Világ, 1914. augusztus (5. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-01 / 181. szám

1914. augusztus 1. VILÁG Belgrad * Három neve is van a szerbek fővárosá­nak: Belgrad, Dar­ul Dzsihad és a magyar Nándorfehérvár. Szerb, török és magyar ne­vek, emlékéül, jeléül annak, hogy ez a város, amely ma a szerbeké, volt már török erősség is és volt magyar birtok is. A város török neve annyit jelent, hogy: vallásháború szín­helye. Irtózatos volt a küzdelem, amelyet itt törkök a szerbek ellen vívtak. A Kalimegdan regélhetne erről, az a Kalimegdan, amelynek parkja most a belgrádi előkelőségek sétahelye, de ahol azelőtt nem ilyen nyugalmas élet volt, itt húzták nyársra a szabadságukért mozgo­lódó szerbeket. Belgrádnak mai szerb neve sem az ere­deti név, volt a városnak latin neve is — Singidinum — mert Belgrád sztratégiai fon­tosságát már a rómaiak feliismerték. Utóbb avaroké, majd bolgároké, még később a bi­zánci császároké lett a város. Nikelász görög­­ parancsnoktól foglalta el Géza és László her­­­­cegek támogatásával Salamon magyar király és ekkor lett Belgrád először a magyaroké. Utóbb megint a görögöké lett, akiktől III. Jiéla király foglalta vissza. Belgrád további históriája szorosan ösz­­szefügg Magyarország történelmével és a hadi­­históriában kimagasló szerepet játszik. Hu­nyadi János és Kapisztrán János Belgráditól vívják nevezetes keresztes-hadjáratukat 1456 júliusában és ugyancsak Belgrádban folyt le az a jelenet Hunyadi László és Cilléi Ulrik között, melyek irodalmunk több termékének is tárgyául szolgált. 1521-ben lett Belgrád a törököké. II. Szolimán szerezte meg árulás útján, ostrommal nem tudta bevenni, a vár húsz ostromot vissza tudott verni. Belgrád ezután török kézben maradt egészen a török hódoltság végéig, sőt még azontúl is két esztendeig, 1688-ig. Ebben az évben Savoyai Jenő elfoglalja, de már 1690- ben Köprili Musztafa újra visszaveszi s az 1699-iki karlovici béke is török kézen hagyja Belgrád várát. 1717-ben Savoyai­ Jenő herceg bravúros támadással megszerzi a várat, ekkor huszonegy esztendeig keresztény kézen is ma­rad, de 1788-ban Belgrád újra a törököké és most már az övék marad 1789-ig. Ebben az esztendőben Laudon tábornok négyszáznegy­­­venöt ágyúval ostromolja a várat és kemény tusa után be is veszi. A szisztovai béke értel­mében 1792-ben­ Belgrád megint csak török kézre jut. Ezután következik a szerb felkelés s ettől fogva Belgrád helyzete felemás. A város fővárosa ugyan az új fejedelemségé, de a fel­legvárt a török tartja megszállva egészen­­ 1867-­ig. Ez a felemás állapot nem egyszer furcsa helyzetet teremtett. 1862-ben például a vár parancsnoka bombázza a várost és a nagyhatalmaknak kell közbelépniük, hogy a baj megszűnjék. A nagyhatalmak közbelépé­sére a törökök végre 1867-ben átadják a fel­legvárat, a gyűlölt török katonaság elvonul, a félhold eltűnik a vár ormáról s a török la­kosság túlnyomó része is elhagyja a várost. 1882 március hatodikán Obrenovics Milán fejedelem királylyá proklamálja magát s Bel­grád azóta királyi székhely. Belgrádot Zimonynyal vasúti híd köti össze. A Száva-folyó itt mintegy négyszáz méter széles és a két ország határa a folyó közepe. A Száva torkolata körülbelül harmad­fél kilométernyire van a hídon alul. Zimony és Belgrád közt a hídon kivid gőzhajók is közvetítik a forgalmat. A híd nemzetközi jog védelme alatt áll és így a szerbek megsértették a népjogot, amikor a hidat felrobbantották. Ennek megtorlására kezdték csapataink Bel­grád bombázását. Belgrád mai erődítései nagyrészt abból az időből valók, amikor S­avoyai Jenő volt a­­ vár ura. Az erődítés két részből áll: a felső és az alsó várból. A felső vár a hadiszigettel szemben egy ötven méter magas, meredek lejtőjű mészplatón van, a plató lábánál pedig, a Száva és a Duna egyesülésénél van a majd­nem teljesen összeomlott alsó­ vár. Bécsben mostanában nem ok nélkül da­lolják a Prinz Eugen marsok Itt, Belgrád alatt vívta­­Savoyai Jenő herceg legnagyobb hőstettét, 1717-be­n, amikor negyvenezer em­berrel állott a százötvenezernyi törökségge! A drágaság ellen Budapest, július 31. A főváros közélelmezési és vásárcsarnoki bi­zottságai ma Bódy Tivadar alpolgármester elnök­­léseivel együttes ülést tartottak, amelyen a kereske­delmi minisztériumban lefolyt értekezletnek ered­ményeit ismertették. A főváros hatóságában, de magában a bizottságban is az a határozott akarat nyilvánult meg, hogy az esetleges élelmiszer-uzsora ellen a legszigorúbb eszközökkel kell fellépni, mert uzsorára semmi ok nincsen. Az ülésen a föld­művelésügyi kormány képviseletében Serbán János miniszteri tanácsos biztosította a bizottságot, hogy a főváros kellőképpen el van látva élelmiszerekkel. Különösen burgonya már most is óriási mennyi­ségben érkezik a fővárosba és ezt a tömeget a fő­város át fogja venni és limitált áron a kereskedők­nek adja viszontelárusítás céljára. Vágómarhák, azonkívül zöldség és más egyéb ilyen konyhacik­keik a legközelebbi napokban, mihelyt a nyugalom­­ egy kissé helyreáll,­­érkezik a városba. A bizottság albizottságot küldött id, melynek meghatalmazást adott a közélelmezést érdeklő kérdésekben való további eljárásra. A kamara akciója A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában ma Lánczy Leó filikos tanácsos, kamarai elnök, elnöklésével értekezlet volt, amelyen a fővárosnak a válság által­­átkozott közélelmezési bajait tárgyal­ták. Lánczy Leó rámutatott arra, hogy a háború a magyar közgazdaságot és a főváros élelmezését egyaránt nagy feladatok elé állítja. Megemlékezett a kormánynak és a fővárosnak a helyzet magasla­tán álló intézkedéseiről. A kereskedelemügyi mi­nisztérium képviseletében megjelent dr. Emich Gusztáv miniszteri tanácsos, valamint a földmive­­lésügyi minisztérium képviseletében megjelent dr. Ferdinándy Béla osztálytanácsos megemlékeztek a kereskedelemügyi minisztériumban csütörtökön a főváros és a közlekedési vállalatok képviselőinek bevonásával tartott szakértelkezlet határozatairól, amelyek alkalmasaknak tekinthetők a közélelme­zési válság kikerülésére. A főváros részéről tett intézkedésekről dr. Krámer József számolt be, majd a cukor, a sütőipar, a gyógyáru, tojás, hal, hentesáru, fűszer és gyarmatáru, szalámi és ta­kar­­mánykereskedelem képviselői terjesztették elő a szakmájuk szempontjából szükséges továbbmenti javaslatokat. Lánczy Leó elnök, összegezvén az előadottakat, kijelentette, hogy a kamara a felho­zott és a még ezután is fölmerülő javaslatokat a legsürgősebben fogja illetékes helyen tolmácsolni és érvényesíteni. Az értekezleten a főváros képviselői több kí­vánságot terjesztettek elő. Kérte a főváros, hogy a hadi menetrend ama kivételes intézkedésének, amely szerint a fővárosba irányuló élelmicikkek szállítása kivételes kedvezményben részesül, ér­vényt szerezzenek. E tekintetben úgy a kereske­delemügyi, mint a honvédelmi miniszterek kijelen­tették, hogy a fővárost e tekintetben a legmesz­­szebbm­enő támogatásban óhajtják részesíteni és kijelölték azokat a közegeket, amelyek az ezirányú intézkedéseket vezetni fogják. Hangsúlyozták a főváros emberei, hogy a tömegélelmezés szolgála­tában álló üzemek zavartalanul fennállhassanak. E célból szükséges volna, hogy az üzemeknél a feltétlenül szükséges embereket mentesítsék a hadi szolgálat alól. Ugyanígy a szállító eszközök és lovaknak a lehetőséghez képest való mentesí­tését is kérte a főváros. Hazai honvédelmi minisz­ter biztosította a fővárost, hogy a hanvezetőség a fővárosnak ily irányú előterjesztéseit a legnagyobb méhtártyosisággal fogja a maga hatáskörében el­intézni. Kérték a főváros képviselői, hogy a vidéki vasúti állomásokról, ahol állatorvos nem áll azon­nal rendelkezésre, állatorvosi vizsgálat nélkül is lehessen a fővárosi közvágóhídra hozni állatokat, amelyek azután itt kerülnek állatorvosi vizsgálat alá. A földmivelésüü­gyi miniszter a kérés teljesíté­séhez nyomban hozzájárult. Kérte továbbá a fő­város, hogy a vásárokon mindennapos előadás legyen rendezhető. A miniszter ezt a kérést is telje­sítette, valamint teljesítette azt is, hogy a vidékről vágó állatokat lábon is föl lehessen hajtani. A főváros, képviselői a földmivelésügyi mi­niszterhez azt a kérést is intézték, hogy az állami birtokokról a vágóállatokat és az élelmicikkeiket csak a fővárosba szállítsák. A földművelésügyi miniszter e kérés tekintetében natív előzékenységet tanúsított a fővárossal szentben és azonnal na­gyobb mennyiségű élelmicsikket ajánlott föl, még­pedig a hadiállapotot megelőző árakon. Az élelmi­­cikkeknek szállítása iránt szükséges intézkedések már megtörténte­k. A kereskedelemügyi miniszter ugyancsak a fő­város képviselőinek kérés­ére intézkedett, hogy Budapestről élelmiszereket vasúton elszállítani ne lehessen. Kérték, hogy a vasárnapi munkaszüne­tet és az üzleti nyitási és záróórára vonatkozó korlátozásokat a kereskedelemügyi miniszter legalább harminc napra függessze fel. Báró Har­kányi kijelentette, hogy e tekintetben már intéz­kedés történt. A vásárcsarnokokbean A budapesti vásárcsarnokokban a hatóságok erélyes intézkedései folytán az árak mára a nor­málisak, a rendesek voltak, mindössze a nagy báni húseladásnál mutatkozott néhány fillér ár­emelkedés. A készletek elegendők. A vásárcsarnokok felügyelősége körlevélben értesítette az összes elárusítókat, hogy egy vevő­nek egyszerre nagymennyiségű árut kiszolgáltatni nem szabad. Tojásból legföljebb hét korona érté­kűt, más áruból egy kilogrammot adhatnak egy­­egy vevőnek. A mai vásárcsarnoki árak: Fehér kenyér 48, félbarna kenyér 44, barim kenyér 32, egy darab rozskenyér 24, hat darab sütemény 20 fillér. A hus ára is lényegesen olcsóbb, mint két-három nap előtt volt. Vesepecsenye 4 korona, rostbeat 2 ko­rona, Bogdán-pecsenye 2 korona, vastag hátszín 2 korona, leveshús 2 korona, tarja, szegye 2 ko­rona, vastag szegye 1 korona 60 fillér, vékony szegye 1 korona 44 fillér, nyakhas csonttal 1 ko­rona, nyakhas csont nélkül 1 korona 30 fillér, lábszárhas 1 korona 44 fillér, pácolt nyelv 2 ko­rona 80 fillér. A borjúhús ára 3—3.20—2.40 és 2 korona. Tojás három darab 22 fillér. Letörik az uzsorát Megírtuk, hogy a fővárosnak élelemmel való ellátása dolgában tegnap a kereskedelmi minisz­­tériumban értekezlet vgy Megállapított áratt Áras az élelmiszerek hatósági ármegállapítását illeti, megállapodott az értekezlet abban, hogy ab­ban az esetben, ha az áraik indokolatlanul magasra emeltetnének, a hatósági ármegállapítást fogják életbeléptet, és a legkíméletlenebb szigorral fog­nak lesújtani azokra, akik ezeket a kivételes álla­potokat a közönség kiuzsorázására akarják föl­használni. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az ilyen törekvéseket kihágásnak fogják minősíteni és nemcsak súlyos pénzbírsággal, hanem azonnali elzárással is büntetik. Amennyiben pedig a vásár­csarnokokban történnék az ilyesmi, az illető árust azonnal eltávolítják a vásárcsarnokból. Az élelmi­szerek áraiban különben lefelé menő tendencia mutatkozik, ami annak köszönhető, hogy a fővá­rosban óriási készletek vannak élelmiszerekből fel­halmozódva s ezért mindennemű élelmiszer-uzsora teljesen indokolatlan és a hatóság a legnagyobb szigorral üldözni is fogja. A főváros különben maga is intézkedett, hogy nagymennyiségű bur­gonyát raktározzon el, amelyek rendes polgári árakon fognak majd a közönség rendelkezésére állani A Magyar Háziasszonyok Országos Gazdasági Szövetsége nagy segélyakciót i­dítött, mely nem­csak pénz, hanem élelmicikkek, árucikkek adomá­nyozására is felhívja a közönséget. A szövetség be­jelentette Bódy alpolgármesternél, hogy felajánlja szolgálatait, az esetleg összevásárolandó élelmicik­kek szortírozása, eladása és kezelése körül. A Dunagőzhajózási Társaság közhírré teszi, hogy Budapest székesfővárosnak élelmicikkekkel való ellátása érdekében Budapest—Esztergom kö­zött naponta közlekedő személyhajó-járatokat to­vábbra is fenntartja, ellenében a vasár- és ünnep­napi k­­­rá­ny ai­utóh­aj­ó-j­árat­oka­t a további intézke­désig beszünteti. Közhírré teszi­­ továbbá, hogy augusztus 3-ától fogva a Budapest-­Újpest közle­kedő helyihajók menetrendjében az a változás áll be, hogy a félórákban Boráros-térről Óbudára és Óbudáról a Boráros-térre irányuló járatok elma­radnak, úgy hogy ezentúl csak az egész órákban Boráros-térről Újpestre és a háromnegyed órákban­­ Újpestről Boráros-térre indul a helyi hajó. Szombat szemben és pontosan két hónapi ostrom után bevette a várat. Ennek a csatának az emléke a most énekelt induló.

Next