhászás a forrása, nem a mozik nívójának tudatos lefokozása. Végre is a mostani zűrzavaros evolúciónak meg lesz az eredménye, minden mozi a saját publikumával harmonikus programmot adhat. Ez lesz a mozi tulajdonképpeni kialakulása . . . (A magyar kinematográfia) A magyar kinematográfia gyors és buta növéséhez hozzájárul még annak egyoldalúsága. A kinematográfia három fázisos: mozi-színház, moziképgyártás és filmkölcsönzés. Magyarország körülbelül 400 mozijának filmkölcsönzési szükségletét 56 vállalat elégíti ki, mert kevés az elsőrangú mozi, amely első napokban mutatja be az új képeket (a legjobb mozik tehetik csak, hogy első napon vetíthessék az újdonságot.) Hogy milyen csekély fontosságú a magyar filmszükséglet, ennek jele az, hogy a magyarnyelvű magyarázófilm kérdése még mindig vajúdik. Pedig, ha a gyáraknak csak kis lukratív érdekük lenne, már kielégítették volna ezt a jogos kívánságot. Nem kellett volna várni a budapesti főkapitányság az e napokban kiadott rendeletére, amelyben afőkapitány szigorúan meghagyja, hogy a mozgófényképszínházak tulajdonosai január 15-től kezdve a bemutatott filmeket magyar szöveggel és a képeken előforduló szövegmagyarázatokat magyar nyelven alkalmaznák. A külföldi filmgyárak Magyarországon hetenként ca. 25.000 méter filmet helyeznek el 30.000 korona értékben. Az évi másfélmilliós forgalom tehát megoszlik a világ 80—90 gyára között, ezért kevés bármely küllődi gyárnak is a magyar érdekeltsége. (A magyar film sövője) Tévedés az a felfogás, hogy a létesítendő magyar filmgyárak Magyarországon termékeny talajra találnak. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a magyar filmgyár, — nem mint a külföldi — öt-hat képet ad el, de tíz-tizenkettőt, abban az esetben, ha a magyar filmkölcsönzők ugyanegy sujet-ből két példányt vásárolnak. Vegyük, hogy a magyar filmgyár hetenként két filmet produkál, ez átlagban hetenként 500 méter. Ha ezt a filmkölcsönzők válogatás nélkül megvennék, akkor hetenként 3000 méter, 3600 korona értékben számítódik, egy évben tehát 180.000 korona. Megjegyezzük, hogy minden képet az összes filmkölcsönzési vállalatok nem vásárolnak meg, így tehát a „magyar mozi“ a hazai piacot illetően alig jelent valamit, úgyszólván egész léte a külföldre szorítkozik. Az egész világ piaca a jó mozidarabnak, nem az az ország amelynek a gyára a felvételt produkálja. Mozislágerből 5—600 példányt lehet az egész világon eladni és ennek a fogyasztásnak Magyarország csak egy százalék erejéig részese. (A mozi nyilvánossága számokban) A legérdekesebb film a „heti újs ág“, amely az egész világon lévő mozifilmtudósítók révén a legfontosabb heti eseményeket viszi vászonra. Ebből minimálisan 500 példányt adnak el, mert ez versenyen kívül áll, ennél a képnél nincsen helye a válogatásnak, ennek rendes abomensei vannak. Képzeljük most el, hogy az ötszáz film (mert aktualitása között) a leszállítás napján kerül mindenütt lepergésre. Ugyanegy időben tehát a világ legkülönbözőbb tájain 500 mozi játssza ugyanazt a filmet. Ha ennek az ötszáz legelsőrangú moziszínháznak a napi látogatottságát minimálisan ezer nézőre becsüljük, akkor félmillió ember nézi végig a képet, amely egy hétig maradván műsoron az első 500 színházban, az első hét alatt három és fél milliónyi tömeget jelent, amely a következő heteken további milliókkal fokozódik. A moziszínházak horribilis látogatottságának nézésére újra előtérbe szökken a magyar mozigyár kérdése, amely hivatva lenne — a mozgóképek hatalmas elterjedésénél fogva — az egész világnak megmutatni a magyar színjátszást, helyesebben moziszínészetet, természeti felvételekkel széleskörű propagandát csinálni a sokféle eszközzel és mégis alig eredményesen megpróbált idegenforgalomnak, a magyar névnek . . . Kulturális fegyver ez a fehér vászon és a berregő masinából kitáncoló mozgó fénysugarak a legfenségesebb, világot bejáró sikerek... (Magyar filmgyárak) „Hunnia Biográf Társaság“, ez a nemsokára elkészülő első „magyar mozi“ cége, Faludi Miklósnak, a Vígszínház kitűnő igazgatójának vállalkozása. Munkatársunknak volt szíves Faludi Miklós moziterveiről egyet-mást elmondani. Hevesen kikelt az ellen a felfogás ellen, hogy a mozi a színháznak ártana, elmondotta, hogy a serkentője mi volt a „magyar mozi“ alkotásának. — Ma megváltozott már a mozi. Darabokat írnak a mozinak, ahol a színész egész skáláját kijátszhatja intelligens nézőpublikumának. A legjobban kortkozott nevek olvashatók a moziszínlapokon és semmi sem állja majd útját annak, hogy magyar színész is világhírű moziművész ne lehessen, annál is inkább, mert a legkiválóbb magyar írók mozidarabjai várnak megjátszásra. Állandó mozitársulatom nem lesz. Alkalmakra szerződtettem színészeket, kit-kit éppen ahhoz a darabhoz, amelyben szükség van rá. Nemcsak a Vígszínház tagjai fognak játszani a mozidarabokban, hanem a többi fővárosi színházaké is, sőt az orfeumokból is . . . Fellépti díjakat fognak kapni, úgy, hogy annak kétharmad részét a felvétel után, egyharmadát pedig csak akor vehetik fel, ha a film sikerül. Nemcsak darabokat játszatok, de természeti felvételek is lesznek, időnként leutaznak a színészek oda, ahová a felvételt rögzíteni kell. December végén kezdődik a mozifelvétel. Filmeket azonban csak akkor bocsájtok a mozgószínházak rendelkezésére, ha legalább öt-hat jó magyar filmmel rendelkezem . . .