Világ, 1914. augusztus (5. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-28 / 208. szám

Péntek dése különösen felcsigázódott, mikor a pá­lyaudvar kerti bejárója elé udvari fogat gör­dült, amelyből Auguszta főhercegnő szállt ki­­Majthényi Anna udvarhölgy kíséretében. A főhercegnőt a Vöröskereszt előkelő megbí­zottjai fogadták, akikkel a vonat érkezéséig beszélgetett. Kevéssel féltíz óra után megérkezett a kórházvonat, amely kétszáznyolcvan szakácsi sebesültet hozott fel a fővárosba. A hu­szonhat bámulatos gondossággal felszerelt sebesültszállító kocsiból álló vonatot a Máltai Lovagrend csehországi priorátusa bocsátotta a hadvezetőség rendelkezésére. A vonatnak Metternich Kelemen herceg és gróf Walters­kirchen Károly máltai lovagok a parancsnokai, az egészségügyi szolgálatot két katonaorvos és a máltai lovag­rend ápolói és ápolónői végzik. Útközben, Pécsett, négy Waggon Lits-kocsit csatoltak a vonathoz, ezekben a pécsi kórházban ápolt katonák közül jöttek fel többen a fővárosba. A vöröskeresztes belga kocsikban szanitészek viselték a sebe­sültek gondját. A vonat megérkeztésekor a két máltai lo­vag jelentést tett Auguszta főhercegnőnek, az­után a mentők hozzáfogtak a sebesültek ki­szállításához. A katonák nagy része a SaMc mellett vasárnap vívott harcokban sebesültek meg. A velük érkezett tisztek közül csak egy századosnak az állapota súlyos: egy shrapnel mind a két lábát elszakította. A többi hat tisztnek csak könnyebb lősebe van, a legény­­ség is túlnyomóan könnyen gyógyuló sebeket kapott szerb golyóktól. Egy hadnagy, aki a vállán sebesült meg, érdekes epizódokat beszélt el a szakácsi har­cokból: — Négy nap és négy éjjel feküdtem a századommal egy lövészárokban, álltuk a tü­zet rendületlenül. Óriási túlerővel álltunk szemben, de nagy fölényünk volt az ellenség fölött azáltal, hogy a mi katonáink csodálatos biztonsággal tudnak lőni. A szerbek kapkodók, idegesek, nem vesznek maguknak időt a cél­záshoz, csak vaktában sütögetik el a fegyverei­ket, a mieink ellenben nyugodtan céloznak és majdnem kivétel nélkül találnak. Kitűnő gépfegyvereink is nagy pusztításokat vittek véghez az ellenség soraiban. A sebesülteket a mentőik szállították el kü­lönböző kórházaikba. Az utcákon sorfalat álló közönség lelkesen megéljenezte az elrobogó autókat. Auguszta főhercegaszony ma délután meglátogatta a Gondviselés-egyesület Ilka­­utcai kórházát, ahol 50 sebesült katonatisztet kezelnek. A főhercegnő végignézte a Herczel tanár által végzett műtéteket és nagy buzga­lommal segédkezett a kötözésnél. A főherceg­asszony az egyesületnek ezer koronát adomá­nyozott. § 1• Tegnap négyszázötven sebesült érkezet­­­ Szegedre a rókusi pályaudvaron. Valameny­­nyien Szabács alatt sérültek meg, legnagyobb­­részt könnyebben. A sebesültek érdekes rész­leteket beszélnek el a Szabács körüli harcok­ról és Szabács bevételéről. — Mióta Szabácsot elfoglaltuk, — mesélte egy sebesült közlegény, — szakadatlanul harc­ban állunk a szerbekkel. Négyszer intéztek már ellenünk szuronyrohamot, de mindany­­nyiszor visszavetettük ezt és megfutamítottuk őket, pedig ők sokkal többen voltak, mint mi. A sebesült katonák a legjobb hangulat­ban vannak. Alig várják, hogy visszamehesse­nek a harctérre. Eltitkolják a fájdalmukat, semmibe se veszik a sebesülésüket. Este hét órakor újabb sebesültszállítmány érkezett Szegedre, ugyancsak könnyű sebesül­tek. Az állmai főgimnáziumban levő tartalék­­kórházba szállították őket. Szegeden most összesen nyolcszázötven sebesült fekszik. A súlyosabban sérülteket Szegedről Budapestre viszik. Bécsben a keleti pályaudvarról ma dél­után indult az 1. számú tábori kórház. A tá­bori kórházzal ment a száztizennégy személy­ből álló orvosi, gyógyszerészi, betegápolói kar, valamint a kirendelt egészségügyi és utász­katonaság. A búcsúzásra megjelent gróf Traun, az önkéntes betegápolás biztosa. Kevéssel a vonat indulása előtt megjelent a pályaudvaron Ferenc Szalvátor főherceg. A főherceg beszé­ HÍREK — Könyveket a sebesülteknek! Köny­veket kérünk sebesült katonáinknak. A kórházban eltöltött nehéz napok borús em­lékei, az öntépelődés és a dicsőséges harc­térről való kirekesztettség gondja, bánata ne sz­állja meg a lelküket a hosszú nap­palok és éjszakák üres, testi fájdalomtól is gyötrődő óráiban. Jó szívvel kérjük olvasóinkat, könyveik közül a nélkülözhe­­tőket, a könnyebb fajtájú olvasmányokat, különösen az elbeszélő, regényes műveket juttassák el a Szabadkőművesek Kórházá­hoz (VI., Podmaniczky­ utca 45). Sok örö­met gyönyörűséget, pihenő szórakozást szereznek sebesültjeinknek. A gondos ápo­lás, egészséges táplálkozás után az olvasás­adta szórakozás gyönyörűségeiben is szeret­nék őket részesíteni, ezért fordulunk közön­ségünkhöz ezzel a kéréssel. Kinek nincsen egy-két olyan könyve, amelyről lemond­hat? Ki nem mond le sebesült katonáink pihenéséért? Ki fordul el, ha sebesült for­dul feléje? — Pápaválasztás előtt. Augusztus 31-től kezdve, amikor a konklávé kezdetét veszi, kétszer gyűlnek össze naponként a bíborosok mindaddig, míg titkos szavazás útján kéthar­mad többséggel meg nem választják az új pápát. Előre még sejteni sem lehet, meddig tart a konklávé. Voltak már igen rövid tarta­­múak is, mikor felkiáltással választották meg az egyházfejét, újabban azonban már erre nem volt példa. A pápaválasztás túlságos el­­nyújtásának megakadályozásáról is történt m­ár különben gondoskodás. Nem régi keletű az a rendelkezés, mely a konklávéba zárt bí­borosoknak csak az első három napra engedi meg, hogy tetszésük szerint élelmezhessék magukat, a következő napokra már egyre szi­gorúbb böjtöt rendel. A konklávéra való ál­landó készülődések mellett a Szent Péter­­templom kórusában ma reggel voltak az utolsó temetési szertartások. Délelőtt 10 óra­kor pedig a bíborosok a Vatikánban a rendes papi kongregációra ültek össze. Ma került kü­lönben nyilvánosságra X. Pius pápának maga írott végrendelete a szentszék víznyomású cí­merével ellátott fehér papírra van leírva. A végrendelet három oldalra terjed és elejétől végig kaligrafikus szép kézírás. A pápa a szent szűzhöz fohászkodva a Mindenhatónak ajánlja lelkét, azután utódjához intézett aján­lás formájában néhány hagyományt állapít meg. A végrendeletet, mint az elhunyt pápa teljes önzetlenségét bizonyító okmányt fogják közzétenni. X. Pius halála évfordulójának nyolcad napján délelőtt 10 órakor hivatalos gyászistentisztelet volt a budavári koronázó Mátyás-templomban. A gyászistentisztelet, melyet dr. Vaszary L. Árpád kalocsai érsek celebrált, féltizenkét órakor ért véget. Madarász József százéves. Madarász Jó­zsef a képviselőház nesztora, a sárkeresztúri ke­rületnek hatvanhat év óta képviselője, ma jó egé­sségben, születésének századik évfordulóját érte meg. A sárkeresztúriak 1848 óta hűséggel ki­tartanak képviselőjük mellett, aki hosszú politikus pályáján következetesen a függetlenségi és negy­vennyolcas párt elvét vallotta. Két ízben léptetett fel az ellenpárt ellene jelöltet, de Madarász József 1848 óta minden képviselőválasztáson a sárke­­rszturiak mandátumával tért vissza a képviselő­házba. Az öreg úr visszavonultan Kispesten él, a képviselőház ülésein két év óta nem vett részt. — A német egyetemek tilalma. A német egye­temeknek megtiltották, hogy orosz, szerb és japán nemzetiségű hallgatókat felvegyenek. — A bajor trónörökös gyásza. Rupprecht bajor trónörökös első nagyszerű diadaláról ír­tunk pár napja még. Királyunk táviratban gratulált Vilmos német császárnak Rupprecht harci dicsőségéhez, Münchenben örömmámor­ban zúgják a bajor trónörökös nevét. A nagy ünnepnapon, az örömbe bánat is vegyül, ma délelőtt Rupprecht bajor trónörökös legidő­sebb fia, Luitpold örökös herceg torokgyulla­dásban meghalt. Mindenki, aki tapsolt a ba­jor trónörökös diadalának, részvéttel gondol a hős apára, akit a nyugati harctéren talált fia halálának hire. — Uj egyetemi tanárok. A király kinevezte dr. Buchböck Gusztávot a budapesti nevetemen, a ké­mia nyilvános rendes tanárává. — Szabadkőművesség a háborúban. Bach­­ruch Károly udvari tanácsos, az országszerte ismert fővárosi nagyiparos, hosszas viszontag­ságok és veszedelmes kalandok után most ér­kezett haza Belgiumból, ahol a feleségével egy tengeri fürdőhelyen töltötte a nyarat. A né­met-belga háború kitörésekor sietve hagyták el a fürdőhelyet és budapesti ismerőseik, Sváb Imre és Hoffmann Jakab, valamint utóbbi feleségének társaságában indultak ha­zafelé. Mikor Brüsszelbe érkeztek, már a pa­roxizmussá fokozódott a belgák németgyűlö­­lete. Minden idegenben németet és kémet szi­matoltak és kegyetlenkedésektől sem riadtak vissza. A magyar társaságot szuronyos zsan­dárok fogadták az állomáson és a férfiakat szó nélkül bekísérték egyik hivatalos szobába, ahol Troupin vezérkari őrnagy azonnal meg­kezdte kihallgatásukat. Bachruch Károlynál, egy antwerpeni üzletfele segítségével hamaro­san sikerült magát igazolnia, mire az őrnagy kiállíttatta részére és felesége részére az útle­velet és biztosította őket, hogy nyugodtan utazhatnak tovább. A társaság többi tagjai azonban nem rendelkeztek megfelelő igazoló okmányokkal, miért az őrnagy elrendelte hadifogolyként való letartóztatásukat. Bach­ruch Károly ekkor az őrnagyhoz fordult és kijelentette, hogy kezességet vállal útitársaiért, Troupin őrnagy azonban visszautasította az ajánlatot. — Nos, akkor én is lemondok az útlevél­ről — mondta nyugodtan Bachruch; — a ve­szélyben nem hagyom el a barátaimat. Fele­ségemmel együtt itt maradunk. Az őrnagy nagy szemeket meresztett erre a váratlan kijelentésre. Megérezte, hogy nem közönséges emberrel van dolga. Pillanatig ha­bozott, aztán odalépett Bachruch Károlyhoz és elismerésül jobbját nyújtotta feléje, a kéz­­szorításnál pedig megadta azt a jelet, amely­ről a szabadkőművesek megismerik egymást. Bachruch viszonozta a kézszorítást és vissza­adta a jelet. Az őrnagy szemébe könnyek szök­tek. Meghatva ölelte át magyar testvérét és most már német nyelven mondta: — Uraim, önök szabadok! Köszönjék sza­badulásukat honfitársuknak. Az emberszeretet nagyszerű megnyilvá­nulása volt ez a pillanat, amely mint meleg napsugár áradt szét a fegyverzeteitől hangos levegőben. A magyar társaság most már za­vartalanul folytathatta útját hazája felé. — Fedák-esték. Az a lelkes tetszés, amely szombaton és vasárnap a Király-színházban Fed­ák Sári vendégszereplését fogadta, e hét hét utolsó napján meg fog ismétlődni, F­edák Sári ugyanis el­határozta, hogy a ..Ferenc József azt szeptem, szom­bati és vasárnapi két-két előadásán ismét fel fog lépni kollégái javára. Az előadások félnyolckor és féltízkor kezdődnek. — Nagy tűz Debreczenben. A Debreczeni Első Takarékpénztár épülete ma délután ki­­gyuladt. A palota pusztulását az épület III. emeletén lakó Rostás István főkapitány mosó­konyhájában keletkező tűz okozta. A mosó­­konyha a padlásszobában volt. Pár perc alatt a Kossuth­ utcai tető lángokban állotit és alig negyedóra múlva a Piac­ utcai homlokzat is égett. A városban óriási riadalom támadt, mert az, égő épület szomszédságában vannak a leg­nagyobb paloták. Noha csak a tetőzet­­ham­vain él, az égő ház lakóit azonnal kilakoltat­ták és a kivonult tűzoltóság elsősorban az alig 10 méterrel távolabb eső városházát és az égő palota szomszédságában lévő városi bérpalo­tákat mentették meg. Emberfeletti munkáiul sikerült elnyomni a veszedelmet. A kár mint­egy 200.000 korona. VILÁG 1914. augusztus 28. I­ det intézett az expedícióhoz, melyben köteles­ségük hív teljesítésére, az esetleges nélkülözé­sek türelmes elviselésére buzdította őket. A főherceg később egy legénységi kocsihoz ment, ahol így szólt: „Remélem, hogy derekasan fogjátok viselni magatokat.“

Next