Világ, 1915. február (6. évfolyam, 32-59. szám)

1915-02-22 / 53. szám

Szertesztőség VI., Gróf Zichy Jam- ' , utca 37.szám. Telefon 58­00, a felelős ________________________________________________ fertetesek fetretetadk Budapestet' szerkesztőé, SÍ—58. Kiadóhivatal SSEffiSS®" MUMUkgUK " VT­LAG feiadohivatalaban, Block» VI., Gróf Zichy Jenő-utca 37. szám. Kafir ^BawBír­ner Jv Győri és Nagy, Janios és] Telefon 81-90. Előfizetési árak a 'mfc jijW Ban i ^—nVvTTX MSESash Társa, Tenczer Gyula, Leopold magyar korona országaiba, Ausztriába MaS MgiS á­'v110 A (/// A ágffiNJKrafc aps­ tsp 'tjp Testv., Mezei Antal, Schwarz Jó* és Bosznia-Hercegovinába. Egész évre JfSf 3V&S KsUS r­­iv’v­­ ] JfPff iTmTtV jjKfiBy zsef, Mosse Rudolf, Eckstein Berg , 32 kor., félévre 16 kor., negyedévre 8 MgfF mAS!­ROg ■ r,V­­fijSSá BIllBHá "at hirdetési irodákban. — Bécsben;' kor., egy hóra 2 kor. 80 fill. A német '■gm jffljgr agSS|­y*“ “ JSgy IHa WMaSB M. Dukes NachL, Hansenstein és birodalomba negyedévre 15 kor. egy AffiSm, Mf Kall H V KCKh 'JE tSSB. I&jg, Vogler, Rudolf Mosse, Eduard hóra 5 korona 20 f,II. A »V­LAG« TcS&H&W pgS8 j£»9 fff iilMl.......... n VlEIH& BM Braun, Heinrich Schalek, Bock megjelenik hétfő kivételével mindennap, iS SSÉSi JfS $ und Herzfeld.­­ Berlinben. Dr. I vSéira’b pátyUdv^oko^lFfiírcí' Jr. Ellmenreich^Berlin.Wilmers. VI. évfolyam 1915 Budapest, HÉTFŐ február 22. 53-ik szám Japán nagy katonai előkészületeket tesz. Hadihajóit visszahívta, 36 ha­dihajó cirkál a kínai vizeken. Ko­reában kihirdették az ostromálla­potot. Edward Grey az alsóházban kijelen­tette, hogy nem adhat felvilágosí­tást Japánnak kínai követeléseiről, s az angol-japán szövetségi szerző­dés a négy hatalmat kötelezi egy­más irányában oly kérdések szabá­lyozására is, amelyek a távol kele­ten állnak elő. Ai kárpáti arcvonalon, a Dukla és Vysz­­kov között folyó harcokban, az oro­szoknak súlyos veszteségeket okozva, ismét több orosz támadást vertünk vissza, 750 oroszt elfogtunk. Stanislau birtokáért heves harc folyik, itt az oroszok újabb tartalékokat vontak össze és kétségbeesetten vé­dekeznek. Orosz • Lengyelországban, Ossowiecztől északra, Kölnétől délkeletre és a Prasznysz és Visztula közti arcvo­nalon (Plocktól keletre) a harcok tovább tartanak. Itlenportnál egy ellenséges hajó német aknára futott és elsülyedt. Combresnál a franciáknak nagy erők­kel és nagy szívóssággal intézett három támadását a németek súlyos veszteségeket okozva, visszaverték. Két tisztet és 250 franciát elfogtak. Hét norvég gőzös matrózai fellázadtak és megtagadták az engedelmességet, mert nem akartak az angol vizekre szállni, sr hajók a kikötőkben ma­radtak. A zseb és a gyomor fi­t és milyen áron eszik az angol A háború kezdetén az angol középosztályt valóságos pánik fogta el. Az éhinségtől féltek, mindenki bevásárolt, a nagy londoni beszerzési és élelmezési vállalatok, mint az Army and Navy Stores, Civil Service Supply Association, Hanrod's Stores csak tíz-tizenöt napi késéssel tudtak megrendelőiknek eleget tenni és meg­rendeléseket csak a hét két napján vettek fel. A félelem egoizmusával gazdag urak és hölgyek a szegény kerületek kis boltjaiból vásároltak mindent össze úgy, hogy a munkásasszonyok, akik szombaton este jöttek bevásárolni, üres kővárakkal mentek el. Aztán lassan elmúlt a pánik, de most, Anglia blokádjakor, újra kitört. H­ogy ezt megértsük, nézzük végig, mit eszik az angol és azt honnan szerzi be. 7 óra reggel. A szobalány bekopog a háló ajtaján és az ajtó elé állítja a „cup of tea“-t (tea tejjel) meg a biskuit-es tányérkákat. A tea szinte nemzeti ital. Isszák szomjúság, felfrissü­lés, felmelegedés, lehűlés, idegizgatás céljából. Issza mindenki, naponta több csészével, ezt a teát Anglia az ázsiai gyarmatokból kapja, ki­sebb részben Chinából. A vám emelkedésével — 5 dollárról 8 dollárra a tea fontja után — ez a teafogyasztás jelentékenyen megdrágult. Háború előtt egy font jó, úgynevezett középosz­­tályú tea 1 s. 6 d. (1 kor. 80 fillér) volt, de fel­tehetjük, hogy háború előtt Angliának nagy, felhalmozott teakészletei voltak. A cukor békeidőben legnagyobb részt már finomítva kerül Angliába, kis részét ott fino­mít­ják gyarmati nádcukorból vagy gyarmati nyers cukorból. Háború előtt a cukor fontja 1% d., a legjobb minőség 2 d. (20 fillér), de kap a mészáros. Ezt vonjunk le abból a 844.43 koronából, amiee az állat a költségekkel együtt került és megálla­píthatjuk, hogy az ökör értékesíthető busa 748 korona 43 fillérbe van a mé­szárosnak. Ennyibe kerül tehát a mé­szárosnak az állat két hátulja, két eleje, már január elején 38 fillér volt. Miután a kon­tinentális behozatal megszűnt, a cukrot messzi­ről (Mauritius, Nyugatimba, Amerika) kell hozni. A tej rendes időben is drágább valamivel, mint a kontinensein. Egy negyedliter tej Lon­donban 40 fillér volt, most 5 fillérrel drágább. London ma már nem kap friss tejet, de annál több konzervtejet. A munkásosztálynál a leg­nagyobb szerepet játsza a Svájcból jövő kon­­zerv­tej, nél­külözhetlen a gyermekes családok­nál. Most óriási arányokban küldik a konti­nentális hadsereg után. A háború elején min­den készlet elfogyott, ma hirdetik ugyan az an­gol lapok, hogy „Nestlés Milk cheaper than ever“ (A Nestle-féle tej olcsóbb, mint volt), de hát erről meg is kellene győződni. 8—9 órai reggel: Breakfast! Az étkező­ben, vagy ha nagy a lakás, a reggelizőben az asztalon ott gőzölög a tea, feketekávé és a forró tej. Mellette hideg tej és tejszín és a „ toast“ (pirított kenyérszeletek), fehér kenyér, „ferndh rolls“ (zsemlye), fölt tojás, sonka, marmelade, méz, gyümölcs, vaj. Az első fogás a „Porridge“, a zaibkenyér vagy az amerikai Quaker Oats, Grope huts, melyet tejjel, tej­föllel, mézzel vagy sziruppal esznek. A máso­dik fogás a „fresh herring“, „skippers“ vagy „bloaters“, a hering egyes formája, aztán ol­dalas tojással, vagy velő. Tulajdonképpeni hús­étel a családi reggelinél nem szerepel, de ott van a hoteleken és klubokban. A „free breakfast table“, a (vámtól) sza­bad reggeli asztal jelszava volt a Gladstone­­féle liberalizmusnak. Sose ment teljesedésbe, de most Gladstone utódai nagyon megdrágí­tották. A hering s egyáltalán a halak a duplá­jába vagy a háromszorosába kerülnek, konti­nentális halászbárkák angol kikötőkbe nem futhatnak be, a német „h­éring-forgalom“ tel­jesen megszűnt. Tojást nagy mennyiségben Dániából, orosz, Szibériából és a monarchiából kapott Anglia­­egyik legnagyobb szállító piaca Csernovie volt az olcsó tojásra és Magyarország a drága to­jásra, Bécsben keverték). Jó főző tojást a ha­bom előtt 14—20 darabot lehetett kapni 3 sh.-ért (1 kor. 20 f), most a r­icin­i 1 sh. 9 d. (2 kor. 10 f). A friss tojás darabját 3% d. alig kapni. Húst a szükséglet felénél valamivel többet produkál Anglia. A többi mint hűtött hús Dél- Amerikából, mint fagyasztott hús Ausztráliá­ból, mint konzervhús Amerikából és mint friss vágott hús Franciaországból és Hollandiából jön. A „bacon“ oldalast és a „szám“ sonkát Amerika adja. A megakadt hajóforgalom itt is érzékenyen érheti Angliát Keny­érlisztet Anglia 6—8 hétre produkál.­ A liszt most 70 százalékkal drágább lett, a ke­nyér 41é—5 d volt, most 8—8%­­. Ez a négy fontos közönséges kenyér, minden más süte­mény­ „fancy bread“ sokkalta drágább. A liszt árával emelkedett a biskuti ára is. 1 óra „Luncheon“ — a családi körben leves és utófogások nélkül — hal, hús vagy szárnyas, saláta, pudding. A hús megkülön­böztetésül a főétkezéstől nem „roast“, nem egybe egészébe sütött darab, hanem a­mi a tegnapi dinérből fentmaradt, sütve, vagdalva, vagy hidegen. Főzelék és gyümölcs nagy mennyiségben jön a kontinensből: Franciaország, Spanyol-, Olaszország, Hollandia küldi. Háború elején szokatlanul olcsó volt a jó gyümölcs, mert a termelők a cukor drágulás folytán nem várták a gyümölcs, feldolgozását. Azóta be-. t. . '4 ’ ■ ' • J - A mészárosok panaszkodnak A mészárosok panaszkodnak, tehát biztosra vehetjük, hogy rövidesen meg­drágul a marhahús. A budapesti mészá­­ros-ipari testület a főváros tanácsához memorandumot intézett és ebben a me­morandumban kisz­állít­ja, hogy a mé­száros a mai árak és a mai viszonyok mellett minden kilogramm húsra ráfizet. A mészárosok kalkulációjának az alapja az, hogy ma egy 600 kilogramm átlag­­súlyú marha 690 koronába kerül a vá­sáron. Már m­ost kiszámítja, hogy mibe kerül ez a marha, amiig a mészáros el­adja és mennyit kap érte, ha eladja, íme a számadás: A marha ára (600 kg, élősúly­a 115 ill.) 690 K­g fil. Költségek az üzletig darabonként 34 K 57 , Üzemi kiadások 42 K 01 ,, Rizikó és veszteség___________77 K 85 ,,­­Együtt 844 K 43 fil. Már most, ha az állat húsát a fő­város február 10-iki vásárcsarnoki hi­vatalos árjegyzés szerint méri ki, akkor a mészáros bevétele ez lesz: A bőrért (45 kg. a 180 fil.) 81.— kor. A ragygyuért­ (20 kg. a 75 fil.)_____15.— kor.­­ összesen 96.— kor.-t a szegy és a zsiger-részek. Mivel en­nek a súlya összesen 297 kilogramm, tehát a mészárosnak magának minden kilogramm hús 252 fillérbe kerül. A memorandum minden kiló húsra tiz­­százalék hasznot számit és így hozza ki, hogy a mészáros minden kilogramm húsért átlagban 272,1 fillért kapn­a. A memorandum azonban kimutatja, hogy ha a mészáros elméri a husit, ak­kor ráfizet a vásárra, mert az el­mérés után a következő bevételei lesznek a mészárosnak: az értékesíthető összsúly Vesepecsenye csonttal telt. Összesen 293.41kg. 687.98 E szerint a számítás szerint a mé­száros minden kiló húsért, amely neki 252 fillérbe került, átlagban csak 234.1 fillért kap, szóval minden kiló húsra 17.9 fillért ráfizet. Mivel pedig minden­­ kiló húson húsz fillért szeretett volna nyerni, tehát a mészárosok memoran­duma szerint 38 fillért fizet rá. Vég­eredményben pedig oda lyukad ki a memorandum, hogy a mészáros csak akkor tudna exisztálni, hogy a február 10-iki maximális árakon túl minden nélkül 6.68 kg. á 3.— — 20.04 Hátszín ramsteck 8.93 ., á3.— — 26.79 I. o. leveshus csonttal 69.08 ,, ä 2.80=193.42 Rostélyos felsál csonttal 30.98 ,, á 2.80= 86.74 II. o. leveshus csonttal 52.24 ,, á 2.40=125.38 III. o. leveshus csonttal 38.28 ,, A 2.40= 91.87 Egyéb húsrészek csonttal 53.99 „ i 2.—=107.98 Zsigerek (szív, vese, máj, lép) 8.16 „ á 1.40= 11.42 Velő 0.29 .. . 0.70= 0.20 Leves és velőscsontok_____25.18 .. .10.96= 24.14

Next