Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-20 / 246. szám
Vasárnap pusztít a spanyol nátha Lehetetlen nyugodtan nézni a hatóságok tétlenségét a spanyolján-ánynyal szemben. Láttuk, hogy Franciaország például erélyesen intézkedett, a francia akadémia orvosi szakosztálya vette kezébe a védekezés egyöntetű racionális kezelési kérdését s bizonyára soksok oly intézkedést, melyekről mi nem értesülünk. Minálunk csak azt látjuk, hogy egyes körök félreérthetetlen tendenciával azt a hírt igyekeznek terjeszteni, hogy a fertőző baj múlófélben van, hogy már elérte maximumát.Világos a tendencia, meg akarják akadályozni az erélyes intézkedéseket, a tőkések üzleteinek a bezárását. A spanyolnáthánál hozzák a csendőrt, a katonaságot s használják fel a védekezés céljaira és büntessék a védekezés kijátszóit, a lelketleneket. De lássuk orvosi oldalát is e dolognak. Egy dologról lesz csak szó. Szeretnék kiabálni, hogy odajusson mindazok fülébe, kik az emberek sorsáról intézkednek. A legelemibb, a legtermészetesebb dologról akarunk beszélni, mi minden védekezés alapja, sarokköve, mi nélkül minden védekezés hiábavaló, illuzórius. Döntsék el hát végre, meddig tart a spanyol nátha fertőző volta? Amíg ezt el nem döntik, minden elővigyázati rendszabály, védekezés céltalan. Ezt úgy kell érteni, hogy meg kell tudni, ki kell próbálni, hogy mikor szűnik meg egy spanyol lázat kiállott betegnél a fertőző képesség? Ehhez nem kell ismernünk a bacillust, a scharlach-bacillust, a kanyaró-bacillust sem ismerjük, mégis tudják az orvosok, hogy a beteg fertőző képessége, például a hámlás után vagy két hét alatt, stb. szűnik meg s azért az ily beleg? csak bizonyos idő eltelte után mehetaz emberek közé, miután előzőleg megfürdött, lakása és ruházata fertőtlenítve lett. Így kell eljárni a spanyolbeteggel is! Mert ma mit látunk, a pincér, ki a kávédat hozza, tegnap kelt fel a spanyolnáthából, ma először láztalan és már kiszolgál, a kereskedősegédnek, ki a sajtodat vágja, még vörös az orra a náthától s köhög úgy, hogy az egész csemegésboltot teleköhögi a spanyolnátha váladékával, ugyanígy a portás, a tejes és mind a többi. És erre eddig senki nem gondolt. Hisz ez a legelemibb a védekezésnél. Hisz ezek a spanyolnáthát végigszenvedett egyének, kik az első láztalan napjukon, vagy sokan még lázasan a közönség közé vegyülnek, vele érintkeznek, kiszolgálják, ezek a spanyol járvány tulajdonképpeni terjesztői. S ezekkel senki sem törődik. Ki kell kutatni, de gyorsan, meddig fertőző a beteg. Inkább mondjunk ki egy hoszszabb, mint rövidebb terminust és súlyos büntetés terhe alatt tiltsuk meg az ily betegnek lakását elhagyni s ezt is csak akkor tehesse, ha előzőleg lakását fertőtlenítik s az orvos a lakás elhagyására engedélyt ad. Ez lenne a legelső és legelemibb rendszabály. Kell, hogy a katonaság összes nélkülözhető orvosait a lakosság rendelkezésére focsássa, hisz a katonaság fő érdeke, hogy a járvány, ne terjedjen. Szüntessenek be mindenféle nem a beteg katonák gyógyítását célzó működést, minek a felülvizsgálatok, bajmegállapítások stb., minden orvost a gyógyítás s a hatósági orvosi működés szolgálatába állítsák. Állítsanak fel járványbizottságokat, nevezzenek ki járványbiztosokat feltétlen intézkedési s végrehajtói joggal. Az iskolák szüne- s telése miatt úgyis akcióképes tanerőket a járvány, elleni szolgálatba állítsák. Nevezzenek ki járványminisztert, vagy ehhez hasonló jogú s rangú vezetőt. Szóval cselekedjenek, de gyorsan. Bürokratizmus nélkül talán még nem késő cselekedni. Mert nem a tizenkettedik óra ütött, már éjfél után van. Plakátok a járvány ellen A főorvosi hivatal legújabb statisztikája tegnapról mára ezerétnen új megbetegedést és hetvenhárom halálesetet jelent. A polgármester minden lehető intézkedést megtesz a járvány megfékezésére és a védekezésről a következő rendeletet adta ki: .1. összes iskolákat és az összes tanfolyamokat, valamint a tánciskolákat november 3-ig bezárólag be kell zárni. Az összes közlekedő eszközök belsejében november 3-ig megszűnnek az állóhelyek; az első perronon 4, a hátsó perionon 5 utas állhat. A kocsik ablakait az egyik oldalon, az időjárásra való tekintet nélkül, állandóan, nyitva kell tartani. Minden színházban, mulatóhelyen, moziban, cirkuszban és mutatványos pádléban hétfőtől kezdve november 3-ig szünetel az előadás. Ezalatt az idő alatt hangversenyt, előadást, sportmérkőzést, táncmulatságot, társasvacsorát és általában mindennemű nyilvános társas összejövetelt nem szabad tartani. Tilos a gyűlés, a csoportosulás és a felvonulás is. A nyilvános helyiségek záróórája esti 10 óra. E rendelkezés nem terjed ki a pályaudvarok és vásárcsarnokok környékén lévő ama helyiségekre, amelyekre nézve a záróórarendelet ezidőszerint is kivételeket állapít meg. A kávéházakat délelőtt 11 órától 1 óráig, a vendéglőket pedig délután 4 órától 6 óráig ki kell takarítani és szellőztetni. Ezalatt az idő utátt a közönség nem tartózkodhatik e helyiségekben. A gyárainak és üzemeknek az alkalmazottak részére mosdóberendezéseket kell létesíteniük s ugyanezt kelll tenniük a nyilvános helyiségeknek vendégeik 5 xé- szére. A gyógyszertárakat esti 9 óráig nyitva kell tartani. A közönség tartózkodjék minden olyais hely látogatásától, ahol nagyobb tömegek szoktak, összejönni, így az ájtalossági helyek, a temetések lehetőleg elkerülendők. A Tejhivatal a kezelő ár-, vas igazolványa alapján délelőtt 8 órától este 7 óráig tejutalványt ad. Gondoskodva van jégi árusítóhelyekről, ezek címét a kifüggesztett phaká, tón lehet megtudni. A közönség éjszakára rantson, készletben vizet, mert a vízvezetéket továbbra is, zárva kell tartani. A betegszállítások megkörnyí-tésére a Váci-úti fertőtlenítő intézetben (Telefoni .116—80 és 116—81), továbbá a Gyálulj fiók-i fertőtlenítő intézetben (Telefon József 35—54, 35—52 és 35—80) éjjel-nappal orvosi ügyeletes szolgálat van. Az orvosok a főkapitányság által ki- állítandó zöld színű igazolványt kapnak, amelyek feljogosítják őke arra, hogy a bérkocsikat igénybe vegyék s arra is, hogy a villamosmsutak megállt 5-i helyein a felszállásnál másokkal szemben előnybe részesüljenek. Nagyon fontos, hogy a legszigorúbban betartsák ezeket az utasításokat és, hogy Megszívleljük azokat a figyelmeztetéseket, melyeket jóindulatból és tapasztalatból juttattak hozzánk. Egy budai orvos a következő tanú, és őt adja. A villamoson vagy bárhol másutt, ahol sok ember ül egymás közelségében, figyelnikellene; arra a kétségbeejtő rossz szokásra, hogy köhrögléss és tüsszentés alkalmából a tenyerét vagy zsebben-1dőjét nem tartja a szája, illetőleg orra elé, ami- nek következménye, hogy a nyálka sokszor nem-j csak a közvetlen mellette ülők, hanem a szem- ■ ben és távolabb lévőkre is fröccsen. Ezek tülyes lévén bacálásokkal, a ragályt egyszerre több ean- bérre viszik át. Kívánatosvolna, ha kimondanék, hogy mindenki köteles állandóan egy tiszta, szublimátba mártott zsebkendőt magával hordani, és azt használni s ha állandóan köhög, tessék azt mindig a szája előtt tartani. A postaigazgatóság a következők közté-serekért fel: A spanyol nátha a telefon személyzetének sorait annyira megritkította, hogy a munkahelyek nagy részét nem lehet betölteni. Ennek következ-ében amegviselt személyzet megmaradt tagjaival olyan munka hárul, hogy a késlekedések és hibák ennek tuntandók be. Kérjük a közönséget, legyen elnéző és türelmes és ne használja a tele-, font kényszerítő szükség nélkül, mert ha túlter-i licit munkával fokozzuk a járvány veszélyét, kényszerítve leszünk a helyi magánbeszélgetéseket, ideiglenesen beszüntetni. A Nemzeti Múzeum igazgatósága közli, hogy az intézet gyűjteményei további intézkeddésig zárva maradnak. Egyúttal a muzeulais könyvtár olvasótermeit is bezárják. ÉLET ÉS TUDOMÁNY: Az influenza írta: Dr. Goldzieber Miksa egyetemi magántanár Az emberi természet sajátszerű tulajdonsága, hogy nem szívesen szakít régi, meghitt , fogalom-megállapításokkal és csak nehezen legyezik bele bevett értékek hirtelen átértékelésébe. Ezt látjuk ma is, amikor az influenzátvilágszerte új néven spanyol betegségnek emlegetik, csak azért, mert az mindnyájunk előliismerős, otthonos megbetegedés, amit influenza néven ismertünk megjelenésében, de (főleg súlyosságában lényegesen elüt a mostan dúló járványtól. Míg annak idején megszoktuk volt, hogy a hideg, nedves idő beálltával ki-ki megkapja a maga kis influenzáját, azaz lázzal járó nátháját, amelyet többnyire orvos nélkül egy kis aszpirinnel, vagy egy kis forró citromos teával kiki maga gyógyitgathatott, addig, mert olyan járványos bántalommal van dolgunk, melynek megjelenési alakja is márelég változatos tünetei net, ritkán megdöbbentően súlyosak s halálozási száma fájdalmasan nagy. Érthető ezek után az az idegenkedés, amely a régi ártatlannak ismert megbetegedés nevét nem akarja alkalmazni a jelenleg súlyos kór képében mutatkozó megbetegedésre; érthetőnek nevezem ezt az idegenkedést persze csak a nagyközönség szempontjából, nem pedig az orvostudományéból, ;8»§te»ek »£m.az jgxgs,«gjí^„s]ify^jága, hanem a megbetegedés lényege szerinti elnevezéshez kell ragaszkodni. A régi idők misztikus felfogásával szemben a modern orvostudomány a kóros jelenségeket kettős szempontból nézi és osztályozza, elsősorban okozati, netiológiai irányban vizsgál, azaz keresi a kórfolyamat okát, illetőleg előidézőjét, másodsorban conditionalifer vizsgálja azokat a körülményeket, amelyeknek összejátszása folyamán a kérdéses kórok érvényesülhettek. S minthogy ma már nagyobb számú, megbízható búvár vizsgálata értelmében a járványos „spanyol betegségi” kórokozója csakugyan a Bseiffer által 1890-ben felfedezett influenza-bacillus, a kérdéses betegséget helyesen csak influenzának nevezhetjük. Mi magyarázza meg azonban azt a sajátipsemi körülményt, hogy az influenza lefolyásában hirtelen ily nagymérvű változás állott be? E kérdésre csak akkor fogunk helyesen válaszolhatni, ha az influenza történetére vetünk röviden pillantást. Megbízható történelmi feljegyzések szerint az első influenzajárványt 1387-ben észlelték. Hasonló lázas, hurutos tömegmegbetegedések azóta átlag minden 30 esztendőben léptek fel s ez a járvány olykor meglepő sebességgel az egész világon elterjedt. Ilyen általános pandémiát észleltek 1580-ban, 1742- ben, 1781-ben, 1799-ben, 1830-ban és végül 1881-ben, amelyek közt kisebb lokális jelentőségű epidémiák is jelentkeztek. A pandémiák terjedése törvényszerűséget mutat, amennyiben kelet felől, Ázsiából, többnyire fimmMw & M&wmks&tápa&s dél felé s a tengernél sem áll meg, hanem hamarosan átcsap Afrikába és Amerikába. Az első nagy járványhullám után persze kisebb fluktuációkkal is találkozunk, amikor a terjedés iránya meg is fordulhat. Így volt ez a jelenlegi pandemiánál is, amely előbb enyhealakban terjedt keletről nyugat felé, majd a nyár elején Spanyolországban hirtelen erőre kapva, újból visszafelé, most már mint ,,spa- nyol betegség" terjedt tova. A járványos lázas hurut, influenza, kórj okozóját az 1889-es járvány alkalmából si-került felfedezni s ez a felfedezés azóta szám-talan esetben nyert beigazolást. Azonban a járvány elmúltával, a későbbi években szór- ványosan vagy akár csoportosan előfordulói influenzamegbetegedéseknél, amelyek különösen minálunk szinte évről-évre jelentkeznek, mind ritkábban és ritkábban észlelhetjük a Pfeiffer-féle influenza bacillust. Világos jele ez annak, hogy a kérdéses megbetegedések valóságban nem is tekinthetők influenzaeseteknek, hanem csak ahhoz némileg hasonló más okokra, nevezetesen más kórokozó baktériumokra visszavezethető, enyhe lázzal járó fertőzéseknek. Nem hallgatható el azonban az a körülmény sem, hogy a 90-es évek influenzajárványa és a mai nagy pandémia közti időben is előfordultak; egyes valódi, bakteriológiailag is igazolható influenzaesetek, anélkül, hogy ezek a többi nem specifikus lázas nátháktól akár súlyosságban, akár a tünetek minőségében lényegesen eltértek volna. Ezzel szemben ma azt látjuk, hogy egy igen komoly, számos eseti VILÁG 1918. október 20. 49