Világ, 1919. november (10. évfolyam, 123-148. szám)

1919-11-01 / 123. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VL. Andrássy út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban­­ Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG “ megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya­udvarokon 80 fillér.VILÁG X* évfolyam Budapest, 1919 SZOMBAT november 1♦ Cenzúrátt Bosen: Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J, Gyón és Hagy, Jaulus és Tsa, Tencser Gyula, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Mezei Antal, Mosse Ru­dolf, Eckstein Bernát hird. irodákban. Bétsben : Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nachf., Rudolf Mosse. Berlins.­ben Rudolf Kolban, Berlin NW, Unter den Linden 40/4H. 123-ik szám Avis Comandamentul Trupelor romane aduce la cunos­tinta populatiei orasului Budapesta ca au sosit de curand 11 cisterne cu benz­ina grea si usolata. Distri­­buirea se face prin Ministerul de Finante ungar direct consumatorilor cu pretul de 1.50 lei litru de benzina grea si 1.70 lei litru de benzina usoara. Comandamentul Trupelor Române. Értesítés A román csapatok parancsnoksága tudomására hozza Budapest főváros lakosságának, hogy a napokban 14 cisterna nehéz és könnyű benzin érkezett. A szét­osztás a magyar pénzügyminisztérium útján történik, közvetlen a vevőközönségnek, a következő árakkal: Ne­héz benzin ára 1.50 lei literenként, a könnyű pedig 1.70 lei literenkint. A román csapatok parancsnoksága, Comandantul Trupelor de Ocupatie Regale Romane din orasul Budapesta Constatanduse ca nelinistea provocata la intru­­nirile trecute a fost provocate in mod intentionat de anu­­miti oameni platiti cari au urmarit scopuri de politica personala. Comandamentul ridica restrictiunea ce o pusese si face cunoscut, ca pe viitor va permit© numai acele intruniri pentru care se va cere aprobarea din vreme, prezentand odata cu cererea: a) Programul intrunirei, b) . Persoanele care vor vorbi (aratand pe curt ce va vor­ji fiecare), c) Locul (sala), ziua si oara intrunirei, d) Cererea sa fie facuta c­u opt zile inainte, e) Personaele care sunt respunzatoare, ca se vor respecta obligatiunile de mai sus, si ca nu se va atinge sub nici o forma drepturile natiunei si armatei romane. Comandantul Trupelor de ocupatie Regale Române din orasul Budapesta. General ss. hrosoiu. A Román hír­­megszálló csapatok parancs­­noka Budapesten Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a múlt alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült ,zavargá­sokat bizonyos emberek idézték elő szánt­ szándékkal, akiket megfizettek, és személyes politikai érdekeket haj­szoltak, a parancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érdekelteknek, hogy jövőre csak azokat az­ összejöveteleket fogja engedélyezni, amelyek Az új angol kormány Lloryd George most rekonstruálta harmadszor kormányát. Politikai­­jelentősége nincsen a kormány­­­­szervezésének. A liberális párt régi tradícióinak képviselői nem tértek vissza és a munkáspárt poli­tikusai közül megint csak Barney vállalt tárcát, il­letőleg ezúttal tárcanélküli miniszterséget. A válto­zások inkább adminisztratív jellegűek: a politikai minisztereket néhány fontos resszort élén szakmi­niszterek vallották fel. Az angol egyetemek tudvalévően képviselőket­­küzdenek ki az alsóházba. Ezek a mandátumok rész­ben konzervatív politikusoknak jutnak, részben tu­dósoknak. Ezért ül aránylag sok igazán jeles pro­fesszor az angol képviselők között, olyan, aki tudo­mányos munkájával és nem politikai szereplésével szerzett ismert nevet. De az már csak a véletlen já­téka volt, hogy a háború alatt két híres anatómus találkozott I­loyd George kormányában: Addison, a cambridgei és Sir Auckland Geddes, az edinburghi egyetem tanára. Egy ideig mind a két professzor igen harcias volt: Addison a muníciós minisztériu­mot vezette. Lloyd George utóda gyanánt és Geddes a nemzeti védelem minisztériumát, a sorozó hiva­talt. Utóbb a gazdasági leszerelés miniszterévé lett Geddes és most­­ a kereskedelmi hivatal elnöksé­­gét vette át. Sokkal természetesebben helyezkedett el a rekonstruált kormányban anatómus-kollégája, Addison, aki most a közegészségügyi hivatal elnöke. A kereskedelmi hivatal elnökének öccse, Eric Geddes vette át Austen Chamberlaintől, a nagy Joe fiától a pénzügyi tárca vezetését. A szép Chamber­lain tárcanélkü­li minisztere az új­ kormánynak. A Geddes­ nevet a fiatalabb, alig negyven esztendős Eric Geddes vezette be az angol politikába. Ameri­kai vasúttársulatok, majd az északnyugati vasutak igazgatója volt. Geddes a háború előtt és 1915-ben átvette az angol katonai szállítások szervezését. Nagy volt a meglepetés, amikor Lloyd George egy évvel utóbb az­ adm­iralitás első lordjává nevezte ki a fiatal vasútigazgatót. De a választás szerencsésnek­ bizonyult: Geddes építette ki a kereskedelmi hajózás védelmének rendszerét a búvárha­jók támadásai ellen. Geddes a típusa az új idők politikusának, aki egy gazdasági vállalat irodájából lép át az állam igazgatásának irodájába. De tradicionális pályafu­­tású politikusoknak is jutott hely az új kormány­ban, így például lord Montagu maradt India állam­titkára. A lord negyven esztendős és tizennégy éve miniszter. 1906-ban kapott mandátumot és nyomban azután tárcát. Montagu ugyanis a manchesteri her­cegek ifjabb ágához tartozik és mégis liberális pro­grammal választtatta ír meg magát. A liberális párt pedig sietve bebizonyította, hogy épp úgy megbe­csüli a történeti családokat, mint az alsóház jobb­oldala. A tizennégy év alatt több tárca élén fordult meg Montagu és néhány hónap­­előd az ő javasla­tára adott a parlament autonómiát Indiának. Az autonómia ugyan igen szerény és a választói jog gyakorlásának kellékei nagyon exkluzívak, de azért sokan túl merésznek tartották a javaslatot. De Mon­tagu nagyon nyomatékos érveket hozott fel az au­tonómia mellett. Többek között azt is említette, hogy egyes, az angolok által csak ellenőrzött és nem kormányzott indiai fejedelemségekben a gye­rekek nyolcvan-kilencven százaléka jár iskolába, m­íg például Bengáliában a tíz százalékot sem éri el az iskolalátogató gyerekek száma. Az elemi iskolák kiépítésében Anglia odahaza­ is sokáig nagyon konzervatív volt. Mikor Fischer professzor, a sheffieldi egyetem kancellára lépett a közoktatásügyi hivatal élére, még sok reform­terv várt megvalósításra. És Fischer háború köz­ben kezdte meg reform­munkáját. Fischer Angliának egyik legkiválóbb történeti essay-istája.. A legfőbb szempontok kiragadása és megvilágítása, a nagy összefüggések tiszta rajza ad kivételes értéket Fischer essay-inek. Napóleon­ról írott kis könyve alig kétszáz oldalon foglalja össze Bonaparte tábornok egész pályafutását és mélyebben tárja fel a problematikus pontokat, mint nem egy filológiai szőrszálhasogatással ki­dolgozott nagy monográfia. A stílus könnyed ele­ganciájában és plasztikus tisztaságában a nagy angol e­-sav­isták tanítványa Fischer, de alapossá­gán, az eredeti történeti források kultuszán meglátszik a göttingai egyetem tanítványa. Még egy finom Ud­eram gentleman ül az angol kormányban:­ Prothero, a földművelésügyi hiva­tal elnöke, aki egy lipom tanulmányt írt Byron­ról és nagy gonddal adott ki régi levelezéseket Emellett azonban nagyon komolyan foglalkozott prothero az agrártörténettel is. Kivált a Pioneers and Progress of English Agriculture igazán szép könyv, azoknak is, akik nem érdek­lődnek különben a mezőgazdasági kultúra fejlődé­­sének lépcsőfokai iránt- Főleg a XVIII. század an­gol nagybirtokosairól beszél itt Prothero, azok­ról, akik politizálás helyett gazdálkodtak és kiépí­tették a racionális mezőgazdasági nagyüzemet és az intenzív mezőgazdaság módszereit. Egy darab kul­túrtörténetet rajzol meg Prothero, gyönyörű de­ engedélyezésére a kérvények elég korán fognak beadatni és egyszersmind mellékelni fogják: a) A gyűlés programmját. b) Azon személyek névsorát, akik szónoklatokat fognak tartani, (külön-külön minden szónoklatnak tar­talmával) . c) A megtartandó összejövetel helyét (helyiségét), napját és óráját. d) A kérvényezést nyolc nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, akik felelősek azért, hogy tiszteletben fognak tartatni a fenti kötelezettségek és hogy semmiféle formában nem fognak érintetni a román nép és a hadsereg jogai. A Román kir­­Megszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. Mosoly, s. k. tábornok. BBfWfVTOgimi'MWi'MmirefiiMWifHMiwarirw 111 mimiiiiiTlliW WWW Tessék kinyujtózkodni! Ki kell nyújtózkodni, hogy nagy le­hessen az ember. Ha úgy állsz, ahogy rendesen szoktál: kicsi vagy. Morivaux. Hiába minden. Az ember elhatározza, hogy elmenekül­ a mai időktől, könyvek — még­pedig­ régi, legalább egy-kétszázesztendős könyvek közé. És egy kedves, tizennyolcadik századbeli fecsegőnek a könyvében talál egy­ ártatlan mondatot, ez a mondat csodálatos­képpen nem megy ki a fejéből, nyugtalanítja, kínozza . . . Igen, nyilvánvaló: akármivel foglalkozunk, a lelkünk­ mélyén folyvást ugyan­az a gondolat rágódik,, öntudatlanul is erre vonatkoztatunk mindent . . . nincs menekvés. Nincs menekvés ... és helyes, hogy­ így van. Ne is legyen. Ne fordítsa senki félre a fejét ezekben a sorsdöntő órákban, mikor az élet és a halál kérdése mered elénk. Megértjük-e, mi a kötelességünk magunkkal és a világgal szemben, vállaljuk-e ezt a kötelességet vagy rögeszmékbe bódultan sülyedünk el az egész világ lenéző mosolygása közben? Soha, soha nem lett volna nagyobb szüksé­günk olyan vezérekre, akik vállal magasod­janak ki közülünk, akiket ne csak a bálvány-­ építő és bálványdöntögető tömeghangulat emeljen ideig-óráig a fejünk fölé, de tulajdon nagyságuk predesztináljon természetes vezető­szerepre. Ilyen vezéreink nincsenek. Van egy-két kiváló emberünk, de ezeket lenyűgözi a múlt­ban elkövetett hibáik érzése. Talán tudnának valamit tenni értünk, de természetesnek ta­lálják, hogy az új feladatokra új emberek valók. Maguk sem kívánnak mást, mint hogy ezeket az új embereket, megmaradt erejükkel, tőlük telhetően segítsék nehéz munkájukban. Az újak ... a napról-napra szereplő ne­vek ... és azok, akik helyettük szerepelhet­nének, ha véletlenül így vagy úgy fordult volna a dolog . . . ezek között van jószán­­dékú, becsületes ember is — de nagyság nem akad. Gondolatban, érzésben, temperamen­tumban, szuggeráló erőben, világfelf­ogásban, politikai koncepcióban: középszerűek, közép­szerűek, középszerűek! Középszerű emberek vezetnek eg­y olyan országot, mely ötesztendős fizikai és gazda­sági vérveszteségektől úgy elgyöngült, hogy csak Víz akarat és a lángész csodái önthetné­nek friss vért bele. Olyan országot, melynek megmaradt népe mesterséges izgatással egy­más ellen van lazítva és termelő munka he­lyett az egyszeri szöllősgazda dorongjával pusz­i­lna kétségbeesetten, amit a jégverés még meghagyott. Olyan országot, mely egy szál inget, egy lap papírt nem tud a maga em­berségéből elkészíteni. Olyan országot, mely — mindegy most már, kiknek a hibájából — elvesztette a világ rokonszenvét és „egy ezred­­évi szenvedést" nem elég, hogy pusztán ezért életet kérhessen Sorsának uraitól: új jogcíme­ket, új érdemeket kellene keresnie, hogy az élethez való jogát elismerjék. És most dél el, napok, hetek alatt, hogy, elismerik-e ezt a jogát. Középszerűek. Tehetünk-e ezért szemrehá-

Next