Világ, 1919. április(10. évfolyam, 77-92. szám)

1919-04-01 / 77. szám

1919L SpriEs T. x. VILÁG KeddF2 . kiegészítő redterfornéseiket vagy bővítéseket hozzá -' fűzni.­­ Tilos a k­­ár meglévő naptönvényekkel éltet -­­ kenő remdelkezés. pl. kisüzemek szocializálása, az ü­zl­etekben l­­évő áruk önkén­yes birtokbavétele,­­ laku­sok és egyesületek önkényes eloglalása, élel­­■­aniszerrekvirálás, adók és járulékok önkényes ki­­sütése, a Forradalmi Kormányzótanács rendelke­­ítéseinek a nyilvánosság elöl való elrejlése vagy­­a Forradalmi Kormányzótanács által­­adott tör-­­ vények és ren­deletekhez fűzött önkényes rongyso­­rozat, a forradalmi törvényszékek ön­kényes ala-­­­kitása és ilyenformán való ítélkezés a vádlott fe­lett. a munkások a belügyi és hadügyi népbiztos­­ok tumán kivül való felfegyivernése. imert mind­­­­ezeknek rendszertelen végrehajtása felborítja a­­ forradalmi rendet s az elleni emulálom lehetőségiéit­­ nagy mértékben elősegíti. A budapesti már meg­­utalmtt tanácsok és direktorhimpák az összes in­­­­tézkedéseiket az illetékes népbizt­osságokba­n egyet­értésben végezhetik, csak esetről s eset­re ezeknek , írásos meghatalmazásával. Olyan esetekben, ssm­kok­ a tanácsn­ak és direk­­­tóriu­mal munkavessteség® van, legfeljebb ezér a korona, tiszteletdíj adható havonként ideiglenese­n ! Egyéb nagyobb kiadások dolgában kérjék a bel­ügyi népi biztosság hozzájárulását. Ezen kiadások a­­lefoglalt pénzből fedezhetők. Az újonnan szervezett akarhatalm­akhoz felvett elviárvák javadalmazása az­­eddigi karhatalmi javadalmazásokkal lesznek egy d­öntetes­ünk. Szigorúan kötetesek ellenben a tanácsok és di­rektóriumok arra figyelni, hogy a most már a pro­letárok birtokában, lév­ő pénzzel semmiféle pazarlás­­vagy pénzpocsékolás ne történjék, mert ily tött eset­iben a kormány­zótansáza a legszigorúbban fog­od járni, mint a prodletárság ellenségével. Felhívjuk az összes tanácsokat és direkt orru­­knokat, hogy ahol megalakítatak, iszalmat jelentsék ide a belügyi népbiztos­ságho­z, ezen kívül eddigi működésükről ró minden intézkedésükről haladék­­talannal tegyenek k­á­beri, sürgön­yi vagy telefoni jelentést a belügyi népbiztosságnak és addig, amíg a tanácsok alkalmazottainak címét az alkotmány m­eg nem határozza, addig más címet, mint­­ tanács Vagy direktórium megbízottja felvenni nem szabad.­­A népbiztosi cím kiaóratog, a kormányzótanács tagjait illeti meg. Egyben közöljék a shr­ebit­órium t­­gjainak nevét és dinéi. Elvárja a kormányzótanács a profét árát,­am kezdő építőitől, a magyarországi proletánoktól, hogy a proletárállam­ rend­jét fegy­aterünnel megőr­zik. Mindazok, akik a kormány­zótaná­cs eddigi ren­dele­teivel szemben vagy ezen rendek* utasítá­sokval szemt­ben cselekednek, a forradalom ezanségei, akikkel­ szemben a forrad­alos proletárén­g minden kimértes nélkül fog eljárni. A Forradalmi Kormányzótanács: (Barbai Sándor s. k. elnök. , Landler Jenő s. k., Vágó Béla s. k. belügyi népbiztosok, A birtokrendezést és termelést biztosító bizottságok megalakításáról és működéséről A Kormányzótanács 2237/1919. FKTE. XXVOI. számú rendelete* A földbirtokrendezés keresztülvitelére és a ter­melés folytonosságának biztosítására a következő szervek létesülnek: " * X. A községi birtokrendezési és termelési bizto­sító bizottság Ez a bizottság a község földmy­­estanicsa által­­választott három földwű­vesi tagiból áll; munkáját irányitja és szakkérdésben támogatja a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által kiküldött szakember (gazdasági biztost, aki egy*­­szersmind a szükséges tervet * javaslatokat elké­szíti, a szükséges jegyzőkönyveket felveszi s ameny­­ire ilyen határozatokat hozna, azokat írásba foglalja. Erre nézve feladata mindazon intézkedések megtétele, amelyeket a földreformot végrehajtó szervek működéséről szóló utasítás előír. A bizott­­­­ság mindezen ügyekben szavazás útján hozza meg­­ határozatát. A vármegyei bizottság által ezen közö­s­ségi bizottságba beküldött szakembernek szavazati, j joga nincs, a határozatot azonban ő foglalja írásba és közérdekből megfelebbezheti. II. Járási birtokrendező és termelést biztosító-­­ bizottság. A bizottság a járási földmiv­estanács által vá­­­­lasz­tott három földműveltagból áll, működésének­­ irányítására, az előadói munkakör betöltésére és a folyóügyeik irányí­tására a tanácsba a vármegyei tártáikrendezó és termelési biztosító bizottság egy állandó gazdasági szakembert küld ki. A járási bizottság feladata, elsősorban a földő ',reformot végrehajtó szerveknek adott utasítás almi­ján c.­i ügyek elsőfokon való elintézése és eldöin­­tése, nincse' ügyekben két va­gy több község van '.érdekelve. Feladata továbbá oly ügyek eldöntése, amelyekben a hiteléit birtok­rendező és termelést biztosító felzültség isll. határozatot hozott, de­­ határozatba az érdekelt felek Iwite nem nyugodtak. Határozatait a bizottság szavazás útján hozza, de a vármegyei birtokrendező és termelést biztos­­ító bizottság által deregáált g­azdasági sza­kembernek sza­vazati joga nincs, a határozatokat azonban ő foglalja írásba ■ és közérdekből megfellebbezheti. III. A vám­megyei bírt­ok­rendező és termelést biztosító bizottság. A bizottság szintén három fökcsírűves piroletár­­tajgból áll, akiket a vármegyei munkástanács direk­tóriuma delegál. Ezen bizottság ügyeinek vezeté­sére, előkészítésére, javaslattételre és szakkérdések kidolgozásá­ra a fölművelésügyi népbiztosság egy gazdasági szakembert kérdé­sra. Ezen vármegyei bi­zottságinak feladata a föld­reformot végreha­jtó szer­­veknek adott utasítás alapján, olyan földterü­­leteikre vonatkozó ügyek első fokon való elh­ittézése és döntése, amely tömjetek két vagy több járás hatá­rát érintik, továbbá a termelés irányítása a várme­gyére vonatkozólag­, de összhangban a népiztos­­ság termelést irányító poltikájárnal. Ezen bizottság határozatait szintén szavazás útján hozza. A földmivelésügyi népbiztosság által a bizottságba kiküldött szakembernek szavazati jog® nincs, de felbbezési joga van. IV. Országos bírt­önrendező és termelést bizto­­stó bizottság. Ezer bizottság a földmívelésügyi népbiztosság tagjaiból, vallamiint a Földmunkások Országos Szö­­vetsége által delegált három tagból áll. A tanács előadóiként a földmivelésügyi népbiztosság kebelé­ben­ tevő­értő­kipolitikiai osztály és­­szövetkezeti osz­­tály előadói munkálkodnak. Ezen bizottság fel­­adat a következő: a?1 a) A termelés általános irányításét intézi b) Előkészíti a végleges birtokrendezés sza­­bál­y­iit. c) Végső fokon dönt a, vármegyei birtokren­dező és termelési biztosító bizottságokról felter­jesztett vitás ügyekben. (I) A községi, járási, vármegyei bizottságok által elintézett ügyről az országos bizottsághoz e célra kiadandó űrlapon jelentés teendő. A jelentés alapján az országos bizottság a döntést tétenőrtes­heti és megváltoztathatja. V. Budapest főváros körzetéhez tartozó olv faktterületekre nézze, amelyek más község terü­letéhez nem tartoznak. Budapest főváros egy bír­­tokrendező és termelést biztosító bizottságot ala­kít, amely úgy összetételében, min­t feladatára és hatáskörére nézve megfelel egy vámmegyes birtok­­rendező és termelést biztosító­ bizottságnak. Ezen­felül közigazgatási területen­ként egy-egy birtok­­rendező és temetést biztosító bizottságot a­lakít, a nyelv összetételtelen, feladata és hatásköre tekin­­tetében meg­felel egy községi birtok­rendező és termelést bázitosító bizottságnak. Ezen Budapesten alakult bizottságok az útta­­c­luk elintézendő ügyekben mindenkor csak egy­­ gazdasági év tartamára intézkedhetnek, nehogy megállapodások gátat vessenek. VI. Frt.dibezések -magánérdekből. Az érdekelt felek­­min­den bizottsági döntés ellen három nap alatt féli­bezéssel élhetnek az egygyel magasabb fok­ú bizotsági úthoz. A felebbezés felett a magasabb fokú bizottság végérvényesen dönt. Azt, hogy a feleb­bezés folytán a döntés végr­e­­hajtását fel kell-e függeszteni, azt a bizottság ha­­tározza el, amely a megfelibbezet­t döntést meg­hozta. Ebben a kérdésben egyedüli a termelés ér­­deke az irányadó. VII. A jel­en rendieletben felsorolt bizottságok a lehető fem­midebb idő alatt a tegalaki favidék, a vármegyei bi­rt­ok­rendező és termelést biztosí­tó bi­­zottságok azonban haladéktalanu­l már az átmeneti időre. Ameddig a járási és községi birtokremd­ező és termelést biztosí­tó bizottságok megalakulnak, ezen vármegyei bizottságok kötel­essége a vár­megye területén szüksége minden sürgős intézkedést ideiglenesen megtenni. VIII. Ezt a rendeletet a földmivelésü­gyi népi­biztosság hajít­ja végre Budapest, 1919 március 30. A Forradalmi Kormányzótanács.­ ­ A K­M ÉpMzm­éiete A naftakészletek bejelentése Budapesten és körn­yékén, vakm­im­te esetleg danál uszályokon fekvő, tüzelésre alkalmas nafta­készle­tek (0.86—0.96 fajatulylyal) lehetőleg az átlagos fajsuly, luingpom és fekvőhely (vagyom, uszály, tartály stb.) megjelölésével a hadügyi n­épbiztosság XI­­. osztályának nyilvántartás végett folyó évi ápri­ls 2-n­ka déli 12 órájáig bejelentendők. Budai Pert 1919 március 81 -én. Pogány s. k., hadügyi népbiztos.­ ­ A bolsevizmus ellen nem lehet háborút viselni A francia katonák lerakják a fegyvert­­ .Angliá­ban kirobbanóban a forradalom Bern. március 31. Párisi­­jelentés szerint Pichon legutóbbi beszéde a pártokat nem elé­gítette ki. A szocialisták a szónokot többször megszakították és az orosz expedíció terve heves vitákat idézett elő. Frederic Brunet ki­jelentette, hogy ő ugyan nem bolsevista, azonban minden oroszországi katonai inter­venciónak ellene van. .A szövetségesek hibát követtek el, amidőn a hercegszigeti megbe­szélést visszautasították. Marius Aloutot meg­támadta Pick­out és azt mondotta, hogy amíg a kormány a bolsevizmust dekadensnek je­lenti ki, addig Magyarország is bolsevista ál­lammá lett. Magyarország és Oroszország és talán Németország is szövetkeznek Franciaország ellen. Ezzel a mozga­lommal szemben hasztalan háborút viselni, mert a fegyverek kiesnek katonáink kezéből. — Egyik gyarmati századunktól — mon­dotta Moutet — levelet kaptam, melyben visz­szahívásukat kérik, mert a katonák nem akarnak többé az oroszok ellen küzdeni. Oroszország irányában csak a tiszta semle­gesség politikája követhető. Cachin azt­­kö­vetette, hogy a kormány ne támogassa az el­­lenfo­rrad­almárokat. A csapatokat vissza kell vonni és a blokádot meg kell szüntetni.­­A mindig fenyegetőbbé váló forradalmi mozga­lom már Angliára is kiterjedt a szocializá­lás jelszava alatt. A kormányoknak sietniük kell a csapatokat visszavonni, mert külön­ben a ragályt magukkal hozzák. Az egész safjta elégedette. Pi.ob.fin. beszédével,. - ---------­ Az entente nem nyúl fe Miez magyarorsal szemben Bécs, március 31. A Neue Freie Press­­higanói távirata hírül adja, hogy a Corner @ delta .bero­mik azt jelenti párisi turiósítájt, hogy a békekongresszus Magyarországgal szem­­b­en egyelőre várakozó álláspontra helyez­kedik és addig nem nyúl katonai rend­szabályokhoz, amíg magyar csapatok át nem lépik a demarkációs vonalat. Ezért lemondottak arról a tervről is, hogy az egyesült cseh­szlovák, lengyel, ro­mán és szerb csapatok fölé egy francia fő­parancsnokot rendeljenek ki, noha erre az állásra Mangin tábornokot állítólag már ki is szemelték. Franciaország egy katonát sem küld a Szovjet-Oroszország ellen Paris, március 80. A kamara tegnapi ülésén Itenaudel, a költségvetési provizórium (hadihitel ) tárgyalásánál megindokolta azt a módosító indít­­ványát, hogy a katonai hiteleket tízmillóval szál­lítsák le, oly összeggel, amely megfelel a jelenleg a Mum­an-vidéken, Arh­angelszk és Odessza vi­dékén lévő tényleges állományok fizetésének. Az indít­ványnyal kapcsolatban felszólalt Abrami al- Államtitkár, aki többi között ezeket mondotta. — A francia kormány kijelentette: Semmiféle expedíciót Oroszországba! Franciaország, amely e háború első csa­pásait viselte, a legsúlyosabb áldozatok­hoz is hozzájárult. Kalandra, expedícióra a kormány egyetlen embert sem adna. A miniszterelnök felhatalmazott annak, kijelentésére, hogy egész múltját meg­tagadná, ha Oroszországba küldendő ex­pedíciót tervezne. Még egy dologról kell biztosítanom önöket, nevezetesen arról, hogy mától kezdve egy embert sem kül­denek Oroszországba s egyetlen egy, ka­tonát sem­ fogunk pótolni, aki mér el­ment oda. Az alállamtitkár kérte, hogy utasítsák el Renaudel indítványát és fölvetette a bizalmi kér­dést. Ezután még Pichon külügyminiszter szólalt fel, mire a kamara Renaudet indítványát 362 szóval 131 ellenében elvetette és a költségvetési provizóriumot 411 szóval 97 ellenében elfogadta.

Next