Világ, 1919. január (10. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-12 / 11. szám

Vasárnap főleg délen a Fekete-tenger mellett. Ezzel mintegy elhatárolja a bolseviki Oroszországot az egykori cári birodalomnak attól a részeitől, amelyek a bolsevikizmusról nem akarnak tudni. A csapatok­kal szolid bázist teremtenek, mintegy menedéket és centrumot, ahol egyesülhet Oroszország „egész­séges" ereje, amely előbb-utóbb- lépésről-lépésre haladva maga fogja legyűrni a bolseviki Oroszor­szágot. Az entente tehát nem fog beavatkozni a kommunista Oroszország belső ügyeibe, de az egész országot egy nagy katonai kordonnal veszi körül. Ez a kordon védeni fogja elsősorban Lengyel­­országot és Romániát, ezt a két nacionalista s im­perialista országok Végül a következő tanácsot adja a cikk az entente kormányainak: Ahhoz, hogy egy rezonábilis, programm végre­hajtható legyen, elsősorban a legteljesebb össz­hang szükséges az egyesült kormányok között. Az arkció csak így lehet eredményes. Ennek az akció­nak azonban nem szabad csupán egy pontról megindulnia, hanem az egész orosz határvidékről. Hogy az egyesült kormányok milyen mértékben egyeztek meg e kérdésben, ezt mi természetesen­­ nem tudjuk megmondani. A cikk vége — amelyet szóról-szóra itt köz­lök —­ egy kis leleplezéssel szolgál. A fegyverszünet megkötése óta, ha belemélyed a­z ember a részletekbe, az az impressziója támad, hogy a szövetségesek jobbra­­­5, balra is húznak. Pedig soha se volt olyan fontos a diplomáciai együttműködés, mint ebben az órában. Kívánatos lenne, hogy az orosz probléma, illetőleg ennek megoldása alkalom legyen­ ennek az együttműkö­désnek a megszilárdítására és bebizonyítására. A háborút megnyertük, de hogy biztost él­vas­sunk a so­kat szenvedett világnak egy jogokkal teli, szabad és biztos jövőt, szükséges, hogy a kormányok rend­szeresítsék programmjukat s diszciplínát teremt­senek e programus végrehajtására. A katonai győ­zelem után az egész világ érdeke azt kívánja, hogy politikai győzelmet is arassunk. Ehhez azonban az kell, hogy mindenekelőtt saját magunk felett győzedelmeskedjünk . . Ezek a sorok egészen világosan beszélnek: a győző imperialisták már egymás ellen fordulnak. S. L. 4­4 Megkezdődött a párisi előzetes béketanácskozás Az entente miniszterei Párosban — Az angol közvélemény békét követel az orosz tanácsköztársasággal Az angol közvélemény korántsem egysé­ges Lloyd George-ék politikája mögött, mely fenhéjázó gőggel zárkózik el a moszkvai orosz kormány közeledésétől és ennek béke­­javaslatára hadüzenettel felel. A „States­man“ című angol folyóirat, mely a legelőke­lőbb politikai szemlék közé tartozik, feltű­nően éles cikkben foglalkozik a kormány békepolitikájával és az oroszországi kérdé­sekről ezeket írja: — Lenin felhatalmazta Litvinovot, hogy tárgyalásokat kezdjen az ententeal a norvég kormány közvetítése útján. Ez tény, melyet hivatalos helyről meg nem cáfoltak. Kormá­nyunk egyáltalán nem méltatta sem a norvég kormány kísérő jegyzékét, sem az angol közvéleményt arra, hogy erről a fontos ak­tusról bennünket értesítsen. Jóllehet minden okunk meg­van rá, hogy a bolseviki kor­mány kedvező feltételekkel kezelit, kormá­nyunk feltétel nélkül kidobja az orosz köve­tet. Úgy értesülünk, hogy a tanács­köztársaság a béke és az entente csapatok eltávolítása fejében hajlandó volna elismerni az orosz ál­la­m külföldi adósságait és ezek fedezetére átengedné zálogul azokat a bányákat és mű­veket, melyek korábban is a hitelezők veze­tése alatt voltak. Tudja-e ezt a brit kormány? Vagy egyáltalán nem érdekli? Tájékozódott-e a mi kormányunk Oroszország mai, tényleges állapotai felől? És akarja-e, mielőbb tisz­tázni, milyen feltételekkel hajlandó békét kötni az orosz tanács­köztársasággal? Mint tudvalevő, a „Szoccsmán" a polgári liberális pártok véleményének tükre. Ez a nyilatkozat tehát fontos lépést jelent az an­gol és az orosz közvélemény megegyezése felé. Az entente miniszterek párisi konferenciája­ ­Lupano, január 11. (A Világ tudósítójának táviratiPárisi hírek szerint Orlando és Sonnino tegnap és ma hosszabb tanácskozást folytattak Wilsonnal. Orlando ma este Parisból Rómába utazik, ahonnan rövid tartózkodás után ismét összatér Parisba. Az entente-országok miniszterei előzetes tanácskozásukról kénytelenek voltak le­tenni, mert Lloyd George párisi útját elhalasztotta. De azért azt remélik hogy kellő időben megérke­zik Lloyd George Parisba s így a tulajdonképpeni konferencia a megállapított időben, 13-án, hétfőn, megkezdheti munkáját. Benedek Károly,­ ­ szövetséges államférfiak tanácskozása Párisban London, január 10. (Reuters) Bonar Law miniszter a kanadai, ausztráliai, délafrikai, új­fundlandi miniszterelnökök és az ibikamiri mali­dzsa kíséretében szombaton reggel Pa­risba utaznak, hogy résztvegyenek a szövetsé­ges hatalmak vezető államfős­ fiaival folyta­tandó előzetes tanácskozásokon. Páris, január 11. (Havas.) Lloyd George miniszterelnököt ma estére idevárják. Az en­­tenteközi legfőbb haditanács vasárnap dél­után a külügyminisztériumban összeül. Páris, január 11. Orlando miniszterelnök, aki szombaton este akart visszautazni Olasz­országba, újsághírek szerint huszonnégy órá­val meghosszabbítja párisi tartózkodását, h­ogy részt vehessen a szövetséges államférfiak vasárnapi tanácskozásán. A pápa nem küld követet a békekonferenciára Chiasso, január 11. (A Világ tudósítójának távirata.) Az Osservatore fromano ma alaptalan­nak jelenti ki m­­a hírt, hogy a p pápa Wilson tá­­mogatását kérte volna annak kieszközlésére, hogy a szentszék követe részt vehessen a békekonfe­rencián. (B. K.) Jean Longuet az angol választásokról Svájc, január 11. (A Világ tudósítójától.) Jean Longuet, a francia kisebbségi szocialisták vezére rendkívül érdekes cikket irt a Le Populaire leg­utóbbi számában az angol választásokról. Cikké­nek bevezetésében hangsúlyozza, hogy az angol választások eredményéről nem lehet végleges kö­vetkeztetést vonni a tényleges erőviszonyokra A burzsoázia öröme korai, mert a koalíció győzelme nem jelenti meg a polgári pártok végleges győzel­mét. A fronton leszavaztatták ugyan a­ katonaságot, de hogy ez a szavazás, hogy történt, azt nem tud­juk. Valószínű azonban, hogy a katonai fegyelem befolyásolhatta a katonák szavazását. Egészen más lesz a helyzet, ha minden katona hazatért. A pro­blémákra az igazi választ a következő választás fogja megadni. (S. L) Forradalom Montenegróban Luggna, január 11. (A Világ tudósítójának távirata.) A római Corriera d'Italia szerint Mon­tenegróban forradalom tört ki. A forradalom, amelynek célja a megszabadulás a szerb iga alól, az egész országra kiterjedt Skutaritól Podgo­­riczáig. (B. K.) Szerb félhivatalos tiltakozás Olaszország hódító hadjárata ellen Ze­greb, január 11. A belgrádi Pravda írja: Népünk és államunk sú­lyos krízisen megy át. Olaszország naponta megsérti a lon­doni szerződést és a fegyverszüneti határoz­­mányokat, ezredekkel és tüzérséggel vonul előre egy maroknyi katonánk ellen és vissza­vonulásra kényszeríti őket. Olaszország csa­patokat küld Montenegróba is és ki akarja erőszakolni a gyűlölt és a trónfosztott Miklóst, nem Miklós kedv­éért, hanem azért, hogy ő a Montenegrót Olaszország vazallusává tegye és hogy Valónál végleg biztosítsa. Azt mondják, hogy az olaszok egész Monasztirig akarnak menni, ha ugyan nem tovább. Nemcsak az Adria keleti partjaiói akarnak visszaszorítani és elzárni bennünket, amelynek nemzetileg, etnográfiáikig és gazdaságilag is urai va­gyunk, hanem még az Aegei-tengertől is. De a görögök és a románok, akik barátaink, se­gíteni fognak, hogy megvédel­mezzük a Bal­kánt, amelyen a törökök elűzése és Ausztria szétomlása után csak a balkáni népeknek szabad uralkodniok. Bámulatos azonban szö­vetséges nagyhatalmaink passzív magatartása. Öt munkás miniszter az angol kormányban Amsterdam, január 11. Az Allgemeen Handelsblad jelentése szerint az új a­ngol kor­mánynak öt tagja munkáspárti: Barnes, aki a hadikabi­net tárai nélküli minisztere, Roberts élelmiszerellenőr, Stephen Walsh­, a bánya­munkások képviselője, akit a Local Governe­­ment Board titkárává neveztek ki, Wardle, aki a munkásügyi minisztérium titkára lesz és Parker József. Gompers agitációs útra indul a bolsevizmus ellen Páris. január 11. (Havas.) Gompers és Russel Newyorkból Európába utazták és fel fogják ke­resni a szövetséges országokban az ipari és a munkás­központokat, h­ogy a különféle árnyala­tokhoz tartozó szocialistákat rávegyék Wilson ti­zennégy pontjának elfogadására és a bolsevizmus ellen irányuló harcra. Argentína csak a polgári Ausztriának ad gabonát Svájc, január 11. (A Világ tudósítójától) Az éhínségben sínylődő Németausztria azzal a kérés­sel fordult a nagy gabonakészletekkel rendelkező Argentínához, hogy a nép éhségének enyhítésére nagyobb mennyiségű gabonát engedjen át. A for­radalmi kormány most kapta meg dr. Perez Argen­tína bécsi követe útján a választ: „Argentína kormánya csak azon kifejezett feltétel mellett szállíthat Ausztriának gabonát, ha az orsztrák kormány az ország rendjét biz­tosítja. Bolseviki mozgalmak vagy kommunista szocialista törekvések legcsekélyebb megnyilat­­kozásánál az argentínai kormány azonnal meg­szünteti a szállítást." Az Avanti szellemesen jegyzi meg erre a vá­laszra: Ausztria most szabad ország, rendelkezhet önmagával, de ha eszébe jutna, hogy szocialista állammá legyen, úgy dr. Perez követ úr egyszerűen beszünteti a szállításokat: vagy polgári Ausztria, vagy éhező Ausztria. Most amikor a nemzetek tár­saságáról, az emberiség nagy családjáról, jogról, igazságról, tartós békéről mondanak mindenütt csillogó szavakat, a reakció elénk idézi a valóságot. Négyévi háború kínlódása után Középeurópa vá­laszthat immár a szabadság és az éhség között. A pénz, a haszon Argentínának nem elég! (S. L.) A német fegyverszüneti tárgyalások Frankfurt, január 11. A Frankfurter Zeitung jelenti Berlinből- Erzberger államtitkár a szüksé­gessé vált új fegyverszüneti tárgyalásokra Trierbe utazott. Csehország igényei Bécs, január 11. Prágán és Hágán keresztül jelentik Pakisból megbízható forrásból. Massaryk elnöknek azt a tanácsot adták távirati útán ja­nuár 1-én és 2-áig, hogy igyekezzék tárgyalás út­ján megállapodást létrehozni Németország, Morva­ország és Szilézia között. Egyidejűleg közölték az elnökkel, hogy az ententenak semmi oka sincs rá, hogy a csehszlovákok igényeit ezen a területen is kielégítse. VILÁG 1919. január 12. 5­ ­ „Igazolhatom, hogy az ESPERANTO nyelvet minden hasz­nálatra alkalmasnak találom Prof. Román Brandt, nyelvész, a moszkvai egyetem tanára.

Next