Világ, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1918-12-21 / 299. szám
% 1918. december 51. VILÁG — Sajtókamara Bécsben. Bécsből jelentik nekünk: A bécsi ujságiró-egyesületek elnökei elhatározták, hogy törvényes alapon álló sajtókamarát létesítenek, amelyben fegyelmi tanács is működnék. — Lipót Szalvátor vegyeskereskedtése. Bécsből jelentik nekünk. Az Abend hivatalos okmányok alapján közli, hogy Lipót Szalvátor főherceg a háború folyamán 80 millió koronáért aszalt gyümölcsöt szállított a hadseregnek és e szállításokból 20 millió korona nyeresége volt 1914 októberében 3.20 koronáért szállított a hadseregnek szárított zöldséget, pedig a nagykereskedelmi ár akkor 2 korona volt. 1915 novemberében 70.000 méter mázsa vegyes gyümölcsöt ajánlott fel a hadseregnek kilogrammonként 5,70 koronáért, holott az akkori ár 3 korona volt. 1917 végén a hadvezetőség megsokallta a főherceg zsíros üzleteit és értésére adta, hogy azontúl csak önköltségi áron szállított árut fogad el tőle. — Előadás a hotaerizmusról. A Galilei-kör rendezésében dr. Polányi Károly ma este a központi egyetem kupolatermében előadást tartott A bolsevizmusról. Ma, szombaton este fél nyolc órakor ugyanott folytatja és fejezi be előadását, amelyet vita fog követni. Mindenkit szívesen látnak. " — Feminista előadások a nőválasztók számára. A Feministák Egyesülete Budapest összes választókerületeiben tájékoztató előadásokat rendez, amelyek szónokai részletesen ismertetik az egyesület szociálpolitikai programmját. A legközelebbi előadások szombaton délután 4 órakor a Százados-úti polgári leányiskolában, este 6 órakor az V. kerületi Népházban és ugyancsak este 6 órakor a 11. kerületi Batthyány utcai polgári leányiskolában lesznek. Előadók dr. Bálint Aranka, Glüirklich Vilma és Spády Adél. Érdeklődőket mindenütt szívesen látnak. Belépődíj nincs. — Ráth György és neje hagyatékának árverése december 21-én, nem pedig 25-én fejeződik be. — Véres keresztény öldöklések. Kroázsiában, Zürichből sürgönyzik. Kisázsiában véres keresztény öldöklések vannak. Török katonaszökevények ezrével verődtek bandákba, amelyek fosztogatnak és gyilkolnak. Az athéni ügynökség konstantinápolyi görögök legyilkolásáról hoz jelentést és a szövetségesek részéről erélyes katonai közbelépést követel. — A felsőipariskolák és felsőépítőipariskola nagygyűlése. .Az uj Magyarország lelkes fiatal technikusai tegnap este a „Gólyavár" termében meggyülést tartanak, amelyen mintegy háromezer főnyi hallgatóság jelent meg. Az ülést Gárdonyi Ferenc nyitotta meg. Rámutatott az iparoktatás reakciós hagyományaira és a létesítendő mérnöki, kamara antidemokratikus jellegére. Kraussz Zoltán a felsőipariskolások előadója ismertette a határozatijavaslatot, melyben az iparoktatás a tanterv gyökeres és radikális megreformálását, a mérnöki munka teljes szabadságát követeli. Sötét Balázs a felsőépítőipariskolások követeléseit adta elő. Több hozzászólás ütein a gyűlés bizottságot kiüldi ki új memorandum kidolgozására és egyben elhatározták, hogy audiencián megkérik Garami kereskedelmi minisztert, hogy a szombatra hirdetett mérnökfownartai anikóját a memorandum elkészültéig halassza el. Az ülésen részt vett a kereskedelmi minisztérium biztosa, az összes műszaki és mérnök - egyesületek kiküldöttei. Magyarország összes felsőipariskoláinak és a felsőépítőipar iskolának képviselői. — A fiumei kiviteli akadémia valamennyi jelenleg Budapesten tartózkodó volt hallgatóját felkérik, hogy vasárnap, 22-én, délelőtt 11 órakor fontos ügyben a Központi kávéházban (Egyetemutca) feltétlenül jelenjenek meg. — Tájékoztató a nemzetiségi kérdésben. A városi nyilvános könyvtár (IV., Gróf Károlyi u. 8.) Aktuális kérdések irodalma című sorozatában jegyzéket adott ki a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó művekről. — A Modern Könyvtár új kötetei. Az Athenaeum népszerű vállalata a Modern Könyvtár művészi, új köntösben kerül a közönség elé. A most megjelent kötet Bródy Sándor: Egy férfi vallomásai ciműl műve. (544—547. szám). Rövid kéthetes időközökben követik Bródy könyvét a hazai és külföldi írók nagyjainak következő remekei: ’Arcübasev: Fehér havon. Krúdy Gyula: Kánaán könyve, Oscar Wilde: A kritikus mint művész, Szegedi István: Gyöngyvirágok című verskötete, Taine: Napóleon, stb. Dr.MITOER fláfpil tmiiiuffliiituttiimiiiiiniiinmiu If W. I téU* férfiak * Bttáap«t, Jlzstf-hSr Bt J. W. W é* nők részére j Az Uránia előadásai 1 óra 15 perckor és 3 órakor kezdődnek. .... Halálozás. Lénáról Imre, a belvárosi községi főreáliskola rendes tanára, festőművész és az „Ifjú Művészek Egyesülete" elnöke, a spanyoljárvány áldozata lett 29 éves korában. Temetése szombaton délután lesz a kerepesi uti temető halottasházából. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Bagatelle Bemutató a Nemzeti Színházban A kritikus, akinek mindent tudni kell, kénytelen ezúttal úgy kezdeni: nem tudom. Mert őszintén szólva: nem tudom, hogy mit is akarnak mostanában ezek a színpadi szerzők? Nem tudom, a véletlenség, a korszellem, vagy a nagy elmék megbeszélt találkozója-e az oka annak, hogy mostanság egyszerre, vagy egymásután, három szerző irta meg, exponálta, boncolta és magyarázta azt az egyszerű tényt, hogy a házasságot legbuzgóbban tördelő férj is a legextatikusabb dühbe gurul abban a pillanatban, amikor százszorosan megcsalt felesége végre szintén le mer törni egy darabkát legitim viszonyuk örökmécseséből. Herczeg Ferenc és Arcubasev után vagy előtt, most Paul Vervieu veli fel és hagyja megoldatlanul ezt a nem is olyan érdekes és nem is olvasó fontos problémát. A körítés természetesen változó. Ez igazán a legkevesebb, amivel a közönségnek is, önmaguknak is tartoznak a szerzők. A Nemzeti Színházban ma bemutatott francia színműben például az a mellékkérdés merül fel, szabad-e a feleségünk legjobb barátnőjával megcsalni a hitvesünket és viszont: szabad-e férjünk legjobb barátjával megcsalni a hites münkét? A szíves érdeklődőknek nem ajánlom, hogy a ..Bigid éllék szerzőjéhez forduljanak bővebb felvilágosításért. A szerelem gyakorlati életében rettenetesen megbuknának azok a CHikaShüike teóriák, amelyekkel Hérvieu úr, végtelen dialógusokban, megengedem: néhol szellemesen, de gyakran csak elgyengült férfiverőivel, legtöbbezör pedig meg nem engedhetően önkényes papirosbölcsességgel oktatja ki a közönségeit is, s a maga külön szerelmi életre személyesített argumentumait. Higyjék el nekem, hogy a toporzékoló férj formájában fejünkhöz vágott francia felelet épp úgy nem felelet, aminthogy — ugyanaz oroszban, — az Arcabasevé sem volt az. A ,,Bagalette“-sek azonban még külön baja az is, hogy nem érdekes.. Ez a mese se nem párisi, se nem izgató, se nem raffinált. A francia szabóművész, aki csak azért öltöztet, hogy a szemünknek legyen kit levetkőztetni. Hervini úrban csaknem nyomtalanul élve,szólt. Az a színpadi ruha, melyet a „Bagatelle" szerzője szabott, egyenesen elkívántat az alatta rejtőző problémától. Két lábon járó elméletek lépkednek a színpadon és sokat, és finoman társalognak, olyan sokat és olyan választékosan, mintha önmaguk előtt is tagadni akarnák, hogy se vérük, se lelkük és a legcsekélyebb mondanivalójuk sincsen. Az akció mereven álló, akár valamilyen panoptikum-csoport a nagy reklámvitrinbert. Viaszból van az egész, melyet a végén a nyárspolgári doktrínák gyertyalángján és valami hamis, világi szentimentalizmusnak még pislákolva felszedett bagóján igyekszik igazi lángra gyújtani a szerző. Siervien úr azonban ma már pironnanicuvsnak sem elég leleményes. A maga természetességében is sirívatóan nevetséges, ahogyan ér, a kis színpadi alkotmány végül olvadni kezd, és csepegni. .Szinte sajnáljuk a Nemzeti Színháztól azt a jó előadást, amit erre a talán szolid, de biztosan gyenge darabra pazarolt. Kár az údry nemes férfiasságáért, amit ez az telivér művész élő életre modellál a rivalda füzében. « ami éppen a legjtöfikffliqitó péj&asgftfciß cwiggydten ég tehetetkwü r ■ v:-’ t parancsol le a szerző a szinpadról. És kár a Bajor • Gizi gyönyörűen asszonyi szenvedéséért, ahogyan szerelme tilalomfája felé kúszik, ahogyan elölveti nagy és egyetlen élménye árnyékát, mely végül is messze valahol, a darab keretein kívül hull le árván, elhagyottan és irodalmi szempontból is megszégyenítve. Mért kelt a GálGyula becsületes igyekezetének oly feltűnés nélkül elmúlni, a ■színpadról? És Váradi Arankának, aki olyan wrtvan tudott szeretni és oly meggyőzően csalódni — és Kürthy Györgynek, aki ma talán emberibb volt, mint valaha — mért kell mindkettőjüknek mindent, mindent otthagyni a színpadon, amit magukkal hoztak, s amit a szerző végül nagyon passzív és nagyon korhadt jótanácsokkal vesz el tőlük? Mért kellett előadni ezt a darabot? És mér ilyen jól . . . ? Relle Pál,lői Operaház. A zsidónő pénteki előadásán két új szereplőt is hallottunk. A herceget a színház fiatal ösztöndíjas tenoristája, V Itthoni és énekelte fejlődésképes hanggal, míg Palló Imre a polgármester kis szerepeiben ügyesen Aletta meg helyét. v . (*) Darabváltozás az Operában. D. Sándor Erzsi gyengélkedése miatt a szombatra hirdetett Mignon helyett Faust kerülemre. Az előadás fél hét órakor kezdődik !*) Irodalmi estély. A Zeneakadémián igen nagysikerű irodalmi estély volt pénteken este zsúfolt ház előtt. Karinthy Frigyes, Gábor Andor s* Lenemet Menyhért olvastak fel. Természetesen a három kiváló kró előadásait a legnagyobb figyelem és osztatlan tetszés, követte. (*) Hangverseny: Picksteiner Soma az idén is hegedű-hangversenyt adott, de játéka ezúttal sem ragadta meg különösebben figyelmünk. Közönsége szívesen fogadta és gyakran tapsolta. Dienz kísérte. f* Az Andrássy-úti Színház bemutatója. Az új, elragadóan kedves Andrássy-uli Színházban, ma este volt tulajdonképpen az első premier. A színházavató műsort ugyanis magyar karbamművésnet első fészke a Belvárosi Színháztól vette át, míg a most lemutatott pompás vígjátékok, mulatságos tréfák, drámai és humoros magánszámok első ízben kerültek színre. A műsor összeállítása a lehető legpompásabb, amelyért minden dicséret megilleti Bárdos Artúr igazgatót, aki valóban brilliánsan érti mesterségét. Három órán át a légikelemesebben szórakoztatta a közönséget, amely ezért hálás is volt. A víg darabok között Bródy Miksa bizarr bohózatát említjük először, mely a modern zenehóbortosait karrikírozza kimaró szatírával. A szereplők között Kökény Ilona, Rajna Alice és Borosz Géza kaptak sok tapsot. Gábor Andor Ruha című darabja végig harsogó karcaj közepette került színre, ugyancsak nagyszerű szereposztásban. Harsányi Zsolt Boezi jelenetében Kökény Ilona és Varsa Gyula játszott. Szándékosan hagytuk negyediknek ifj. Radó Antal Thea című játékát. Itt Mészáros Giza a legnagyobb művészettel alakította a fmszerepet, amely szinte tökéletes volt. Bánóczi Dezső és Tompa Béla játéka is életes volt. Békeffy László, Szenes Béla és Gábor Andor szerepelnek a műsoron szerzőkként tréfákkal és magánszámok ■kai, ugyancsak teljes sikerrel. Különösen ki kell emelnünk azonban a Siratóének című dalt ( Keleti Artúr — Losonczi Dezső), melyet mléily árréssel, wihezszólóan Ormóssy Anikó adott elő, Boross Géza és Kökény Ilona magánszámait frenetikus tapsviharral fogadta a zsúfolt nézőtér. (m. i.) !*) Vizsgaelőadás. Az Országos Színművészeti Akadémia vizsgaelőadásán az Urániában, ma ismét több növendék vonta magára a színházi körök figyelmét. A múzr említett Lőrinczi Comélia mellett, aki ezúttal Heyermans ..Reuténybébeit értesítette meg tehetségéről alkotott véleményünket. Belement Erzsi nevét kell kiemelnünk a műsorból. A „Vasgyáros“-ban Claire szerepét játszotta el a tiatát II. éves növendék. sunyi tartózkodással a szentimentális túlzásoktól, olyan bájos közvetlenséggel és érett ösztönnel, melyekből a legszebb színpadi jövőre lehet következtetni. A szereplők között még számos értékes ígéretet ismerhettünk meg, közöttük a múlt vizsgaelőadás kedves ismereteit: Kunzer Erzsébetet. (*) Pér] és feleség. A Vígszínház jövő héténett irodalmi és művészi eseménye lesz a Ferj és feleség. Lakatos László háronttelvonásosának temptatója, amelyet szombatra, ehtó 10-re tűztek ki. [Jakatfos Lásztó, akizindhrahkmal éelbeszélő műveivé egyaránt a modeo magyar litteratura legjobbjai kiött foglal helyet. tané budapesti történetet irt meg, derűs színekkel goSRffStyP egy íráfergejtett egyetemi tanár htomrt Szombat