Világ, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-02 / 244. szám

a 1917. október 4 VILÁG Jellinék. Az épületes botrány szünet után kezdő­dött. Ataier, Hegyi (FTC) és Koisza egymást rug­dosták, a bíró ki is állította őket. A verekedés a pályán kívül is folyt. Végül Kiss (FTC) úgy meg­rakt Jellineket (Vasas), hogy a mentők a Szent János-kórházba vitték, ah­ol sípcsonttörést állapí­tottak meg. A rendőrfogalmazó 14 perccel idő előtt­­befejezt­ette a mérkőzést. Bíró Oláh­ Aladár volt. — BAK—Törekvés 0:0. Mindvégig nívótlan mérkőzés. Durva jelenetek PrOvokálása miatt Klauswald és Dolezsal lett­ kiállítva. Rojkó bírót a játék végén inzultálni akarták, de megakadályozták. — Ill.KTVE—MAC 2:1 (2:1). A győztes csapat két gólját Schrott rúgta. — 33 FC—UTE 4:2 (2:1). Lel­kesen játszott a 33 FC a tartalékos újpesti legény­ség fölött, győzelmét megérdemelte. — MÁV Gép­ , gyár—BTC 1:1 (1:0). Második osztóly: TTC—Festők 2:0 (1:0). -1- Megyer—N­TE 2:0 (2:0). — Főr­kör—URAK 4:1 (2:0). — ETC—UTE 3:0 (0:0). — NSC—Előre 4:2 (4:2).. 4- A vizipóló hadibajnokság. A Magyar Úszó Szövetség a világháború kitörése óta először va­sárnap délután rendezte a vizipóló hadi­bajnoksá­­got a Császárfürtjében. Az 1917. évi bajnokcsapat a Műegyetemi Atlétikai Futball Club együttese lett, amely 4:1 (0:0) gól­arányban győzte le a Magyar Testgyakorlók Köre legénységét. A győz­tes csapatban ügyesen játszott Beleznay, az MTK-ban Kann kapus produkált néhány bravúros védést. A mérkőzést Kiss Géza vezette. Országos atlétikai viadal. A Ferencvárosi Torna Club az őszi idényben már a negyedik atlétikai versenyt rendezte vasárnap, amely az Üllői­ úti pályán került lebonyolításra. A haldokló atlétikai évadban különösen említésreméltó ese­mény nem történt. A bajnok Kurunczi Lajos TSE biztosan nyerte a 400 m. futást 52.2 mp. alatt. A magasugrásban Megyeri Dezső REAC győzött 1.63 m. eredménynyel. Az 1500 m. futás első he­lyezettje Németi Jenő FTC 4.23.6 p. Olimpiai sta­féta (200-1-400-1-600-i-800 m.) 1. FTC csapata 5:21.8 p. 100 m. síkfutás: 1. Prágai József OTE 11 mp. A 3000 m­­ síkfutás II. oszt. ötös csapat­­versegyjében is az FTC győzött 15 ponttal. Egyé­nileg 1. Zirner József 10.24 p. K3ZGA2D20AG Pénzintézetek tanácskozása a­őzsdereform ügyében. A budapesti áru- és értéktőzsde taná­csának ismert ülése óta az Értékpapír Kereskedők Egyesülete és a pénzintézetek állandóan foglalkoz­nak a budapesti tőzsde reformjának kérdésével és — mint lapunkban annak idején ismertettük — már a tőzsdetanács szóban levő ülésén több meg­valósításra váró tervet vetettek fel. A tőzsdetanács említett üléséből folyóan egy memorandumot nyújtottak át gróf Serényi Béla kereskedelemügyi miniszternek és ebben közölték azokat a feltétele­ket, amelyeknek betartása mellett a hivatalos tőzsdeforgalom­ ismét visszaállítható volna. A tőzsdetanács ülése óta az Értékpapírkereskedők Egyesülete, mint pedig a pénzintézetek a kérdést na­pr­enden kívánják tartani és úgy látszik, hogy az ezzel összefüggő reformokat is meg akarják valósítani. Erre vall az az ülés, amelyet ma este a pénzintézetek kiküldötte a tőzsdetanács egyik ter­mében tartottak és amelyen a következők vettek részt: Krausz Simon, a Magyar Bank és Kereske­delmi Rt. vezérigazgatója és ugyanezen intézet ügyvezető igazgatója, Fleissig Sándor, továbbá Mánk Ester, az Értékpapírkereskedők Egyesüle­tének elnöke, Stein Emil és Fehér Miksa, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Lukács József, a Ma­gyar Általános Hitelbank és Fischl Ignác, a Wie­ner Bankverein igazgatói. Az értekezleten , mint értesülünk, a budapesti tőzsde reformjával kapcsolatos összes kérdések szóba kerül­tek, azonban tekintettel a tárgy nagy terjedelmére a felvetett reformtervek közül érdem­leges tárgyalás és megvitatás alá csak egy-kettő került. A mai értekezleten többek között az al­kuszi rendszer újjászervezését vitatták meg. Ámde az idő­k rövidsége miatt a tegnapi értekezleten ezt sem tudták letárgyalni. A tőzsde reformjával kap­csolatban az értekezleten — ugyancsak tárgyalás alá vették a lombardhitel kérdését is. A lombard­hitel dolgában azonban — ez az általános állás­pont — reformra nálunk nin­cs szükség, mert pénz­­iestézeteink álláspontja az, hogy a budapesti­­vezető intézetek mai fedezet­rendszere a legmagasabb biztosítékot kívánja és a tőzsdejátékra kevésbbé nyújt alkalmat.­­Az értekezleten egyébként abban állapodtak meg, hogy a tárgyalást szerdán délután öt órakor folytatni fogják. Az értekezlet érdemleges határozatokat természetesen nem hozott és az egész ülés­sorozatnak csak konzultatív jellege van. Ez kitűnik abból is, hogy a tegnapi értekezleten is csupán csak négy intézet és az Érték­papírkeres­­kedők Egyesületének elnöke jelent meg. A ké­sőbb tartandó üléseknek azonban — hír szerint — már szélesebb kereteket fognak adni. Az értekezlet különben este háromnegyed 8 órakor ért véget, ami mindenesetre arra mutat, hogy a tőzsdereformmal összefüggő kérdéseket a legapróbb részletekig óhajtják megvitatok Értéktőzsde. A kétnapos szünet után a ma­gánforgalom iránya az eddigi tempóhoz hasonlóan szilárdan indult és a Magyar bank kivételével úgy a bankpiac, mint a helyiértékek fokozott keres­letnek örvendettek. A helyi papírok piacán különö­sen az egyes szén- és téglakategóriái, úgyszintén a tengerhajózási és a faipari részvények iránt nyil­vánult beható érdeklődés, aminek következtében a kérdéses részvényeknek kurzusai tekintélyesen emelkedtek. A bankpapírok közül az Osztrák hitel , a Leszámolóbank, az Agrár, a Fabank, a Kereske­delmi bank részvények voltak keresettek. Míg a többi bankpapírok csak mérsékeltek figyelembe ré­szesültek. A gőzmalmi részvények kurzusai ugyan csak lemorzsolódtak. A szénértékek közül az Ál­talános kőszén árfolyama 100, az Urikányié 14 koronával javult. A többi szénpapírok hasonlóan szilárdan jegyeztek. A tégla- és a cement­piacon csak a Szt. Lőrinczi volt keresett, amelynek kur­zusa az állítólagos tőkeemelésre ugrásszerűen emelkedett és zárlatkor a mai többlet 60 korona. A vasértékek ma is folytatólagosan el voltak hanya­golva és amig a Rimamurányi kurzusa további 13 koronával csökkent, addig a többiek meglehetősen szilárdan zárultak. A Fegyvergyári részvények a nagyobb kereslet következtében 1240 koronára emelkedtek. A tengerhajózási papírok bécsi véte­lekre tekintélyesen javultak. Úgy az Adria, mint az Altantika árfolyama 35—35 koronával javult. A Levante részvényekben a forgalom szünetelt. A faipari részvények közül a Nasici és a Hazai fa­­termelő részvényei iránt viharos kereslet nyilvánult és minthogy mindkét részvényből alig sórt áru a piacon, a kurzusok 100—130 koronával emelkedett és zárlatkor a legszilárdabban jegyeztek. Az Izzó, az Olaj, a Temesvári sör, a Haltenyésztő, az Auer emelkedő irányt követtek és az utóbbi részvénynek árfolyama ma 80 koronával­ megszilárdult. A zárlat a következő: Osztrák hitel 897, Magyar hitel 1250, Leszámítoló 740, Jelzálog 547, Hazai bank 494, In­gatlan 594, Forgalmi 580, Kereskedelmi bank 5700, Keresk. hitel 234, Magyar bank 818, Fabank 908, Agrár 941, Mercur 324, Alt. takarék 737, Központi takarék 1715, Buudapesti takarék 535, Belvárosi 620, Hungária 1215, Viktória 1700, Concordia 970, Borsod-Miskolci 1750, Szászvári 840, Beocsini 1115, Salgó 1148, Általános kőszén 2260, Kohó 2120, Urionyi 769, Cement 380, Szentlőrinci 640, Újlaki 600, Rima 1136, Schick­ 546, Lipták 352, Ganz 4380, Láng 500, Fegyver 1240, Kóburg 600, Közúti 852, Városi 372, Államvasút 1096, Búr 330, Adria 1995, Atlantika 1640, Déli vasút 103, Brassói 588, Vasúti formlmi 568, Izzó 840, Ruggyanta 1330, Klotild 635, Olaj 830, Papír 494, Textil 580, Na­sici 3040, Fatermelők 1340, Trieszti gáz 1400, Te­mesvári sör 1160, Haltenyésztő 1800, Ganz villa­mossági 735, Auer 1280 K. Fejetlenség a zsirellátás körül. Mezőssy Béla fökhalvelésügyi miniszter tengeri- és készülő ser­téshizlalási rendeletei alaposan felforgatják a polgári és katonai zsírellátásnak tavaly jól bevált rendszerét és bizonytalan helyzetet teremtett. Az Országos Közélelmezési Hivatal még mindig nincs tisztában a sertéshizlalás és forgalom lebonyolí­tásának kérdésével és addig is, amíg a sertéshiz­lalási rendelet megjelenik, tanácskozásokat foly­tat hol az érdekeltekkel, hol meg a Haditermény Részvénytársasággal, így a zsizellátás ügyében dr. Nagy Ferenc alelnök szombat este hosszas ta­nácskozást folytatott az egyes fogyasztási csopor­tok képviselőivel, vasárnap pedig dr. Reisz Jenő­vel, a Haditermény Részvénytársaság­ igazgató­jával. A Continental Szálloda Rt f­elszállo­­sa. A Continental szá­loda épület­­ megvásárolta az Or­szágos­ Központi Hitelszövetkezet, m­ely oda át fog költözködni. A Con­menta­ szálloda részvénytársa­ság ez okból most felszámol s ezt az e hó 10-re kitűzött rendkívüli közgyűlésen fogja kimondani. A Jelzálog-Hitelbank félévi mérlege. A Ma­gyar Jelzálog-Hitelbank ma teszi közzé 1917. első félévi mérlegét, mely az 1916. évi nyereségáthozat betudása mellett 3.993.9­16 korona tiszta nyereség­gel zárul a tavalyi első félévi 3.744.886 koronával szemben. Az 1916-ról áthozott nyereség 1.233.762­­ st tesz ki. Ehhez járulnak a jelzálog és községi kölcsönüzletből származó jutalékok, az eladott zá­logleveleken és községi kötelezőkön elért és egyéb nyereségek összesen 2.079.706 K 15 f-rel, valamint a kamatjövede­lek 2.754.413 K 19 f-rel. A bete­tek ehhez képest összesen 6.067.782 K 23 f-t értek el. Ezzel szemben a kiadások öszesen 2.073.936 K 09 f-t tettek ki. Ebből az igazgatási és kezelési költségekre esik 875.827 K 44 f, adókra és illeté­kekre 990.203 K 65 f, hadi jótékonysági adomá­nyokra 192.905 K és végül 15.000 K a felügyelő­­bizottság illetményére. A bank tárcájában levő, saját kibocsátású dinnerek és az összes egyéb érték­papírok változatlanul az utolsó évi méreg árfo­lyamain vetettek fel. Ehhez képest saját kibosát­­mányai és pedig a 4%-osok 70%, a 4­%%-osok 80%, a konvencionális nyereménykötvények 100% árfolyammal, az egyéb értékpapírok­­pedig ugyan­csak az 1914. július 25-én jegyzetteknél lényegesen alacsonyabb árfolyamon szerepelnek változatlanul továbbra is a mérlegben.. Tekintettel az intézet je­lentékeny aranytartozásaira, a bank benső tartalé­kai, mint a háború alatt mindig, e félévben is tetemesen erősbít­ettek. Az intézet egyébként az elmúlt félévben 10 millió összegű záloglevél- és községi kölcsönt valósított. Az idei első félévben feladott saját kibocsátású cimletek nettó összege 24.000.000 koronát, az­ intézeti címletek összfor­galma 666.000.000 koronát tett ki. Cipőbehozatal Svájcból. A magyar kormány megengedte Svácból Magyarországra 400.000 frank áru cipőáru behozatalát. A cipők párjának eladási átlagára 90—100 korona. Kötszerek szállítása a honvédségnek. A buda­pesti honvéd központi ruhatár egyik legutóbbi verseny tárgyalásán nagyobb mennyiségű kötszer szállítására adott megbízást. A szállításban része­sednek a Saholtola Ernő cég 55.851 korona, a Sal­vator kötszergyár 55.846 korona, a Szikla D. cég 36.750 korona, a Rico magyar kötszerművek r.-t pedig 6317 korona értékű szállítással. Az idei cukorkampány. A cukorgyárak az idén értesülésünk szerint a szokottnál később fog­ják üzemüket megkezdeni. Normális időkben a cukorkampány már szeptember első felében kezde­tét veszi, míg most egyes gyárak legföljebb októ­ber hó közepére tervezik a cukorrépa feldolgozá­sának megkezdését. Ennek oka az, hogy a mun­­káshiány rendkívül késlelteti a répa kiemelését, ezenfelül pedig a forgalmi viszonyok folytán a szállítások is lassan mennek. A Borsod-miskolci gázmalom tőkeemelése. A Borsod-miskolci gőzmalom r­­t. igazgatósága — értesülésünk szerint — elhatározta a társaság alaptőkéjének felemelését. A tőkeemelésről szóló hivatalos közleményt a legközelebbi napokban közzéteszik. A kenderárak felemelése. A hivatalos lap a kormány rendeletét közli, amely a kendertermelők kívánságára a kendergyári vállalatok által a ken­­derkóróért és a kikészítendő kenderért fizetendő ár újabb kiszámításáról intézkedik. Az új rendel­kezés értelmében irányadó alapár a hódsági piacon december hónap folyamán elért átlagár. Még nincs pótkilincs. A kereskedelemügyi minisztériumban működő központi fémrekvizíciós bizottság közli, hogy a pótki­­ncsek és az ezekhez való pajzsok szállítására hirdetett pályázatok be­nyújtására megszabott határidőt október hó 15-ig meghosszabbítja. Kató Felelős szerkesztő: PURJESZ LAJOS „Antiseptol“ a legjobb fertőtlenítőszer minden jáványnál u. m.­ vérhas, cholera, tífusz, himlő,­­vörheny stb. Az „Antiseptol“, elsőrendű intézet által elismert fertőte­lenítőszer, mely úgy a katonai, mint az összes kór­házakban a legnagyobb eredménnyel használtatnak. Minta és raktár a Luttnar Ágost Máhr-Ostrau-féle gyík vezérképviselőjénél Hesky Bertalannál, Buda­pest, út, Bajza­ utca 4.

Next