Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-16 / 14. szám
1. 1914. Január 16. Vif AG Bélapátfir&Svai Porti and SOT@it|Fir & Részv.-Társ. fl Bélapátfalvi ..OstdkSs** védjegyű Portiandcement Budapest, V. Rés*. Bank'utca 6. sz. Minőségg páratlan, szilárdsága felülmúlhatatlan, könnyű litersuly, magas barnokfalwBwők Épasseg. FŐVÁROS I Államtitkár a polgármesternél. Dr. Ilosvay Lajos, a közoktatási minisztérium új politikai államtitkára, ma megjelent dr. Bárczy István polgármesternél, akinél államtitkári minőségében bemutatkozó látogatást tett. 7. A Magyar Villamossági becslése. Hónapok óta húzódik a Magyar Villamossági részvénytársaság telepének a megbecslése, amely alapul szolgálna ahhoz, hogy a főváros műyen értékben váltsa magához a gyártelepet. A becslésről a legellentétesebb hírek terjednek el, főképp, mert a szakértők becslönmnkája egyre késett. Ennek azonban sokféle magyarázatát adják. A becslésnél háromféle szakértő működött közre: a főváros részéről Hollós József műszaki főtanácsos és Kommer Ágoston műépítész, a törvényszék részéről dr. Wittmann Ferenc műegyetemi tanár és Illés Gyula műépítész, a Magyar Villamos sávi részéről Söpkéz Sándor műegyetemi tanár és dr. Hültl Dezső műépítész a becslőbizottság tagjai. A szakértők között támadt véleményeltérések következtében a becslés megállapítása hónapokat késett, annyira, hogy a bíróság legutóbb záros határidőt szabott meg a szakvélemény benyújtására. Ez a határidő január 9-én lejárt, a becslőbizottság jelentése azonban nem készült el erre az időre sem s a bizottság újabb halasztást kért, ezúttal azonban csak néhány napra. A bíróság — mit tehetett egyebet — az újabb halasztást is megengedte, de azzal a kötelezettséggel, hogy újabb halasztásra most már nem számíthatnak. Gramofon a szegényházban. A főváros új szegényházában, a kamaraerdőben szép fekvésű telepen eddig csöndes volt az élet, mert az elaggott szegényeknek nem tellett a szórakozásra. Most ez megváltozik. A szegényház gondnoksága előterjesztést tett, hogy a szegényházban gondozottak szórakoztatására gramofont és társasjátékot szerezzenek be. A tanács az előterjesztéshez hozzájárult és erre a célra 200 koronát szavazott meg. Az öregek így, ha szerényen is, de legalább mulathatnak. A legújabb Erzsébet-sugárút. Az Erzsébetsugárút sokféle tervei közül a legutolsót a közgyűlés akképp állapította meg, hogy az Erzsébet-sugárutcát a Gerlóczy-utca szélesítésével a Városház-utcától görbe vonalban a Kígyó-térre vezessék át, egyúttal a Rombach-utcáról a Fürdő utca irányában a Váczi-körútra vezessék. Az időközben folytatott tárgyalások során kitűnt, hogy az Erzsébet-sugárutat nem lehet az így megállapított irányban vezetni, annak a Belvárosba tervezett bevezetése tehát elesik. A fővárosi közmunkák tanácsa is ebben az irányban foglalt állást s így elesett annak szükségessége, hogy a Rombach-utcát meghosszabbítsák. A tanács emiatt most újabb javaslattal megy a közgyűlés elé és azt ajánlja, hogy az Erzsébet-sugárútnak a Kígyó térre tervezett átvezetését és a Rombach-utca kiszélesítését ejtsék el. A Közgyűlés: A törvényhatósági bizottság e hónap 21-én rendes közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatán a következő fontosabb ügyek szerepelnek: A javadalmi bérlet újabb értékesítése; a székesfőváros választókerületeinek beosztása, számának és határainak megállapítása; a nemzetközi döntőbíróság és a vele kapcsolatos mozgalom pártolása; a VII., Rombach-utca tervezett meghosszabbításának és az Erzsébet-sugárútnak a Városház-utcából a Kigyó-térre tervezett átvezetésének elejtése; a Te- repi-utca a fiókkórháznál lévő napidíjas főorvosi ál KÖZOKTATÁS , Simon Lajos. Ez az úr a Tanítók Országos Szövetsége főtitkára és a Tanító szerkesztője. Lapja mai számában felelt a Világ vasárnapi számában megjelent „A tanítók vezére“ című cikkemre, amelyben Moussong Géza, a Tanítók Országos Szövetsége elnökének lemondásával és Simon Lajos Működésével foglalkoztam. Cikkemben Simon Lajosról megismételtem, hogy ne beszéljen az erkölcsi magaslatról, aki plagizátor. Erre ő szokásához híven ma sem mer felelni, ellenben tagadja cikkemnek azt a részét, melylyel lapját s az ő működését felekezeti szelleműnek tekintettem és állításaimat hazugnak jelenti ki. Hogy állításom mindenben igaz, arra az elfogulatlan tanítóság megfelelt már sokszor és tavay, mikor a tisztujítást megelőző szövetségtanácsi ülésen a ..Tanító“ felekezeti szellemű cikkeit tárgyalták. Kemény Simon fővárosi igazgató-tanító fölszólalására a Tanítók Szövetsége hivatalos lapja közleményeinek felekezeti egyenetlenséget szító voltát méltó felháborodással meg is állapították. Bővebb felvilágosítást írni, ezek után, szükségtelennek találom. Simon Lajos erőlködése csak azért van, mert a mártír szerepét akarja játszani. Görögtüzért és a maradásra bíró üdvözlő, elismerő sorokért azért esdekel az ő esetleges híveihez, mert el akarja hitetni velük, hogy állásából erőszakosan akarja kiemelni a progresszív tanítóság. Pedig a progresszív tanítóság mindjárt nem bántja, mihelyt a tanítók ügyéhez való képességét és becsületes, önzetlen munkásságát igazolja. De a régi, eddigi káros munkásság folytatása csak addig történhet meg, amíg a jobb és szebb idők után vágyakozó tanítóság a nyáron magához méltó elnököt választ, amikor a felfrissült új élet, ha Simon Lajost a régi berkében találja, állásából félre tolja és a Tanítók Szövetségében nem ad neki szerepet. Különben mi a főtitkár úrral nem polemizálunk többé, ezt a rovatot nap-nap után a tanitók igaz ügyeinek szolgálatában írjuk és nem azért, hogy Simon Lajos semmitmondó írásaival lapunk olvasó közönségét untassuk, vagy hogy azzal foglalkozzunk. Veier Jenő: Az egyetemi beírások utolsó három napja. A budapesti tudományegyetemen folynak a második félévi rendes beiratások, amelyek január 18-án véget érnek. A beiratások reggeltől késő délutánig tartanak, de az utolsó napon így is meglehetősen nagy a tolongás. A rektori hivatal a személyes jelentkezésre és a rend fenntartására ismételten felhívja az egyetemi polgárok figyelmét. A beiratkozott hallgatóknak január 21-ig a leckekönyv aláírása végett jelentkezniök kell az egyes tanároknál. Az előadások mind a négy fakultáson január 23-án megkezdődnek. • Szünetelő egyetemi tanárok. A budapesti tudományegyetemen a második félévben előadást nem hirdettek a jog- és államtudományi karon: Csillag Gyula ny. rendkívüli, Hegedűs Lóránt, Lers Vilmos és Ferenczy Árpád magántanárok; az orvos-sebésztudományi karon: báró Müller Kálmán, Janny Gyula címzetes rendkívüli tanárok, Szénássy Sándor, Bartha Gábor, Rothmann Ármin, Schwartz Arthur, Stern Samu, Hudovernig Károly, Szalárdi Mór, Friedrich Vilmos, Manninger Vilmos, Wein Manó, Körösy Kornél, Rihmer Béla, Imrédy Béla, Rohrer László, Kollarits Jenő, Reisz Frigyes, Hochbalt Károly és Lénárt Zoltán magántanárok; a bölcsészettudományi karon: Lóczy Lajos és Békefi Rémig címmel és jelleggel felruházott ny. rendes, Ferenczi Zoltán, Bokor József címzetes rendkívüli, Vángel Jenő, Degen Árpád, Schilberszky Károly, Hodinika Antal, Molnár Géza, Sigmond Elek, Gombócz Zoltán, Bernátsky Jenő, Erdélyi Lajos, Darkó Jenő, Zemplén Géza, Imre Sándor, Dobó Géza, Hevesy György és Kiss István magántanárok. Urak és tanítók. A Váradvelenczei Katolikus Kört újjá szervezték, nyilván a közönség megunta a régit. Ezt egy kis cécóval megünnepelni akarják, különben nem vesz róla senki sem tudomást. Vasárnap hangversenyt rendeznek és a műsor a következőket mondja: Nyitány, előadja a műkedvelői zenekar. Az elnöki megnyitót mondja Halász Gyula plébános úr. Azután énekel Szabó Imre tanító (nem ur) és zongorán kiséri Lobermaijer Gyula tanító (szintén nem ur). Az ünnepi beszédet mondja Krüger Aladár ügyvéd úr (persze, hogy ur), záróbeszédet mondja ismét Halász Gyula plébános úr. A műsor kétségkívül érdekes és őszinte. A plébános-elnök nem tartja urnak a tanítót, hanem csak szolgának. De ha úgy a nem ur tanítók faképnél hagynák az urakat és jobb társaságot keresnének, hiába szerveznék a plébános urak a Katolikus Kört, nem menne lépre többé senki és nem volt kinek hirdetni, hogy ki az ur. Törvénytisztelet. Hogy a törvények betartása nem a legnagyobb erénye a közoktatásügyi minisztériumnak, kitűnik az alábbi szomorú esetből: Dávidovics György nagykanizsai állami tanítót kötelezte a kultuszminisztérium arra, hogy egy, a törvényes követelményeiknek távolról sem megfelelő lakást vegyen át használatra, a Nagykanizsán őt megillető lakbér fejében. A tanítónak saját, kényelmes lakása van, — ezt a város által fenntartott lakást egészségtelen állapota miatt mint lakhatatlant, nem fogadta el, hanem a kultuszminisztériumnak 1910. évi junius 4-én a lakáshasználat kötelezettségét elrendelő 55627. számú rendeletét megfellebbezte a közigazgatási bírósághoz. A bíróság 1911. évi julius 11-én 5912. szám alatt hozott végzésében a minisztériummal szemben Dávidovics Györgynek adott igazat s elrendelte a nevezett tanító lakbérének 1910. nov. 1-től leendő folyósítását. Ennek a bírósági döntésnek is negyedik éve már. Dávidovics tanító pedig még mindig lakbér nélkül van s nem tudja kiásni a közigazgatási bírósági határozat értelmében a kultuszminisztériumból lakbére folyósítását, jóllehet közel jár a lakbér illetménye a 2500 koronához. S még mondja valaki a kultuszminisztériumnak, hogy szegény a magyar tanító, mikor 2500 koronát nélkülözhet — muszájból. Siketnémák felvétele. A siketnémák ungvári államilag segélyezett intézetének első osztályába az 1914—15. tanévre harminc 7—12 éves korban levő siketnéma növendék fog felvétetni. Vagyontalan s keresetképtelen szülök gyermekei ingyen ellátásban részesülnek. Beszédhibások, dadogók, hebegőik szintén felvételt nyerhetnek. A felvételre vonatkozólag készséggel ad felvilágosítást az intézet igazgatósága, X Papi mintára. A vasvári apácazárdát eddig is bőséges segélyben részesítette a község, már-már azt hitte a község népe, hogy az apácáit is megelégelik és a hozott áldozatért igyekeznek értékes munkát produkálni az iskolában. Az apácák, a jószívü, kedves testvérek csak a növendékeknek hirdetik a szerénységet, de ők maguk követelődzek. Újabb áldozatot kérnek most Vasvártól. Nem kevesebb, mint harminchatezer koronát kérnek a munkanélküli, pénzszűkében lévő községtől, felekezeti tanítónőképző felállítására. Kérik ezt olyan időben, mikor az állami tanítóképzőből kikerült tanítónőket sem tudja sem az állam, sem a társadalom elhelyezni. A képviselőtestület a telhetetlen apácákat nem utasította el, a kérést öttagú bizottságnak adta ki tanulmányozás és döntés végett. Ezen az öt emberen múlik, hogy Sárvár pénzével miként gazdálkodnak. A hivatalos lapból. A közoktatásügyi miniszter Scheller Rezsőné Rád Katalin déva-csángótelepi állami óvónőt saját kérésére a lugosi állami óvodához jelen minőségében áthelyezte. Másoknak rendszeres főorvosi állásokká való átszervezése; a budai és újpesti gázgyárak üzemének beszüntetése és a berendezések értékesítése: a dalmát borokkal űzött visszaélések meggátlása; Hubay Jenő jubileumi alapítvány: az 1873-ban a főváros szolgálatában állott és 1910. január 1. előtt nyugdíjazott alkalmazottak nyugdijának kegy utján való kiegészítése. A tárgysorozat huszonnégy pontból áll. Péntek ask SSP'SSSWn a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és hólyag-bartnál, kősivtíKf JfelA ( \m.(Wr Jsll\ sfriSffis 's I M fit Érmj nél, cukorbetegségnél, vérfstnnél, emésztési |É| I 'fii#/ MXMm ^ ln ^ §8 IHj RaP/ és lélegzési szervek hurutjánál kitűnő hatású, W 6A A Főraktár Budapesten: Édeskuty Lehél