Világ, 1917. július (8. évfolyam, 165-190. szám)

1917-07-29 / 189. szám

Tusamarp HÍREK A­ nagy válság, amelyben a háború és a béke erői egymásra törnek, belátható időn belül megoldásra jut. A béke felvirradásával ezer és ezer új teendő fog jelentkezni, a most megoldásra váró nagy problémákat sürgősen és habozás nélkül el kell intézni, hogy a fej­lődés útján tovább haladhassunk. Ezeket a feladatokat, a magyarság erkölcsi és anyagi jólétét­ szolgálja a Világ. Uj harcok kezdőd­nek és uj fegyverek kellenek a győzelemhez, uj fegyvertársak és uj hivők. Bizalommal for­dulunk lapunk barátihoz és apellálunk sze­­retetükre. Olvasóink tisztában vannak azzal, hogy egész lelkünket betöltik nagy céljaink. Az egész ország lelkiismerete jajgat és követel a mi szavunkban, seregszemlét kell tartanunk, minden hívünket és barátunkat sorompóba kell állítanunk. A jog, kultúra és szabadság fejlesztése és általánosítása a Világ pro­­grammja megindulása óta. Aki velünk együtt vallja ezt a programmot, a mi táborunkba lép és együtt küzd velünk a közös célért. A Világ előfizetési ára: Előfizetőinket, akiknek előfizetése jövő hó elején lejár, annak minél gyorsabb meg­újítására kérjük. Tábori előfizetőink minden újabb tábori postaszám bejelentésekor mel­lékeljék a lap ekroszalagját. — A Világ a világsajtóban. A nagy vi­láglapokban sűrűn szerepelt a Világ. Belpoli­tikai fejtegetéseinket, külpolitikai információ­inkat s munkatársainknak a külföld­ vezető egyéniségeivel folytatott beszélgetéseit egymás­után közlik a semleges és ellenséges lapok. Egyes cikkeink bejárják Európa összes nagy lapjait. Most,a De Nieuve Courant július 22-iki számában közli teljes terjedelmében Halasi Ödönnek, Hágába kiküldött munka­társunknak Colija miniszterrel folytatott be­szélgetését. A cikk, melyet „De ond-minisz­­ter Colija over den toestand“ címmel közöl, szóról-szóra adja Halasi Ödön cikkét. .. Lenin nem volt Budapesten. Stockholmból jelenti tudósítónk: Az objektív igazság nevében kérem közölni: Lenint nem hívták Goldbergernek, hanem l’hianowna­k hívják most is. Az apja való­ságos titkos áll­am tanácsos volt Saratovban s a kegyelmes úr egyik fiát a Narodnaja Volja nevű terrorista szervezet tagjaként 1880-ban felakasztot­ták. Az öccse, Lenin, Svájcban élt és Budapesten sorise volt (G. N­.) . A török kultuszminiszter Budapesten.­­Sükri bej török kultuszminiszter és dr. Wellisch, a minisztérium iskolaegészségü­gyi osztályának fő­nöke, ma Budapestre érkezett néhány napi tartóz­kodásra. Sü­kri bej nagy érdemeket szerzett magá­nak a török közoktatásügy terén, amennyiben az iskolák ügyét a legmodernebb szellemben irányítja. Bécsiből jött, ahol szemét operáltatta. Mint a ma­gyarság őszinte barátja, felhasználta az alkalmat arra, hogy Budapestet megismerje. Többek között gróf Appolnyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél is fog látogatást tenni. Dr. Wellisch magyar származású ember, étizedek óta áll a török kormány szolgálatában és Sükri bejnek hűséges munkatársa a török iskolaügy reformjában. — A 18—20 évesek újabb sorozása. Illetékes helyen tervbe vetté­k az 1­89­7—08. és 99. évfolyam­ai népfölkelőknek újjásorozását. A sorozási pla­kát július 31-én jelenik meg. .„T­á­madások a Galilei Körben- A Galilei Kör (VI., Anxter-kör 2.) a következő előadásokat tartja* Augusztus 1-én, szerdán: dr. Rudas Zoltán: ,A szociális kérdés“. augusztus 2-án, csütörtökön. Ara­­nyossy Pál: A francia forradalmat megelőző irod­a­lom­. ..Ismertetése • Az előadások szerdán fél 8-kor j én 8-kor kezdődnek. A Kör mindenkit szí­vesen lát.­­— St. Quentin pusztulása. A WolfT-ügynök­­ség jelenti: St. Quentinnek az angolok és a fran­ciák részéről való lövetése folyamán a híres szé­kesegyházat mintegy 300 telitalálat érte. Az igaz­ságügyi palota mintegy 250, a St. Martin-templom 100, a líceum 80, a városház és a füvészkert egyenként 50, a posta és a tőzsde 30—30, a szín­ház és a francia bank 20—20 telitalálatot kapott. Nagyszámú házat, köztük egy múzeumot, két nagy áruházat a tüzérségi tüzelés felgyújtott és teljesen elpusztított. Még július 16-án azt állí­totta a párisi szikratávírójelentés, hogy a tüzér­ség azt a kifejezett parancsot kapta, hogy ne jöj­jön St. Quentinre, még kevésbbé a székesegy­házra. — Kitüntetés: Dr. Csíki Ferenc főhadnagyot, a II. hadsereg kereteiben működő és róla elnevezett „Lands wirtschaftsche Gruppe“ parancsnokát, a Signum La­udis, a Ferenc József-rend lovagkereszt­je és a német vaskereszt után most az ezüst Signum Laudissal tüntették ki­. A párisi montenegrói főkonzul leköszöni. Zürichi tudósítónk jelenti: Párisi híradás szerint Matanovich Dragutin, Montenegró párisi megha­talmazottja és főkonzula, leköszönt állásáról. Ma­tanovich Dragutin fivére a volt montenegrói mi­niszterelnöknek, aki két hónappal ezelőtt köszönt le táviratában, amelyet egyrészt Nikita királyhoz másrészt pedig az olasz királyhoz intézett. Mind­két leköszönésnek az az oka, hogy Montenegrót az entente be akarja kebeleztetni Szerbiába a háb­­ború után. (C. P.) —­ Báró Ara­diss doktorsága. A kolozsvári egyetem Erdély felszabadítása után Arz táborno­kot bölcsészeti fakultása díszdoktorává választotta. Arz tábornok megígérte, hogy felavatásának ünne­pére személyesen jön el Kolozsvárra. Közben a tábornokot a vezérkar főnökévé, nevezték ki és így nagy elfogultsága miatt nem jöhetett volna el. A kari tanács most úgy határozod, hogy a hadvezér­nek küldöttség útján nyújtsák át a doktori dísz­oklevelet. . . A világítás korlátozása Bérlőben. Berlin­ből jelentik, hogy augusztus 10-től kezdve Ber­linben az üzleteket és kirakatokat, továbbá a ká­­véházakat és a vendéglőket csak éppen annyira szabad viágítani, amennyire szükséges és a vilá­gítást azt 1916 december havában megengedett vilá­gítási mennyiségnek egyötödére szállítjá­k le. Nap­közben egyáltalán nem szabad lámpát használni s a hatóságok elrendelik, hogy az összes villam­os- és gázllámpák négyötöd részét le kell csavarni és el kell távolítani, nehogy valaki engedély nélkül világításra használhassa. A szénhiány miatt a jövő télen még jobban kell korlátozni a fűtést, mint tavaly. Miután a békeidőben elhasznált szénmeny­­nyiségnek csak háromnegyed része áll rendelke­zésre, a templomokat, a tornacsarn­o­kokat, a mú­zeumokat, a kiállítási épületeket és más ilyenféle helyeket egyáltalában nem fogják fűteni, a köz­ponti fűtőkészülékeket csak 18 fok Celsiusig fog­ják felmelegíteni, meleg vizet csa­k hetenkint két­szer szabad szolgáltatni, a központi fűtéssel el nem látott lakásokban pedig csak a szobák felét szabad fűteni. — Egy párisi „hír“. A Le Journal című pá­risi lapban olvassuk a következő kis hírt, amely­nek stílusa élénken jellemzi a mai francia újság­írást: „Kereskedés az ellenséggel. Madeleine Rol­let, Kobierskyné asszony, a háború előtt az Eduard Hensch nevű Bocie-nál volt alkalmazva, aki hamis gyöngyökkel kereskedett Párisban, a rue Michel-Bizot 84. szám alatt. Az üzletet áthe­lyezték Barcelonába, de Kobierskyné asszony to­vábbra is összeköttetésben maradt vele. Hat hó­napi fogságra és 200 frank pénzbüntetésre ítél­ték.“ * — A bérkocsisok a főkapitánynál. A bér- kocsis ipartes­tület egy nagyobb küldöttsége ma dél­előtt megjelent dr. Sándor László főkapitánynál és kérte a rájuk nézve annyira sérelmes új szabály­rendelet m­­ódosítását.­­ A bérkocsi­ok első kérése, hogy a kocsis bizo­nyos időben „Szolgálat­on ktívül” jelzésű táblát akaszthasson ki, amely esetben nem köteles fuvart vállalni, de viszont ez alatt ne is szabadjon fuvart vállalnia. A második pont, hogy minden bérkocsi a legközelebbi állomáson felállhasson és ne kell­jen cserkésznie. A harmadik pont, hogy a pálya­udvari kirendeléseken kívül minden más kirende­lés bes­z­ i­ a tettes sok. A negyedik pont pedig, hogy a háború végéig ideiglenesen joguk legyen azok­nak számukat beszüntetni, akiket erre nyomós okok kényszerítenek. A főkapitány szívesen fogadta a küldöttséget, az átnyújtott memorandumot át­vette és aztán bosszús megbeszélést folytatott ve­lük, azzal a céllal, hogy a bérkocsinak jogos­­kíván­ságait megismerje, megvitassa és ha lehet, segítsen. Válaszában hangsúlyozta, hogy itt két fontos kér­dés kerül egymással szembe. Az egyik a rendészet kérdése, a másik a bérkocsisok megélhetésének kér­dése. A rendészet keretén belül minden módon meg akarja könnyíteni a rendőrség a bérkocsisok meg­élhetését és tejesíteni kéréseiket, de csakis attól a határtól kezdve, ha a közönség iránti kötelezettbe­­seiknek eleget tettek. Méltánylást érdemlő esetek­ben, szigorú és pártatlan vizsgálat alapján, hozzá fog járulni ahhoz, hogy ideiglenesen bizonyos bér­kocsi-számokat beszüntethessenek. Egy új rendelet készíti és a napokban megjelenik már, amelynek legfőbb pontjait Markovich Ince főkapitányhelyet­­tes ismertette. Ebben megengedik, a bérkocsisnak, hogy a téliesített fuvar után bármelyik állomásra beállhat, de csak akkor, ha ott nincs meg a teljes kocsiüzám. Az elsőség mindig az azon állomás­helyre sorozott bérkocsisoké. Reggel 6 és 7 óra kö­zött azonban idegen állomásokon nem szabad fel­állni. A sorakozás mindenkor az érkezés sorrend­jében kell, hogy történjék. A pályaudvari kiren­delések cédulái a kocsik baloldali lámpájában he­­lyezendők el és ezek a bérkocsik egyéb fuvart nem vállalhatnak. A megrendelést csak abban az eset­ben veszi tudomásul a rendőrség, ha a megrendelő névjegyén, üzletpapirosán, vagy egyéb hitelt ér­demlő módon igazolja a helyet, az időt, ahová és amikorra a kocsi meg van rendelve. Ezt a kocsis magával viszi és a rendőr előtt bármikor felmu­tatja. Orvosokat egy útra még akkor is el kell vin­nie a bérkocsisnak, ha egyébként nem volna köte­les fuvart vállalni. Gondoskodás történik ebben a rendeletben arról is, ha a kocsis rosszul érzi magát vagy ha a lova megsántul, kimerül vagy ha a kocsinak valamelyes hibája történik. Ezekben az esetekben a bérkocsis a legközelebbi rendőrőrszem­nél tartozik jelentkezni, akitől igazoló­ jegyet kap vagy arra, hogy bizonyos ideig állhasson, vagy arra, hogy haza hajthasson. Ez az igazoló­jegy fel­tűnő betűkkel nyomva a kocsi mellvédjére kira­gasztandó. Amelyik kocsin ilyen cédula van, az fuvart nem vállalhat. Ezek az új rendelet fontosabb rendelkezései. A bérkocsisok azonban egész sereg olyan kéréssel állottak a főkapitány elé, amelyek­nek telj­esí­té­se visszaállítaná a régi tarthatatlan ál­lapotokat és nagyon természetes, a főkapitány eze­ket figyelembe nem veszi. Kérték még a főkapi­tányt, hogy a tarifarevíziónál legyen szószólójuk, valamint arra is, hogy hivatalosan győződjék meg arról, hogy milyen hihetetlen állapotok uralkod­­­nak a vásártéren, ahol a szalmát, szénát hihetetlen magas árakon árusítják. — Kenyérjegyek Svájcban. Bernből jelentik. Az illetékes szövet­séghatóságok elhatározták, hogy szeptember 1-től Svájcban bevezetik a kenyérjegy­­rendszert. — A nők választójogáért. Abból az alkalomból, hogy a magyar nők politikai egyenjogúsításának híre külföldre is eljutott, a svéd­ választójogi nőmozgalom egyik vezetője, Palmstjema Ellen bárónő Stock­holmból táviratot küldött a Feministák Egyesüle­tének: „Mindem ország, amely megadja polgárnői­■ nek a választójogot, véleményem szerint magasabb színvonalra emelkedik és olyan példát szolgáltat, amelyet mielőbb követniük kellene azoknak az or­szágoknak, amelyekben az igazságosság és a demo­krácia még nem fejlődött eléggé. Hogy Magyaror­szág megadja a­ nőknek a polgárjogot, az nem csu­pán annak bizonyítáka, hogy bízik bennük, de egy­úttal aj­ándák a humanizmus és a birke javára­“ Egész évre 38.— korona Félévre 19.— korona Negyedévre 9.50 korona Egy hónapra 3.30 korona VILÁG 1917. július 29. 15 Néhány nap múlva jelenik meg a „Huszadik Század“ szenzációs külön kiadása: Mzsidókérdés Magyarországon A magyar irodalom, tudomány és közélet kiválóságai közül hatvanan mondanak e kérdésben véle­ményt. Többek között: Alexander Bernát, Benedek Marcell, Bernát István, Bíró Lajos, Bosnyák I Zoltán, Braun Róbert, Buday Barna, Gholnoky Jenő, Concha Győző, Girbusz Géza, Farkas I Geyza, Giesswsin Sándor, Hajdú Miklós, Hatvany Lajos, Haypál Benő, Ignotus, Jászi Oszkár, Méray-Horváth Károly, Mezey Ferenc, Patai József, Radisics Elemér, Ravasz László, Richt­­mann Mózes, Ritoók Emma, Túri Béla, Szabó Ervin és még számos kitűnő író és publicista. A ms- i gyár társadalom minden rétege, osztálya és világnézete képviselve van e könyvben, mely a kölcsön | nős megértés és felvilágosítás ügyét szolgálja. | ^ A 10 íves kötet ára 6 korona. Ajánlott portó 46 fill. Megrendelhető a Világ könyv osztálya által. |

Next