Világ, 1912. június (3. évfolyam, 129-153. szám)
1912-06-11 / 137. szám
Kedd várták. Hat óra felé északi irányban zúgást hallottak és pont 6 órakor Hirth készülékét 200 méter magasságban látták Aspern felé közeledni. Elegáns ívben és egyidejű siklórepüléssel kötött ki Hirth pontosan a célszalag előtt. Az útról az aviatikus és utasa, Schüller hadnagy a következőket meséli: Törekvésük, mint a berlin—boroszlói repülésztár, épp úgy a boroszló—bécsi útnál is arra irányult, hogy lehetőleg a felhők fölött tartsák maguikat, hogy ily módon lehetőleg függetlenek legyenek a szélirány esetlegességeitől. Hirth ezért többnyire 2100 méter magasságban tartotta készülékét. A nap után tájékozódtak egy darabig, majd a felhők közül kiemelkedő Ar1va ter-hegység után, azután a Neisse és más folyók völgyei szerint. A Morva-völgyet az aviatikusok balra hagyták. 3/16 felé 600 méternyire szállták le, mertAspern közelében gondolták magukat, átrepültek Gänserndorfon és azután az északi vasút sínpárja szerint igazodtak. Mindkét aviatikus, valamint a készülék a legjobb kondícióban van. Rheims, június 10. Du b reu i 1 aviatikus, a bethenyi aerodromban tegnap utassal felszállott és több, sikeres gyakorlatot végzett. Hirtelen hatvan méter magasságból lezuhant. Dubreuil súlyosan megsebesült, utasa, egy Visseur nevű pilóta azonnal meghalt. Mourmelon le Grand, június 10. Eu immering aviatikus, Tonnet nevű ■utasával, ezer méter magasságból lezuhant. Mind a kettő azonnal meghalt. Holttesteik rettenetesen meg vannak csonkítva. ---------- . Erdős Richárd meghalt Súlyos és igen nehezen pótolható, fájdalmas csapás érte a magyar énekművészetet: Erdős Richárd, a fiatal, de máris világhírű basszista tegnap délelőtt meghalt. Egy nagyszerű sikereket ígérő, folyton emelkedő karrier törött derékon halálával, mely a legtragikusabb körülmények között orvul támadta meg opera -életünknek ezt a fiatal, nagy művészét. Az emberi tudomány nem menthette meg Erdős Richárdot, aki művészálmaival együtt, a boldogságot is itt hagyta. A halálos ágyán, utolsókat dobogó szívvel kötött házasságot Sangoraki asszonynyal, a frankfurti Opera tagjával, akit néhány órával későbben özvegyen hagyott vissza. A fiatalon elhunyt művész családját és özvegyét most a főváros minden rétegeiből igazi, mély részvét keresi fel.. Erdős Richárd az Operaház kórusában kezdte meg karrierjét és a «Varázsfüves»-ban lépett fel először. Impozáns hanganyaga már akkor többek figyelmét magára vonta, de tere nem volt a fiatal énekesnek az érvényesüléshez. Márkus Dezső, az Operaház akkori karmestere, ismerte fel legelőször a fiatal Erdőss hangjában a fenoménné képezhető kincset. Az ő rábeszélésére küldte ki Máder Raoul, külföldre tanulni Erdősst. Az ifjú basszista Münchenben lett Charles Graeff iskolájának a növendéke. Mikor Ney Dávid meghalt, az Operaház hazahívta Erdőst, aki ekkor már kiválóan képzett énekművész volt. Nagy sikerei voltak itthon és sikereinek híre gyorsan túlnőtt az ország határain. Számos külföldi ajánlatot kapott, végre elfogadta azt az előnyös szerződést, amelyet a frankfurti Operaház kínált neki. A «Hugenották»-ban debütált a frankfurti közönség előtt és akkora sikere volt, hogy ez megalapította világhírét. A színház a legszebb és legnehezebb feladatokat bízta rá. Mikor, az idei szezon elején Márkus Dezső, a Népopera igazgatója, a Wagnerciklus szereplőinek a névsorát összeállította, a «Bolygó hollandi» Dalandjának eléneklésére a világhírű magyar művészt hívta meg. Erdős örömmel sietett a Népopera ajánlatát elfogadni. El is énekelte a Dalandot klasszikus énekművészete, a publikum alig győzte tapssal.. Ekkor már beteg volt Erdős Richárd. Harminckilenc fokos lázzal énekelte végig a Dalandot. Másnap rosszul érezte magát, ágyban maradt és orvost hivatott. Az orvos szívburokgyulladást konstatált és már akkor nem sok reményt formált ahoz, hogy a beteg valaha felépülhet. Három hétig ápolták önfeláldozó gonddal Erdőst a szülei, valamint a nővére, aki tudvalevőleg a Münchenből Budapestre költözött Graeff énektanárnak a felesége. A gondos ápolás azonban nem birkózhatott meg az elkerülhetetlen katasztrófával. A beteg állapota egyre súlyosbodott. A család pénteken táviratozott Frankfurtba Erdős menyasszonyának, Sangor a kisasszonynak. A leány szombaton megérkezett és mivel az orvosok már lemondtak a betegről, megtartották az esküvőt a halálos ágy mellett. Egész éjszaka virrasztott a család, mígnem vasárnap délelőtt tizenegy órakor meghalt Erdős Richárd. A tragikus sorsú művészembert holnap délelőtt féltizenegykor temetik a rákoskeresztúri halottas házból. (*) Az Opera szerződései. Gróf Bánffy Miklós kormánybiztos erős kézzel folytatja restauráló munkáját az államhatóságilag bezárt Operában. Az utóbbi napokban szakadatlanul folytak a próbaéneklések, amelyeken gróf Bánffy a gazdasági főnökkel, a rendezőkkel, karmesterekkel és a titkárral jelent meg. Ugyancsak a kormánybiztos elnöklete alatt dolgozzák ki a jövő évi munkarendet is, amely a műsor változatossága tekintetében igen érdekesnek ígérkezik, így mindjárt októberben két újdonság bemutatását tervezik: Humperdinck «Királyfiak» című zenés meséjét és valószínűleg egy magyar szerző művét. Ezért már szeptember elsején együtt lesz az egész ensemble, amelynek az újdonságok betanulására négy hét áll majd rendelkezésére. Az intézet falai közül kiszivárgó hírek szerint befejezett ténynek tekintik a következő tagok kiválását ,Vasquez grófné, Krammer Teréz, Flatz Gizella, Hardy Helén, Ledovszky Gizella, Lunardi és Szendrői. Ezek közül Lunardi nem fogadta el a vezetőség újabb ajánlatát, mert állítólag Amerikába készül, Szendrői pedig amúgy, isnyugalomba vonult volna betegsége következtében. Idézett névsorral azonban még nem fejezték be a felmondások sorozatát, mert ebben az irányban még tárgyalások folynak a kormánybiztos és az illető művészek között. Gróf Bánffy új és igen előnyös szerződéssel kínáltai meg M. Medek Annát, aki azt tegnap elis fogadta. Megújították továbbá Ambrusné, Báder Dóra és Haber Györgyike szerződését. Fodorné szintén új szerződést írt alá. Székelyhidy Ferenc 20.000 koronáig emelkedő hároméves új szerződést kapott és megújították Mihályi szerződését is. Mateczky Biankát és Záborszky Istvánnét, akik már vendégszerepeltek az Operában, egy-egy évi próbaidőre szerződtették. Dömötör Ilona most tárgyal a kormánybiztossal új szerződése ügyében, amit hamarosan nyélbe fognak ütni. Bánó Irénnel nem újították meg a szerződést, viszont Hajdunéval most folynak a tárgyalások új szerződése dolgában. Beszélnek továbbá Buttykay Ákosné szerződtetéséről, de erről pozitívet még senki sem tud mondani. (*) «A botcsinálta doktor.» «A botcsinálta doktor», mely a ezeszőnveg és a májusi meleg, dacára is nagy közönséget vonzott a Népoperába, most kétszer .egymásután kerül színre, kedden és szerdán, mindenkor 8 órai kezdettel. A szereplők"Ugyanazok lesznek, akik a mulatságos Gounod - operát a bemutatón sikerre vitték: Bihar Sándor, Sebők Ilona, Kertész Vilmos, Papir Ödön, Hiekisch Kató, Mátrai, Hajagos és Bazilidesz Mária. Csütörtökön még egy bemutatót ad a Népopera, a «Traviatá»-t. A Verdi-dalművet Reiner Frigyes tanította be. A pénteki «Rigoletto» előadását különös érdekességű vendégfellépés teszi vonzóvá, Rigolettót ugyanis a Nemzeti Színház kitűnő művésze, Bakó László énekli. (*) Igazgatósági ülés a Nemzeti Szalonban. A Nemzeti Szalon igazgatósága tegnap Molnár Viktor nyugalmazott államtitkár elnökletével ülést tartott. Napirend előtt az igazgatóság sajnálkozással vette tudomásul a Nemzeti Szalon elnökének, gróf Andrássy Gyulának betegségét és'részvétének átiratilag adott kifejezést. .Majd örömmel üdvözölte az igazgatóság Gellért Jenő igazgatósági tagot székesfővárosi főreáliskolai igazgatóvá történt kinevezése alkalmából. A napirend során Déry Béla igazgatótette meg'Jelentését' a Nemzeti Szalonnak 1913. évi januárban rendezendő müncheni kiállításról, amely a magyar művészeknek első reprezentatív kiállítása lesz, amelyre a müncheni művészbizottság körülbelül ötven kiváló magyar művészt fog meghívni. Azután a jövő évi munkaprogrammot, majd a folyó és gazdasági ügyeket tárgyalta az igazgatóság. Végül a Nemzeti Szalon nyári szünetét állapították meg. __ (*) Budapesti vendégjáték. A budapesti színházak nyári szünete után közvetlenül kezdi meg a Budapesti vendégjáték idei első vidéki körútját. Az első előadás június 24-én Aradon lesz, ahol a társaság a következő két napon, 25-én és 26-án, vendégszerepel. Nagyváradon 27., 28., 29. és 30-án tartja vendégjátékát és innen két napra meghívás folytán Szalontára megy, azután pedig Temesvár, Hódmezővásárhely, Miskolcz, Debreczen és Szatmár városokban fogja vendégszerepléseit folytatni. A további előadásokra Kolozsvár, Győr, Pozsony, Kaposvár, Szabadka és Kassa városokkal folynak tárgyalások. A társulat szervezése már befejezést nyert és a tagok névsora a következő: P. Márkus Emilia, a Nemzeti Színház művésznője, T. Halmi Margit, a Magyar Színház művésznője, Somlay Artur, a Nemzeti Színház művésze, Sebestyén Géza, a Magyar Színház művésze, és Pataky József színművész, akik a főszerepeket játsszák. Epizódszerepekben Szilágyi Rózsi,Szőke Lajos (Nemzeti Színház) és Ungvári M. fognak közreműködni. Rendező dr. Bányay Elemér (Zuboly). Színre fognak kerülni Ibsen: «Nóra», «Kisértetek», Kistemaeckers: «Az ösztön» címü háromfelvonásos drámák és Bródy Sándor, Szemere György, Szigeti József egyfelvonásosai. A vendéjáték utolsó állomásául Fiuméban és Velencében a társulat elő fogja még adni Roberto Bracco «A hűtlen» című háromfelvonásos vígjátékát is. (*) A Képzőművészeti Társulat jubiláris ajándékai. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya elhatározta, hogy a Társulat fennállása félszázados jubileumának az alkalmából évente háromezer koronáért vásárol műalkotásokat a műcsarnoki rendes tárlatokon, amelyeket hazai múzeumoknak és közintézményeknek ajándékoz. Az igazgatóság ennek a kérdésnek a részleteivel a legutóbbi ülésén foglalkozott és elhatározta, hogy a megvásárolt műalkotásokat elsősorban azoknak a múzeumoknak ajándékozza, amelyek az alkotó művészek szülőhelyein vagy szülőmegyéiben vannak. Majd azok a múzeumok VILÁG 1912. június 11. 11 SZÍNHÁZ MŰVÉSZET - A májusi forradalom — A főkapitány jelentése — Budapest, június 10. Boda Dezső főkapitány a főváros közigazgatási bizottságánakmai ülésén tett jelentést a rendőrség májusi működéséről. A jelentésnek legfontosabb része az, amelyben a főkapitány a két májusi forradalmi napról számol be. Boda főkapitány erre vonatkozólag többek között a következőket mondja jelentésében: «Mily erőszakosan léptek fel a tüntetők, azt a legjobban bizonyítja, hogy eltekintve az,egészen felületes zúzódlásoktól, melyeket a kődobások okoztak, összesen ötvenöt rendőr szenvedett sérülést és közülök egy, Richter József lovasrendőr a helyszínen meg is halt. Ily körülmények közt a rendőrség, a csendőrség, sőt a katonaság is több esetben a fegyverét használta. A tüntetők közül számosan szenvedtek kisebb-nagyobb sérülést. A zavargásoknak összesen öt halottja és száznegyven sebesültje van. Igen nagy a vagyoni kár, amit a zavargók okoztak. Hozzávetőleges számítás szerint is 26.000 koronára tehető az a vagyonérték, mely a rombolásnak, gyújtogatásnak áldozatul esett. Sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy a folytonos hírlapi izgatástól elvadult kedélyek minden kíméletesebb eszközt hatástalanná tettek s ahol tömeg verődött össze, nyombankőzáporral és lövésekkel fogadta a rendőrséget. «Nagyobb vérontás csak emberfeletti türelemmel és önmartózttatással volt elkerülhető, amit legjobban bizonyít a megsérült rendőrök nagy száma és az a körülmény, hogy igen súlyos, vagy éppen halálos sérülést aránylag csak kevés zavargó szenvedett.» " Lázadás büntette miatt hatszáznál többen állíttattak elő. Lázadás miatt május hóban hetvenegy, június hónapban eddig harminckilenc egyén került előzetes letartóztatásba. A rendőrfogház és toloncügyosztálynál összesen 1583 egyén került közigazgatási elbírálás alá, akik közül a patronage-egyesületnek átadtak hármat, az országos javítóintézetben elhelyeztek négyet, a fővárosi kerületi elöljárósághoz kísértek négyet, egyéb hatóságnak vagy intézetnek átadtak 115 egyént, 676 egyént szabadon bocsátottak, 105 egyént kényszerútlevéllel kiutasítottak, 479 egyént toloncután elszállítottak, 197 egyént pedig mint átkelési toloncot továbbítottak. Az eltoloncolt egyének közül 1—5 évre 12 magyar honost, 5—10 évre 35 magyar honost és 1 idegen honost, hoszszabb időre 4 magyar honost és 3 idegen honost tiltottak ki a székesfőváros területéről. A főkapitány e jelentéséhez alig lehet hozzászólni. A főkapitány természetesen a maga szemüvegén keresztül és a maga helyéről nézte és látta az eseményeket. Míg azon, hogy körülbelül ötven rendőr megsebesült, elszörnyüködik, türelmet emleget akkor, amikor közel kétszáz tüntetőt vagdaltak össze a rendőrök. Az ilyen jelentést nem lehet komolyan venni. Sőt nem is szabad.