Világ, 1917. augusztus (8. évfolyam, 191-217. szám)

1917-08-01 / 191. szám

Szerda nyíre lévő magaslati hiaiakat és az utóbbi falu­idő nyugatra lévő magaslatokat. A románok egy el­­itfelséges, üteget zsákmányoltak és foglyokat ejtet­tek. Halakul környékén osztagaink a Putna folyó irányában elerens­omultak, és megszállták Podukle falat a folyó balpartján. Kaukázus arcvonal: Kölcsönös tüzelés. Légi szolgálat: Ellenséges repülőgépek átrepül­­tek Molodeosno pályaud­vara felett és bombákat ve­tettek egy egész­ségügyi telepre a pályaudvar mel­lett. Egy őrnagy meghalt, egy irgalmas testvér, egy katonai lelkész és egy fiú megsebesül. A Ba­ Az angol jelentés ■ Július 30-án, S­omardzyde közelében megtá­madtuk az ellenséges árkokat. Az ellenséges tü­zérség rendkívül tevékeny volt Armentieres vidé­kén. Szombaton éjszaka repülőgépeink bombákat vetettek egy német repülőtérre, két fontos vasúti állomásra és egy muníciós raktárra, amelyek tü­zeket és robbanásokat idéztek elő. VILÁG 1917. augusztus 1. 3 Janovicetől délkeletre lévő vidéken egyik repülő­gépünk felgyújtott egy német léghajót. Új főispánok kinevezése A jövő héten intézik el a még hátralévő tizenhárom főispán kinevezését s ezzel az ösz­­­­szes főispánok kinevezése befejeződik. A most­­ kinevezendő főispánok közt is találhatók olyan­n nők, kiknek kinevezése kommentárokra szor­­­rul. De szinte meglepetés, hogy például Iugocsa megye élére olyan főispánt találtak, akit arra­­valónak­ tartanak ama körökben, ahol képességeit ismerik. Ez Morvay Zsig­­mond, volt főszolgabíró, kitűnő közigazgatási tehetség és kifogástalan, liberális gondolko­­zású ember. A most kinevezendők közt van Joanovics temesmegyei és Medve Zoltán krassó­i szörénym­egyei főispán kinevezése. Ők tudvalé­vően eddig is a megyék főispánjai voltak. Még két megye főispánjával kerülnek eddigi miu­­kapártiak a megyék élére. Gróf Bethlen István feljajdulása Marosvásárhelyen ma iktatták be az uj főispánt incédi Joksmann Nándort Az üd­vözlések egészen munkapárti reakciós szel­lemben történtek és elüljárt ebben az irány­ban az alkotmánypárthoz tartozó gróf Beth­len István a maga beteges rémlátásainak tol­mácsolásával. Elmondá: Bízik abban, h­ogy­ az Esterházy-kormány bölcsesége el fogja hárítani azt a katasztrófát, amelyet a háború alatti választások jelentenének. Haladnunk kell a demokráciával, de csak addig, amíg Erdély magyarsága meg nem támadta­tik. A választójogi küzdelemnek meg kell állania Erdély kapujánál. Erdély hivatása történelmi erők egyesítése és a haladás olyan irányítása, hogy a nemzeti állam bázisait megóvjuk. Megveti azt az erdélyi magyart, aki félre áll és lándzsát nem tört. A Bethlen Gáborok és Bocskayak földjén magyarságot és szabadság­szeretet nem tanulunk senkitől. Óvakodjunk az olyan önzéstől, amely védett vidékek ha­ladásáért Erdély érdekeit feláldozza. A nem­zeti demokrácia útján egész Erdélynek egy­nek kell lenni. Dr. Nagy József országgyűlési képviselő a munkapárt nevében üdvözli a fő­ispánt. Hangoztatta a párt aggályait a válasz­tójogi kérdésben. Incédi Joksmann Nándor­­ főispán nagy tetszés mellett mondotta el ez­­i után székfoglaló beszédét a kormány válasz­­­­tó­jogi programm­jának hívéül váltván magát. A városi beiktatásnál dr. Bedő Sándor reflek­tálva gróf Bethlen István beszédjére, kifejezte : Pártkotyvasztás a politikában rSSSTV w­e*?***• (A Világ tudósitójától.) Egészen sajátsá­­­­gos tünetű foltok jelennek meg a politikai élet testén, mint ama kóros állapotnak jelei, me­lyek a parlamenti élet súlyos betegségét ismer­tetik meg a szemlélővel. A betegség olyan nagy mérvet öltött, hogy ezt a testet már egészséges életűvé tenni nem lehet, át kell adni az enyé­szetnek és gondoskodni arról, hogy az ország választói új parlamentet szervezzenek, új kép­viselőket küldjenek­, a nagy átalakulás létesí­tésére alkalmasakat, erőseket, megbízhatókat, az igazi általános választó­­jog létesítésére vállalkozókat és garanciát nyújtó képviselők­ből álló parlamentet alakítsanak a választói reform és a jövő érdekében szükséges re­formok készítésére. A mostani párt­alakítási, vagyis inkább többségszerzési kísérletek, mint a Világ mai számában már részletesen ismertettük, csak kompromittálják a kormányt és gyengítik a választójogi programmjába vetett bizalmat, a történők egyes momentumai meg éppen szomorú látványt nyújtanak. Világosan látszik a munkapárttól való segítségerdeklés erőlte­tése akkor is, amikor ez a megalázó szerep kellemetlen hangulatot okoz az ország közön­ségében, mely abban a hitben volt, hogy a kormány megy egyenesen a maga útján, el­készíti a becsületes választójogi reformjavas­latot, benyújtja a képviselőházban és ha ott nem kap többséget, aminthogy ez a képviselő­ház nem tekinthető az ország képviseletének, akkor feloszlat­tatja a képviselőházat és az ál­talános választói jog program­jnjával a vá­lasztókhoz appellál. Ehelyett ellenszenvet keltő látvány a munkapártiakkal való kísérletezés, a csábít­­gatás, a mellékérdekektől vezetettekkel való szövetkezés, különösen pedig ellenszenves, ha tudjuk azt, amit a Világ mai számában leleplezett, hogy tudniillik már az Esterházy­­kormány vállalkozásakor igen gondosan szá­mítottak a munkapártból való segítségszer­­zésre és gróf Serényi Bélát leginkább azért törekedtek megnyerni a kabinetben való rész­vételre, mert azt hitték, hogy az ő kedvéért ötven-hatvan képviselő ki fog lépni a munka­pártból és csatlakozik az új kormányhoz. A putnoki kudarccal sem fejeződtek be a kí­sérletek. Négy megyében munkapárti főispánt hagy meg állásában az új kormány. Elfogadja, hogy ama kerületekben, ahol az osztrák­magyar államvasút-társaság munkástelepei vannak, a vasúttársaság kenyerezze le a kor­mányt három munkapárti képviselő átutalásá­val, amiből a munkapárt klubjában ma derült szójátékot csináltak, mondván: — Átutaltak a szegény nélkülöző Ester­­házy-kormánynak három Fregoli-képviselőt. Szintén a mai nap betegség tüneteihez tartozik a marosvásárhelyi főispáni beiktatási beszédekből szerzett tanulság. Marosvásárhelytt a főispáni beiktatáson úgynevezett üdvözlő­­beszéd ürügye mellett az Esterházy-kormány bölcseségét dicsérte, egyúttal a legreakciósabb, sőt lázítóan reakciós beszédet mondott a vá­lasztói reformot, Erdély szempontjából egye­nesen katasztrófának tüntetve fel, mely­­ivel szemben Erdély kapujánál harcba kell száll­­ni. Ki ez a gróf Bethlen István, ki ily agitációt indít? A muelaírt küldöttje talán? Oh nem. Gróf Bethlen István ugyanazon alkotm­ánypártnak vezető emberei­­ közé tartozik, melyből a mostani miniszterel­nök a kormány élére jutott és am­ely párt most is az ő otthona. Igaz, hogy gróf Bethlen Ist­vánt éppúgy meg akarta nyerni egyidőben kor­mányának politikai erősítésére gróf Tisza Ist­ván miniszteri állás elfogadására, mint Ester­házy Móricot, de a helyzet azóta úgy meg­változott, hogy egy egész világ választja el a Tisza-politikát, a munkapárti rendszert, az új kormánynak, az Esterházy-kormánynak a program vntától. Az is igaz, hogy gróf Bethlen István rokona gróf Tisza Istvánnak, de kép­telenség feltenni, hogy a rokonsági kötelék irányítaná a gróf Bethlen politikai meggyő­ződését a gróf Tisza István pártjával homlok-­­ egyenest ellentétes pártban. Ugy lehet tehát,­­ hogy gróf Bethlen István meggyőződése reak­ciós, amihez joga van. De miképpen foglalhat akkor helyet a radikális és demokrata pro­grammal alakult Esterházy-kormány legerő­sebb pártjában. Nem első kötelessége volna-e ily elvek hangoztatása mellett kilépnie a párt­ból, amelyben olyan férfiak vannak, mint Me­­­­zőssy Béla föld­nevelésügyi miniszter, aki leg-­­ lelkesebből hirdette az általános, egyenlő és­­ titkos választói jogot és fejtegette, hogy a nem-­­­zetiségi veszedelem agyrém. Kilépés helyett azt­­ kell tudnunk, hogy gróf Esterházy Móric Erdély regenerálásának fontos munkájával ugyanazt a gróf­ Bethlen Istvánt bízza meg, aki Erdélyben a választói reform ellen agitál. Csoda-e, hogy e koty­válékpolitika lát­tára az ország megzavarodik a helyzet ítélé­sében és megesik aféke, mint ami megesett ma Tolna megye közgyűlésén, ahol indítványt fogadtak el, melyben a megye Tisza István­nak hálát és köszönetet szavazott és azt ha­tározta, hogy Tisza István gróf választójogi politikájával azonosítja magát. Az utóbbi na­pok esetei okozhatják, hogy a tolnamegyei urak azt hiszik, még a Tisza napja térhet vissza. A gróf Serényi Béla kísérletezéséről mind kevesebbet beszélnek már, mintha az akták lezáratnának azzal, hogy gróf Serényi Béla putnoki útitársai ma küldték kilépő le­velüket a munkapárt elnökségének. Annál nagyobb figyelemmel kísérik gróf Zichy János tárgyalásait. Mirt a Világ már referált felőle, gróf Zichy János a munkapár­tiak közül nemcsak a vele egy gondolkozá­sunkkal, hanem a legmegrögzöttebb Tiszais­­tákkal is. Meg lehet állapítani, hogy gróf Zichy János nem lép ki a munkapártból és híveit sem akarja kiléptetni. Az a számítás, hogy Serényihez csatlakozni fognak a Zichy János hívei is, abszolúte nem vált be, gróf Zichy a legerősebb összeköttetést tartja fenn a munkapárttal, de a szessziót nem helyesli, ugyannyira, hogy tudunk beszélgetésről, mely egy munkapárti képviselő és gróf Zichy közt folyt le a Serényihez való csatlakozás kérdé­sében a következőképpen: — Nem hagyhatom itt Tiszát, mert ezál­tal a le­becsü­lésedet is elveszteném, kegyel­mes uram — szólt a képviselő. — Igazad van! — felelte rá Zichy János.­­ A választói reform kérdésében általában­­ a munkapárt hajlandó közeledni a kormány­­ programmjához. A munkapárt Tiszával együtt oly engedékenynek mutatkozik, hogy a 24 éves korhatár megállapításában majdnem ta­lálkoznának a kormány program­mjával. De a 24 éven aluli Károlykeresztesek választói joga ellen Tisza és a munkapárt is ridegen tiltakozik. Azt kombinálják tehát, hogy miután az Esterházy keze a Károly-keresztesek dolgában is kötve van, ebből nem engedhet és emiatt a parlamentben többséget nem kaphat. De a végén olyan kis differenciák lesznek, hogy ezek miatt a választások elrendelését nem tartják szükségesnek és — igy kombinálgat­­nak a munkapártiak — ekkor gróf Zichy Já­nos fog következni azzal a vállalkozással, hogy munkapárti színezetű alakulást létesít és éppen erre a célra való tekintettel nem lép ki a munkapártból és nem visz magával em­bereket, valamint a maga embereit nem adjá­ oda Serényinek. A miniszterelnök Bécsben Bécsből jelentik. Gróf Esterházy Móric miniszterelnök ma reggel dr. Bárczy István miniszterelnökségi osztálytanácsos társaságá­ban Bécsbe érkezett. A miniszterelnök két na­pot fog Bécsben tölteni. A mai nap folyamán gróf Czemin Ottokár külügyminiszterrel és vezető politikusokkal tárgyalt, holnap pedig részt vesz a Bécsbe érkező dr. Michaelis né­met birodalmi kancellár tiszteletére rende­zendő ünnepségeken és a kancellárral fog megbeszélést folytatni. Dr. Michaelis német birodalmi kancellár Bécsbe érkezése alkalmából gróf Wedel bécsi­­ német nagykövet holnap délben dejeunert ad­­ a kancellár tiszteletére, este pedig gróf Czernin­i külügyminiszternél lesz diner. Gróf Esterházy Móric miniszterelnök mindkét helyre hivatalos. AtuS főispánok y-K°°‘in.nació -

Next