Világ, 1914. augusztus (5. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-01 / 181. szám
1914. augusztus 1. VILÁG Belgrad * Három neve is van a szerbek fővárosának: Belgrad, Darul Dzsihad és a magyar Nándorfehérvár. Szerb, török és magyar nevek, emlékéül, jeléül annak, hogy ez a város, amely ma a szerbeké, volt már török erősség is és volt magyar birtok is. A város török neve annyit jelent, hogy: vallásháború színhelye. Irtózatos volt a küzdelem, amelyet itt törkök a szerbek ellen vívtak. A Kalimegdan regélhetne erről, az a Kalimegdan, amelynek parkja most a belgrádi előkelőségek sétahelye, de ahol azelőtt nem ilyen nyugalmas élet volt, itt húzták nyársra a szabadságukért mozgolódó szerbeket. Belgrádnak mai szerb neve sem az eredeti név, volt a városnak latin neve is — Singidinum — mert Belgrád sztratégiai fontosságát már a rómaiak feliismerték. Utóbb avaroké, majd bolgároké, még később a bizánci császároké lett a város. Nikelász görög parancsnoktól foglalta el Géza és László hercegek támogatásával Salamon magyar király és ekkor lett Belgrád először a magyaroké. Utóbb megint a görögöké lett, akiktől III. Jiéla király foglalta vissza. Belgrád további históriája szorosan öszszefügg Magyarország történelmével és a hadihistóriában kimagasló szerepet játszik. Hunyadi János és Kapisztrán János Belgráditól vívják nevezetes keresztes-hadjáratukat 1456 júliusában és ugyancsak Belgrádban folyt le az a jelenet Hunyadi László és Cilléi Ulrik között, melyek irodalmunk több termékének is tárgyául szolgált. 1521-ben lett Belgrád a törököké. II. Szolimán szerezte meg árulás útján, ostrommal nem tudta bevenni, a vár húsz ostromot vissza tudott verni. Belgrád ezután török kézben maradt egészen a török hódoltság végéig, sőt még azontúl is két esztendeig, 1688-ig. Ebben az évben Savoyai Jenő elfoglalja, de már 1690- ben Köprili Musztafa újra visszaveszi s az 1699-iki karlovici béke is török kézen hagyja Belgrád várát. 1717-ben Savoyai Jenő herceg bravúros támadással megszerzi a várat, ekkor huszonegy esztendeig keresztény kézen is marad, de 1788-ban Belgrád újra a törököké és most már az övék marad 1789-ig. Ebben az esztendőben Laudon tábornok négyszáznegyvenöt ágyúval ostromolja a várat és kemény tusa után be is veszi. A szisztovai béke értelmében 1792-ben Belgrád megint csak török kézre jut. Ezután következik a szerb felkelés s ettől fogva Belgrád helyzete felemás. A város fővárosa ugyan az új fejedelemségé, de a fellegvárt a török tartja megszállva egészen 1867-ig. Ez a felemás állapot nem egyszer furcsa helyzetet teremtett. 1862-ben például a vár parancsnoka bombázza a várost és a nagyhatalmaknak kell közbelépniük, hogy a baj megszűnjék. A nagyhatalmak közbelépésére a törökök végre 1867-ben átadják a fellegvárat, a gyűlölt török katonaság elvonul, a félhold eltűnik a vár ormáról s a török lakosság túlnyomó része is elhagyja a várost. 1882 március hatodikán Obrenovics Milán fejedelem királylyá proklamálja magát s Belgrád azóta királyi székhely. Belgrádot Zimonynyal vasúti híd köti össze. A Száva-folyó itt mintegy négyszáz méter széles és a két ország határa a folyó közepe. A Száva torkolata körülbelül harmadfél kilométernyire van a hídon alul. Zimony és Belgrád közt a hídon kivid gőzhajók is közvetítik a forgalmat. A híd nemzetközi jog védelme alatt áll és így a szerbek megsértették a népjogot, amikor a hidat felrobbantották. Ennek megtorlására kezdték csapataink Belgrád bombázását. Belgrád mai erődítései nagyrészt abból az időből valók, amikor Savoyai Jenő volt a vár ura. Az erődítés két részből áll: a felső és az alsó várból. A felső vár a hadiszigettel szemben egy ötven méter magas, meredek lejtőjű mészplatón van, a plató lábánál pedig, a Száva és a Duna egyesülésénél van a majdnem teljesen összeomlott alsó vár. Bécsben mostanában nem ok nélkül dalolják a Prinz Eugen marsok Itt, Belgrád alatt vívtaSavoyai Jenő herceg legnagyobb hőstettét, 1717-ben, amikor negyvenezer emberrel állott a százötvenezernyi törökségge! A drágaság ellen Budapest, július 31. A főváros közélelmezési és vásárcsarnoki bizottságai ma Bódy Tivadar alpolgármester elnökléseivel együttes ülést tartottak, amelyen a kereskedelmi minisztériumban lefolyt értekezletnek eredményeit ismertették. A főváros hatóságában, de magában a bizottságban is az a határozott akarat nyilvánult meg, hogy az esetleges élelmiszer-uzsora ellen a legszigorúbb eszközökkel kell fellépni, mert uzsorára semmi ok nincsen. Az ülésen a földművelésügyi kormány képviseletében Serbán János miniszteri tanácsos biztosította a bizottságot, hogy a főváros kellőképpen el van látva élelmiszerekkel. Különösen burgonya már most is óriási mennyiségben érkezik a fővárosba és ezt a tömeget a főváros át fogja venni és limitált áron a kereskedőknek adja viszontelárusítás céljára. Vágómarhák, azonkívül zöldség és más egyéb ilyen konyhacikkeik a legközelebbi napokban, mihelyt a nyugalom egy kissé helyreáll,érkezik a városba. A bizottság albizottságot küldött id, melynek meghatalmazást adott a közélelmezést érdeklő kérdésekben való további eljárásra. A kamara akciója A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában ma Lánczy Leó filikos tanácsos, kamarai elnök, elnöklésével értekezlet volt, amelyen a fővárosnak a válság általátkozott közélelmezési bajait tárgyalták. Lánczy Leó rámutatott arra, hogy a háború a magyar közgazdaságot és a főváros élelmezését egyaránt nagy feladatok elé állítja. Megemlékezett a kormánynak és a fővárosnak a helyzet magaslatán álló intézkedéseiről. A kereskedelemügyi minisztérium képviseletében megjelent dr. Emich Gusztáv miniszteri tanácsos, valamint a földmivelésügyi minisztérium képviseletében megjelent dr. Ferdinándy Béla osztálytanácsos megemlékeztek a kereskedelemügyi minisztériumban csütörtökön a főváros és a közlekedési vállalatok képviselőinek bevonásával tartott szakértelkezlet határozatairól, amelyek alkalmasaknak tekinthetők a közélelmezési válság kikerülésére. A főváros részéről tett intézkedésekről dr. Krámer József számolt be, majd a cukor, a sütőipar, a gyógyáru, tojás, hal, hentesáru, fűszer és gyarmatáru, szalámi és takarmánykereskedelem képviselői terjesztették elő a szakmájuk szempontjából szükséges továbbmenti javaslatokat. Lánczy Leó elnök, összegezvén az előadottakat, kijelentette, hogy a kamara a felhozott és a még ezután is fölmerülő javaslatokat a legsürgősebben fogja illetékes helyen tolmácsolni és érvényesíteni. Az értekezleten a főváros képviselői több kívánságot terjesztettek elő. Kérte a főváros, hogy a hadi menetrend ama kivételes intézkedésének, amely szerint a fővárosba irányuló élelmicikkek szállítása kivételes kedvezményben részesül, érvényt szerezzenek. E tekintetben úgy a kereskedelemügyi, mint a honvédelmi miniszterek kijelentették, hogy a fővárost e tekintetben a legmeszszebbmenő támogatásban óhajtják részesíteni és kijelölték azokat a közegeket, amelyek az ezirányú intézkedéseket vezetni fogják. Hangsúlyozták a főváros emberei, hogy a tömegélelmezés szolgálatában álló üzemek zavartalanul fennállhassanak. E célból szükséges volna, hogy az üzemeknél a feltétlenül szükséges embereket mentesítsék a hadi szolgálat alól. Ugyanígy a szállító eszközök és lovaknak a lehetőséghez képest való mentesítését is kérte a főváros. Hazai honvédelmi miniszter biztosította a fővárost, hogy a hanvezetőség a fővárosnak ily irányú előterjesztéseit a legnagyobb méhtártyosisággal fogja a maga hatáskörében elintézni. Kérték a főváros képviselői, hogy a vidéki vasúti állomásokról, ahol állatorvos nem áll azonnal rendelkezésre, állatorvosi vizsgálat nélkül is lehessen a fővárosi közvágóhídra hozni állatokat, amelyek azután itt kerülnek állatorvosi vizsgálat alá. A földmivelésüügyi miniszter a kérés teljesítéséhez nyomban hozzájárult. Kérte továbbá a főváros, hogy a vásárokon mindennapos előadás legyen rendezhető. A miniszter ezt a kérést is teljesítette, valamint teljesítette azt is, hogy a vidékről vágó állatokat lábon is föl lehessen hajtani. A főváros, képviselői a földmivelésügyi miniszterhez azt a kérést is intézték, hogy az állami birtokokról a vágóállatokat és az élelmicikkeiket csak a fővárosba szállítsák. A földművelésügyi miniszter e kérés tekintetében natív előzékenységet tanúsított a fővárossal szentben és azonnal nagyobb mennyiségű élelmicsikket ajánlott föl, mégpedig a hadiállapotot megelőző árakon. Az élelmicikkeknek szállítása iránt szükséges intézkedések már megtörténtek. A kereskedelemügyi miniszter ugyancsak a főváros képviselőinek kérésére intézkedett, hogy Budapestről élelmiszereket vasúton elszállítani ne lehessen. Kérték, hogy a vasárnapi munkaszünetet és az üzleti nyitási és záróórára vonatkozó korlátozásokat a kereskedelemügyi miniszter legalább harminc napra függessze fel. Báró Harkányi kijelentette, hogy e tekintetben már intézkedés történt. A vásárcsarnokokbean A budapesti vásárcsarnokokban a hatóságok erélyes intézkedései folytán az árak mára a normálisak, a rendesek voltak, mindössze a nagy báni húseladásnál mutatkozott néhány fillér áremelkedés. A készletek elegendők. A vásárcsarnokok felügyelősége körlevélben értesítette az összes elárusítókat, hogy egy vevőnek egyszerre nagymennyiségű árut kiszolgáltatni nem szabad. Tojásból legföljebb hét korona értékűt, más áruból egy kilogrammot adhatnak egyegy vevőnek. A mai vásárcsarnoki árak: Fehér kenyér 48, félbarna kenyér 44, barim kenyér 32, egy darab rozskenyér 24, hat darab sütemény 20 fillér. A hus ára is lényegesen olcsóbb, mint két-három nap előtt volt. Vesepecsenye 4 korona, rostbeat 2 korona, Bogdán-pecsenye 2 korona, vastag hátszín 2 korona, leveshús 2 korona, tarja, szegye 2 korona, vastag szegye 1 korona 60 fillér, vékony szegye 1 korona 44 fillér, nyakhas csonttal 1 korona, nyakhas csont nélkül 1 korona 30 fillér, lábszárhas 1 korona 44 fillér, pácolt nyelv 2 korona 80 fillér. A borjúhús ára 3—3.20—2.40 és 2 korona. Tojás három darab 22 fillér. Letörik az uzsorát Megírtuk, hogy a fővárosnak élelemmel való ellátása dolgában tegnap a kereskedelmi minisztériumban értekezlet vgy Megállapított áratt Áras az élelmiszerek hatósági ármegállapítását illeti, megállapodott az értekezlet abban, hogy abban az esetben, ha az áraik indokolatlanul magasra emeltetnének, a hatósági ármegállapítást fogják életbeléptet, és a legkíméletlenebb szigorral fognak lesújtani azokra, akik ezeket a kivételes állapotokat a közönség kiuzsorázására akarják fölhasználni. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az ilyen törekvéseket kihágásnak fogják minősíteni és nemcsak súlyos pénzbírsággal, hanem azonnali elzárással is büntetik. Amennyiben pedig a vásárcsarnokokban történnék az ilyesmi, az illető árust azonnal eltávolítják a vásárcsarnokból. Az élelmiszerek áraiban különben lefelé menő tendencia mutatkozik, ami annak köszönhető, hogy a fővárosban óriási készletek vannak élelmiszerekből felhalmozódva s ezért mindennemű élelmiszer-uzsora teljesen indokolatlan és a hatóság a legnagyobb szigorral üldözni is fogja. A főváros különben maga is intézkedett, hogy nagymennyiségű burgonyát raktározzon el, amelyek rendes polgári árakon fognak majd a közönség rendelkezésére állani A Magyar Háziasszonyok Országos Gazdasági Szövetsége nagy segélyakciót idítött, mely nemcsak pénz, hanem élelmicikkek, árucikkek adományozására is felhívja a közönséget. A szövetség bejelentette Bódy alpolgármesternél, hogy felajánlja szolgálatait, az esetleg összevásárolandó élelmicikkek szortírozása, eladása és kezelése körül. A Dunagőzhajózási Társaság közhírré teszi, hogy Budapest székesfővárosnak élelmicikkekkel való ellátása érdekében Budapest—Esztergom között naponta közlekedő személyhajó-járatokat továbbra is fenntartja, ellenében a vasár- és ünnepnapi krány aiutóhajó-járatokat a további intézkedésig beszünteti. Közhírré teszi továbbá, hogy augusztus 3-ától fogva a Budapest-Újpest közlekedő helyihajók menetrendjében az a változás áll be, hogy a félórákban Boráros-térről Óbudára és Óbudáról a Boráros-térre irányuló járatok elmaradnak, úgy hogy ezentúl csak az egész órákban Boráros-térről Újpestre és a háromnegyed órákban Újpestről Boráros-térre indul a helyi hajó. Szombat szemben és pontosan két hónapi ostrom után bevette a várat. Ennek a csatának az emléke a most énekelt induló.