Világ, 1916. március (7. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-10 / 70. szám
’WMfd Törökország háborúja A hivatalos jelentés közli: A különböző frontokról nem érkezett olyan hír, amely a helyzet lényeges változását jelentené. Orosz jelentés közli, hogy Trapezunt bombázása megkezdődött. A hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy Trapezunt blokkozva van. A flotta admirális hajója a Mária cárnő, ezúttal először vesz részt nagyszabású ,tengeri akcióban. A Novoje Vromja haditudósítója jelenti: A kaukázusi és perzsiai orosz haderők egyszerre támadnak a Tigris felé a török csapatok ellen. Agmler és Townsend tábornokokat drótnélküli táviró útján értesítenék az oroszok sikereiről. Perzsiában A Frankfurter 7-ig értesül Pétervárról, Teheránból jelentik. A sah elfogadta Fernon, forma kabinetjének lemondását. Az északi Perzsiában állítólag népszerű Sipachdarl,ki az eddigi kabinet tagja volt, de híve az Angliához és Oroszországhoz való közeledésnek, írtsák meg az új kabinet alakításával. A román sörárpa-termés zi Világ tudósítójától Bukarest, március 9. __ A román kormány a svájci megbízottakkal folytatott tárgyalások után megengedte, hogy a svájcihadsereg petróleum- és benzinszükségletének egy részét ismét Romániából fedezze. Negyvenöt vagyomi benzint és ötvenkét vagyon petróleumot a legközelebbi napokban indítanak el Magyarországon át Svájcba, a svájci hadsereg egyik ezredesének felügyelete alatt. A román parlament A Bukarestben megjelenő La Politique, a konzervatív párt hivatalos lapja mai vezércikkében foglalkozik a román kormány ama tervével, hogy a mostani parlamentet feloszlatta. A kormány ugyan, az Universul-ban kommünikét tétetett közzé, hogy most nincs szándékában a kamarákat feloszlatni. Ha ez így van — kérdi a konzervatív lap —, mi oka volt annak, hogy a kormány több kiváló jogtudóshoz azzal a kérdéssel fordult, meg volna-e engedne, hogy a kormán a mostani parlamentet feloszlassa, még mielőtt feladatát teljesen beváltotta. A mostani román parlament ugyanő konsztitutiamte jellegével jűr, melyet annak idején kizárólag szociális reformok létesítésére és azarányban szükséges alkotmánymódosítás keresztülvitelére hívtak össze. — E körülmények úgy látszik, arra engednek következtetni, hogy a román kormányban megvan a hajlandóság a külpolitikai magatartás eddigi irányának megváltoztatására és most ismét belső politikai kérdéseket állít előtérbe, hogy új választások útján szabad kezet nyerjen a külpolitikában. Cuza nemzeti demokrata képviselő egy beszédére, amely, a kormány külügyi politikája ellen irányult, Morcan belügyminiszter ezt válaszolta: Csupán két megjegyzést akarok tenni a beszédre. Cuza azt hiszi, hogy mi mindnyájangyűtt többet nálunk, mint egy ember. Ez talán helyes megjegyzés. De a közvéleménynek nincsen felelőssége, míg a kormány az egész felelősséget viseli. Azt tanácsolta továbbá a kormánynak, hogy mindvégig hallgasson. Mi úgy, mint eddig, továbbra is hallgatni fogunk, anélkül azonban, hogy megszűnnénk az ország érdekei felett őrködni. sm ******** — Báró Szalay nyugalomban A múzeum igazgatója a múzeumról Közel félszázados munkásság után vonult nyugalomba báró Szalay Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és az országos múzeumok és könyvtárak helyettes főfelügyelője. Távozásával lelkes vezetőt vesztettek a magyar tudomány templomai és egyben olyan egyéniséget, akinek egy emberöltőt egészen betöltő fáradozásaihoz, méltó eredmények is fűződnek. Amit kevés pénzzel, sok igyekezettel meg lehetett csinálni, azt báró Szalay mind megcsinálta. A vidéki kultúrközpontok fejlődésének lehetőséget, lendületet adott. A Magyar Nemzeti Múzeumot széttagoltságában is számottevővé, tudományos és szórrakozón oktató célokra egyaránt alkalmassá tette. Schaukasztanek a Beleznay kertben ... Báró Szalay József -körúti lakásán semmi se muzeális, meg maga a félszázadot Táradott igazgatóséin és frissen, mozgékonyan, adja a feleleteket és szinte könnyelmű biztonsággal dobálózik az évszámokkal. Hivatalnoki pályámat báró Eötvös alatt kezdtem a bíróságnál, hát ez nem nagyon izlett, ■Szalay István miniszteri tanácsos meg is beszélte Eötvössel, hogy ezt a gyereket valahová máshová kellene rakni. így kerültem 1869-ben a kultuszminisztériumba fogalmazónak és itt dolgoztam Eötvös Paulas, majd Trefort mellett, akkor a mauzeum java még a Bereznay-keriben vol. Pulszky Ferenc 1868-ban vette át a muzeum igazgatását és ettől az időtől datálódik a régiségtár fellendülése,addig az egész régiségtár csak ráktat'.nkanmiei volt, schaukaszien. És Pulszky és Romert alatt sarjadt csak tekintélyessé. Akik a Hampel-érát szidják, tévednek. Igaz, hogy nem volt benne frissesség és lendület, de szigorú tudományos munkásság ideje volt az. leír alapos tevékenységgel és azt az időt a múzeum életében bátran a vezérek korinak tehetne nevezni. . A néprajzi gyűjtemény viszont úgyszólván csak Xantos gyűjtéséből állott és a keletázsiai expedíció eredményét példázta. Ez az egészen egyoldalú gyűjtemény hét, szerény almákomban buzáakodott meg. Arra a kérdésemre, hogy miért nem tehetett 3 .muzeum néprajzi osztályát interácionálisabbá tenni, a főfelügyelő úr mosolyogva mondja: — Hogyan, miből? És én magam is ellene voltam ennek, mert úgyse értünk volna célhoz. A nagy nemzetekkel, akiknek kolóniáik vannak és minden egyéb más eszközben is bővelkednek, úgyse vehettük volna fel a versenyt, így én programmal tűztem ki, hogy a néprajzi múzeum osztálya teljesen felölelje azt, ami magyar, ami a Magyarországon lakó nemzetiségeké és azokat a dolgokat, mik a magyarságra vonatkoznak, utazókra Ázsiától idáig és végül a velünk szomszédos, közelebbi vonatkozásban, összeköttetésben lévő nemzetek dolgait. A néprajzi múzeum megbővülésével kapcsolatosan rátértünk a kiállításokra, a 85-iki, a 96-iki világkiállításra, azoknak eredményeire és amikor csöndesen leszögezem, hogy azok sikerei mind a nyugalomba vonult igazgató nevéhez fűződnek, báró Szalay kedvesen jegyzi meg: — Az én munkásságomhoz csak a tisztviselők érdekeinek jobb fejlődése fűződik és meg még egy kedves epizód: eredményesen harcoltam az ellen, hogy be ne építsék a Muzeumkertet. Három városrész gyermekei kenyereznek, kacagnak ott, kár lett volna a Muzeum csöndjéből száműzni ezt a drága vidámságot. KAFFEE FRÜCKER I (Tulajdonos*! M*ross Ma Was*«* I Wollsells 4L ” ****** sc stubenring »4. .4 wieni ét vidéki magyarok larkomentesebb találkairó-Hetye. Figyelme» kis*dl*41és ! Qydnyérü tág*» tenrMl vilag Elmaradt kérdések Es mert ilyen kedves oldalaira tévedt az interjú, elbucsuzás után egy halom olyan kérdés maradt bennem, amit most már csak magamnak mondhatok el és senkitől se várhatok rá feleletet. — Miért nem valósult meg, amiért báró Szalay majd két évtizeden át küzdött, miért nem bővítették meg a Múzeumot a háta mögötti lovarda és a mellette lévő felkínált Esterházy-palotával? Miért kellett ennek következtében a Múzeum anyagának szerteszét darabolódni, miért lett a Nemzeti Múzeumból mozaik-múzeum? Miért van a természetrajzi gyűjtemény egyik számottevő része a világ egyik végén, az Akadémián és miért telepi- s tették ki a néprajzi gyűjteményt a világ másik végére, a békató mellé, a tűzveszélyes és sűthetetlen Iparcsarnokba? Miért nincs még mindig az őt megillető helyén, a budai Várban az Erzsébet királyné 5915. Tördlijs K» 'y szak azok az apró kémesek, mind bermeix, maradtak ura a Múzsáinkért miatt, ahol báron, városrész gyerekei kacagnak reggeltől-estig. Pilisi faios. Békebeszéd az amerikai parlamentben (A Világ tudósítójától.) Loudon Mover! tudva . tévőleg nemrégen választották még képviselőnek Amerikában az EgyesÜl Államokban. Ő az első szocalista képviselő az amerikai kongresszusban aki mindjárt első beszédével nagy feltűnés keltett, mert azt a béke érdekében "■ tartotta. A képviselő kifejtette, hogy Amerikát nem fenyegeti külső ellenség és hogy a hadsereg és f Utóna növelése érdekében űzött agitáció a magán munkeaegyérások spekulációja. • „Ha nem fejezik be hatarosan a háborút- figyelmeztet London — akkor megéljük a történelem legvéresebb és leggigészibb forradalmát. -. Hangsúlyozta, hogy elérkezett ez békekötés ideje s követette, hogy" kövessék rezolucióját,.amelyben az elnöktől azt kérte, lépjen közbe a nemzetközi béke érdekében. — , Elmondhatjuk Macaulay szavaival — Tody, tatta beszédét London —, hogy megkóstolták a vért és ízlik nekik. Azután elég ravasz republikánus terv az is, hogy a demokratákat háttérbe akarják, nyomni s vaknnak harmadszor mi mikét nembeli öregasszonyok, akik hisztérikusak, lettek és végül működik egy imperialiszilikus barikár csoport annek felelős a Filippinák és Porto-Rico meghódításáért és szeretne egy olyan flottát, amely elég nagy volna Amerikát olyan állanotba helyezni, hogy a világpolitikát befolyásolhassa. — Szent kötelességemnek tartom az amerikai szocialista mozgalom, azamerikai -internacionalista mozgalom nevében óvni az amerikai népet attól, hogy a fegyverkezés, amelyet nálunk tervezünk, a háborút elkerülhetetlenné teszi. Csalfa,’ képet állítanak elénk. Készenlétbe akarják, helyezni a flottát és a hadsereget,és ha egy' gyenge, nagy nagyravágyó elnök jön, akkor a háborút nem kerülhetjük el. Félelem, bizalmatlanság és gyanúsítások tértek be sorainkba. Ez a határozottan antimilitarista 'és békét követelő szózat a kongresszusian oly, hatalmas, tétszén kellett, hogy, a szónok beszédidejét meghoszszabbították,, hogy az amerikai parlmentben szokásos kérdezősködésekre válaszoltasson. „A szocializmus megalapítóita, mondta tovább a szónok — már 1871-ben megjósolták a háborút." A szocialistáknak nem kell magukat mentegetniük a történelem folyása miatt. Mindig a leghatározottabban ellene voltak a háborúnak, amíg végére önmaguk is »«leestek. Előre megjósolták a háborút, óvták tőle az emberiséget. — Tudniillik kell egyébként, ki ellen fegyverkeznénk? A modern háborút nem egyes nemzetek, hanem nemzetcsoportok ellen szokták vezetni. Hogy konzekvensek legyünk, olyan flottát kell építenünk, amely nagyobb, min az egész világ flottája együttvéve s ugyanilyen hadsereget is. Módunkban áll-e ez? -—.A hábom okai felöl ma sincs senki sem tisztában. Azonban ez okok nem újak: az involvált nemzetek egymásra tornyosuló gazdasági érdekei... Azonban valamennyi európai háborúra tendáló gazdasági erő sem lett volna elegendő a háborít megindítására, ha a nini hadseregek és flották nem léteztek volna. Mint az amerikai sajtó kommentárjaiból kitűnik, az amerikai szocialista képviselő beszéde s elvei a legszélesebb rétegekben nagy szimpátiával találkoztak. London beszéde mindenesetre fontos állomása lesz annak a hatalmas kampány -nak, amelyet az amerikai szocialisták a „hadi készültség“ellen immár bevezettek és keményen folytatnak. (Zürich, március hu.) Dr. C. P. NYILTTÉR (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Csak azoknak a ciganttázáknak, kik egészségükre való töbletet nőtt Mívesen költenek nponta 2—8 miárrel többet. / ^nMOPIANO-fi^^jafe^wb-spseialité sziporka-hitvesek. Orvosi tanácsra a hüvelyekon nincs nyomás, de minden tirkelyben, benne tu a vib*