Világ, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)
1918-08-01 / 177. szám
4 1918. augusztus 1. VILÁG vissza a képviselőháznak ezt a méltatlan javaslatot. A javaslatot nem fogadja el. ..A korláton** K! : Gróf Apponyi Henrik dicséri a miniszterelnököt, mert alárendelte magát Tisza Istvánnak. ■ Foglalkozik a háború kérdésével, támadja az öntenie politikáját. Szeretné, im. minisztereink, parlamenti embereink a nép körében terjesztenék, hogy milyen munkát végez az entente. E helyett nálunk a pacifisták ellenkezőleg dolgoznak. Melegen vétísírmébe vesz; gróf Schönborn-Bucheimet. Gróf Schönborn hiába irt olyan szép levelet választóihoz. Nálunk hiába argumentál az ember. A múltkor, mikor felkérte Vázsonyit, hogy magyarázza meg álláspontját, a volt miniszter nem válaszolt, de két lap, a Világ és a Népszava ezt írta róla, tudniillik a szónokról, hogy nem érdemes neki felelni, mert „már a múltkori felszólalása alkalmával elárulta szellemi korlátoltságát.** (Derültség.) Amerikában a radikális választói jog tette lihetővé, hogy a nagytőke olyan hatalomrajutott és Wilsont diktátorrá emelte. Kéri még egyszer a kormányt, terjeszszék azt a nép körében, hogy az entente milyen eszközökkel dolgozik. A választójogi javaslatot elfogadja. t. Berzeviczy Albert polemizál gróf Széchényi Aladárral. A szociáldemokrata párttal kötött kompromisszum nem jelenti azt, hogy az egész országgal megegyeztek, bár a szociáldemokrácia fontos faktora a politikának. A maga részéről annak a híve, hogy ezt a javaslatot változatlanul kell elfogadni. Ez a javaslat becsületes kompromisszum és lelkiismeretes előkészítés eredménye. Igaz, hogy akompromisszum nem elégíthet ki senkit teljesen, de a tapasztalat aztmutatja, hogy az ily alkotások hosszabb életűak szoktak lenni, mint a fényes győzelmekkel megteremtettek. A javaslat különben teljesen megfelel annak, amit a király ígért a múlt évben. Állást foglal a hat elemi mellett: a hat elemihez kapcsolódó jogosultság szerinte ösztönzőleg fog hatni. Sorra veszi a javaslat ellen elhangzott kifogásokat. A javaslat olyan számban teremt választóikat, amely szám az egyensúlynak megfelel. Nem fél a jogkiterjesztéstől, sőt anomálisnak tartja, hogy a parlamentben nem volt eddig képviselve a szociáldemokrata párt. Ellenben nagyon veszedelmes, hogy akadnak olyanok, akik közönyösek a magyarsággal szemben, akik kigurnyolják nemzeti eszméinket. A nők választójogi kérdése a megoldásra még nem ér, de a háború alatt nagy hódítást tett. Reméli, ‡.(•••·• a kérdés a közel j' ••‡wn megvalósul. Elismerését fejezi ki a miniszter. 11.éknek, hogy az ország nyugalma érdekében várjama ennek a kompromisszumos javaslatnak a kető a ki hozását. A javaslatot elfogadja. Elnök az ülést délután négy óráig felfüggeszti. A délutáni ülés Csernoch János bíbornok, hercegprímás indítványozza, hogy a királyt közeli születésnapja alkalmából üdvözöljék. Megemlékezik arról, hogy a rágalom fegyverével akarják a trónt megközelíteni. (Általános helyeslés.) Prohászka Ottokár beszéde Prohászka Ottokár: A főrendek nem akarják a dörzsfékezők szerepét játszani, hanem szívvel- lélekkel akarnak, közreműködni a törvényhozás munkájában. A választójogtól várják a kapitatiz-mus letörését, a nemzetiségi kérdés megoldását, a szekularizációt. Ő is híve az általános, egyenlő, titkos választójognak, de ezt nem tekinti pr.naceá- inak. Azért mégis elfogadja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Elfogadja a keve-'-eh- : hét a többnek remem keh, de rá akar mutatni a javaslat hibáira. Példákat hoz fel, hogy mily kevesen végzik el nálunk a hatodik osztályt, például öt faluban, ahol összesen nyolc iskola van, összesen 5 tanuló vizsgázott a hatdokik osztályból. Ma a statisztikát nézi, megállapíthtatja, hogy 200.000 magyar mezőgazdát és mezei munkást zárnak ki a választójogból, nem érti, hogy a magyar nyelvet és annak kötelező tudását, mert nem vették fel a javaslatira. Meg van arról győződve, hogy a nemzetiségek néhány év alatt megtanulhatnak magyarul. Nemzetiségi szempontból a mélyen tisztelt kormánynak különösei ügyeimébe, akarom ajánlani, hogy nagyon kevéssé megbízható eleidnek tartom a mai szociáleno- ,kráta szakszervezetei mostani elöljárósága és ve- i zöldsége alatt és ezt kell itt nyilván az or- szög színe előtt kimondani. (Élénk helyeslés.) Berzeviczvcméltósága itt azt mondta, hogy vannak itt törekvések, melyek az ínséges magyar államból enn konföderációt akarnak csinálni, ezt kiáltottam oda. komi kik azok, de feleletet nem kaptam. Ezek a Jásziék, ezek Perjeszék, ezek a . hivatalos marpor .szociáldemokuztQfiárt vezető!.. ' 'ezek azok; "szelk akármiket egyreéczV im'trristák lenni, másrészt nemzetköziek. (ügy van!) De ! facto' pediff-nem marxisták, mert hiszen, ők at nemzetiségi aspirációkat szítják, keltik, azoknak született, hivatott apostolai. Ezt le kell nekünk itt szegeznünk, bátran kimondanunk (Élénk helyeslés.) A szociáldemokráciát én tisztelem, de annyiban, amennyiben az demokrácia. Kár, hogy a hatalom mindenbe belevágja bánya- és héjakarmait. Tisztelem és szeretem a szociáldemokráciát, amennyiben az szocializmus s amennyiben az a munkások szervezete, a tőke, az ipar és a kereskedelmi koncentráció ellen való szervezkedés s e szempontból, hála Istennek, hogy létezik, az egy szükséges elkerülhetetlen fejlődési tünet, társadalmi fejlődés; de visszaélni mindennel a hatalomért, paktálni mindenkivel a hatalomért, ez már nem szocializmus, ez már párthatalmi törekvés. (Úgy van!) A mi magyar szocializmusunk visszaél a vallássá, folyton agyarkodik minden vallás ellen. (Egy van!) Egyedüli kivétel a zsidó vallás; azt nem bántja, hanem a keresztény vallást folyton bántja. Ha egy Bőgős Andrásnak a halálos ágya mellől elmarhatja a papot, azt szívesen teszi." Ha, nem hogy egy rabbit elmarjon, erről sohasem olvashatunk. Ezt nyíltan s őszintén megmondom. Végre is a szociáldemokrácia is egy hit: a materializmus. A kereszténység is egy hit: az idealizmus és pedig történelmi faktumokon felépülő idealizmus. Ha hitről van szó, azt kérdeném: melyik hitnek van több súlya, több hitele, melyik hit tud maga mellett felmutatni több sikert? Mindenesetre az, amely történelmileg bevált és nem az, amelynek folyón csak ígérvényekben és váltókban adhatjuk ki a hitelt. (igaz! ügy van!) A magyar szociáldemokrácia vezetősége visszaél az osztályharccal is. A polgári társadalmat csak abból a szempontból nézik, hogy meddig szedhetik rá. Cher den Löffel barbieren, das ist die Ehrensache der deutschen Sozialdemokratie, ezt írja valamelyik híres német szociáldemokrata. Áruig hasznot tudnak meríteni a polgári pártokból, addig velük mennek. E résziben úgy látszik, jó politikusoknak bizonyulnak. Amikor azután nem mehetnek velük többre, otthagyják őket a kapufélfánál. A szociáldemokrácia tehát visszaél az osztályharccal, de ezt, ismétlem, a vezetőségnek tulajdoni kan. Már most hiába szavazunk mi meg itt választójogot és hiába terjesztjük ki a választójogot a népre, ha most nem zsandárokkal fognak majd választatni, hanem szocialista bdzahni férfiak állanak a zsarui árok helyébe, ha megint majd az ököl és terror fog itt dominálni. Ezek az emberek rá vannak kényszerűvé mindenképpen, hogy a párthatalommal, a szociáldemokrata vezetőséggel menjenek. Keresztényszocialista alapon nem lehet szervezkedni, ki van mondva. Magyarországon meg van tiltva, hogy keresztényszocialista alapokon szervezkedjenek Hogy ezt művelt emberek hogyan vallhatják, nem is tudom, hogy vallják-e, de úgy látszik, azt valami funkciónak, valami szükséges tömegpszichológiai momentumnak nézi, amelyet elviselnek. Kérem a mélyen , tisztelt kormányt: nekünk szabadság kell, nekünk nem elég a választójog kiterjesztése. Nekünk a választójognak szabad gyakorlata kell. Szabad gyakorlata kell az iparos munkások részére. Ez pedig akkor lesz meg, ha a kormány meg tudja óvni az iparos munkások választójogi szabadságát, hogy ha szavazatukat nem az a gratia diktálja rájuk, hanem ha saját önelhatárzásukból folyik. (Igazügy van!) A másik, amire félreértések elkerülése végett szintén rá akarok mutatni, az, hogy nemzeti szempontból rendkívül veszedelmesnek tartom az északkeleti vármegyékbe beszüremlő galíciai elemnek választójoggal való felruházását. (Úgy van!) Azt fogják mondani, hiszen nem lesz választójoga. Miért ne lenne? Lesz választójoga, mert szerez magának könnyen iparigazolványt. Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem állampolgár! Prohászka Ottokár: Sajnos, ezt nagyon könnyen szem elől lehet téveszteni, ha akarjuk. Ha ezt nem firtatjuk, nem bizonyítjuk, ha ezt nem tesszük szóvá, akkor nagyon könnyen állampolgároknak vizetnek. Én nem vagyok antiszemita. Egy-két cikk miatt rámfogták — bítcállatot kérek, hogy erre is reflektálok — a hogy antiszemita vagyok. Nem vagyok antiszemita, amint nem vagyok antigermán, nem vagyok antigolt, nem vagyok antiangol. De én nem akaró.", az én magyar népemet feláldozni más hatodik fajtának és annak erőszakban vagy pedig intelligenciában telttengő erejének. (Élénk helye té,, és taps.) Jó barátaim között sok zsidó van, Fehérvárott zsidó doktorom van. Egyike legjobb lelki fiaimnak és barátaimnak egy kikeresztelkedett zsidó. Minden zsidót szívből tisztelek és szeretek. De vigyáznunk kell nekünk nehogy az abtz erwtzuts vádjától félve, behunyjuk szemünket nemzeti veszedelmük elöl. .(Igaz! „Úgy, „van!). Akkor igazi struccpolitikát űzünk, amelynek azután megadjuk az árát. (Ugye van!' ’ Ugyancsak nemzeti szempontból nagyon sajnálom, hogy a nők szavazati jogát teljesen elejtették. A nők szavazati joga ép® oly szükséges társadalmi, gazdasági fejlődés, mint a női egyéniségnek gazdasági és társadalmi stilynyerése. Hiszen a jog csak valamiféle funkciója annak a gazdasági és társadalmi egyéniségnek. Vannak nők doktorok, tanárok tanítók, házvezetők vagy bármiféle más foglalkozási ágban elfoglalt nők. Van, akinek 10.000 korona a fizetése. És akkor jönnek a mi űrlovasaink, jönnek a nagy férfiak ideológiai méneséből kikölcsönzött paripákon. És halljuk hogy lehetetlenség a nőknek szavazati jogot adni, mert megbomlik a család, mert nem lesz ■gyerek, mert a politika piszkos árja be fogja szennyezni ezeket a tündérdalakokat. Mélóságos főrendek! Ha a nagy szértóságt elnök itt megnyitotta annak idején az egyetemek kapuit a nők előtt,ha a gazdasági fejlődés tényleg egyre fokozódó terheket rak a nők vállára, akkor éppen a választójogból kiemelni, a “választójogtól megfosztani őket valamiféle tendenciával, hiábavaló törekvés. Berzeviczy őnagyméltósága azt mondotta, hogy a kérdés még nem érett voltát mutatja az is, hogy nem tudtak megegyezni, nem lesz megegyezés a legérettebbb dologban se, ez a dolog nagyon is éret. Másutt is megvan. Lehetett voltg, megkezdeni valamiképpen, igazán ésszerű, időszerű mértékben, lehetett volna megadni olyanoknak, akik arra minden tekintetben rászolgálnak. Akkor azután mindezek az aggodalmak, amelyeket hallunk, tényleg köddé fosztanak szét, nem léteznek. Tehát az idő meghozza majd az fejlődést. * Kijelenti, hogy dacára aggályainak, hozzájárul a törvényjavaslathoz és megszavazza azt. Baltazár Dezső a választójogért Baltazár Dezső: Az általános választójog az egyéni önzés játéka lett. A Vázsonyi-féle forma sem volt szerencsésebb a mostaninál, az sem volt Sem általános választói jog, sem magyar választói jog. Ennek a mostani választójognak nincs semmi neve, sem nem általános, sem nem demokratikus, sem nem magyar. Egy nemzetközi színezetű kormány hozta, egy nemzeties kisebbségi kormányvette által- s egy nemzeti többségi párt engedi keresztül. Az államban minden közjog, minden szervezet, intézmény és alkotmány csak akkor bír erővel, értékkel és életképességgel, ha két pillérre épül s két gyökérből veszi a táperőt. Az egyik az általános emberi, a demokrácia, a másik a specifikus állami, tudniillik a magyar nemzeti szempont. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot sem az egyik, se másik pillérre nem támaszkodik, szerves összefüggése se egyik, se másik gyökérrel nincsen. A nőkért A nők választójoga az általános emberi szempont alá tartozik. A nőkérdés a történelmi és a természeti fejlődés, logikájával és a nők jogos követelésének erejével kopogtat a törvényhozás ajtaján. Milyen férfias, milyen felemelő és nemes lett volna az a cselekedet, amely, a férfi élet belső világából származó megértéssel önként nyújtotta volna a nők felé az egyenjogosság köztestvéri jobbját. Elég hosszú időn áttartott; ez a mi, férfiberendezkedéseink s a nők a díszített, szolgaság kegyetlen, kegyelmi helyzetében ahhoz, hogy elvégre a nők jórtékének, jeletőségének, öntudatának és önérkzetének honorálásához is terjedne már ki a férfi biréje,udvariassága és lovagiassága. Különben az evolúció el fogja végezni a magáét, a retrográd erők még kevesebbé, még erősebbé és még teljesebb dianarává teszik ezt az áramlatot. A magyar nemzeti szempont a magyar isidlás kizárólagos jogcíme elejtésével kimarad a törvényjavaslatból.Egyetlen szép szeme lett volna ennek a senkinek sem kellő szerencsétlen törvényjavaslatnak, azt is kizúrta a képviselőház többsége kegyetlenül, ezzel kifejezetten kijelentvén, hogy'1z nem akar magyar választójogot. Egy egész világszervezet dolgozik rajta -Szelén Ausztriával, közös intézményeinkkel —, hogy önálló nemzeti jellegünket, független nemzeti létünket elsikkassza, vagy legalább is elhomályosík is. És most: mi sietünk ennek az irányzatnak a legúrabb argumentumokkal szolgálatára, amikor állást foglalónk amellett, hogy Magyarországon nem kell az állam nyelvét tudnia annak, aki a magyar állam közjogának részese. És ezzel az állásfoglalásukkal saját magunk szállítjuk alá nemzeti erőnk, ömegünk és ömlésünk hitelét s emeljük magunk.özöli az öngyilkosság dicstelen fegyverét. --.vH Ennek a törvényjavaslatnak, mint a mindenféle félrendszabálynak, amely nyugvópontot nem jelent, csak rövid átmeneti időt jósolhatunk, híz az egyeten vigasztalásom, hogy a temetéséhez már Miusz*tt a bölcsőjénél készülhetünk. A történelmi idők nagyságának tükrében igazán szánalmasan fest ennek Csütörtök