Világ, 1919. november (10. évfolyam, 123-148. szám)
1919-11-01 / 123. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal VL. Andrássy út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG “ megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 80 fillér.VILÁG X* évfolyam Budapest, 1919 SZOMBAT november 1♦ Cenzúrátt Bosen: Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J, Gyón és Hagy, Jaulus és Tsa, Tencser Gyula, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernát hird. irodákban. Bétsben : Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nachf., Rudolf Mosse. Berlins.ben Rudolf Kolban, Berlin NW, Unter den Linden 40/4H. 123-ik szám Avis Comandamentul Trupelor romane aduce la cunostinta populatiei orasului Budapesta ca au sosit de curand 11 cisterne cu benzina grea si usolata. Distribuirea se face prin Ministerul de Finante ungar direct consumatorilor cu pretul de 1.50 lei litru de benzina grea si 1.70 lei litru de benzina usoara. Comandamentul Trupelor Române. Értesítés A román csapatok parancsnoksága tudomására hozza Budapest főváros lakosságának, hogy a napokban 14 cisterna nehéz és könnyű benzin érkezett. A szétosztás a magyar pénzügyminisztérium útján történik, közvetlen a vevőközönségnek, a következő árakkal: Nehéz benzin ára 1.50 lei literenként, a könnyű pedig 1.70 lei literenkint. A román csapatok parancsnoksága, Comandantul Trupelor de Ocupatie Regale Romane din orasul Budapesta Constatanduse ca nelinistea provocata la intrunirile trecute a fost provocate in mod intentionat de anumiti oameni platiti cari au urmarit scopuri de politica personala. Comandamentul ridica restrictiunea ce o pusese si face cunoscut, ca pe viitor va permit© numai acele intruniri pentru care se va cere aprobarea din vreme, prezentand odata cu cererea: a) Programul intrunirei, b) . Persoanele care vor vorbi (aratand pe curt ce va vorji fiecare), c) Locul (sala), ziua si oara intrunirei, d) Cererea sa fie facuta cu opt zile inainte, e) Personaele care sunt respunzatoare, ca se vor respecta obligatiunile de mai sus, si ca nu se va atinge sub nici o forma drepturile natiunei si armatei romane. Comandantul Trupelor de ocupatie Regale Române din orasul Budapesta. General ss. hrosoiu. A Román hírmegszálló csapatok parancsnoka Budapesten Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a múlt alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült ,zavargásokat bizonyos emberek idézték elő szánt szándékkal, akiket megfizettek, és személyes politikai érdekeket hajszoltak, a parancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érdekelteknek, hogy jövőre csak azokat az összejöveteleket fogja engedélyezni, amelyek Az új angol kormány Lloryd George most rekonstruálta harmadszor kormányát. Politikaijelentősége nincsen a kormányszervezésének. A liberális párt régi tradícióinak képviselői nem tértek vissza és a munkáspárt politikusai közül megint csak Barney vállalt tárcát, illetőleg ezúttal tárcanélküli miniszterséget. A változások inkább adminisztratív jellegűek: a politikai minisztereket néhány fontos resszort élén szakminiszterek vallották fel. Az angol egyetemek tudvalévően képviselőketküzdenek ki az alsóházba. Ezek a mandátumok részben konzervatív politikusoknak jutnak, részben tudósoknak. Ezért ül aránylag sok igazán jeles professzor az angol képviselők között, olyan, aki tudományos munkájával és nem politikai szereplésével szerzett ismert nevet. De az már csak a véletlen játéka volt, hogy a háború alatt két híres anatómus találkozott Iloyd George kormányában: Addison, a cambridgei és Sir Auckland Geddes, az edinburghi egyetem tanára. Egy ideig mind a két professzor igen harcias volt: Addison a muníciós minisztériumot vezette. Lloyd George utóda gyanánt és Geddes a nemzeti védelem minisztériumát, a sorozó hivatalt. Utóbb a gazdasági leszerelés miniszterévé lett Geddes és most a kereskedelmi hivatal elnökségét vette át. Sokkal természetesebben helyezkedett el a rekonstruált kormányban anatómus-kollégája, Addison, aki most a közegészségügyi hivatal elnöke. A kereskedelmi hivatal elnökének öccse, Eric Geddes vette át Austen Chamberlaintől, a nagy Joe fiától a pénzügyi tárca vezetését. A szép Chamberlain tárcanélküli minisztere az új kormánynak. A Geddes nevet a fiatalabb, alig negyven esztendős Eric Geddes vezette be az angol politikába. Amerikai vasúttársulatok, majd az északnyugati vasutak igazgatója volt. Geddes a háború előtt és 1915-ben átvette az angol katonai szállítások szervezését. Nagy volt a meglepetés, amikor Lloyd George egy évvel utóbb az admiralitás első lordjává nevezte ki a fiatal vasútigazgatót. De a választás szerencsésnek bizonyult: Geddes építette ki a kereskedelmi hajózás védelmének rendszerét a búvárhajók támadásai ellen. Geddes a típusa az új idők politikusának, aki egy gazdasági vállalat irodájából lép át az állam igazgatásának irodájába. De tradicionális pályafutású politikusoknak is jutott hely az új kormányban, így például lord Montagu maradt India államtitkára. A lord negyven esztendős és tizennégy éve miniszter. 1906-ban kapott mandátumot és nyomban azután tárcát. Montagu ugyanis a manchesteri hercegek ifjabb ágához tartozik és mégis liberális programmal választtatta ír meg magát. A liberális párt pedig sietve bebizonyította, hogy épp úgy megbecsüli a történeti családokat, mint az alsóház jobboldala. A tizennégy év alatt több tárca élén fordult meg Montagu és néhány hónapelőd az ő javaslatára adott a parlament autonómiát Indiának. Az autonómia ugyan igen szerény és a választói jog gyakorlásának kellékei nagyon exkluzívak, de azért sokan túl merésznek tartották a javaslatot. De Montagu nagyon nyomatékos érveket hozott fel az autonómia mellett. Többek között azt is említette, hogy egyes, az angolok által csak ellenőrzött és nem kormányzott indiai fejedelemségekben a gyerekek nyolcvan-kilencven százaléka jár iskolába, míg például Bengáliában a tíz százalékot sem éri el az iskolalátogató gyerekek száma. Az elemi iskolák kiépítésében Anglia odahaza is sokáig nagyon konzervatív volt. Mikor Fischer professzor, a sheffieldi egyetem kancellára lépett a közoktatásügyi hivatal élére, még sok reformterv várt megvalósításra. És Fischer háború közben kezdte meg reformmunkáját. Fischer Angliának egyik legkiválóbb történeti essay-istája.. A legfőbb szempontok kiragadása és megvilágítása, a nagy összefüggések tiszta rajza ad kivételes értéket Fischer essay-inek. Napóleonról írott kis könyve alig kétszáz oldalon foglalja össze Bonaparte tábornok egész pályafutását és mélyebben tárja fel a problematikus pontokat, mint nem egy filológiai szőrszálhasogatással kidolgozott nagy monográfia. A stílus könnyed eleganciájában és plasztikus tisztaságában a nagy angol e-savisták tanítványa Fischer, de alaposságán, az eredeti történeti források kultuszán meglátszik a göttingai egyetem tanítványa. Még egy finom Uderam gentleman ül az angol kormányban: Prothero, a földművelésügyi hivatal elnöke, aki egy lipom tanulmányt írt Byronról és nagy gonddal adott ki régi levelezéseket Emellett azonban nagyon komolyan foglalkozott prothero az agrártörténettel is. Kivált a Pioneers and Progress of English Agriculture igazán szép könyv, azoknak is, akik nem érdeklődnek különben a mezőgazdasági kultúra fejlődésének lépcsőfokai iránt- Főleg a XVIII. század angol nagybirtokosairól beszél itt Prothero, azokról, akik politizálás helyett gazdálkodtak és kiépítették a racionális mezőgazdasági nagyüzemet és az intenzív mezőgazdaság módszereit. Egy darab kultúrtörténetet rajzol meg Prothero, gyönyörű de engedélyezésére a kérvények elég korán fognak beadatni és egyszersmind mellékelni fogják: a) A gyűlés programmját. b) Azon személyek névsorát, akik szónoklatokat fognak tartani, (külön-külön minden szónoklatnak tartalmával) . c) A megtartandó összejövetel helyét (helyiségét), napját és óráját. d) A kérvényezést nyolc nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, akik felelősek azért, hogy tiszteletben fognak tartatni a fenti kötelezettségek és hogy semmiféle formában nem fognak érintetni a román nép és a hadsereg jogai. A Román kirMegszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. Mosoly, s. k. tábornok. BBfWfVTOgimi'MWi'MmirefiiMWifHMiwarirw 111 mimiiiiiTlliW WWW Tessék kinyujtózkodni! Ki kell nyújtózkodni, hogy nagy lehessen az ember. Ha úgy állsz, ahogy rendesen szoktál: kicsi vagy. Morivaux. Hiába minden. Az ember elhatározza, hogy elmenekül a mai időktől, könyvek — mégpedig régi, legalább egy-kétszázesztendős könyvek közé. És egy kedves, tizennyolcadik századbeli fecsegőnek a könyvében talál egy ártatlan mondatot, ez a mondat csodálatosképpen nem megy ki a fejéből, nyugtalanítja, kínozza . . . Igen, nyilvánvaló: akármivel foglalkozunk, a lelkünk mélyén folyvást ugyanaz a gondolat rágódik,, öntudatlanul is erre vonatkoztatunk mindent . . . nincs menekvés. Nincs menekvés ... és helyes, hogy így van. Ne is legyen. Ne fordítsa senki félre a fejét ezekben a sorsdöntő órákban, mikor az élet és a halál kérdése mered elénk. Megértjük-e, mi a kötelességünk magunkkal és a világgal szemben, vállaljuk-e ezt a kötelességet vagy rögeszmékbe bódultan sülyedünk el az egész világ lenéző mosolygása közben? Soha, soha nem lett volna nagyobb szükségünk olyan vezérekre, akik vállal magasodjanak ki közülünk, akiket ne csak a bálvány- építő és bálványdöntögető tömeghangulat emeljen ideig-óráig a fejünk fölé, de tulajdon nagyságuk predesztináljon természetes vezetőszerepre. Ilyen vezéreink nincsenek. Van egy-két kiváló emberünk, de ezeket lenyűgözi a múltban elkövetett hibáik érzése. Talán tudnának valamit tenni értünk, de természetesnek találják, hogy az új feladatokra új emberek valók. Maguk sem kívánnak mást, mint hogy ezeket az új embereket, megmaradt erejükkel, tőlük telhetően segítsék nehéz munkájukban. Az újak ... a napról-napra szereplő nevek ... és azok, akik helyettük szerepelhetnének, ha véletlenül így vagy úgy fordult volna a dolog . . . ezek között van jószándékú, becsületes ember is — de nagyság nem akad. Gondolatban, érzésben, temperamentumban, szuggeráló erőben, világfelfogásban, politikai koncepcióban: középszerűek, középszerűek, középszerűek! Középszerű emberek vezetnek egy olyan országot, mely ötesztendős fizikai és gazdasági vérveszteségektől úgy elgyöngült, hogy csak Víz akarat és a lángész csodái önthetnének friss vért bele. Olyan országot, melynek megmaradt népe mesterséges izgatással egymás ellen van lazítva és termelő munka helyett az egyszeri szöllősgazda dorongjával puszilna kétségbeesetten, amit a jégverés még meghagyott. Olyan országot, mely egy szál inget, egy lap papírt nem tud a maga emberségéből elkészíteni. Olyan országot, mely — mindegy most már, kiknek a hibájából — elvesztette a világ rokonszenvét és „egy ezredévi szenvedést" nem elég, hogy pusztán ezért életet kérhessen Sorsának uraitól: új jogcímeket, új érdemeket kellene keresnie, hogy az élethez való jogát elismerjék. És most dél el, napok, hetek alatt, hogy, elismerik-e ezt a jogát. Középszerűek. Tehetünk-e ezért szemrehá-