Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-20 / 246. szám
12 1918. október 20. VILÁG i — Jókai a spanyol nátháról. Napjaink gonosz aktualitásának, a spanyol náthának őse állítólag az az influenzajárvány volt, amely az 1889—93-as évelben járta be Európát és akkor keletről nyugatra terjeszkedett. Az influenzának nevezett járványok azonban, ennél sokkal régebbi keletűek. Népf hiedelem szerint a legelső harctérről, temetetlen hullák mezejéről szállott fel, még pedig nem is a 70—71-es porosz-francia bábomban, de már a napóleoni korszakban. Állítólag az eylani csata üzenete volt. Tanúságot tesz erről Jókai Mór romantikusan krónikás tolla, aki a Névtelen Várban leírja az influenzát, nem azt a jóhiszemű, kispolgári meghűlést, melyet mindannyian a békebeli influenza fogalma alatt ismertünk, hanem influenza név alatt ugyanazt a félelmesen elfajuló járványt, amely ma mint spanyol nátha szedi áldozatait. Jókai a Névtelen Vár regényt 1877-ben írta, tehát jóval az ismert és emlegetett influenzajárványok előtt. A Névtelen Vár pedig Napóleon korában játszik, amikor magyar földön is folytak francia csatározások. A pusztító járványnak így állít emléket Jókai. (Cambray Franciaországiból hozza Thémire grófnőnek leánya levelét): — ő nekem levelet küldött öntől? — Azt tette. De mielőtt átadnám azt, nem nyerhetnék egy serpenyő parázst és valami kevés kámfort? — Minek az? — Annak is okát adom egymásután. Nem tudja ön, madame, hogy mit hozott haza Bonaparte az eylani véres ütközetből Franciaországnak? . — Nem tudom. — Nohát én tudom. Az „influenzás". ön még a nevét sem hallotta ennek, ugye bár? Majd meg- fialljá'. Ez egy ragályos betegség, amely odahaza, a maga országában, ahol mint polgárjogot nyert, igen szelíden viseli magát, hanem ha idegenek közé szabadul, ott kegyetlen pusztítóvá alakul át, halálos lefolyású dögvészszé lesz. A muszkának nem volt elég, hogy az eylani völgyeket betemette francia ifjak hulláival, még a hazatérőknek is a torkába harapott, úgy hoztak magukkal s temetőkkel jelölték az Utjukat, amerre hazatértek, úgy hogy Párában egy külön kórházat kellett a visszatért katonák számára berendezni, ahová az influenzában szenvedőket különzárják. Az ön leánya ebben a kórházban ápolónő . . . — Súlyos aggodalmam van. Én magam is az influenza-kórházból jövök. Ez a muszka ragály oly alattomos, hogy akit már meglepett, azt még hetekig engedi futni a világban, magával hordozva a halálos méreg incubatióját. Az ember napok során csak mint egy nyomasztó sejtelmet, mint egy bántó emléket hordja magával veszedelmét, s nem tudja, hogy ez a halál. Én már tudom. Nem így van már messze hurcolni magam . . . Azért nagyon kérem önt, hogy Mariénak meg ne mondja, hogy itt vagyok, ő engem látni akarna. Az influenza pedig az ördögi lények leghamisabbika. Lesve lesi, hogy egy szép, fiatal, ártatlan leánykát körme közé ragadhasson. Még egy-egy férfi kilábol belőle, de az ifjú lánykákat kiviszi magával mind. Hozzám ne bocsássa ön be Mariét ... Ha meghalok, a parton temessenek el s töltsenek hullám fölé oltatlan meszet . . . És nemes Cambray lovag, csakugyan, néhány órával későbben halálos ágynak dőlt. — Szemei merevek voltak; de annál rémesebb volt a. .szokatlan láng, mely belőlük sugárzott; száraz ajkai ki voltak nyitva s beszélni látszottak a mindenséggel — a semmiséggel, így irt Jókai az influenzáról, spanyolnátháról 1877-ben. (d. zs.) — A drezdai vonatszerencsétlenség. Münchenből jelenti tudósítónk: Az ügyészség a Wien—a berlini vonatszerencsétlenség ügyében a nyomozásokat Drezdában már befejezte és a lokomotív vezetőt és fűtőt vád alá helyezte. A megsürgetett vizsgálat folytán a tárgyalás megtartása már a jövő héten várható. ^ — Középosztály Gyorssegély. Dr. Róth Artúr 20 koronát küldött szerkesztőségünk címére a ,,Gyorssegély" céljaira. Ezzel az adománynyal eddigi gyűjtésünk: 13968 korona 56 fillér. Rendelkezésünkre áll: 2293 korona. — A Műegyetem előtt két holttestet fogtak f’ a Dunából. Az egyik 20—30 éves, feketeruhás, középosztálybeli nő, a másik 30—35 éves munksnő holtteste. A munkásnőnél egy Panidarabot váltak, ezekkel a szavakkal: Frank Belográd, 1894. Dévény. A két holttest körülbelül 14 nap óta lehetett a víziben. A bonctani intézetbe szállították őket. — Nem lehet uisjibe gyűlölni őket. Sok szó esett már arról, hogy a háború után milyen viszony lesz az emberek között. Egyik párt, — azok, akik a múltból és professzoros megállapításokból rakják össze elveiket és érzéseiket, azt mondják, hogy a béke után is még sok-sok évig gyűlölni fogják egymást az emberek és a régi társadalmi érintkezése is sokáig feszes marad. A többiek, az egészséges maiak úgy érzik, hogy a háború után egy lázas, nagy ölelkezés lesz az emberek között s ebben az őrjítő szellemi találkozásban meg fogják találni mindazt, amit a háború négy esztendeje alatt elveszítettünk. Ezt érzik mindenütt s dokumenálása az az érdekes könyv is, melyet „Halál tánc" címmel adott ki J. P. Joute, a fiatal francia költő s amit nagy lelkesedéssel ismertetnek a Berliner Tageblatt hasábjain a németek: — „Mint a balzsam, úgy hatnak ezek a sorok a sebekre s ez az az érzés és ez az a szív, amelyik mindanyiunk szivéből fakadt. Már-már kételkedni kezdtünk az emberek emberiségében, mikor hirtelen feltűnt ez a fiatal francia költő és elmondja mindenkinek az érzését mindenki helyett. Franciául mondja, ha az öröm és megértés megváltoztatta most ezt a nyelvet, mer-je ma mindenki sejti és megérti mit jelent: . ..Je ne les hais pas, je ne penix pas les hair Ils sont lá, Ils sont des hommes semblables á moi, ils sont cet homme miserable que je suis... Je pressens des vérites qui m'écraseraient Si je les voyais oce á face . . .“ A legmeghatóbb az egész cikkben az az iparkodás, amelylyel a verset megpróbálják lefordítani, de a germán feszesség megmerevíti még a szívüket is, amint mondják : , Ich hasse sie nicht, ich kann sie nicht hassen Dort sind sie!-----Menschen die mir ohnem, Élendő Menschen, wie ich! Milyen másképpen hangzik és mennyivel mást jelent ma ugyanez mégis, ha a franciák üzenik! Azoknak van igazuk, akik a nemzetek nagy ölelkezését érzik, hiába ! , — Engedjék haza az orvosokat. Pitvaros község "(Csanárd megye) népe általunk fordul a belügyminiszterhez. A község négy éve orvos nélkül áll, az orvosi lakot pedig cirok raktárnak használja a jegyző. Most borzalmas méretekben dühöng ott a spanyol nátha; idegen község orvosára lennének utalva. Ez azonban egy kiszállásért (7 ].n.-nyi út) fuvart és 500 koronát kér. A községben 150 beteg van, de mivel közülük csak egy ember tudta az 500 koronát lefizetni, a többi beteg nyomorultul elpusztul. — Egyenruhát követelnek a jegyzők. Még — sajnos — nincs itt a béke, de egymásután ülik fel fejüket az átmenet súlyos problémái. Hazajönnek a katonák és sok kicsi exisztencia sápadtan, fogvacogva várja őket. Érnnek a távlatából nézve az érthetetlen és antipatikus félelemnek rendkívül komoly megtestesülése most az aradmegyei jegyzők kérelme. Uniformist kérnek és fegyvert, mert félnek a harctérről hazatérő katonáktól. Az uniformis révén több tekintélyt várnak a jegyzők és a fegyver ,testi épségük megvédésére kell. Attól félnek, hogy a frontról hazatérő katonák minden bajért őket fogják okolni. Mígr most is mindennapos az ilyen szövegű levelezőlap: „Te huncut gazember, mihelyt hazamegyek, felnyársallak. Miért nem adsz a feleségemnek hadisegélyt Ennek az a magyarázata — mondotta egy aracimegyei főtisztviselő — hogy a harctéren lévő katonák azt hiszik, hogy a jegyző köteles mindenkinek hadisegélyt adni, holott olyanoknak, akiknek 30—40 hold földjük van, nem jár hadisegély. A katonák, sőt a tisztikar sem ismerik ezt a rendeletet, igazat adnak a hadisegélyt követelő katonáknak és nem nyújtanak elégtételt a jegyzőnek, ha — mint például a minap Kürtösön — az elégedetlen katona tettleg inzultálja őket. Egy Arad környékén lévő faluban például, egy hazatérő földesgazda otthon két törvénytelen gyermeket talált; azonnal elment a jegyzőhöz és felelősségre vonta őt, miért nem értesítette őt idejekorán a szégyenről . . . Lehet, készséggel elismerjük, hogy a háború rettenetes terhet rakott a jegyzők vállára, meddyel azok alig bírtak megbirkózni. De tény az, hogy — ha nem is mind —*• egy igen nagy százalékuk lelkiismeretlenül, sőt sokan gonoszul, kapzsi módon végezték a rájuk bízott nagy és felelősségteljes munkát. — A mohácsi hajó. A Dunagőzhajózási Társaság közli, hogy a Budapest—Mohács közötti helyihajóforgalom a folyó évben utolsó menettel Budapestről—Mohácsra október hó 19-én és Mohácsról—Budapestre október hó 20-án beszüntettelik. Október hó 20-ától kezdve további intézkdésig a Budapest—Mohács—Zemun—Belgrád közötti posthajóforgalomban az összes állomások érintésével úgy se, mint felfelémenet a jelenlegi őszi menetrend marad érvényben, azzal a különbséggel hogy a postahajó Mohácsról felfelé nem mint eddig reggel négy, hanem reggel nyolc órakor fog indulni. Menetrendekkel és felvilágosításokkkal az igazgatóság és az illetékes ügynökségek szolgálnak. • Miért törölte tagjai sorából Gustav Servét a franciaországi szocialista párt? •Meldebet jelent tudósítónk, Gustav Hervé, a francia forradalmi szocializmus apostola, megszűnt a francia szocialista pártnak tagja lenni. A háborúban tanúsított magaviselete folytán, a párt kénytelen volt Hervé-t tagjai sorából törölni. Hervé-nek a pártból való kiutasítását jelentő párthatározat szövege a következő: ..A pártbíróság megállapítja, hogy Gustave Hervé, Victoire lapjának 1917 május 9-iki számában a következőket írta: ..A szocialista ideál, mely szerint minden termelési eszköze a társadalomnak, valamint a kereskedelmi forgalom minden eszköze, úgymint bányák, műhelyek, föld és vasút a nagy tömeg kollektív birtoka legyenek: ez az ideál monstruózus hülyeség és őrült koncepció". A Victoire ugyanő számában Hervé azt kérdezi: „Van-e olyan szocialistája Franciaországnak, ki a háború után az államra merné bízni — habár a legdemokratikusabb államira is — azt a feladatot, hogy maga kezelésébe vegye az összes bányákat, a vasutakat és műhelyeket, valamint a mezőgazdaság minden ágait?" Hervé lapjában felhívta a szocialistákat, hogy „égessék fel, amit eddig imádtak" és azt vallotta, hogy „a kapitalizmus s nevezetesen annak ipari vezetői, kik gyakorta nagy merészségről s előrelátásról tettek tanúságot, a maguk személyes érdekének ösztöke alatt s hiúságoktól hajtatva, az egyetlenek, kik igazán fejleszteni tudják az ipari gazdaságiés kereskedelmi termelést s önző törekvéseik a nemzet gazdagságát növelik; gazdagságot, mely jótevő, mannaként hull a nemzet minden osztályára s a proletárosztályra ,is“. Megállapítjuk, hogy Hervé megtagadván aszocializmus elveit, maga helyezkedett ezáltal a pártonkivülre, hogy tehát ellenkezik maidén neműs józan észszel és logikával, hogy ennek ellenére a párt tagja maradjon, melynek összes eszméit megtagadta. Megállapítjuk, hogy Hervé fanatikusan küzdvén minden eszmék ellen, melyeknek évtizedekig tollal és szóval nagy támogatóm volt, ily irányváltoztatásával demoralizálja a szocialista tömegeket. Megállapítjuk végül, hogy* Hervé reakciós irányzatának netovábbját is elérte már, mert arra szólítottafel a Cleanenceau-kományt, hogy szigorítsa meg a sajtócenzúrát a há- ■ * ború alatt! Mind a felsorolt motívumok latbavetésével kijelentjük, hogy Gustav Slervé megszűnt a franciaországi szocialista párthoz tartozni, annak tagjául nem tekinthető (B. K.) . — Házasság: Steinberg Sydney Martin, a cs. és kir. 9-es lovastüzérezred hadnagya, el. l.a Bussitti Biancát Triesztből. Donátii Pál és Krausz Melitta a mai napon házasságot kötöttek. , Kármán (Krón) Aladár, a Magyar Város- és Községfejlesztési Rt. cégvezetője és Schwarcz Lili e hó 20-án tartják esküvőjüket. Bolgár Rezső nagykereskedő és May Piriké mai napon házasságra lépek. Feldmár Simon és Schwartz Olga vasárnap, e hó 20-án tartják esküvőjüket Budapesten. A félmilliós szeszcsalók büntetéseit Helybenhagyta a Tábla. Koim Lajos és társai félmilliós szeszcsalási ügyében, mint ismeretes, a budapesti törvényszék Kohn Lajost csalásért hét évi fegyházra, Kohn Sámuelt mint bűnsegédet másfélévi börtönre, Kohmn Lajosét bűnpártolásért egy hónapi, Ábrahám Lázárt , három hónapi, Forgos Izsót pedig négy, hónai fogházat átélte. A budapesti Ítélőtábla ez ügyben ma hirdette ki ítéletét, amellyel a törvényszék ítéletét egész terjedelmében helybenhagyta. Az ítélet ellen a vádlottak és védők semmiségi panaszt jelentettek be. Felemelték a kávé árát. Az Árvizsgáló Bizottság kávéhaázi szakosztálya tegnap végre teljesítette a kávésok szívósan ismételt kívánságát és a tejeskávé árát felemelte 70 fillérről 80 fillérre. A kávésok azzal indokolták kérésük jogosultságát, hogy az utolsó ármegállapítás óta úgy a tej, mint a cukor ára emelkedett. A fogyasztók képviselője viszont azzal a kikötéssel egyezett csak bele az áremelésbe, hogy a különbözet egy részét kizárólag a fix fizetésű alkalmazottak anyagi helyzeténekjavítására fogják fordítani. A kávésok ipartestületének elnöke, Reiner Mór kijelentette, hogy az alkalmazottak fizetését tíz százalékkal emelni fogják. A tea különben nem marad el a kávé mögött: ő egyszerre 30 filérrel drágult. A Darwin. Dr. Fülöp Zsigmond népszerű természettudományi folyóiratának október 15-iki számában igen érdekes, cikkek vannak. Vasárnap Sí arc, mell és karról dr. Moczinerné SZSZZEH mód szerint végleg, villannyal is lehet eltávolítani. Pattanás, szeplő, szemölcsi arcmassago. Arcbőrfehérítő krém. Pudor. Hajeltávolitó. Kábelkrém. Hajszőkitő. Email borogatószesz teljesen elsimítja a ráncokat. Tanítványok felvétetnek. Gáog Aranka, kozmetikai intézete, Mehmed szultán ut 13. sz. Telefon: József 102—87.