Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-05 / 233. szám
5 1918. október 5. VILÁG HÍEK 4. ,vg-v Cenzorok mulatsága. Nem akarunk mrost a cenzúra elvi állásfoglalásaival, túlkapásaival, hibáival és azzal a rengeteg kárral foglalkozni, melyet azoknak a céloknak okozott, amelyeknek használni akart. A feje tetejére állított logika azon egy két rikító példájával akarunk csak ezúttal foglalkozni, melyeknek a cenzúra jóvoltából a Világ mai számában volt találkozójuk. Nincs itt szó hadiérdekről! Még a legvakmerőbb szofista sem tudná a hadiérdeket a törlésekbe belemagyarázni, melyek a cenzúra mai csinytevései révén a Világhím díszlenek. De nem tudná belemagyarázni azokat a belpolitikai érdekeket sem, melyeket akárhányszor szerencsések voltunk a hadiérdek vignettája alatt fölfedezni. Ha a cenzúra mai törléseivel erre a magaslatra emelkedett volna, akkor elérte volna legalább a saját színvonalát. De a cenzúra vörös plajbásza ma minden értelemmel szembehelyezkedett. Mert mi értelememmel szembehelyezkedett. (Itt a cenzúra 22 sort törött) Mit mondjunk ezek után a cenzúráról? Bíráljuk szempontjait? Mérlegeljük elvi eljárásának komolyságát? Háborodjunk föl? Keseredjünk?. .. Itt már megszűnik a düh és a szomorúság fájdalma! Ezen az intézményen már csak kacagni lehet? A magyar cenzúra a világháború legválságosabb fortísítópontján a kacagtatás bálványa lett! — A király Zsidóországral bécsi tudósítónk jelenti: A király a napokban kihallgatáson fogadta Chares bécsi főrabbit és kikérte véleményét a zsidóság helyzetéről és a zsidó állam kérdéséről. A főrabbi elmondotta, hogy számos zsidó menekült Bécsben hiányt szenved, mire a király megjegyezte, hogy hiszen a zsidóknak régi jó szokásuk, hogy egymást kisegítik. — Mit tart arról a Zsidóországról, amelyet az emtenta szándékozik létrehozni? — kérdezte a király. — A zsidág számtalan részre tagolva él ma a világ minden részében. Bizony csoda, hogy közel két évezred viharai nem pusztították el. De a zsidó népnek szüksége van arra, hogy egy nemzeti és vallásos központja legyen. Ez más nem lehet, mint Palesztina, amely a zsidóknak ezer év óta reménysége és vágyakozása. — De elférne-e Palesztinában valamennyi zsidó? — kérdezte a király. — Nem, arra nem is gondolunk, hogy valamennyi zsidó Palesztinába menjen. Már a második zsidó állam idejében a zsidóság legnagyobb része ,,diasporálitta"idegenben élt és már abban az időben is, éppen úgy mint a mai korban, a zsidóik mindenkor jó és hű polgárai voltak annak az államnak, amelyet másaik hazájuknak, választottak. A király ezután élénken érdeklődött a cionista mozgalom felől, majd áttért a béke kérdésére és hangsúlyozta, hogy trónralépése óta szüntelenül arra törekszik, hogy népeinek visszadja a békét. Dr. Sz. B. — Merényletek Varsóban a német rendőrisztek’ ellen. Varsóból jelentik. Kedden délután öt óra tájban az itteni Smolna-utcában gyilkos merényletet követtek el a német politikai rendőrségi osztály vezetője, Schultze ellen. A merénylő revolverrel lelőtte Schultzet, aki nyomban meghalt. Aznap este még több merénylet történt rendőrtisztviselők ellen. —A Házasság. Simai László eljegyezte Erényi Verát, dr. Erényi Manó leányát. (Minden külön értesítés helyett) . Sztrájkolnak a bécsi színészek. Bécsből jelentik. Minthogy a bécsi magánszínházak igazgatóságának legtöbbje nem adta meg a színészek által követelt drágasági pótlék emelési, ma a bécsi magánszínházak tagjainak a bécsi színészegyesület által egybehívott népes gyűlésén elhatározták, hogy szombatonléttől kezdve általános sztrájkot kezdenek. E naptól kezdve, tehát azokon a magánszínpadokon sem játszanak, amelyeknek igazgatói a színészek követeléseit teljesítelték. A sztrájk tartamáról a helyi egyesület fog dönteni. •— Spanyol influenzás beteg környezete Anocol-pasztilla: szopogatásiával óvja magát a fertőzéstől. Minden gyógyszertárban topható, áll.1.80 — A spanyol betegség áldozata. 1 A spanyol betegség egyre megdöbbentőbb arányban terjed. Budapesten tudvalévően be kell jelenteni a megbetegedési eseteket. Az eddigi bejelentések alapján konstatálni lehet, hogy a hónap első 3 napjában nyolcvanheten haltak meg spanyol betegségben. A fertőtteyitóintézet útján a Gellért-kórház elkilenített spanyol járvány barakjában hatvannkilenc súlyos spanyol beteget helyeztek el. Érdekes, hogy a főváros első kerületében történt a legtöbb megbetegedés és halálozás, míg a Belvárosból és a Terézvárosból egyetlen megbetegedést sem jelentettek. A főkapitányság rendeletet adott ki, amely utasítja a bérkocsisokat, hogy a beteglátogatásokat végző orvosokat, akik foglalkozásukat a főkapitányság által névre kiállított zöld szinű igazolványnval igazolják, felszólításukra minden esetben, még ha pályaudvari kirendeltségben is vannak szállítsák el a kijelölt helyre és mindaddig álljanak rendelkezésre, amíg az orvos a beteglátogatásokat elvégzi. A kerületi kapitányságok vezetők az őrszemélyzet főparancsnoka és a főkapitányság közigazgatási osztályának közlekedési előadója alárendelt közegeiket utasították, hogy azoktól a bérkocsisoktól, akik az orvosoktól a fuvar teljesítését bármi címen megtagadták, hasítási igazolványk azonnal vegyék el és tegyék meg ellenük a feljelentést az illetékes kerületi kapitányágon. A mozik bezárását a belügyminisztériumban nem tartják szükségesnek. A belügyminisztérium rendelete holnap jelenik meg a mozik és mulatók üzemének a spanyol nátha terjedésének megakadályozása céljából való csökkentése tárgyában. Erre vonatkozólag dr Schreiber Emil főkapitányhelyettes ma estére magához hivatta az összes mulatók és mozik tulajdonosait és közölte velük e rendelet főbb pontjait. A leglényegesebb ezek közül az, hogy a mozgóképszínházakban az eddigi három előadás helyett csak kettőt szabad tartani, vagyis az egyik előadás egész ideje alatt a helyiséget szellőztetni kell, azonkívül az összes ülőhelyeket, a páholyok kivételével, csak felerészben szabad kiadni olyformán, hogy csak minden második sorban szabad jegyeket eladni. Az utóbbi rendelkezés a mulatókra is fennáll. A mozgóképszínháztulajdonosoknak a főkapitányhelyettesnél megjelent, képviselői kijelentették, hogy a redukált üzem mellett csak igen nagy ráfizetéssel tudnák helyiségeiket nyitva tartani és ezért inkább az üzemük teljes beszüntetését választják. Azt kériük továbbá a főkapitányhelyettestől, hogy a tizennégynapos üzemcsökkentés helyett rövidebb ú időtartamot állapítsanak meg. » — Rablógyilkosság Balatonszentgyörgyön. Ma délelőtt, a balatonszentgyörgyi csendőrség táviratilag fordul a budapesti főkapitánysághoz, hogy Keszthelyen Slücler Margit huszonötéves. Stájerországból való cseléd meggyilkolta és kirabolta gazdáját, Weisz Sándorné fűiszerkereskedő nejét, akitől nagyraennyiségű pénzt, ékszert és ruhaneműt rabolt el. Imák detektív megfigyelés alatt tartotta a dénvasúti pályaudvart, mivel valószínű volt, hogy a rablógyilkos Pestre veszi útját. A délutáni órákban azután egy megérkező vonalon el is fogta Büchler Maréitól, aki már a detektívnek bevallotta a rablógyilkosság elkövetését. A cselédleányt bevitték a főkapitányságra, ahol Berker Ádám tanácsos hallgatta ki. Büchler Margit huszonöt éves, hanzingi születésű. A pályaudvaron, mikor elfogták, négy skatulya volt nála, amelyekben ruhaneműik, többek között huszonegy női ing, öt pár női cipő, egy nagy kalap, felső- és alsóruhák és egy sárga dobozban ötszáz korona, két gyűrű és több ékszer volt. Büchler Margit Becker tanácsos előtt töredelmes vallomást tett. Elmondotta, hogy gyomorbajjal kórházban feküdt s amikor a kórházból kikerült, két héttel ezelőtt, került Weisz Sándorodhoz, aki két és féléves kisfiával egyedül élt a lakásban. Már szolgálatbalépése után gondolkodott azon, hogy jön a tél és nincs semmi ruhája. Kétségbeesett helyzetében azt eszelte ki, hogy meglopja gazdaasszonyát. Egy tervezne, hogy egy este félbevágja az asszolyt ugy, hogy az ütéstől elszédüljön s igy ne gátolhassa meg a szekrények kifosztását. így is tett. Amikor az asszony elvágódot, összeszedte a ruhanemüeket és nyomban vonatra ült, megölni nem akarta és nem is tudta, hogy az asszony az ütéstől meghalt. Csak itt Pesten értesült arról, hogy gazdaasszonya meghalt. Az elvetemült cseléd leányt Becker tanácsos letartóztatta. — Halálozás. Meghatott részvét mellett kísérték utolsó útjára ma délben Szomaházy György szigorló orvost, Szomaházy István fiát. Az ifjú barátai és tanárai, atyjának tisztelői és hívei nagy számmal jelentek meg a rákoskeresztúri új temetőben. Dr. Hevesi főrabbi szívhez szóló szavakkal lencsziztatta Szomanházy Györgyöt, majd iszmis főkántor vezetésével a kórus gyászdalokat énekelt. A simái a Bálint-klinika orvosai búcsúztak korán elköltözött, jeles kollégájuktól. Dr. benedeklaki Kiszely Tibor tartalékos tiskkoshadnagy a szatmári tartalékkórházban spanyolbetegségisen meghalt. A Spanyolnátha után a légzőszervek hurutos bántalmai a leggyorsabban gyógyulnakAbbázia enyhe klímájában. Érdeklődők forduljanak a Gyógyfürdők és Gyógyintézetek Rt. budapesti irodájához (V., Vilmos császár-út 36—38. Telefon 113—16.) Ürömfiatt MOZGÓKÉPSZÍNHÁZAK : Az ördög a moziban. A Phönix filmgyár idei produkciójának mesteri alkotása Molnár Ferém: világhírű színjátéka .Az ördög. A nagystílű és minden részletében tökéletes mozgófényképet mai premierjén mutatja be a Ropin-Apolló előrelátható impozáns sikerrel. A magyar kinematográfia eme eseményszerű alkotásának értékéről és érdekességeiről az illusztris szerző, Molnár Ferenc a következőképpen nyilatkozott: — Bámulatosan meglepő kultúrával és rutinnal ültette át filmre Az ördögtől a Phönix-gyár. Az az impresszióm, hogy ez a magyar mozgófénykép a legtökéletesebb és legkvalitásosabb, amit eddig alkalmam volt látni. Legfőképpen az a nagysűlűség, pompa, öregámcia és gazdagság, amely ennek a filmnek minden méteréből felénk árad, lepett meg. Külön érdekessége Az ördög filmreprodukciójának, hogy azt mutatja be, ami a színdarab előtt történik és a tulajdonképeni darabot csak az utolsó felvonásban kapjuk. Ezt a nagyon nehéz írói és dramaturgiai munkát Siklósi Iván, a Phönix-gyár művészeti igazgatója végezte kongeniális fantáziával és stílusérzékkel. Ezúton is mégegyszer őszinte gratulációmat küldöm neki, amiért ezt a nehéz feladatot olyan látszólagos könnyedséggrl oldotta meg. Nemkülönben meleg dicséretet érdemel Kertész Mihály is, aki a filmet kifogástalanul rendezte. Az első jelenettől az utolsóig, minden az eredeti darab stílusához és hangulatához alkalmazkodik A filmen előforduló attrakciózus jelenetek szenzációsan érdekesek és láthványosak. A közreműködők, különösen a főszereplők: Kramer Leopold, B. Maidon Erzsi és Párkányi Mihály ismert, kiváló talentumukkal állottak szolgáltatsba a nemes ügynek és az ő művészi teljesítményük is kimagaslóan sikeres. Büszke lehet mindenki, akinek munkájából összetevődött Az ördög film változása, mint ahogy magam is igazán örülök a várakozáson felüli eredménynek. Ezeket mondotta Molnár Ferenc nyomban azután, hogy Az ördög filmreprodukcióját megtekintette. A közönségnek pedig a maipremieren lesz alkalma meggyőződni arról, hogy a Phönix filmgyár idei grandattrakciója milyen magas irodalmi, művészi és technikai értéket képvisel a magyar filmcsinálás történetében. A RoyalApolló mai bemutató-előadásaira a jegyeket elővételben árusítja a pénztár délelőtt 10-től 2-ig. — Az Uránia új műsora. Zsúfolt házak honorálják az Uránia magas színvonalú műsorait. Annyi bizonyos, hogy az új műsor méltón megérdemli a legmelegebb elismerést. Susaruk Grandais páratlanul finom művészeté, bájos szépsége felejthetetlenné teszi ezt az új műsort, amelyben a Grandaisfilmen kívül a Tosca bravúros erejű színjátéka is szerepel. Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Csak két napig megy még a Mozgókép- Otthonban a gyönyörű Olaf Fenns és a szenzációs majom-film. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Pitcak-film |jj.reo 00 I AZ ÖRDÖG I Molnár Ferenc színműve 5 felvonásban. jjs$j. JJ. Filmre írta Siklósi Iván. Rendezte Kertész Mihály Jp-Szereplők: I Száki János ...........Várkonyi Mihály KB László Alfréd __.........Tanay Frigyes IH Jolán ..........................B. Marton Erzsi iS Tóth Elza ....................Spolarits Olyps Selyem Cinka..............Klary Lotto |5 Az ördög ... ... ...___Kramer Leopold BM Bemutatásra kerül a 1ROYAL-APOLLÓI a bán. Előadások délután 5, 7, 9 órakor kezdődnek jár Dp. mitzgem VSr- <*s bói’lttoffttéffolteft BSDfgyttrt Jaifdr-et® föl fiák és v[ Bok réssére Brazcapeszt, 3«úspeft2£örnt 3.