Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-09 / 68. szám
Kedd Harc a Dardanellákért Az a láz, melyet a Dardanellák megtámadása a világháború ütőereibe vetett, kezd lehiggadni; a helyzet már kétségtelenül tisztázódott valamelyest és ehhez az athéni események is hozzájárultak. Még nagyobb része volt ebben annak az ellenállóképességnek, melyet a Dardanellák védőművei és védőcsapatai tanúsítottak. A Dardanellák eddigi ostroma azt bizonyítja, hogy a támadó flotta leküzdhetetlennek látszó akadályok előtt áll és a jól vezetett török partvédelem képes lesz a partraszállási kísérleteket is visszaverni, úgy látszik, a szövetségesek csakugyan elindítottak egy nagyobb csapatot a Dardanellák szárazföldi ostromára. Az ég minden tájáról való gyarmati csapatok hajóznak a tengerszoros felé, ezek a csapatok azonban sem számra, sem minőségre nem versenyezhetnek a partok védelmére koncentrált török hadsereggel. Minden jel arra vall, hogy az ententenak nem sikerül Görögországot a Dardanella - kalankba beugratni. A Dardanellák őrei A főhadiszállás jelenti: Az általános helyzet nem változott jelentékenyen. Ma délután hat ellenséges páncéloshajó bombázta ütegeinket a Dardanellák bejáratánál. A Majestic és Irresistible angol hajók megerősítették az ellenséges flottát. Minthogy azonban ütegeink tüzelése egy francia páncéloshajót harcképtelenné tettek, egy angol hajót pedig megrongáltak, az ellenséges hajók 3 óra 15 perckor visszavonultak és beszüntették a tüzelést. Ütegeink egyáltalában nem szenvedtek kárt. Szmirnai lapok jelentik: Az angol kommünikék arra vonatkozó jelentéseivel szemben, hogy a Dardanellákat ostromló flottát nem érték veszteségek, a szmirnai kikötőbe érkező görög és olasz hajók kapitányai kijelent,tik, hogy útjük közben egy angol páncélost láttak, amely teljesen össze volt roncsolva és két másik páncélost, amelyet vontatógőzösök vittek Pireusba. A két hajó egyike még alja közben el is sülyedt. Francia csapatszállítások at Világ tudósítóidtól Milano, március 5. A Marseilleből Nápolyba érkezett Patria olasz gőzhajó kapitánya beszéli, hogy Marseilleből március hó 2-án, kedden katonai transzport indult Gallipoli felé. Céljuk a gallipoli félszigeten partraszállva, lehetetlenné tenni azt, hogy a szorosba behatoló angol-francia flotta a Kum-Kalé és Szed-ul-Bar erődök reaktiválása folytán csapdába kerülve, tönkretetessen. A Patria kapitánya a szállítmányt legfeljebb 20.000 emberre becsüli. A tizenegy transzporthajót hét védő hadihajó kiséri; négy angol és három francia. Azonfelül néhány búvárhajó is követi őket. Holnapra várják e csapatok megérkezését Malta szigetén, hol szenet vesznek föl. Állítólag hasonló erejű csapat fog jövő héten Toulonból ugyanez újra indulni. Valószínűleg ugyanez expedícióseregre vonatkozik a Tribuna sanremói jelentése, mely szerint ismeretlen nagyságú francia csapatok d‘Amadé tábornok vezetése alatt Toulonban hajóra szálltak, állítólag a Dardanellákat támadó flotta támogatására. Ez expedíció tagjait a 8. és 22. francia gyarmatezredből, a 141. francia gyalogezredből és a Marseilleben állomásozó szenegál-ezredekből válogatták össze. Tisztjeik jobbára a német-francia harctérről könnyű sebbel visszatért francia és belga tisztek. Ezenfelül megbízhatatlan s még nagyon is megerősítésre szoruló hírek arról beszélnek, hogy a szuezi csatornát védő indus és ausztráliai katonaságból több hadtestet készülnek Alexandria kikötőjéből behajózni a Dardanellák felé. Mindezen különböző elemekből a világ minden tájáról összecsődített sereg leendő fővezéréül állítólag egy angol tábornok van kijelölve. Genfi jelentés szerint a touloni tengerészeti hatóság csak a jövő hétre várja azokat a hajókat, amelyek a tengerészeti kormány bejelentése szerint csapatokat fognak szállítani a keletre. Hajókban óriási hiány mutatkozik. Toulonnnak várni kell addig, míg a Marseilleből Máltába küldött csapatokat ott hadihajókra szállítják át. Az athéni döntés A milánói Corriere della Sera athéni tudósítója részleteket közöl az athéni koronatanácson történtekről. Dusmanis vezérkari főnök ellenezte, hogy Görögország azonnal beleavatkozzék a háborúba. Utána Venizelosz fejtette ki véleményét, majd beszéltek a volt miniszterelnökök: Theolokis, Dragumis és végül Rally. A király megköszönte megjelenéseiket és a tanácskozást feloszlatta. A görög koronatanács eredménye nagy meglepetést keltett Oroszországban. Beavatott helyen tudják, hogy Konstantin király még nem tartja elérkezettnek az időt a beavatkozásra és meg akarja óvni szabad elhatározásának lehetőségét. Ha a görög kikötőket a hármasentente rendelkezésére bocsátaná, ezzel Berlinben boszúságot keltene. Az összes milánói lapoknak azt jelentik Athénből, hogy a görög koronatanács Görögország semlegességének megőrzése mellett döntött. A Secolo szerint Venizelosz amellett érvelt, hogy a görög hadsereg támogassa a hármas entente-ot 300.000 főnyi katonasággal, a király azonban nem merte ezért a felelősséget vállalná. Busmanis vezérkari főnök a király oldalán áll, hogy Görögországot meggondolatlan akciótól visszatartsa. A párisi Newyork Herald szerint Venizelosz lemondása azért történt, mert a koronatanácson a kabineten kívül mindenki Görögország semlegességének fentartása mellett foglalt állást. A Deutsche Tageszeitung értesülése szerint Venizelosz lemondási kérvénye nem egyéb, mint hatalmi próba a királylyal szemben. A Berliner Lokalanzeiger jelenti Athénból: Venizelosz, miután a kamarában bejelentette a lemondását, lakására ment, ahol párthívei tanácskozásra gyűltek össze. Zaimis képviselő tegnap este a királyi palotába ment. Konstantin király erélyes elhatározása annak bizonyságának tekinthető, hogy tévesek azok a hírlapi jelentések, melyek szerint a vezérkar Venizelosz előterjesztéséhez hozzájárult és hogy a vezérkar épp ellenkezőleg, a király véleményéhez csatlakozott. Az amsterdami Telegraaf közli, hogy Görögországot már a háború kitörésekor csupán Bulgária magatartása akkadályozta meg abban, hogy az ententehoz csatlakozzék. Athénből jelentik a bornini lapoknak, hogy Anglia és Franciaország pénzt és Kisázsiában bizonyos területeket kínált Görögországnak, ha Törökország ellen fegyveres támogatást ad. Genfbe érkező jelentések szerint egész Görögországban zajos tüntetések folynak a király mellett és Venizelosz ellen. Ezekben a tüntetésekben főképpen a szociáldemokrata párt emberei vesznek részt. Romanos párisi görög követ, tegnapelőtt egy speciális misszióval Athénbe utazott. Konstantinápolyba érkezett jelentések szerint a görög kabinet a bolgár kormánytól felvilágosítást kért a görög határon való csapatösszevonások céljáról. Bulgária a tervezett tavaszi hadgyakorlatra való utalással felelt: uralma nem fenyegeti sem a görög nép fejlődését, sem az égei-tengeren ambicionált uralmát, valamint azt is, hogy nem alkalmazhatja hadsereget az ázsiai partokon, amikor a mostani körülmények közt egyáltalán nem tudhatja, hol lesz arra a legnagyobb szüksége! Ezért erősítette meg a koronatanács a király politikáját, aki a jövőt nem akarva megelőzni, a mostani időpontot nem tartotta alkalmasnak a beavatkozásra. A király előzőleg természetesen megbeszéléseket folytatott Venizeloszszal. Valószínű, hogy a király alapjában nem ellenezte az ententehoz való csatlakozást, aminthogy a koronatanács döntése sem végleges érvényű. Úgy kell felfogni, hogy az események folytonos változása mellet a szükséges tartózkodással keresztülvitt ideiglenes megoldásról van szó. A király álláspontja az volt, hogy Görögország jelenleg nem adhatja föl elhatározásai szabadságát, Venizelosz az azonnal való csatlakozást és a Törökországnak küldendő hadüzenetet akarta. A koronatanácson az tűnt ki, hogy a kormány nemcsak a királylyal, hanem a vezérkari főnökkel is ellentétben áll; a tanácskozásban a kormány nemcsak kisebbségben volt, de egészen elszigetelten is állt. Venizelosz mégis aligha fog a Zaimis-kormány megalakítása elé akadályokat gördíteni. Zaimis mindig meghivatott, amikor arról volt szó, hogy egy a pártérdekek harcától magát távoltartó bizalmas embere volt a királynak szüksége. Zaimisnak valószínűleg sikerülni fog a kamara többségét magának biztosítani. Az athéni események azt mutatják, hogy Konstantinápoly kérdése mély hatást kelt a Balkán összes semleges államaiban. VILÁG 1915. március 9. ,» Miért nem avatkozik be Görögország? A Neue Frei Presse hja az Athénben történtekről: A király meghallgatta azokata görög államférfiakat, akik már miniszterelnöki méltóságot viseltek, valamint a vezérkari főnököt és azután a semlegesség mellett döntött. Miután Venizelosz nem tudta érvényesíteni azt a törekvését, hogy Görögország az ententehoz csatlakozzék a törökök ellen, kijelentette a kamarában, hogy beadja lemondását, mert a király nem ért egyet politikájával. Az entente csábításokkal és fenyegetésekkel iparkodott megnyerni Görögországot. Győzelem esetére a Dardanellák ázsiai partjait ígérték neki oda. De Görögország könnyen megfontolhatja, hogy ez a nyereség nem kárpótolná a veszteségért, különösen amikor nemzeti ideáljai szintén Konstantinápoly felé irányulnak. Görögország is megérti, hogy a törökök konstantinápolyi Olaszország érdekei Szakaidra miniszterelnök és Giolitti ma két óra hosszat tanácskoztak. A találkozást a két államférfi politikai barátai közvetítették. Ez a találkozás a jelen pillanatban Olaszország jövőjére rendkívüli horderejű. A tárgyalás tanuk nélkül folyt le. A Stampa mégis tud annyit, hogy Giolitti és hívei támogatni fogják a kamarában a Szalandra-kormányt. Mértékadó olasz politikusok nyilatkozatai szerint azok az események, amelyek a Földközi-tenger legkeletibb részén játszódnak le, nem hagyhatják közönyösen Olaszországot. Bizonyos, hogy egyetlen, az utóbbi időben lejátszódott esemény sem érintette annyira, az olasz érdekeket és az olasz ambíciókat, mint a Dardanellák ostroma. Ez felszínre veti a kisázsiai kérdést is és ezt a kérdést Olaszország nem engedi érinteni anélkül, hogy saját számára ne reklamáljon megfelelő rekompenzációkat. Olaszországnak be kell lépnie a játékba, mert túlságosan erősen visszhangzik egész Olaszországban az a bombázás, amely az újjáalakított Dardanelláknak erődés ellen folyik. Rómából jelenti a Frankfurter Zeitung. A fiatalabb tisztek tömegesebb előléptetése, a tartalékos tiszteknek a tényleges szolgálatba való átvétele és több korosztály altisztjeinek behívása csak természetes konzekvenciája a kormány amaz elhatározásának, hogy a hadsereget minden eshetőségre készen harcképes állapotba helyezzék. Az összes olaszországi jelentések egyértelműkig azt köztik, hogy a Dardanelláknál folyó harc a legmélyebb benyomást keltette egész Olaszországban. Minden jel arra vall, hogy a Dardanellák ostroma Olaszország fnyelmét ismét a középtengeri és balkáni egyensúlyra irányítja; mindkettőt legnagyobb mértékben veszélyeztetné az oroszok esetleges konstantinápolyi uralma. Milánói tudósítónk táviratozza. Krupenszky római orosz követ, kinek távozásáról már hosszabb ideje suttognak, de ki e híreket mindeddig megcáfolta, közelgő távozását nem titkolhatja tovább. Utódja, mint már jelentettem, Giers volt konstantinápolyi orosz követ lesz. Orosz hadihajók Burgasznál Szófiából körükt. Egy nyolc egységből álló orosz flotta indult el a Boszporusz felé. Burgaszból érkező jelentések szerint ez az orosz flotta a Fekete-tengeren uralkodó átláthatlan köd miatt képtelen útjának folytatására és így Burgasz közelében a nyílt vizen horgonyoz.