Világ, 1918. május (9. évfolyam, 104-128. szám)
1918-05-03 / 104. szám
Pénteki Wekerle folyatja tárgyalásait A királynál való kihallgatása után Wekerle csak azt jelentette ki, hogy a politikusokkal tárgyalni fog . A mi értesülésünk szerint a tárgyalások a kabinet alakításra vonatkoznak, de általában a helyzetet Wekerlére nézve úgy Bécsben mint Budapesten pesszimisztikusan ítélik meg A megegyezés alapjai Politikai körükben azt mondják, Wekerle és Tisza közt a megegyezés a főbb pontokban létesülni fog. A Világ szerdai számában részletesen közöltük ama feltételeket, melyeket Wekerle és Tisza egymással szemben, avagy egymás támogatására a választójogi megegyezésre kitűztek. Azóta újabb tárgyalások voltak. Mielőtt Wekerle elutazott volna Bécsbe, még két ízben tárgyalt gróf Tisza Istvánnal. E tárgyalások eredménye ugyancsak ellentmond ama kikötésnek, hogy a javaslat lényegét érinteni nem szabad, de Wekerle alkalmasnak találja arra,hogy ezen az alapon megegyezésre jusson s általa pártját , a 48-as alkotmánypártot, illetőleg e párt többségét együtt tartsa és kabinetet alakíthasson. Az új formula szerint: 1. A négy elemi elvégzése csak azoknak ad választói jogosultságot, akik magukat magyar nyelven megértethetik. A magyarul írniolvasni tudás nincs kikötve. Egyébként a jogcím a hat elemi elvégzése lesz. 2. A 24 éven aluli Károlykeresztesek csak akkor lesznek szavazók, ha más jogcímük is van. 3. A nők választójogát az eredeti javaslathoz képest lényegesen korlátozzák. 4. A nyolcholdasok szavazati jogától eltekintenek. Ez Tisza külön kívánsága volt és sok tárgyalásra adott okot, azonban most valószínűleg elejtik főleg az erdélyi képviselők kívánsága miatt, melyeket Tiszával szemben ,Wekerle képviselt. , A to3gpiás.4. Hlég tovább folytatódnak. TékerLínek természetesen nemcsak Tiszával kiálárgyának., bír.sem a 48-as alkotmánypárttai is. Sőt némely tekintetben a 48-as aki ott vanyjr.' rtbaai göröngyösebb a Wekerle útja, mint a munkapárt portáján. A 48-as alkotmánypártban előbb a megegyezés hívei Wekerle mellé állottak, utóbb azonban ezek is ellene fordultak és támasztékul csak a munkapártból kivált Zichy és Serényi-csoport egyrészére számíthatott. Mikor azonban kitűnt, hogy Wekerle kabinetjét a 48-as alkotmánypártból akarja megalakítani, ismét melléje csoportosultak a megegyezők, sőt számuk erősen megnövekedett annyira, hogy Apponyi már útnak is eresztette a maga régi embereit, menjen mindenki, amerre kedve tartja. Ma a megegyezők vannak túlsúlyban a 48-as alkotmánypártban és olyanok is létesíthetőnek tartják a kompromisszumot, akik nemrég azt még árulásnak minősítették. A további teendőkről azt jelentik, hogy Wekerle a kabinet megalakítása után még a jövő héten összehivatja a képviselőházat, ott kormányával bemutatkozik és előadja a kormány programmját. Nem is egy év alatt Wekerlének ez a harmadik bemutatkozása és programmelőadása lesz. A programúiban ezúttal is bennfoglaltatik a választói reform, de már nem mint örökség, hanem mint új szerzemény. Az új az lesz, ami hiányozni fog belőle. Bennfoglaltatik továbbá a programaiban ismét a magyar hadsereg formulája, a katolikus autonómia, a birtokpolitikai reform és a már ismeretes szociális kérdések sorozata. Wekerle újból hivatkozhatik a képviselőház feloszlatására vonatkozó felhatalmazásra és hangoztathatja, hogy ha az említettek közül bármelyik kérdésben a kormányt a képviselőházban leszavazzák, felosztoztatja a képviselőházat. A választójog elintézésére Wekerle azt tervezi, hogy a választójogi bizottságban letárgyaltatja a javaslatot és azután a plénum elé viszi. Kilátása van tudniillik arra, hogy a plénumban a munkapárt szabadkezet kap és nem fogja akadályozni a „szelídített11 javaslat megszavazását abban az esetben sem, ha Tisza és Wekerle közt végleges megegyezés rem is létesül. Egyébként éppen a megegyezés érdekében a király holnap, szombaton kihallgatáson fogadja Tiszát. Jutai, amelyet nem szabad megzavarni" Az apáca a haldokló ágyánál, Marseille püspökié a pestisbetegek között, a párisi érsek, aki mosolyogva járjae a forrongó boutevardokat és felemelvén feszületét a polgárháború borzalmai felett, élete veszélyeztetésével hirdeti a békét. (Helyeslés.) Ez az igazi vallástanítás, a mély, hatásos és népszerű vallástanítás, amely — a vallás és az emberiség szerencséjére — még mindig több hívőt szerez a kereszténységnek, mint amennyit ti el tudtok tőle riasztani. (Élénk helyeslés a baloldalon.) " Oh! Ismerünk benneteket! Ismerjük a klerikális pártot. Ez a párt az, mely az igazságnak két nagyszerű pillért talált: a tudatlanságot és a tévedést. Ez a párt az, amely a tudománynak, a szellemnek megtiltotta, hogy a misekönyvön túlmenjen és mely a gondolatot bele akarja szorítani a dogmába. Minden lépés, amit Európa intelligenciája eddig megtett, a klerikálizmus ellenére kellett megtennie. A klerikálizmus története be van írva az emberi haladás történetébe, de visszafelé írva. Mert minden haladásnak ellene szegült. (Mozgás.) . A klerikálizmus vesszőztette meg Prinellit,ínért azt merte állítani, hogy a csillagok nem hullanak le. A klerikálizmus hurcolta Campanellát huszonhétszer a kínpadra, mert azt állította, hogy végtelen sok világ van és mert egy pillantást mert vetni a teremtés titkába. A klerikálizmus üldözte Harveyt, mert bebizonyította a vérkeringést. Jóskára hivatkozva börtönbe vetették Galileit, Szt. Pál miatt Kolumbus Kristófot. Az ég törvényét felfedezni bűn volt, egy új világot találni eretnekség. (Megdöbbenés.). A klerikálizmus átokkal sújtotta Pascalt a vallás nevében, Montaignet az erkölcs nevében, Moliéret az erkölcs és a vallásnevében, igen, igen, ti, akik katolikus pártnak mondjátok magatokat és akik avalóságban klerikális párt vagytok, ne higyyétek, hogy nem ismerünk benneteket. Az emberiség, öntudata már régóta fellázad ellenetek, mert már régóta próbáljátok békába férni az emberi szellemet. (Helyeslés a baloldalon.). És ti akartok a tanítás mesterei lenni! Hiszen nincs egyetlenegy költő, iró, filozófus, gondolkodó, akit elfogadnátok! Mindazt, amit a nagy szellemek írtak, álmodtak, elképzeltek, kigondoltak, kitaláltak, a civilizáció kincseit, a nemzedékek évszázados örökségét, az intelligenciák közös szerzeményét, mindezt ti sutba akarjátok dobni. Ha az emberiség agya ott feküdne előttetek, mint nyitott könyv, kényetekre bízva, ti kitörölnétek belőle a legszebb lapokat. (Hosszantartó mozgás.) Íme itt van egy könyv, egy könyv, melyben benne van az egész emberi bölcseség, megvilágítva az isteni bölcseség által, egy könyv, melyet a népek tisztelete a könyvnek nevez, a Biblia. Nos, a ti cenzúráitok erre is kiterjedt. Hallatlan! A pápák eltiltották a bibliát! Mily meglepetés a bölcs szellemeknek, mily rémület az egyszerű telkeknek, ölt látni Róma tiltó kezét Isten könyvén! (Helyeslés a baloldalon.) És ti követelitek magatoknak a tanítás szabadságát! Legyünk őszinték, én megmondom, hogy miféle szabadságot szeretnétek ti! a nemtanítás szabadságát! (Helyeslés a baloldalon. Zajos tiltakozás a jobboldalon.) Obi Ti azt akarjátok, hogy rátok bízzák a népek tanítását! Jól van! Ám lássuk a ti tanítványaitokat! Lássuk csak tanítástok eredményét! (Nevetés.) Mit csináltatok Itáliából?" Mit csináltatok Spanyolországból? Évszázadok óta, amióta a köztekben tartjátok, a ti iskolátokban, könyetekre bízva, ezt a két nagy nemzetet, a regfényesebbek közül valókat, mit csináltatok belőlük? (Mozgás.) Meg fogom nektek mondani. Itália, melynek nevét gondolkodó ember csak mélységes hiti fájdalommal ejtheti ki, Itália, a nemzetek anyja, Itália, mely az egész világra szétárasztotta a költészetnek és művészetnek legkáprázatosabb csodáit, Itália, amely megtanította olvasni az emberi nemet, Itália nektek köszönheti, hogy ma nem tud olvasni! (Mély megdöbbenés.) . Igen, valamennyi európai állam között Itáliában van ma a legtöbb analfabéta! (Ellentmondás a jobboldalon. Heves közbekiáltások.) Spanyolország, a nagyszerűen megáldott Spanyolország, mely a rómaiaktól nyerte első civilizációját, az araboktól második civilizációját, a Gondviseléstől — a ti akaratotok ellenére! — egy világot, Amerikát, általatok, a ti butító, lealacsonyító és elsenyvesztő jármotok által, elvesztette a hatalomnak azt a titkát, melyet a rómaiaktól kapott, a művészetek géniuszát, melyet az araboktól kapott, azt a világrészt, amit az Istentől kapott — és cserében mindazért, amit általatok elvesztett, mit adtatok neki? Az inkvizíciót! (Mozgás.) Az inkvizíciót, melyet a klerikálisok ma rehabilitálni próbálnak, olyan szégyenkező félénkséggel, mely igazán becsületükre válik. (Nagy derültség.) Az inkvizíciót, mely máglyán égetett el, vagy a börtönökben fojtott meg ötmillió embert. (Ellentmondás a jobboldalon.) Igen, igen, olvassák csak a történelmet! Az inkvizíciót, amely kiásta a holtakat, hogy elégesse mint eretnekeket. (Igaz!) Az inkvizíciót, amely az eretnekek gyermekeit másodsziglen becsteleneknek és minden tisztségre méltatlanoknak jelentette ki,, csak azokat véve ki — a rendelet saját szavai szerint — akik atyjukat feljelentik. (Hosszantartó mozgás.) . Az igaz, hogy Spanyolországot vigasztalásul azért, amit miattatok elvesztett és amit tőletek kapott, a „katolikus11 jelzővel diszitettétek. (Zaj sí baloldalon.) De tudjátok, mit mondott erre ennek a szerencsétlen országnak egyik legnagyobb fia hazafias fájdalmában: „Jobb szeretném, ha hazámat nagynak neveznék, mint katolikusnak“ (Felkiáltások a jobboldalon. Sok képviselő heves ,kiál,tásokkal támadja a szónokot.) Íme, ezek a ti remekműveitek! Azt a tűzhelyet, melyet Itáliának neveztek, ti eloltottátok. Azt a kolosszust, melyet Spanyolországnak neveztek, ti. aláaknáztátok- Az egyik hamu lett, a másik rom. Ezt csináltátok ebből a két nagy nemzetből. Mit akartok most Franciaországból csinálni? (Hoszszantartó mozgás.) Ti most Rómából jöttök, gratulálok, az ott VILÁG 1918. május 3. 3 Wekerle kabinetje Wekerle kabinetjének névsora körülbelül készen van és a 48-as alkotmánypártból alakul. A királynál való kihallgatása során Wekerle a megegyezés esetére már nagyjában jelentést tehetett a személyi kérdésekről is, minthogy elutazása előtt lehetőleg minden tárcára vonatkozólag tájékozódni igyekezett Az eddigi megállapodások szerint a kormány tagjai jórészt megmaradnának. Nem foglalna azonban helyet a kabinetbe gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszr, gróf Eszterházy Móric tárcanélküli miniszter és Földes Béla átmenetgazdaságügyminiszter. A távozók helyébe lépne gróf Zichy János valás- és közoktatásügyi miniszter és Sebess Dénes igazságügyminiszter, a tárcanélküli miniszterek állását nem töltenék be, azaz hogy erdélyi miniszternek kineveznék gróf Bethlen Istvánt, az átmenetgazdaságügyminiszteri munkakört megosztanák a többi szakminisztériumok között. Annak, hogy Sebess Dénes lesz az igazságügyminiszter, nem érdektelen előzményei vannak. Wekerle Sándor több ízben tárgyal Vázsonyi Vilmossal. Az a fáradozása azonban, hogy Vázsonyi Vilmost maradásra bírja, hiábavalónak bizonyult és legutóbb már csak távozásának módját és azt a kérdést beszélhette meg Wekerle Vázsonyival, hogy kit ajánl utódjának. Volt támogatója a 48-as alkotmánypártban Grecsák Károlynak, aki az igazságügyminiszteri székből azért távozott, hogy Vázsonyinak helyet adjon akinek hívei a régi alkotmánypártiak közül többen természetesnek találták, hogy most ismét Grecsák kerüljön vissza. Wekerle azonban éppen Vázsonyi személyére való tekintettel helyesnek látta, hogy Vázsonyit megkérdezze és Vázsonyi az ő államtitkárát, Sebess Dénest ajánlotta és így Sebess Dénes kinevezésével az a látszat keletkezhetik, hogy amely módosításokat Sebess Dénes az ő általa ajánlott miniszter akceptál, azok ellen Vázsonyi néni foglalhat állást. De máskülönben is Vázsonyi mindjárt a felmentése után elutazik Abbáziába. Tartós pihenésre van szüksége. A sok zaklatottság megrongálta egészségét és most megragadja az alkalmat a pihenésre, melynek ideje alatt esetleg az egész választó