Világ, 1918. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1918-02-01 / 27. szám

r4t IMS. Perm^í' L VILÁG . T • ’ |. A világkereskedelem is Mi^yarország A I«raksdd,minél a helyi szfikségletet közvetítő toMtSkedfelem mellett arra a nagy világkereskedelemre fejtetjük a í~*su!irt, amely messze idegenbe közvetíti az, árucserét. A vilsgekemkedelem egyik hagy útja a mi testünkön vonul keresztül, esni egyenesen predesztinál arra, hogy a vilászjandaság nagy fontalmából kivegyük a részünket. .Vagy megértjük a kor intő szavát és akkor a naevazosa haladás útjára lépünk, vagyaz elzárkózottság szomorú kenyere marad osztályrészünk. S ne jhrvrne senki, hogy az elzárkózott eáeban a gazdaság intenzitására, az ipar fejlesztésére, vagy a kereskedelem Felellekilésére gondolni lehet. Ez indít arra, hogy Szövetségeseinkkel megújítsuk a követségünket. A béke és a társadalmi rend Vajon a most folyamatban lévő béketárgy vázasok az általános és tartós békére vezetnek-e, azt határozottan nem tudom megöt orrdívni, de annyit tudok, hogy békekívánságunk őszinte és komáin, amely nem inódításokra, hanem csak integritásunk megóvására és belügyeink szabad rendezésének biztosítására törekszik. Bármennyire óhajtjuk a tartós és tisztességes békét, a felbomlás csíráit teglyeszteni nem engedjük, az államok hetnek most alakuló népcsoportoknak a béke hamis jelszava alatti bomlasztó érvényesülését nem tűrjük, mert ez annyit tenne, hogy a béke jelszava alatt a népek állandó küzdelme lépne a mai helyzet nyomába. (Helyeslés.) A népjogaik tiszteletben tartása mellett tehát ■csirájában fogunk elfojtani minden ilyen bomlasztó törekvést (Taps és helyeslés minden oldalon. Tisza is helyesel.) De akár a béke piaiágát, akár a kényszerű küzdelmet hozza meg, a közeljövő, egy bizonyos, hogy Németországgal való szövetségünket, mint a béke egyik leghathatósabb biztosítékát, fenntartani és megerősíteni kívánjuk, sőt gazdasági vonatkozásokban mélyíteni. (Ellentmondások a Károlyi-párton.) Ezen tárgyalásoknál is szemünk előtt gazdasági érdekeink és kereskedelempolitikai önállóságunk megóvása lebeg• . A gazdasági kérdések reméljük, tvotív Magyarország gazdasága részesre sikerült ama nagyobb cselekvési teret biztosítani, amelyre szükségünk van. Ezen törekvésünk nem irányul más államok ellen. Stahfiszlározom, hogy ezek a szerződések Ausztria srámaiban sem jelenthetnek előleges lekötöttséget, mert szabad elhatározásunkat, amelyet a jövő országgyűlésnek kívárnunk fenntartani, semmi lekötöttség által nem korlátozzuk. Az adóprobléma Pénzügyi helyzetünk minden pénzügyi forrás kimerítésére utal bennünket. Az államnak fenntartott jogok hasznosítása, a monopolszerű jövedelmi források, jegyes ipari temelvényeknek a termelők koncentrációjával való hasznosítása, illetőleg a haszonban van részesedés, a forgalmi, fogyasztási adóknak kimerítő hasznosítása, a jövedelmeknek nemcsak progresszív, hanem a nyereségtöbbletekre is kiterjedő megadóztatása a modern adótechnikának azok az eszközei, amelyek a kiadásokat bevételeikkel ellensúlyozzák. Az államadósságokkonszolidálása, feles pénzeszközeinknek egy nagy vagyoni adó által való fokozatos bevonása, a pénzügyi mérlegek aktivitásának helyreállítása, a kibontakozás eszközei. A gazdasági önállóság Azok a közjogi ellentétek, amelyek politikai felfogásunkban éket vernek, két sarkalatos pontra vezethetők vissza: a gazdasági különválásra és a hadsereg önállóságára. A gazdasági különválás kérdésében, bármilyen is e tekintetben a felfogás rendes viszonyok között, nem hagyható figyelmen kívül e háború által előidézett megrendülés. Amíg tehát féltékenyen kell megóvnunk törvényeinkben biztosított önrendelkezési jogainkat arra az esetre, ha a gazdasági viszonyok és saját érdekeink az önálló gazdasági berendezést teszik szükségessé, addig ma nem állhatunk doktrinér egyoldalúságelőtt erra az álláspontra, hogy ezt a jogunkat ma érvényesítsük. A viszonyok ezt ma tárgytalanná teszik és feladatunk csupán az, hogy a jövő országgyűlés elhatározási szabadságát biztosítsuk, k, i 1 i .i ., i Az önálló hadsereg A másikat, az önálló hadsereg kérdését is sarkalatospontként vettük fel a programaiba. Célnnk az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregnek nemzeti és gazdasági szempontból való önálló kiépítése. És ebbeli törekvésünk a katonai védelem egységének és hatályának biztosítása mellett a király helyeslésével találkozik. önként érthető, hogy ez a reform csak a háború után lesz keresztülvihető, addig csak annak előkészítésére szorítkozhatunk. Változatlanul fenntartjuk azt as 4UáSiBfi»toHJAat.‘. Itpay jogilag g terelés sJSA bályozém egyedül a magyar nemzet és királyának ügye. Magosaib politikai szempontok követelik azonban, hogy ez a kérdés bizonyos vonatkozásokban az osztrák kormánymód is tisztáztassék. (Nagy zaj a szélsőbaloldalial.) Lovászy Márton: Jogfeladás! Wekerle Sándor miniszterelnök: Jelentékeny lesz az a megterhelés, melyet hadseregünk külön ellátása által magunkra vállalunk, de sokszorosan ellensúlyozza azt, hogy a honvédséggel teljesen közös intézményei olcsóbbá temlik az ellátást. Nagy politikai előnynek tartom továbbá azt, hogy megszűnnek azok az ellentétek, amelyek a hadsereg beszerzéseinek kvótaszerű megosztása körül Ausztriával folyton napirenden voltak, és magának a kvótának jelentősége is úgyszólván a minimumra redukálódik. (Nagy Zaj a szélsőbaloldfátón.) Felhívás a pártokhoz A véderő tervezett reformja teljesen megvalósítja azt a jogos kívánságunkat, hogy hadseregünk igazán nemzeti legyen és megvalósítja azt a másik kívánságot, hogy önálló legyen. Leomlanak tehát azok a válaszfalak, amelyek közjogi akadályait voltak politikai együttműködésünknek, politikai erőnk tömörülésének. Pedig erre a tömörülésre — és itt nemcsak egyes pártokhoz, hanem mindenkihez intézem szavamat, aki az általam felállított programmat helyesli ,— immár elodázhatatlan szükség van. Szükség van gazdasági szempontból. De szükség van erre a tömörülésre meg inkább politikai szempontból, ha a létért való küzdelemben, annak következményeire és azokra a törekvésekre gondolunk, amelyekkel szemben sikerrel kell nemzeti létünket, állami egységünket megvédeni és mi biztosítékokkal megalapozni. (Taps és zajos éljenzés a kormánypárti padokon ) Tisza válasza A miniszterelnök után gróf Tisza István emelkedett szólásra. Az elhangzott kormányprogramul eredendő hibája az. Úgymond' •—, hogy a miniszterelnök csak jelszavakat, általános elveket hangoztatott,e a részletkérdésekből kitért. A közigazgatás csak akkor lesz jó, ha egységes. Ezt nálunk a speciális nemzeti érdekek is megkövetelik, melyek csak az egységes állami közigazgatásban érvényesülhetnek. A háborúban eléggé éreztük az egységes rendőri szervezet hiányát. Második megjegyzésem a miniszterelnöknek a birtokpolitika terén beígért reformjára vonatkozik. E téren a vezérmotívum az tegyen, hogy a magyar faj birtokállományát egy liberális szellemű értékpolitikával megtarthassuk. A kisajátítást nem tartom célravezetőnek, bár nem is tiltakozom ellene. "Mégis azt tartom, hogy a kisajátítási kényszertől tartózkodni kell és inkább parcellázás útján kell megoldani e kérdést. A fajlik oel akülpolitikai és azokkal a békére vonatkozó miniszterelnöki kijelentésekkel, melyek itt elhangzottak, mindenben azonosítom magam. Nagyon helyeslem különösen azt, hogy a német birodalommal való szövetséges a miniszterelnök gazdasági téren is mélyíteni és szorosabbá tenni kívánja és hogy a két kormány, ez irányban megkezdte a gazdasági tárgyalásokat. Nincs kifogásom az úttán sem, hogy Ausztriához való viszonyunk a mainál szorosabb legyen. Kérem a miniszterelnök urat hogy az általunk kötött Ciam-Martinic-féle szerződés előnyeit is biztosítani törekedjék s ne újítsa meg a kiegyezést anélkül, hogy a kiegyezés előnyei az ország javát szolgálhassák. (Helyeslés a jobboldalon.) A hadsereg reformjára vonatkozó kijelentéseket örömmel veszem tudomásul, de hangsúlyozni kívánom, hogy e kérdésben beállott kedvező fordulat a király kezdeményezésére vezethető vissza. A dolgok ilyen fejlődését senki sem veheti nagyobb örömmel tudomásul, mint én, ki mindig mondtam, nagy szabadítsuk meg ezt a kérdést az izgató politikai jelszavaktól és ekkor az érett gyümölcs az ölünkbe hull. (Nagy zaj a baloldalon, helyeslés és taps a jobboldalon.) Az osztrák kormánynval való egyetértés és együttmunkálkodás itt csak a közös védelemből folyó kérdésekre vonatkozhatik, mert hiszen ezeket az ügyeket Ausztriával közösen kell elntézni, de nem állhat és nem vonatkozhatik a magyar vezényleti és szolgálati nyelv kérdésére. Gyakorlati szempontból az a fontos, hogy mi, akik ezt őfelsége alkotmányos jogának tudjuk, azt látjuk, hogy őfelsége e kérdésben az általunk óhajtott székemben nyilatkozott meg. A miniszterelnök a munkapárthoz is intézett felhívást. Azokat a szempontokat, melyek e felhívást provokáltál, méltányolja, de a választójog napirendre tűzése miatt ,nem felelhet igennel a felhívásra. Nemzeti SZóléspontíjól aggodalommal fogadta a választójog napirendre tűzését. A kérdés megoldásánál szükségesnek tartja a kölcsönös kapacitálást, mely kompromisszumra vezethet. A miniszterelnök a választójoggal meg akarja óvni nemzeti ékt.Mi okot és friztosiban akarja a kulturális vezetést Mi a kormánynak megártjuk , az államháztartás zavartalanságához szükség, és ezilhez az igéretünkhöz hívek maradunk, az akrau arra kellkérnem, hogy az esetleges politikai helyzeteket ne érezze le, amt, hogy ezáltal vele szemben kényelmetlen helyzetbe kerül ránk. (Zajos helyeselés és taps a jobboldalon.) Ezután az elnök öt percnyi szünetet rendelt el. Szünet után Mihályi Tivadar román nemzetiségű beszélt, aki elpanaszolta, hogy az Esterházykormány kinevezése, szóval a demokratikus kormány működte óta a románság helyzete nem javult. Perényi Géza szólalt fel ezután. Azzal kezdte, hogy ő a maga részéről nem kereste az érvényesülést. Kantáts áttért Polónyi Wékerre mai programmjéra. A programmnak a váteszlójogra és a birtokpolitikára, vonatkozó részét szívből üdvözli. Épp így a katolikus autonómiára vonatkozó javaslatot is. Az ij programmnak két kardinális kérdés az alapja: a gazdasági kiegyezés és a katonai reform. Ezekkel szembe kell nézni. A miniszterelnök egyesülésre szólítja fel a képviselőiket és azt mondja, hogy leomlottak a közjogi választalok, a képviselők egyesüljenek ma kibontott zászlója alá. Nean kétséges, hogy ennek a programmárak zsirárisa gróf Apponyi Albert. Az a kérdés, hogy a függetlenségi és 48-as párt programmja alapján meg lehet-e tenni azt a lépést, amire Apponyi most készül? Mondja meg a miniszterelnök egész világosan, hogy az előzőkormány által megkötött kiegyezés alapján áll-e vagy sem? Wekerle nem mondja ittel, hogy hány évre kötötte is az országid! Ha a függetlenségi párt Wekerle programjához szegődik, akkor örökre lemondott az önálló vámterületről, mert Wekerle hosszas járatú keresi, oderai szerződéseket akar kötni a közös vámterület alapján. A kormányt támogató függetlenségi pártról tehát meg kell állapítani azt, hogy örökre lemondott programmpontjáról, az önálló vármterületről. (Helyeslés a Károlyi-pártért.) Kedves miniszterelnök úr? Ne haragudjon rám, én tudom, hogy ön a közös vámterület híve és hogy az öst gazdasági programma ,az önálló vámterületet 20 esztendőre ellették. Én sem veszem be mindazt, amit a miniszterelnök tu ezntelpapírba csomagolt. (Derültség a jobboldalon és a Károlyi-párton.) Nagy örömmel hallotta a kormány birtokpolitikai programját. Magyarország újjáalakításának egyik legfőbb akadálya a hitbizomány és a latifundium. Apponyi és a miniszterelnök fölvilágosítását kéri a hadsereg tárgyában fölhozott kényes kérdésekre. Gróf Tisza István személyes kérdésben szólva ismét azt igyekszik magyarázni, hogy a vezényleti és szolgálati nyelv megállapítása a király felségjoga. Apponyi a kompromisszum ellen Apponyi állott föl azután szólásra, Tisza azt az óhajtását tolmácsolta, hogy a választójog tekintetében valami kompromisszumot lérsítsenek. A miniszterelnökkel egyetértésben kijelenti, hogy erre a térre nem léphetnek. A nemzettel, a dolgozó néppel szemben kötelezettséget vállaltunk erre nézve, ez nem lehet alku tárgya. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ettől el nem térhetünk anélkül, hogy saját becsületünkön csorba ne essék. (Zajos helyeslés Italról.) Itt tilalomfa előtt állunk, amelyet át nem léphetünk és átlépni nem fogunk. (Zajos tetszés balról.) Polonyi Géza egyenesen a szólót aposztrofálta a hadsereg kérdésében. Kötelességének tartja, hogy a legközelebbi ülésen teljes részletességgel nyilatkozzék erről a krdésre. Ki fogja mutatni, hogy hamis interpretációját adta annak a gazdasági kérdésekre vonatkozó helyzetnek, amelyben pártja van. Egész reputációmat, hosszú életen át szerzett erkölcsi tőkémet adom oda jótállásul és kezességet vállatok, hogy ez igenis a beejezett ténynek teljes jelenléte. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Én határoztam s a Ház legközelebbi ülésén lesz alkalmam megokolni elhatározásomat. Az elnök javaslatára elhatározták még, hogy a legközelebbi ülést február 5- kén délelőtt 10 órakor tartják, amikor folytatják a kormányprogramraról szóló vitát. Az ülés három óra körül végződött. A főrendiház ölese A főrendiház ma este gróf Hadik-Baskócv??. Endre elnöklete alatt ülést tartott. Felolvassák a kormányválozásról szóló törvényjavaslatokat. A kormány bemuatkozása Wekerle Sándor miniszterelnök főbb vonásokban ismerteti a kormány programjáját, amelyet a képviselőhöz délelőtti ülésén fejtett ki. A főrendiház a kormány programaiját hozzászólás nélkül tudomásul veszi. Péntek"