Világ, 1914. június (5. évfolyam, 128-152. szám)
1914-06-05 / 130. szám
Péntek : — Az Empress of Ireland. Londonból jelentik: A norvég hajós társaság, amely a Storstad tulajdonosa, nemcsak vonakodik megfizetni a Canadian Pacific Railwaynek a követelt négyszázezer fontnyi kártérítést, de még ő igényel kárpótlást azokért a sérülésekért, amelyeket az összeütközés alkalmával a Storstad szenvedett. Arra az álláspontra helyezkedett a norvég hajóstársaság, hogy a pusztulásnak oka az Empress of Ireland volt, mert a tengerészeti szabályok ellenére manővíírozott s igy a Canadian tartozik kártérítést fizetni a Storstad sérüléseiért. A norvég hajóstársaság tízezer fontot követel kárpótlás gyanánt. Csütörtökön délelőtt temetik Quebeckben az Empress of Ireland áldozatait. A Saint-Lawrencen kis gőzösök járnak fel és alá,kutatják a holttesteket, mert még nagyon sok áldozat hiányzik s azt hiszik, hogy a hullámok a mélységből fel fogják vetni a szerencsétlenek tetemeit. A Canadian Pacific londoni igazgatósága utasította európai és amerikai ügynökségeit, hogy a temetés idején a gyász jeléül tartsák zárva irodáikat. Az áldozatok egy részét sikerült agnoszkálni s ezeket a rokonok kívánságára és a Canadian költségére hazájukba szállítják, a többi holttestet a quebecki sírkertben fogják elhantolni. A vizsgálat halasztást szenvedett és a tárgyalást nem lehet június 9-én megkezdeni, mert lord Hervey jelentette Newyorkba, hogy szombat előtt nem utazhatik el Londonból. Lord Hervey a kormány által kiküldött vizsgálóbizottság elnöke. — Nagykanizsáról táviratozzák. Az Empress of Ireland fedélzetén két muraközi magyar ember is utazott. A két magyar áldozat, Janupecz Iván és Rzehorc Ferenc hozzátartozói május 23-án levelet kaptak Kanadából, hogy az Empress of Ireland fedélközén érkeznek Európába. A két magyar sorsáról eddig még semmi értesítés nem érkezett. Itt említjük meg, hogy Gap Bishoptól észak felé huszonöt tengeri mértföld távolságban vasárnap este csodával határos módon menekült meg a La France, a legszebb és legújabb, de egyúttal a leghatalmasabb francia óceánjáró személygőzös. Vasárnap este a fedélközi utasok már elcsöndesedtek, ellenben a szalonokban vidám volt az élet. Úgy háromnegyed kilenc óra tájban sivító vészfütty hallatszott. Sirű köd terjengett a tengeren és a parancsnok úgyszólván az utolsó pillanatban vette észre, hogy a La France irányát keresztezve, egy nagy gőzös közeledik teljes sebességgel. Megszólaltatta a hajókürtöket, rakétákat süttetett el és ellengőzt adott. Igazán csak percek műve volt az egész és az idegen hajó alig ötven méter távolságban a La France orra előtt siklott el. A kapitány jelenti a társaságnak, hogy az idegen hajó nevét a nagy ködben nem tudta kivenni. — Hidasszekerész osztály a lovassági tál A hadvezetőség még éveikkel ezelőtt tervbe vette, hogy nagyobb lovasegységeknél úgynevezett hidász-szöltekerész-osztályt létesít, melynek feladata volna a lovasságinak folyókon való gyors átszállítása. Hozszabb kísérletezés után elhatározták, hogy Hubert ezredes rendszere alapján felállítják ezeket az osztályokat. Egy-egy osztály négy hat fogatú kocsiból fog állami és képes lesz mindennemű áthajózást eszközölni, hidat, lovagló- vagy gyalogösvényt léte- síteni. A kocsikhoz szükséges lovaikat őt illető lovascsapat adja, a legénység is innen kerül ki. A hadvezetőség úgy tervezi, hogy minden lovashadosztályt fölszerel ilyen szekerész-hidászosztályyal. Egyelőre csak kettőt állítottak föl, egyet Krakkóban és egyet Stockerauban. Rövid időn belül kilencre emelik föl számukat. A két honvéd-lovas hadosztály is kap ilyen szekerész-hidász-osztályt. — A harcos sufftragettek. Nagy feltűnést kelt a mai Daily Mail egy közleménye, amely arról szól, hogy a londoni rendőrség összeesküvést fedezett fel a király egyik fia ellen. A suffragettek elhatározták, hogy merényletet követnek el Henrik herceg ellen, elrabolják és elrejtik, hogy túszul tarthassák és fenyegethessék a királyt, hogy megölik harmadszülött fiát, ha nem adja meg a nőknek a választói jogot. Henrik hei-'meg, az Eton Collegeben tanul. A londoni rendőrfő1 tegnap az idézett lap értesülése szerint tanácskozott a belügyminiszterrel és a kormány rendeletéhez képest elküldte a főváros legügyesebb detektívjeit Etonba, hogy őrizzék a király fiát. — Schwarzenberg-emlék Nagyszebenben. Amikor a lipcsei „népek csatája“ diadalmas hősének, Schwarzenberg hercegnek a fia, Schwarzenberg Károly herceg, szebeni hadtestparancsnok 1856-ban meghalt, az elhunyt iránti szeretetének jeléül Saguna, akkori román érsek, az érseki kertben emlékoszlopot állíttatott emlékére, mely oroszlánt ábrázol. Az emlékmű úgy volt felállítva, hogy az utcáról is jól láthatták. Később azonban az oszlopot elvitték helyéről és a kert egyik eldugott sarkában állították fel. Nemrégiben Kövess Hermann hadtestparancsnok intervenciójára Metianu őrsiek az emlékoszlopot a szebeni kadétiskolának ajándékozta. Az emlékoszlopot, azzal a néhai hadtestparancsnokot ábrázoló relieffel együtt, melyet két évvel ezelőtt Schwarzenberg Károly herceg helyeztetett az oszlopra, a kadétiskola június 13-án fogja ünnepélyesen leleplezni. Ezek a folyamatok nagyon is élénkek a kristályok belsejében: ezek a folyamatok nincsenek is az egyes kristályra szorítva, egymás közt is tudnak anyagot cserélni. Bizonyos, megfelelő hőmérséklet mellett az egyik kristály fel tudja oldani a másikat, vagy megfelelő reakció folytán új kristályokat tudnak kialakítani. A mikroszkóp ezeknek a hatásoknak egészen váratlan gazdagságát fedezte föl a látszólag mozdulatlan kristályok belsejében. Azoknak a kristályoknak, melyek fémeinket alkotják, megvan az a szünetlen törekvésük, hogy az egymás mellett elhelyezkedett és egytemészetű kristályok mind egyetlen egy kristályává alakuljanak; éppen úgy, mint ahogyan ez a különböző folyadékcseppeknél látható. Természetes, hogy a kristályok merevségénél fogva, ez nem történhetik olyan gyorsan; a folyamat az, hogy a nagyobb kristály magába falja a kisebbet. Bizonyos hőemelkedés mindig szükséges ahhoz, hogy a kristályállapot a megfelelő mozgásképességet elnyerje. Vörös izzásnál ez a mozgékonyság olyan nagyfokú, hogy órák alatt a kristályok milliói új kristálytömeggé egyesülnek. Minden kristálytömegen belül addig tart ez a törekvés, míg az összes, egymást elérni tudó kristályok egyetlen kristálytestté tömörülnek. Sőt az is lehetséges, hogy két egynemű kristály egyesülését egy harmadik segíti elő, mely velük egyesülni nem tud, de mind a háromnak a kontaktusa elég benső. Ebben az esetben a harmadiknak az elömlése mozdítja elő a másik kettő egyesülését, miközben maga is megváltoztattja esetleg helyét és terjedelmét Megkísérelték már azt is, hogy hónapokon keresztül való hevítéssel kristály tömegeket . A Mona Lisa tolvaja. Firenzéből jelentik, hogy az ottani törvényszék előtt ma reggel kezdődött meg Vincenzo Perugia-nak, a Mona Lisa tolvaja bűnpörének tárgyalása. Perugia védője azzal érvel, hogy védence nem beszámítható. A tárgyalás iránt igen nagy az érdeklődés. Perugia a tárgyaláson elmondta, hogy ő két ízben volt Franciaországban és a Louvreban a festmények tisztogatásával foglalkozott. Munka közben támadt az az eszméje, hogy egy képet ellop. Csak véletlen volt, hogy éppen a Mona Lisát vitte magával, anélkül, hogy sejtette volna, hogy ennek a festménynek milyen óriási az értéke. Miután előadta, hogy Párisban hol lakott és hogyan élt, így folytatta: — Londonban több, a Mona Lisát ábrázoló képeslevelezőlapot láttam, mire egy képkereskedőhöz mentem és felajánlottam neki a festményt. A képkereskedő felszólított, hogy hozzam el a festményt, de nem vittem el, mert meggondoltam a dolgot és elhatároztam, hoggy a nagy művészeti kincset hazámnak adom vissza. Ezért mondottam le a büntetlenségről is, melyet a francia kormány megígért annak, aki a képet visszahozza. — A pécsi bányászsztrájk. A Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki szénbányáiban — amint többször jelentettük — négy hét óta szünetel a munka. A munkások közül eddig körülbelül ötszázan elutaztak, tegnap pedig négyszázötven munkás kereste fel az alispánt és útlevelet kért tőle. Ezek Amerikába, Westvirginiába akarnak kivándorolni. Az alispán kijelentette, hogy a munkások kérését csak akkor teljesítheti, ha kauciót helyeznek letétbe és az elöljáróságtól igazolványokat hoznak arra, hogy családjuk biztosítva van arra az időre, amíg ők távol lesznek. A munkások nem tudnak ilyen igazolványhoz hozzájutni és most teljesen tanácstalanul állanak. A munkások másik csoportja a bányatársaság igazgatóságától kérte ki írásait, hogy más vidékre mehessen dolgozni, de a társaság igazgatósága elutasította őket azzal, hogy csak a sztrájk után adja ki az okmányokat. A bányatársaság házaiban tudvalevőleg körülbelül ISO—200 munkás lakik. Az igazgatóság ezek közül negyvennek felmondta a lakást. A pécsi járásbíróságnál tárgyalás volt ebben az ügyben és a járásbíróság elrendelte, hogy holnap mind a negyven munkást ki kell lakoltatni. — öngyilkosság az érettségi előtt Rózsás Ernő szombathelyi felsőkereskedelmi iskolai tanuló az érettségi vizsga előtt, mert az osztályvizsgány a németből megbukott, ma felakasztotta magát és meghalt, egyesítsenek, anélkül, hogy a tömeg külső formája megváltozott volna. Alkalmazzuk ezeket az eredményeket a föld magvára! A geológusok általános felfogása szerint a föld magva fémtermészetű és igen magas hőfokon van. Vas, nikkel, más nehéz és nemes fémek alkotják. Már most, a vas magas hőmérsékletnél nikkelt tud magába venni úgynevezett szilárd oldatban. Ugyanez áll többé-kevésbbé a többi nehéz és nemes fémre. Márpedig az előbbiek szerint annál több szilárd oldat keletkezik, minél több különböző fém van jelen. Van jogunk föltenni, hogy a föld magva eleinte kristály-egyedekből állt, melyek túlnyomó részt egyfajtájúak voltak, mialatt minden többi fém a vasban volt feloldva. Ebben a kristálytömegben, a nagy hőben a kis kristályok szünet nélkül törekedtek egy kristályban egyesülni és ez a folyamat nem állhat meg előbb, míg az egynemű kristályok mint egyetlen óriás kristálylvá nem egyesültek. Az a megmérhetetlen idő, mely a föld bensejének erre rendelkezésre áll, elegendő lehetett annak véghezvitelére. Az a tan tehát, hogy a föld belseje egyetlen nagy fémkristály, nemcsak hogy nem ellenkezik a fémtannal, sőt annak természetes következménye. Nem lehet még arról beszélni, hogy vájjon a föld magva, kiválasztva az azt körülvevő nyúlósfolyós anyagból, mennyire mutatja külsőleg is a kristály formáját és mennyiben függ alakulásával a felszín alakulása össze; de bizonyos, hogy a földmag egyetlen, hatalmas fémkristály volta nagyon elfogadhatónak látszik. A vágy a föld belsejében Nemrégen állította föl egy buenos airesi tudós, Kohn Henrik, azt a rendkívül érdekes elméletet, hogy a földgömb belsejét egyetlen, nagy, szilárd kristály teszi, melyet a megszilárdult földkéregtől egy nyúlós, félkemény anyag, az úgynevezett ..Zrina“ választ el. Ez a kristály fémtermészetű vas, nikkel és más nehéz és nemes fémek elegyéből áll. A metallográfia legújabb eredményei teljesen támogatták ennek az elméletnek a lehetőségét. A metallográfia a fém-szubsztanciák belső fölépítését és sajátságait tanulmányozza. Legutóbbi fölfedezései merőben ellentétesek a régi megállapításokkal. Legváratlanabb mindenesetre az a megállapítása, hogy a fémek belsejében egészen különös és élénk élet uralkodik. Minden fémanyag kristályokból van fölépítve. Ezek a kristályok összetételüket bizonyos— néha nagyon szűk, néha végtelen —határok közt variálhatják. Fölvehetnek más anyagokat és kibocsáthatnak magukból, anélkül, hogy a külső alakjuk változnék. Éppen úgy tud a kristály, ha feloldott állapotban van, szétömlés által bizonyos elmozdulást végezni; az elmozdulás által föllépő erők odatörekszenek, hogy minden, a kristály egyes részei közt fennálló egyenetlenség kiegyenlítődjék. Ezen tulajdonságuk minden szilárdsági látszatuik dacára, a cseppfolyós anyagokhoz teszi őket hasonlóvá; ilyenformán a „szilárd folyadékok“ elnevezés nem is jogosulatlan. VILÁG 1914. junius 6. 11.