Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-20 / 246. szám

12 1918. október 20. VILÁG­ ­­i — Jókai a spanyol nátháról. Napjaink go­nosz aktualitásának, a spanyol náthának őse állí­tólag az az influenzajárvány volt, amely az 1889—93-as ével­ben járta be Európát és akkor keletről nyugatra terjeszkedett. Az influenzának nevezett járványok azonban, ennél sokkal régebbi keletűek. N­épf hiedelem­ szerint a­ legelső harctér­ről, temetetlen hullák mezejéről szállott fel, még pedig nem is a 70—71-es porosz-franci­a bábom­ban, de már a napóleoni korszakban. Állítólag az eylani csata üzenete volt. Tanúságot tesz erről Jókai Mór romantikusan krónikás tolla, aki a Névtelen Vár­ban leírja az influenzát, nem azt a jóhiszemű, kispolgári meghűlést, melyet mind­annyian a békebeli influenza fogalma alatt is­mertünk, hanem influenza név alatt ugyanazt a félelmesen elfajuló járványt, amely ma mint spanyol nátha szedi­ áldozatait. Jókai a Névtelen Vár regényt 1877-ben írta, tehát jóval az ismert és emlegetett influenzajárványok előtt. A Névtelen Vár pedig Napóleon korában játszik, amikor ma­gyar földön is folytak francia csatározások.­ A pusztító járványnak így állít emléket Jókai. (Cambray Franciaországiból hozza Thémire grófnőnek leánya levelét): —­ ő nekem levelet küldött öntől? — Azt tette. De mielőtt átadnám azt, nem nyerhetnék egy serpenyő parázst és valami kevés kámfort? — Minek az? — Annak is okát adom egymásután. Nem tudja ön, madame, hogy mit hozott haza Bonaparte az eylani véres ütközetből Franciaországnak? . — Nem tudom. — Nohát én tudom. Az „influenzás". ön még a nevét sem hallotta ennek, ugy­e bár? Majd meg- fiallj­á'. Ez egy ragályos betegség, amely odahaza, a maga országában, ahol mint polgárjogot nyert, igen szelíden viseli magát, hanem ha idegenek közé szabadul, ott kegyetlen pusztítóvá alakul át, halá­los lefolyású dögvészszé lesz. A muszkának nem volt­ elég, hogy az eylani völgyeket betemette fran­cia ifjak hulláival, még a hazatérőknek is a tor­kába harapott, úgy hoztak magukkal s temetők­kel jelölték az Utjukat, amerre hazatértek, úgy hogy Párában egy külön kórházat kellett a visszatért katonák számára berendezni, ahová az influenzá­ban szenvedőket kü­lönzárják. Az ön leánya ebben a kórházban ápolónő . . . — Súlyos aggodalmam van. Én magam is az influenza­-kó­rházból jövök. Ez a muszka ragály oly alattomos, hogy akit már meglepett, azt még he­tekig engedi futni a világban, magával hordozva a halálos méreg incubatióját. Az ember napok so­rán csak mint egy nyomasztó sejtelmet, mint egy bántó emléket hordja magával veszedelmét, s nem tudja, hogy ez a halál. Én már tudom. Nem így van már messze hurcolni magam . . . Azért na­gyon kérem önt, hogy Mariénak meg ne mondja, hogy itt vagyok, ő engem látni akarna. Az in­fluenza pedig az ördögi lények leghamisabbika. Lesve­ lesi, hogy egy szép, fiatal, ártatlan leánykát körme közé ragadhasson. Még egy-egy férfi kilábol belőle, de az ifjú lánykákat kiviszi magával mind. Hozzám ne bocsássa ön be Mariét ... Ha meg­halok, a parton temessenek el s töltsenek hullám fölé oltatlan meszet . . . És nemes Cambray lovag, csakugyan, néhány órával későbben halálos ágynak dőlt. — Szemei merevek voltak; de annál rémesebb volt a. .szokat­lan láng, mely belőlük sugárzott; száraz ajkai ki voltak nyitva s beszélni látszottak a mindenséggel — a semmiséggel, így irt Jókai az influenzáról, spanyol­nátháról 1877-ben. (d. zs.) — A drezdai vonatszerencsétlenség. München­ből jelenti tudósítónk: Az ügyészség a Wien—a berlini vonatszerencsétlenség ügyében a nyomozá­sokat Drezdában már befejezte és a lokomotív ve­zetőt és fűtőt vád alá helyezte. A megsürgetett vizsgálat folytán a tárgyalás megtartása már a jövő héten várható. ^ — Középosztály Gyorssegély. Dr. Róth Artúr 20 koronát küldött szerkesztőségünk címére a ,,Gyorssegély" céljaira. Ezzel az adománynyal eddigi gyűjtésünk: 13968 korona 56 fillér. Ren­delkezésünkre áll: 2293 korona. — A Műegyetem előtt két holttestet fogtak f­’ a Dunából. Az egyik 20—30 éves, feketeruhás, középosztálybeli nő, a másik 30—35 éves mun­­k­snő holtteste. A munkásnőnél egy Pani­darabot váltak, ezekkel a szavakkal: Frank Belográd, 1894. Dévény. A két holttest körülbelül 14 nap óta lehetett a víziben. A bonctani intézetbe szállí­tották őket. — Nem lehet uisjibe gyűlölni őket. Sok szó esett már arról, hogy a háború után milyen viszony lesz az emberek között. Egyik párt, — azok, a­kik a múlt­ból és professzoros megállapításokból rakják össze elveiket és érzéseiket, azt mondják, hogy a béke után is még sok-­sok évig gyűlölni fogják egymást az emberek és a régi társadalmi érintke­zése is sokáig feszes marad. A többiek, az egészséges maiak úgy érzik, hogy a háború után egy lázas, nagy ölelkezés lesz az emberek között s ebben az őrjítő szellemi találkozásban meg fogják találni mindazt, amit a háború négy esztendeje alatt elveszítettünk. Ezt érzik mindenütt s dokumenálása az az érdekes könyv is, melyet „Halál tánc" címmel adott ki J. P. Joute, a fiatal francia költő s amit nagy lelkesedéssel ismer­­­­tetnek a Berliner Tageblatt hasábjain a németek: — „Mint a balzsam, úgy hatnak ezek a sorok a sebekre s ez az az érzés és ez az a szív, amelyik mindanyiunk szivéből fakadt. Már-már kételkedni kezdtünk az emberek emberiségében, mikor hirtelen feltűnt ez a fiatal francia költő és elmondja minden­kinek az érzését mindenki helyett. Franciául mond­ja, ha az öröm és megértés megváltoztatta most ezt a nyelvet, mer-je ma mindenki­ sejti és megérti mit jelent: . ..Je ne les hais pas, je ne penix pas les hair Ils sont lá, Ils sont des hommes semblables á moi, ils sont cet homme miserable que je suis... Je pressens d­es vérites qui m'écraseraient Si je les voyais oce á face . . .“ A legmeghatóbb az egész cikkben az az iparko­dás, amelylyel a verset megpróbálják lefordítani, de a germán feszesség megmerevíti még a szívüket is, amint mondják : ,­ Ich hasse sie nicht, ich kann sie nicht hassen Dort sind sie!-----­Menschen die mir ohnem­, Élendő Menschen, wie ich! Milyen másképpen hangzik és mennyivel mást jelent ma ugyanez mégis, ha a franciák üzenik! Azoknak van igazuk, akik a nemzetek nagy ölelke­zését érzik, hiába ! , — Engedjék haza az orvosokat. Pitvaros község "(Csanárd megye) népe általunk fordul a belügyminiszterhez. A község négy éve orvos nélkül áll, az orvosi lakot pedig cirok rak­tárnak használja a jegyző. Most borzalmas méretekben dühöng ott a spanyol nátha; idegen község orvo­sára lennének utalva. Ez azonban egy kiszállásért (7 ].n.-nyi út) fuvart és 500 koronát kér. A községben 150 beteg van, de mivel közülük csak egy ember tudta az 500 koronát lefizetni, a többi beteg nyomorultul elpusztul. — Egyenruhát követelnek a jegyzők. Még — sajnos — nincs itt a béke, de egymásután ülik fel fejüket az átmenet súlyos problémái. Haza­jönnek a katonák és sok kicsi exisztencia sápad­tan, fogvacogva várja őket. Érnnek a távlatából nézve az érthetetlen és antipatikus félelemnek rendkívül komoly megtestesülése most az arad­­megyei jegyzők kérelme. Uniformist kérnek és fegyvert, mert félnek a harctérről hazatérő kato­náktól. Az uniformis révén több tekintélyt várnak a jegyzők és a fegyver ,testi épségük megvédésére kell. Attól félnek, hogy a frontról hazatérő kato­nák minden bajért őket fogják okolni. Mígr most is mindennapos az ilyen szövegű levelezőlap: „Te huncut gazember, mihelyt hazamegyek, felnyársal­lak. Miért nem adsz a feleségemnek hadisegélyt Ennek az a magyarázata — mondotta egy araci­­megyei főtisztviselő — hogy a harctéren lévő ka­tonák azt hiszik, hogy a jegyző köteles mindenki­nek hadi­segélyt adni, holott olyanoknak, akiknek 30—­40 hold­ földjük van, nem jár hadi­segély. A katonák, sőt a tisztikar sem ismerik ezt a ren­deletet, igazat adnak a hadisegélyt követelő kato­náknak és nem nyújtanak elégtételt a jegyzőnek, ha — mint például a minap Kürtösön — az elé­gedetlen k­atona tettleg inzultálja őket. Egy Arad környékén lévő faluban például, egy hazatérő föl­desgazda otthon két törvénytelen gyermeket talált; azonnal elment a jegyzőhöz és felelősségre vonta őt, miért nem értesítette őt idejekorán a szégyen­ről . . . Lehet, készséggel elismerjük, hogy a há­ború rettenetes terhet rakott a jegyzők vállára, meddyel azok alig bírtak megbirkózni. De tény az, hogy — ha nem is mind —*• egy igen nagy százalékuk lelkiismeretlenül, sőt sokan gonoszul, kapzsi módon végezték a rájuk bízott nagy és felelősségteljes munkát. — A mohácsi hajó. A Dunagőzhajózási Tár­saság közli, hogy a Budapest—Mohács közötti helyi­hajóforgalom a folyó évben utolsó menettel Budapest­ről—Mohácsra október hó 19-én és Mohácsról—Buda­pestre október hó 20-án beszüntet­telik. Október hó 20-ától kezdve további intézkdésig a Budapest—Mo­hács—Zemun—Belgrád közötti posthajóforgalomban az összes állomások érintésével úgy se, mint felfelé­­menet a jelenlegi őszi menetrend marad érvényben, azzal a különbséggel hogy a postahajó Mohácsról fel­felé nem mint eddig reggel négy, hanem reggel nyolc órakor fog indulni. Menetrendekkel és felvilágosítá­­sokkkal az igazgatóság és az illetékes ügynökségek szolgálnak. • Miért törölte tagjai sorából Gustav Servét a franciaországi szocialista párt? •Mel­debet je­lent­ tudósítónk, Gustav Hervé, a francia forra­dalmi szocializm­us apostola, megszűnt a francia szocialista pártnak tagja lenni. A háborúban ta­núsított magaviselete folytán, a párt kénytelen volt Hervé-t tagjai sorából törölni. Hervé-nek a pártból való kiutasítását jelentő párthatározat szö­vege a következő:­ ..A pártbíróság megállapítja, hogy Gustave Hervé, Victoire lapjának 1917 május 9-iki számá­ban a következőket írta: ..A szo­cialista ideál, mely szerint minden termelési eszköze a társadalom­nak, valamint a kereskedelmi forgalom minden eszköze, úgymint bányák, műhelyek, föld és vasút a nagy tömeg kollektív birtoka legyenek: ez az ideál monstruózus hülyeség és őrült koncepció". A Victoire ugyanő számában Hervé azt kérdezi­:­ „Van-e olyan szocialistája Franciaországnak, ki a háború után az államra merné bízni — habár a legdemokratikusabb államira is — azt a feladatot, hogy maga kezelésébe vegye az összes bányákat, a vasutakat és műhelyeket, valamint a mezőgazda­ság minden ágait?" Hervé lapjában felhívta a szo­cialistákat, hogy „égessék fel, amit eddig imád­tak" és azt vallotta, hogy „a kapitalizmus s neve­zetesen annak ipari vezetői, kik gyakorta nagy merészségről s előrelátásról tettek tanúságot, a maguk személyes érdekének ösztöke alatt s hiúsá­goktól hajtatva, az egyetlenek, kik igazán fejlesz­teni tud­ják az ipari gazdasági­­és kereskedelmi ter­melést s önző törekvéseik a nemzet gazdagságát növelik; gazdagságot, mely jótevő, mannaként hull a nemzet minden osztályára s a proletárosz­­tályra ,is“. Megállapítjuk,­­ hogy Hervé megtagad­ván a­­szocializmus elveit, maga helyezkedett ez­által a pártonkivülre, hogy tehát ellenkezik mai­dén ne­műs józan észszel és logikával, hogy ennek ellenére a párt tagja maradjon, melynek összes eszméit megtagadta. Megállapítjuk, hogy Hervé fanatikusan küzdvén minden eszmék ellen, me­lyeknek évtizedekig tollal és szóval nagy támo­gatóm volt, ily irányváltoztatásával demoralizál­ja a szocialista tömegeket. Megállapítjuk végül, hogy* Hervé reakciós irányzatának netovábbját is elérte már, mert arra szólította­­fel a­ Cleanenceau-kom­­­­ányt, hogy szigorítsa meg a sajtócenzúrát a há- ■ * ború alatt! Mind a felsorolt motívumok latbaveté­­séve­l kijelentjük, hogy Gustav Slervé megszűnt a franciaországi szocialista párthoz tartozni, annak tagjául nem tekinthető (B. K.) . — Házasság: Steinberg Sydney Martin, a cs. és kir. 9-es lovastüzérezred hadnagya, el. l.a Bussitti Biancát Triesztből. Donátii Pál és Krausz Melitta a mai napon házasságot kötöttek. , Kármán (Krón) Aladár, a Magyar Város- és Községfejlesztési Rt. cégvezetője és Schwarcz Lili e hó 20-án tartják esküvőjüket. Bolgár Rezső nagykereskedő és May Piriké mai napon házasságra lépek. Feldmár Simon és Schwartz Olga vasárnap, e hó 20-án tartják esküvőjüket Budapesten.­­ A félmilliós szeszcsalók büntetéseit Helyben­hagyta a Tábla. Koim Lajos és társai félmilliós szesz­­csalási ügyében, mint ismeretes, a budapesti törvény­szék Kohn Lajost csalásért­ hét évi fegyházra, Kohn Sámuelt mint bűnsegédet másfélévi börtönre, Kohmn Lajos­ét bűnpártolásért egy hónapi, Ábrahám Lázárt , három hónapi, Forgos Izsót pedig négy, hón­ai fog­­házat átélte. A budapesti Ítélőtábla ez ügyben ma hirdette ki ítéletét, amellyel a törvényszék ítéletét egész terjedelmében helybenhagyta. Az ítélet ellen a vádlottak és védők semmiségi panaszt jelentettek be.­­ Felemelték a kávé árát. Az Árvizsgáló­ Bizottság kávéhaázi szakosztálya tegnap végre tel­jesítette a kávésok szívósan ismételt kívánságát és a tejeskávé árát felemelte 70 fillérről 80 fillérre. A kávésok azzal indokolták kérésük jogosultságát, hogy az utolsó ármegállapítás óta úgy a tej, mint a cukor ára emelkedett. A fogyasztók képviselője viszont azzal a kikötéssel egyezett csak bele az áremelésbe, hogy a különbözet egy részét kizá­rólag a fix fizetésű alkalmazottak anyagi helyzeté­nek­­javítására fogják fordítani. A kávésok ipar­­testületének­ elnöke, Reiner Mór kijelentette, hogy az alkalmazottak fizetését tíz százalékkal emelni fogják. A tea különben nem marad el a kávé mögött: ő egyszerre 30 filérrel drágult.­­ A Darwin. Dr. Fülöp Zsigmond népszerű­­ természettudományi folyóiratának október 15-iki számában igen érdekes, cikkek vannak. Vasárnap Sí arc, mell és karról dr. Mocziner­né SZSZZEH mód szerint végleg, villannyal i­­­s lehet el­távolítani. Pattanás, szeplő, szemölcsi arcmassago. Arcbőrfehérítő krém. Pudor. Hajeltávolitó. Kábelkrém. Hajszőkitő. Email borogatószesz teljesen elsimítja a ráncokat. Tanítvá­nyok felvétetnek­. Gáog Aranka, kozmetikai intézete, Mehmed szultán­ ut 13. sz. Telefon: József 102—87.

Next