Világ, 1914. június (5. évfolyam, 128-152. szám)

1914-06-05 / 130. szám

Péntek : — Az Empress of Ireland. Londonból jelentik: A norvég hajós társaság, amely a S­torstad tulajdonosa, nemcsak vonakodik megfizetni a Canadian Pacific Railwaynek a követelt négyszázezer fontnyi kártérítést, de még ő igényel kárpótlást azokért a sérülések­ért, amelyeket az összeütközés alkalmával a Storstad szenvedett. Arra az álláspontra he­lyezkedett a norvég hajóstársaság, hogy a pusztulásnak oka az Empress of Ireland volt, mert a tengerészeti szabályok ellenére ma­­nővíírozott s igy a Canadian tartozik kárté­rítést fizetni a Storstad sérüléseiért. A nor­vég hajóstársaság tízezer fontot követel kár­pótlás gyanánt.­­ Csütörtökön délelőtt teme­tik Quebeckbe­n az Empress of Ireland áldoza­tait. A Saint-Lawrencen kis gőzösök járnak fel és alá,­kutatják a holttesteket, mert még nagyon sok áldozat hiányzik s azt hiszik, hogy a hullámok a mélységből fel fogják vetni a szerencsétlenek tetemeit. A Canadian Paci­fic londoni igazgatósága utasította európai és amerikai ügynökségeit, hogy a temetés idején a gyász jeléül tartsák zárva irodáikat. Az ál­dozatok egy részét sikerült agnoszkálni s eze­ket a rokonok kívánságára és a Canadian költségére hazájukba szállítják, a többi holt­testet a quebecki sírkertben fogják elhantolni. A vizsgálat halasztást szenvedett és a tárgya­lást nem­ lehet június 9-én megkezdeni, mert lord Hervey jelentette Newyorkba, hogy szom­bat előtt nem utazhatik el Londonból. Lord Hervey a kormány által kiküldött vizsgáló­bizottság elnöke. — Nagykanizsáról­ táviratoz­­zák. Az Empress of Ireland fedélzetén két muraközi magyar ember is utazott. A két ma­gyar áldozat, Janupecz Iván és Rzehorc Fe­renc hozzátartozói május 23-án levelet kap­tak Kanadából, hogy az Empress of Ireland fedélközén érkeznek Európába. A két magyar sorsáról eddig még semmi értesítés nem ér­kezett.­­ Itt említjük meg, hogy Gap Bi­shop­tól észak felé huszonöt tengeri mértföld távolságban vasárnap este csodával határos módon menekült meg a La France, a leg­szebb és legújabb, de egyúttal a leghatal­masabb francia óceánjáró személygőzös. Vasárnap este a fedélközi utasok má­r elcsön­­desedtek, ellenben a szalonokban vidám volt az élet. Úgy háromnegyed kilenc óra tájban sivító vészfütty hallatszott. Si­rű­ köd terjen­gett a tengeren és a parancsnok úgyszólván az utolsó pillanatban vette észre, hogy a La­ France irányát keresztezve, egy nagy gőzös közeledik teljes sebességgel. Megszólaltatta a hajókürtöket, rakétákat süttetett el és ellen­gőzt adott. Igazán csak percek műve volt az egész és az idegen hajó alig ötven méter tá­volságban a La France orra előtt siklott el. A kapitány jelenti a társaságnak, hogy az idegen hajó nevét a nagy ködben nem tudta kivenni. — Hidas­­szekerész osztály a lovassági tál A hadvezetőség még éveikkel ezelőtt tervbe vette, hogy nagyobb lovasegységeknél úgynevezett hidász-szölte­­kerész-osztályt létesít, melynek feladata volna a lovasságinak folyókon való gyors átszállítása. H­oz­­szabb kísérletezés után elhatározták, hogy Hubert ezredes rendszere alapján felállít­já­k ezeket az osz­tályokat. Egy-egy osztály négy hat fogatú kocsiból­ fog állami és képes lesz mindennemű áthajózást eszközölni, hidat, lovagló- vagy gyalogösvényt léte-­­ síteni. A kocsikhoz szükséges lovaikat őt illető lovascsapat adja, a legénység is innen kerül ki. A hadvezetőség úgy tervezi, hogy minden lovas­hadosztályt fölszerel ilyen szekerész-hidászosztály­­yal. Egyelőre csak kettőt állítottak föl, egyet Kra­kkóban és egyet Stockerauban. Rövid időn belül kilencre emelik föl számukat. A két honvéd-lovas hadosztály is kap ilyen szekerész-hidász-osztályt. — A harcos sufftragettek. Nagy feltűnést kelt a mai Daily Mail egy közleménye, amely arról szól, hogy a londoni rendőrség összeeskü­vést fedezett fel a király egyik fia ellen. A suffragettek elhatározták, hogy merényletet követnek el Henrik herceg ellen, elrabolják és elrejtik, hogy túszul tarthassák és fenyeget­hessék a királyt, hogy megölik harmadszülött fiát, ha nem adja meg a nőknek a választói jogot. Henrik hei-'meg, az Eton­ Collegeben tanul. A londoni rendőrfő­­1 tegnap az idézett lap értesülése szerint tanácskozott a belügyminisz­terrel és a kormány rendeletéhez képest el­küldte a főváros legügyesebb detektívjeit Etonba, hogy őrizzék a király fiát. — Schwarzenberg-emlék Nagyszebenben. Ami­kor a lipcsei „népek csatája“ diadalmas hősének, Schwarzenberg hercegnek a fia, Schwarzenberg Károly herceg, szebeni hadtestparancsnok 1856-ban meghalt, az elhunyt iránti szeretetének jeléül Sa­­guna, akkori román érsek, az érseki kertben em­lékoszlopot állíttatott emlékére, mely oroszlánt ábrázol. Az emlékmű úgy volt felállítva, hogy az ut­cáról is jól láthatták. Később azonban az oszlopot elvitték helyéről és a kert egyik eldugott sarká­ban állították fel. Nemrégiben Kövess Hermann hadtestparancsnok intervenciójára Metianu őrsiek az emlékoszlopot a szebeni kadétiskolának ajándé­kozta. Az emlékoszlopot, azzal a néhai hadtestpa­rancsnokot ábrázoló relieffel együtt, melyet két év­vel ezelőtt Schwarzenberg Károly herceg helyez­tetett az oszlopra, a kadétiskola június 13-án fogja ünnepélyesen leleplezni. Ezek a folyamatok nagyon is élénkek a kris­­tályok belsejében: ezek a folyamatok nincsenek is az egyes kristályra szorítva, egymás közt is tudnak anyagot cserélni. Bizonyos, megfelelő hőmérséklet mellett az egyik kristály fel tudja oldani a másikat, vagy megfelelő reakció folytán új kristályokat tud­nak kialakítani. A mikroszkóp ezeknek a hatások­nak­ egészen váratlan gazdagságát fedezte föl a lát­szólag mozdulatlan kristályok belsejében. Azoknak a kristályoknak, melyek fémeinket alkotják, megvan az a szünetlen törekvésük, hogy a­z egymás mellett elhelyezkedett és egytem­észetű kristályok mind­ egyetlen egy kristályává alakulja­nak; éppen úgy, mint ahogyan ez a különböző fo­­lyadékcseppeknél látható. Természetes, hogy a kris­tályok merevségénél fogva, ez nem történhetik olyan gyorsan; a folyamat az, hogy a nagyobb kristály magába falja a kisebbet. Bizonyos hőemel­kedés mindig szükséges ahhoz, hogy a kristályálla­­pot a megfelelő mozgásképességet elnyerje. Vörös izzásnál ez a mozgékonyság olyan nagyfokú, hogy órák alatt a kristályok milliói új kristálytömeggé egyesülnek. Minden kristály­tömegen belül addig tart ez a törekvés, míg az összes, egymást elérni tudó kristályok egyetlen kristálytestté tömörülnek. Sőt az is lehetséges, hogy két egynemű kristály egyesülését egy harmadik segíti elő, mely velük egyesülni nem tud, de mind a háromnak a kontak­tusa elég benső. Ebben az esetben a harmadiknak az elöm­lése mozdítja elő a másik kettő egyesülését, miközben maga is megváltoztattja esetleg helyét és terjedelmét Megkísérelték már azt is, hogy hónapo­­kon keresztül való hevítéssel kristály tömegeket . A Mona Lisa tolvaja. Firenzéből jelen­tik, hogy az ottani törvényszék előtt ma reggel kezdődött meg Vincenzo Perugia-nak, a Mona Lisa tolvaja bűnpörének tárgyalása. Perugia védője azzal érvel, hogy védence nem beszá­mítható. A tárgyalás iránt igen nagy az érdek­lődés. Perugia a tárgyaláson elmondta, hogy ő két ízben volt Franciaországban és a Louvreban a festmények tisztogatásával fogl­­alkozott. Munka közben támadt az az esz­méje, hogy egy képet ellop. Csak véletlen volt, hogy éppen a Mona Lisát vitte magával, anélkül, hogy sejtette volna, hogy ennek a festménynek milyen óriási az értéke. Miután előadta, hogy Párisban hol lakott és hogyan élt, így folytatta: — Londonban több, a Mona Lisát áb­rázoló képeslevelezőlapot láttam, mire egy képkereskedőhöz mentem és felajánlottam neki a festményt. A képkereskedő felszólított, hogy hozzam el a festményt, de nem vittem el, mert meggondoltam a dolgot és elhatá­roztam, hoggy a nagy művészeti kincset ha­zámnak adom vissza. Ezért mondottam le a büntetlenségről is, melyet a francia kormány megígért annak, aki a képet visszahozza. — A pécsi bányász­sztrájk. A Dunagőzhajó­­zási Társaság pécsvidék­i szénbányáiban — amint többször jelentettük — négy hét óta szünetel a munka. A munkások közül eddig körülbelül öt­százan elutaztak, tegnap pedig négyszázötven mun­kás kereste fel az alispánt és útlevelet kért tőle. Ezek Amerikába, Westvirginiába akarnak kiván­dorolni. Az alispán kijelentette, hogy a munkások kérését csak akkor teljesítheti, ha kauciót helyez­nek letétbe és az elöljáróságtól igazolványokat hoznak arra, hogy családjuk biztosítva van arra az időre, amíg ők távol lesznek. A munkások nem tudnak ilyen igazolványhoz hozzájutni és most tel­jesen tanácstalanul állanak. A munkások másik csoportja a bányatársaság igazgatóságától kérte ki írásait, hogy más vidékre mehessen dolgozni, de a társaság igazgatósága elutasította őket azzal, hogy csak a sztrájk után adja ki az okmányokat. A bányatársaság házaiban tudvalevőleg körülbelül ISO—200 m­unkás lakik. Az igazgatóság ezek közül negyvennek felmondta a lakást. A pécsi járásbíró­ságnál tárgyalás volt ebben az ügyben és a járás­bíróság elrendelte, hogy holnap mind a neg­yven munkást ki kell lakoltatni. — öngyilkosság az érettségi előtt Rózsás Ernő szombathelyi felsőkereskedelmi iskolai ta­nuló az érettségi vizsga előtt, mert az osztályvizs­gány a németből megbukott, ma felakasztotta magát és meghalt, egyesítsenek, anélkül, hogy a tömeg külső formája megváltozott volna. Alkalmazzuk ezeket az eredményeket a föld magvára! A geológusok általános felfogása szerint a föld magva fémtermészetű és igen magas hőfo­kon van. Vas, nikkel, más nehéz és nemes fémek alkotják. Már most, a vas magas hőmérsékletnél nikkelt tud magába venni úgynevezett szilárd ol­datban. Ugyanez áll többé-kevésbbé a többi nehéz és nemes fémre. Már­pedig az előbbiek szerint an­nál­ több szilárd oldat keletkezik, minél több kü­lönböző fém van jelen. Van jogunk föltenni, hogy a föld magva eleinte kristály-egyedekből állt, me­lyek túlnyomó részt egyfajtájúak voltak, mialatt minden többi fém a vasban volt feloldva. Ebben a kristálytömegben, a nagy hőben a kis kristályok szünet nélkül törekedtek egy kris­tályban egyesülni és ez a folyamat nem állhat meg előbb, míg az egynemű kristályok mint egyetlen óriás kristálylvá nem egyesültek. Az a megmérhe­tetlen idő, mely a föld bensejének erre rendelke­zésre áll, elegendő lehetett annak véghezvitelére. Az a tan tehát, hogy a föld belseje egyetlen nagy fémkristály, nemcsak hogy nem ellenkezik a fém­tannal, sőt annak természetes következménye. Nem lehet még arról beszélni, hogy vájjon a föld magva, kiválasztva az azt körülvevő nyúlós­­folyós anyagból, mennyire mutatja külsőleg is a kristály formáját és mennyiben függ alakulásával a felszín alakulása össze; de bizonyos, hogy a földmag egyetlen, hatalmas fémkristály volta na­gyon elfogadhatónak látszik. A vágy a föld belsejében Nemrégen állította föl egy buenos airesi tudós, Kohn Henrik, azt a rendkívül érdekes elméletet, hogy a földgömb belsejét egyetlen, nagy, szilárd kristály teszi, melyet a megszilárdult földkéregtől egy nyúlós, félkemény a­nyag, az úgynevezett ..Zri­­na“ választ el. Ez a kristály fémtermészetű­ vas, nikkel és más nehéz és nemes fémek elegyéből áll. A metallográfia legújabb eredményei teljesen támogatták ennek az elméletnek a lehető­ségét. A metallográfia a fém-szubsztanciák belső föl­építését és sajátságait tanulmányozza. Legutóbbi fölfedezései merőben ellentétesek a régi megállapí­tásokkal. Legváratlanabb mindenesetre az a megál­lapítása, hogy a fémek belsejében egészen különös és élénk élet uralkodik. Minden fémanyag kristá­lyokból van fölépítve. Ezek a kristályok összetéte­lüket bizonyos­­— néha nagyon szűk, néha végtelen —határok közt variálhatják. Fölvehetnek más anyagokat és kibocsáthatnak magukból, anélkül, h­ogy a külső alakjuk változnék. Éppen úgy tud a kristály, ha feloldott állapotban van, szétömlés által bizonyos elmozdulást végezni; az elmozdulás által föllépő erők odatörekszene­k, hogy minden, a kris­tály egyes részei közt fennálló egyenetlenség ki­egyenlítődjék. Ezen tulajdonságuk minden szilárd­sági látszatuik dacára, a cseppfolyós anyagokhoz teszi őket hasonlóvá; ilyenformán a „szilárd folya­dékok“ elnevezés nem is jogosulatlan. VILÁG 1914. junius 6. 11.

Next