Világ, 1917. április (8. évfolyam, 88-112. szám)

1917-04-01 / 88. szám

1917. április 1. VILÁG­ aktív­a Ház egyhavijulat! mondja ki, hogy az orosz forradalom által inaukulált szabad, államkormány­zatot az k­afigurálandó alkotmányos életnek, létre­jövetelét nemcsak üdvözöljük, de tiltakoznánk az ellen, ha ezen újabb oroszországi alakulatokat bármely részről is retrograd irántiban akarnák visszaterelni. (Helyeslés a s­éln­i baloldalon.) Ilyen értelemben kész örömmel járulok hozzá az inéit, ványitoz és azt elfogadom. (Helyeslés a szélső bal­­dialmi.) A néppárt nevében Gróf Zichy Aladár: (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőházi elonz úr is örömömnek akarok kife­jezést adni afelett, hogy ilyen nagy pillanatban a kormány az ellenzék javaslatát minden késedelem nélkül elfogadta, ilyen kérdésekben a múltban * egy volt a nemzet ét­­ke is, hogy a parlamentben is elsz legyen. Midőn Oroszországból a forrazspik­on a szabadság fuvallatát küldte hozzánk, itt a béke hang,isi nyilatkoznak meg. Ez a béke, amely miott­ Jigíjirak szivében honol, amely után vágyódunk, nem is meghátráltanek kívánsága, ez ttg a mnény, amelyet minden kuttonnemzet táplál­, érezvén azt, hogy itt e test­vértesre a régi ■kulturállamok között. Európában magát a kulisszát a kereszténységet öli Saeg. (Itígy van! bal felölj. Váa&myt VIilíd» felszólalás« Wssaooy! Vilmos, T. Ház! Az a nagy forra­delmi diatak»: iá®, amelynek Oroszország színhelye vol­t?«t tL francia forrásudmi átalakulással mér­­h­ető és»»« *a bármily«» fordulatokat írnmon a bá­bom. tu. az ORV kétségteks», hogy ez az átalakulás Európa sorsára nem lehet közömbös, (úgy van! IbalidöL) és egy szabad nemzet képviseletében ezt test átalakulást szó nélkül hegyni nem lehet. (Úgy Iván!­balídici) Az az örkénym­arosa, amely az európai békének állandó fenyegetője volt, az az Ünokértyarab­ia, amely egyúttal irótaato® fenyegető szezeropcrju­­soff minden zsarnokságnak, minden népbutításnak, minden gonosz szenvedélynek, az a ,gonosz tereevvátja a reakciónak, amely szeminyes riradalomk elöntésével fenyegette egész Európa kultúráját is szabadságát: az orosz autokrácia, az orosz cár­izmus nincs többé, összeomlott. Bármilyen fordulatot hozzon a háború, ha ma­­még ellenségként is álluunk szemben az­ orosz had­sereggel, kétségtelen, hogy egy saahao­szigiszerető nép kebelében ez az átalakulás csak örömet kelt­­het. (úgy vlg! haifelől.) Mert a minél nagyobb * szom* azoknak a nemzeteiknek, aa­elyek alkotr­mányt vívnak ki maguknak, minél nagyobb azon nemzetek száma, »melyek «demokratikus állean­­formnát tudnak maguknak kicsikarni, annál köze­­lebb jutunk ah­hoz az időhöz, módon a fökletvég- Uik, midőn a hódító politikának helyébe a népek megértésének (Ügy van! halfelől!­ a népek kölcsö­nös megbecsülésének korszaka fog bekövetkezni, amikor be fogják látni a nemzetek, avogy nemzeti sajátságai)» megőrzése mellett Van még egy nagy általános egyetemes szolidaritás: az emberiségnek az alkotmánya és a népjogoknak szolidaritása. (Elénk helyeslés és lap® a balo­nkm.) És minden nép őrülten művik, szogy a másik nép alkotmányt viv ki magának, ezzel a maga alkotmányát védi és a maga alkotmányának­­szellemében cselekszik. .(Élénk helyeslés és taps halfelől.) A despocióknak az a természetük, hogy nem adjál­ meg a népnek azt, ami a népet megilleti: a jogot, a szabadságot, a kultúrát, a kenyeret, az emberi létet, hogy népbon­tásban nevelik a népet, hogy az ne idelemn keresse a maga üdvét és a­ maga boldogulását, vagy pedig hódí­tó kalandokkal táp­lálják fantáziáját, hogy a népnek ne legyen, ideje arra, hogy a maga gondjaival, jogaival, érdekeivel és a maga boldogságával foglalkozzék, azért a des­­peeia bukás.), mint minden demokrácia győzelme, a békének művét mozdítja elő. Ha momentán an­nak gyümölcse nem is mutatkozik. Kétségtelen, hogy ha Oroszországban a valódi demokrácia jut felszínre, akkor a nép szabadságával együtt, egyút­tal a béke eszméje is győz. Nagy des­pórnak összeomlását látjuk az utolsó időkben. Ez, t. Ház, reményt ad nekünk arra, hogy el fog érkezni végre az az idő­­, amikor a nemzetek megértik egymást, el fog érkezni az idő, amikor a kultúrának az a szégyene, amelyet világháborúnak neveznek és amelyet általában háborúnak n­eveznek, el fog tűnni a föld­szirtiről, (Igaz! Egy van!) amikor a nemzetek megértik egymást, amikor a demokráciának győzelemre­­jutása azt fogja eredményezni, hogy az emberies­ségnek nagy, közös eszméjét fogja szolgálni min­den nemzet a maga nemzeti önállósága, nemzeti sajátossága megóvása mellett. És ezért 1. Ház, bár e jelen pillanatban még háborúban vagyunk Oroszországgal, azt hiszem, a magyar alkotmá­nyosságnak, a magyar históriai alkotmánynak szellemiben cselekszünk, amidőn ellenséges or­szágban is üdvözöljük :az alkotmányosságnak, a népfogotd­ak, a demokráciának diadalát. Abban a reményben, hogy minél jobban el fog terjed®» Európában a győzhetetlen demokráciának szelleme, annál bizonyosabban fog itt helyreállni a nemze­tek közt a béke és Magyarországon is épp úgy, mint mindenütt, diadalmasan fog lengeni a dé­rnek rádiónak és nép­jogoknak zászlaja, helyeslem az indítványt. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbal old­al­on.) Grenswein állásfoglalása Giesswein Sándor azért kért szót, mert az a párt, amelyet a Házban «gyedül képvisel, pro­­grammjá!*» felvette a döntőbíróságok alakvásá­­r­ak és a kfegyverezésnek követelését. A háborút sídtől sem a népek akarták. A derék, becsületes orosz népnek és magának a cárnak az volt a sze­­m­te­lenség,­­ hogy ötven klikk uralma alá ke­rült, amely hashajt húzott a háborúból. Szabad népek könnyen megtalálják majd egymást­ Reméli, hogy ezután az igazi demokrácia egész Európában utat kap. (Helyenlól.): A határozat A Ház egyhangúlag elfogadja­­ elnökének azt a­­javaslatát, hogy az­ indítványt napirendre tűzzék. A háború hírei Tegnap három ponton folyt a nyugati fronton nagyobb küzdelem. A német vissza­vonulás vonalán az angolok a perennei Hasi országúton vívtak harcokat a fele után Pe­­roime és Cambrai közt. A szóbanforgó ország­úttól délre valamelyest előre is haladtak. Metzen Catourenél visszaverték őket a néme­tek. Ez a harc sem a német főállás előtt folyt. _* A franciák Soissontól északkeletre folytat­ták tegnapelőtt megkezdett támadásaikat. Már a német tüzelésben súlyos veszteséget szen­vedtek. Leghevesebb a Champagneban volt a francia támadás. Itt széles arcvonalon ismétel­ték meg rohamukat, mely Ripont visszafogla­lására irányul. A szárnyakon azonnal vissza­­verték a németek a­­franciákat, a középen ideiglenesen bejutottak a német vonalba, de az ellentámadás kivetette őket onnan. Az el­l­entitlen két támadás a német visszavonulás vonalára esik és ennek ismert körülményei szerint ítélendő meg. Ott nem döntésért, nem­ is helyi sikerért harcol az ellenség, csak kénytelen magát állandó támadások közt a tulajdonképpeni német vonal felé előredol­gozni. — Ripontnál már szinte megszámlál­hatatlan francia támadás hiúsult meg. — A többi fronton csak kisebb jelentőségű össze­ütközések voltak. Az angol emberiükséglet és hajctérhiány A Nieuwe Rotterdamsche Courant a kö­vetkező részleteket közli az angol alsóháznak arról az üléséről, amelyen Bonar Lain kijelen­tete, hogy a katonai szolgálati kötelezettség dolgában hozott határozatok feltétlenül szük­ségesek. Asquith állást foglal az ellen, hogy alkalmatlannak talált milliókat még egyszer sorozzanak, hogy újra alkalmatlannak nyil­váníthassák őket. Bonni Lom azt felelte, lesz rá gondja a haditanácsban, hogy egyetlen al­kalmatlan embert se nyilvánítsanak alkalmas­nak. A vita folyamán több képviselő kétségbe vonta, hogy a haditanács ígéretei ebben a tekintetben érnének valamit. Churchill szin­tén hozzászólt a kérdéshez és felszólalását az­zal a kívánsággal fejezte be, hogy a kormány, ha a Ház kiváltja, húsvét után folytasson be­ható tanácskozást az emberszükséglet és a hajótér dolgában. Donat Laar nem­ utasította ezt a javaslatot • Forrongás Olaszországban A Zürcher, Tagesanzeiger római levele­zője azt jelenti az olasz határról, hogy úgy Rómában, mint az egész országban olyan hangulat észlelhető, amely az oroszországi eseményekre emlékeztet. A lakosság élelme­zése nagy nehézségekbe ütközik, s a zavarok okát a német búvárhajóharcban látják. A kormány, komoly eshetőségektől tartva, szi­gorú rendszabályokat léptetett életbe. Vasárnap A spanyol m­unkássaj­ájit Genfből jelentik. A spanyol munkás sztrájk-­­nak egyelőre bekövetkezett elhalasztását a párí­risi sajtó a minisztérium hathatós katonai rendszabályainak tulajdon­­­sat, de még mindig­ aggódik, hogy a munkások csal­ kevesebb al­­kalomra várnak a sztrájk végrehajtásával. Bar­celonában nagyobb mennyiségű robbanóanya­gokat találtak. Barcelona, Saragossa és Biscaya egy­efsy­­képviselője ellen, akik arra a hírre, hogy a manifesztum aláíróit le fogják tartóz­tatni, eltávoztak Madrból, letart­óztatási pa­rancsot adtak ki. Madriból szikratávirat jelenti: Az alkotmá­nyos garanciák felfüggesztésére vonatkozó fél­hivatalos közleményben a kormány kijelenti, h­ogy a rendszabályok kizáróan azt célozzák, hogy a közrend fenntartása biztosítassék és az általános sztrájkra való készülődések lehetet­lenné váljanak. A madridi munkásotthont a rendőrség bezárta. Madridból a Hay's-ügynökség jelenti: Ro­­manenes miniszterelnök a minisztertanácson előterjesztette a királynak több munkásküldött­­ség panaszát és a kormánynak e panaszokra tett intézkedéseit. A munkások képviselői gyű­lést tartottak, amelyen elhatározták az­ általá­nos sztrájkot, hogy rákényszítsék az ural­kodó osztályokat a mostani rendszer gyökeres megváltoztatására. A kormán­y további intézke­déseket fog ternni az élelmiszerek drágasága és a munkásválság dolgában, hogy a rend fenn­tartását biztosítsa és az általános sztrájk előké­szítését megakadályozza. Az új svéd minisztérium A svéd távirati iroda jelenti Stockholm­ból: Az új kormány a következőképpen ala­­­kult meg: Miniszterelnök: Spart­, külügy: Lindman admirális, igazságügy: Stenberg, hadügy: Ackermann ezredes, képviselő, hadi­­tengerészet: Erikson János fregattkapitány, az első kamara tagja, belügy: Sydow, pénz­ügy: Carleson, közoktatás: Hamarström, f­öld­­mivelés: Dahlberg, tárcanélküli miniszterek: Erikson és Palk. A miniszterek este 7 órakor tették le a király kezébe az esküt. Spanyolország nem békéltet♦ Madridból jelentik. Romanones gróf mi­niszterelnök megcáfolja azt a jelentést, hogy Spanyolország felajánlotta közvetítését Né­metország és az Egyesült­ Államok között fennálló konfliktus megszüntetésére. A külügyminiszter egy hivatalos közlésben kijelenti, hogy a kormány a szigorított tenger­­alattjáróháború bejelentése óta ismételten buz­gón fáradozott azon, hogy Németországtól ki­eszközölje a bl­okádh­atá­rozmá­nyok enyhítését az entente kikötőiben horgonyzó spanyol hajók tekintetében. Noha a Berlinnel folytatott tár­gyalások az angol kikötőkben lévő spanyol ha­jók visszatérése ügyében a Németország által kö­vetelt messzire mnenő garanciák miatt eddig ered­ménytelenek maradtak, a tárgyalásokat még mindig folytatják. A külügyminiszter a nyilvá­nossághoz intézett közleményben most azt igyekszik bizonyítani, hogy a kormány maga­tartása az említett kérdésben egyáltalában nem­­volt passzív. Az entente újabb sszmfliktusa Görögországgal A A curyork Herald párisi kiadása Athén­ből azt jelenti, hogy a görög kormány az athéni angol konzulátus egyik szolgáját a la­kosság izgatása miatt elfogatta. Elliot és­­luil­­lemin követek ez ellen erélyesen tiltakoztak, azonban Lambros miniszterelnök megtagadta szabadonbocsátását. Ezáltal a krízis újabban kiélesedett. Valószínű, hogy az entente szigo­rúbb rendszabályokat alkalmaz Görögország ellen. S­mith Premier­­ írógép, kitűnő állapotban, olcsón eladó. 1 FODOR, Király­ utca 98­b. |

Next