Világ, 1916. április (7. évfolyam, 107-120. szám)
1916-04-16 / 107. szám
lfsefrfc*8Xt6#*í? Ändrissvtjt *7. szára. Telefon 58*00, a felhős szerkesztés 81—53. Kiadóhivatal VI* Andrássyvát 47. szára. Telefon 81*90. Előfizetési árak a magyar korona országaiba, Ausztriába és Bosznia*Hercegóvnába: Egész évre 32 kor* félévre 16 kor., negyedévre 8 korona, egy hóra 2 korona 80 fíl. A német birodalomba negyedévre 15 korona, egy hóra 5 korona 20 fillér. A »VILAG« megjelenik mindennap, ünnepnapok után is. Ara Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 12 fillér.VILÁG hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Block* oer J., Győri és Nagy, Hannna és Társa, Tencser Gyula, Leopold Tesiv., Mezei Antal, Schwarz Jó* zsef, Mosse Rudolf, Eckstein Ber* nát hirdetési irodákba**. — Becs* ben? M. Dukes Nachf„ Haasen* steín és Vogler, Rudolf Mosse. Eduard Braun, Heinrich Scha* lek. Bock und Herzfeld. — Berlinben: Rudolf Keiban, Berlin NW. Unter den Linden 40/41« VII. évfolyam 1916 Budapest, VASARNAP április 16.S^d07^ik szám Heifferich államtitkár vyvatkozik a Világ berlini munkatársa előtt A német kincstári államtitkár, a monarchia gazdasági erejéről, az uj német hadikulcsdn eredményéről, az általános pénzügyi helyzetről és Magyarország gazdasági jövőjéről (A Világ tudósítójától.) A Reichstag tegnapi ülése alatt abban a szerencsében részesültem, hogy Helfferich kincstári államtitkár, hosszú kihallgatáson fogadott. Több ízben kértem már meg ő excellenciáját, hogy nyilatkozzék a Világ számára az aktuális pénzügyi helyzetről, de az államtitkár, aki valóban tizenöt órát dolgozik naponként, nem tudott eddig időt szakítani magának. Tegnap aztán, amíg odabent, a Reichstag üléstermében a hadügyi költségvetést tárgyalták, egy képviselő ismerősömmel üzente ki Helfferich, hogy szívesen áll a Világ renelkezésére. ... A Reichstag ama elkülönített miniszteriális folyosóján, amely a kabinet és a Bundesrat tagjai számára van fönntartva, már várt reám. Nem először láttam Helfferieket, a modern Németországnak ezt a modern hősét, aki néhány hónap alatt legendás alakja lett Berlinnek; hányszor hallgattam onnan felülről, az újságírók karzatáról, ezt a modern parlamenti szónokot, aki a maga egyszerű és világos természetességével tudta galvanizálni a birodalmi gyűlést, Berlint, egész Németországot, de most, hogy szemtől szemben állok vele, hogy hallgatom a szavát, valami hihetetlen erővel fog ,meg ez az egyszerűség és ez a természetesség, amely annyira kiütköző karaktere Helfferich egyéniségének. Az jutott eszembe, hogy talán éppen ez a titka annak a hallatlan népszerűségnek, amely a Hindenburgéval vetekszik Németországban, ez az elragadó közvetlenség, amely mint valami elektromos áram ömlik ki ebből az egész emberből. Póznak, rideg keménységnek, a saját egyénisége aláhúzásának, az obugát államférfiúi tartózkodásnak és hidegségnek nyoma sincs nála, egyszerűen, nyíltan és természetesen ítészei, az igazi nagy egyéniségek egyszerű természetességével. És most, hogy egészen közelről látom, karcsú és nyúlánk figurája még magasabbnak és elegánsabbnak tetszik, mint onnan felülről nézve. És most látom a szemét is. Egészen világos, tiszta szeme van Helfferichnek, ritkán láttam még ilyen tiszta és éles nézésű szemet, mint amilyennel Németország pénzügyi fővezére nézi a világot és az embereket. Kedvesen és lekötelező szeretteméltósággal fogad. — Bocsásson meg, hogy olyan sokáig nem hallattam magamról, de csakugyan roppant el voltam foglalva ... — mondja —* „gyerünk talán egy kicsit odább, itt nyugodtan beszélgethetünk ... az elnöki szobák előtt lévő kis vesztibülben sétálgatunk föl és alá és Helf Terich beszél, halkan, letompítva a szót, de azzal a csudálatos világossággal, amely olyan hallatlan parlamenti sikereket szerzett a milliárdok e virtuózának, ennek a pénzzseninek, aki most egyszerűbben, természetesebben és magától értetődőbben beszél a legizgatóbb pénzügyi problémákról, mint odahaza akármelyik bankdirektor . . . A monarchia gazdasági ereje — Excellenciád milyennek látja a monarchia gazdaságierejét, amelyet Ausztria, Magyarország a háború alatt mutatott? — ez volt az első kérdésem a kincstári államtitkárhoz. — A monarchia e háború alatt gazdaságilag és pénzügyileg is erősnek mutatkozott, sokkal erősebbnek, mint ahogyan ezt ellenéreink gondolták. Három hadikölcsönben a monarchia több, mint tizenhárom milliárdot hozott össze; ez igen tiszteletreméltó eredmény. Németország természetesen sokkal nagyobb összeget hozott össze a hadikölcsöneiben, de végre is Németország gazdagabb és gazdaságilag fejlődöttebb, mint az osztrák-magyar monarchia. Az osztrák-magyar hadikölcsönöknek ez a tekintélyes pénzügyi sikere azt is mutatja, hogy a monarchia gazdasági ereje sokkal nagyobb, mint ezt sokan a háború előtt hitték. Ha a monarchia pénzügyi helyzetét és hadvezetését összehasonlítjuk az ententehatalmak gazdasági és pénzügyi helyzetével és hadvezetésével, akkor látjuk csak igazán, hogy mennyire tekintélyes ennek a pénzügyi hadvezetésnek és különösen a hadikölcsönöknek a sikere. A valuta-kérdés — Excellenciád tehát azon a véleményen van, hogy a monarchia pénzügyileg sokkal erősebb, mint ahogyan ezt a valuta mai alacsony voltából következtetni lehetne? — Ami ezt a kérdést illeti , először is azt látom, hogy az osztrák-magyar valuta kurzusa néhány hónap óta állandó és nem mutat lefelé menő tendenciát. Fel lehet tehát tenni, hogy belátható időn belül a monarchiának nem kell félnie a valutája további jelentős esésétől. Másodszor: a német birodalom valutája is aránylag alacsonyan áll. Nézetem szerint azonban a valuta állása nem mutatja Németország és Ausztria-Magyarország gazdasági erejének és pénzügyi helyzetének valódi tükörképét. El vagyunk zárva a világtól és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy jelentékenyebb mértékben exportálhassunk. Az entente számára nyitva áll az export, azonkívül az ententenak megvannak a maga szoros és baráti vonatkozásai az amerikai és általában a semleges bankvilághoz, ahonnan pénzt teremthet elő, kölcsönöket vehet föl és sokkal könnyebben gondoskodhatik a valuta kurzusának fönntartásáról, mint mi. Nem látok komoly veszedelmet a valuta állásának alacsony voltában és az a meggyőződésem, hogy senki sem alkothat magának véleményt a központi hatalmak pénzügyeinek és gazdaságának valódi helyzetéről a valutakurzus alapján. A mi pénzügyi helyzetünk igaz képét a hadikölcsönök sikere és nem a valutakurzus mutatja. A negyedik német hadikölcsön sikere — Kegyelmes úr, miképpen van megelégedve a új hadikölcsön sikerével? — A negyedik német hadikölcsön , amint ezt már a birodalmi gyűlésben is hangsúlyoztam, igazi népkölcsön, abban az értelemben, hogy a kis és egészen kis tőkések vettek részt benne. Az új német hadikölcsön statisztikája 5.200.000 részjegyzést mutat föl, míg a harmadik német hadikölcsönben csak három millió részjegyző vett részt. Ez tehát azt bizonyítja, hogy a most összelopott 11 milliárd tekintélyes részét kis tőkések (Kleinen Sparer) jegyezték. A statisztika a kis jegyzők számának jelentékeny emelkedését mutatja, olyanokét, akik ötszáz márkát vagy még kevesebbet jegyeztek. Meg lehetünk elégedve az eredménynyel, a német nép ezzel újabb bizonyságát szolgáltatta a győzelembe vetett szilárd és megdönthetetlen hitének. A központi hatalmak pénzügyi túlsúlya — Milyennek látja Excellenciád az általános pénzügyi helyzetet? — Ami bennünket, Németországot illet, azzal a pénzzel, amit az új hadikölcsön rendelkezésünkre bocsátott, föltétlenül biztosítva van a számunkra a háború finanszírozása az őszig. Legközelebb kijön az új osztrák-magyar hadikölcsön is és nem kételkedem benne, hogy az önök új hadikölcsönének éppen olyan tekintélyes sikere lesz, mint volt az eddigieknek. Az őszig tehát el vagyunk látva és nincsenek pénzügyi nehézségeink. Ezzel szemben egészen objektíve megállapíthatjuk, hogy Anglia pénzügyi nehézségekkel küzd. Anglia ugyan hallatlanul magas szállítási tételeivel és szénáraival a háborús költségek egy részét szövetségesei zsebéből fizetteti ki, de ez a háborús költségeknek mégis csak minimális része. Most jön ki az az új angol adójavaslat. MacKenna az új adós jövedelmi adók, mégpedig az átlagtételben minden font sterling után öt shilling, — ez tehát a jövedelemnek huszonöt százalékos megadóztatását jelenti, ami hallatlanul sok és majdnem példátlanul magas adó. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy Anglia talán már kiterítve hever a földön , vagy hogy Anglia nem volna már abban a helyzetben, hogy a háborút pénzügyileg tovább tudja vezetni, —s, de ezek a jelenségek mindenesetre arra mutatnak, hogy Angliának pénzügyeivel nagy nehézségei vannak. Ez pedigAnglia számára többet jelent, mint bármely más ország számára, mert Anglia hatalmi és világuralmi állása sokkal inkább, mint bármely más országé, a pénzügyi erején nyugszik. Franciaország megcsinálta az úgynevezett győzelmi kölcsönt, de nem titok, hogy ez a győzelmi kölcsön nem valami rendkívül jól sikerült. Monsieur Ribot kénytelen rövid lejáratú kincstári jegyekkel és a mindkét francia bank által nyújtott hitelekkel segíteni magán, de hogy honnan fog később pénzt teremteni elő, azt egyelőre nem látom. A Banque de France aranyállaga az utóbbi időben lefelé menő tendenciát mutat, a bankjegyforgalom a mérhetetlenségig szökött fel. Mindez egytütvéve nem valami örvendetes képet fest Franciaország pénzügyeiről. Hogy Oroszország nagy pénzügyi nehézségekkel küzd, arra nem szükséges külön rámutatnom. A háborús pénzügyi helyzetet ilyen-