Világ, 1920. január (11. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-29 / 25. szám
terkentősága fcAdőhivatt] VT., Andrássy-ut 47. ésim. Előfizetési ár*fc Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy bóra 20 korona. AVILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szára ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 80 fillér.VILÁG felvételnek Budapestéi s utókt . aralihea. Bicéjénél Jévéfiktt.iCT. Iaemna és Tea, Teacser '09Wf"Ulj J Tájos, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Mesel Antal, Messe Rudolf, Eckstein Bernit bírd. Íródik bán. Bécsben: Haesenstein és Vogler, M. Dukes Macht, Rudolf Messe. Berlinben Rudolf Kolban, Berlin TC unter den Bunden to/na-XI. évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK január 29. 25-ik szám ttilsó cikkünk közlését nem engedélyezték) Az állami pénzügyek a békeszerződésben : A jóvátételre.vonatkozó határozatok szrint Magyarország, ha a jóvátételi bizottság által megállapított jóvátételi összeg egy részét aranyban, hajókban, értékpapírokban, vagy más módon nem törlesztette, az adósság elismeréséül biztosítékul utalványokat, kötelezvényeket, vagy más papírokat tartozik a jóvátételi bizottságnak kiszolgáltatni, amely szabályos időközökben felülvizsgálja Magyarország fizetőképességét abból a szempontból, hogy az öszszes állami bevételeket még azokat is, amelyek az állami kamatszolgáltatásnak és a belső kölcsönök törlesztésének céljaira, szolgálnak — elsősorban a jóvátételi összeg törlesztésére fordítsák és felülvizsgálja Magyarország adórendszerét atekintetben, hogy Magyarország adóterhe legalább oly súlyos-e, mint bármelyik érilente-álamé. A békeszerződés tervezete, mint ebből látnivaló, adópolitikai önrendelkezé jogunkat is hatályon kívül helyezi.. . Magyarország egész nemzeti vagyona és minden bevételi forrása a jóvátételi összegért és a békeszerződésből és az ezt esetleg kiegészítő szerződésekből folyó kötelezettségekért felel. 1121. május 1-ig a jóvátételi bizottság hozzájárulása nélkül Magyarországból arany nem vihető ki és aranynyal egyéb módon sem szabad rendelkeznünk a bizottság engedélye nélkül.. A. monarchia elszakított területeivel megnagyobbodott államok, vagy amelyek amonarchia szétbomlásából keletkeztek.'' felelősek a régi Magyarországnak’re területükön is'0-.'W-1 utak, vagy más javak által biztositott tartozásaiért. A'zálogjogilag nem biztositott * (nem vin’ kulált) államadósságból az ■ elszakadó területek csaka# 1914. július 28. előtt kertek egy részét veszik át Ez az államadósságmegoszlik a megmaradó Magyarország és azelszakadó részek között abban az arányban, amelyben az egyes országrészeken,az 1911, 1912. és 1913. pénzügyi években befolyt bizonyos állami bevételek az egész ország bevételeihez aránylanak. Az I&J. július 28. óta vállalt államadósságokért egyedül a megmaradó Magyarország felelős. Ez a határozat, abból a fikcióból indul ki, hogy az elszakadó területek a háború kitörésével már az ellenséges országok részei, az entente szövetségesei voltak, így pl. a Felvidék az akkor még csak egyes túlságosan merész cseh fantaszták képzeletében élő Cseh-Szlovákországhoz és Erdély a még jó ideig semlegesen viselkedő Romániához tartozott. Tem akarunk aprói be- Stfélni, hogy az elszakadó területek lakói, nem csak a magyarok, hanem még a horvátok, románok, tótok is Magyarország oldalán vettek részt a háborúban, tehát semmiképp sem voltak az entente szövetségeseinek tekinthetők, csak arrakívánunkrámutatni, hogy az elszakadó területek őstermelői, iparosai és kereskedői, akik legnagyobb mértékben szállítottak a hadseregnek és épp annyira kiélvezték a háborús konjunktúra minden előnyét, mint a megcsonkított Magyarországon élőkartársaik, semmit sem viselnek a háborúköltségeiből. De a háború előtti adósság fölosztási kulcsa is teljesen igazságtalan. A háború is, de a háború alatt is az állami, bevételek igen nagy része. Budapestről folyt,be, így 1915-ben,a jövedelmi adóbevételnek 42,7 százalékát fizették be Budapesten. Itt vannak a nagybankok székhelyei, amelyek üzleteik legnagyobb részét az elszakadó területek lakosaival, vállalataival bonyolították le, az elszakadó területeken működő vállalkozásokat finanszírozták, de az elszakadó területeken levő vállalatok igen nagy részének központi igazgatósága is Budapesten székelt,úgy, hogy adójukat ezek a vállalatok, is .Budapesten fizették be. Az egész gazdasági étte f/amnynek vérerei a perifériákra szakadtak ki, hogy ismét a szív felé hordják az éltető nedvet, Budapesten középpontosult egész másképp, mint akár Németországban, vagy Ausztriában, ahol Berlinen és Bécsen kívül számos gazdasági központ volt. Bármily igazságtalan az államadósság hasonlóan megállapított felosztási kulcsa Németországra és Ausztriára nézve is, oly döntően katasztrofális jellegű egyik államban sem, mint Magyarországon. Budapest és a megmaradó Magyarország elveszíti teherbíró képességét, az elszakadó területeken levő bankfiókok és bankérdekeltségek önállósulni fognak, az iparvállalatok igazgatóságukat máris az elszakadó területekre kezdik áthelyezni. Az államadósság föloszlása csak abban az esetben lehetne igazságos, ha a terület nagyságához igazodnék, mert így mindegyik ország olyan arányban viselné a terheket, amekkora területtel gazdagodott. A sok, Magyarországra nézve elviselhetetlenül igazságtalan intézkedés között talán egyetlen megnyugtató is van, amely szerint Bosznia- Hercegovina közadósságait nem tekintik a régi monarchia államadósságának, hanem Bosznia- Nercegovina mint közigazgatási kerület külön adósságának, amelyért ez a terület egyedül felelős. E pont igazságossága azonban szintén csak abban az esetben volna teljes, ha kiegészítenék azzal, hogy a magyar államadósság azon részét, amelyet a magyar állam boszniai beruházások céljaira vett föl, szintén Bosznia viselné. ■ ■ • A 16 milliárdot meghaladó hadikölcsönyt adósságból Magyarország a saját állampolgárainak, hadikölcsönkötyégeiért és a béke életbelépte előtt a régi vámkülföldön levő hadikölcsön-kötvényekért felel. Arról azonban nincs intézkedés, hogy az elszakadó területek polgárai hadikölcsön-kötvényeit mely állam fogja beváltani. Ezt az elszakadó területek kormányai önként vállalhatják ugyan, de a békeszerződés erreőket nem kötelezi. Azt sem lehet tudni, minő sors, vár azokra a lombard-hitelekre, amelyeket az elszakadó területek polgárainak hadikölcsön - kötvényeire Budapesten engedélyeztek. Az Osztrák-Magyar Bank likvidálásáról szóló szakaszok szerint Magyarországot nemcsak a területén levő bankjegyek beváltása terheli, hanem Ausztriával együtt felelősek vagyunk az 1918. október 2. óta kibocsájtott öszszes bankjegyekért és a jegybanknak 1919. június 15-én a régi vámkülföldön levő bankjegyeiért is. Páratlanul súlyos és igazságtalan - föl-* Londoni színházi élet a háború után _____ Radonban megint Shakespeare kezd divatba jönni- Anglia sz utóbbi időben egy. kicsit. elhanyagolta pafiv, dicánjait’ó,ál. fiatal törtetők és konjunktura-irők kiszorították. Most Hame'-tíl, bear király . velencei kalmárlatjuk műsoron. Shakespeare!! kívül pedig Gorkijt, Euripides- ,Vedea-ját, a modernek legnaigyobbrészt komédiákkal és könnyebbfajta társadalmi vígjátékokkal szerepelnek. Aháború alatt -termész fesen Angliában is nagyra nőtt a háborús, alkalmi irodalom, a sziniapokról nagy betükkel . ilyén dinék ordítoztak:. „Küzdelem a szabadságért '. .... hatot szolgálóleányai" és a maguk idejében ..hatottak .is. Egyformán igy volt ez Franciaországban és Németországban is, a bábom mindenütt .kiváltotja az :jlae.-onv rr ndii pro p s gánd,a-irodalmmat és ebben talán nem elvevői a csak profitra néző színház-direkciók voltak hibásak. Az emberek szeretik a színpadról hallani saját dicsőítésüket és az angol nemzet dicsérete egyenlő káppén illet mindenkit, aki a páholyban, vagy a karzaton ült De a háború befejeztével ezek a daratok egy csapásra elvesztették hatásukat és vonzóerejüket, mihelyt céljukat nem hirdették olyan burkolatlanul és nyíltan. x x x x s x x X xxx x x x xxxxxxxx xxxyxx x x i X x s x x k i x.x A mai eseményeknek megfelelő darab, amely, tegyük fel egy elzászi csatáit ,csöndé-; boldogságát ecsetelik a fölszabadítás után, egy kicsit unalmas lenne és darabot írni, amely a jövendő politikai dolgokkal foglalkozva akar propagandát csinálni és az angol-amerikai gazdasági viszonyt elmélyíteni, lehetetten. Átmeneti darabokat háborús irodalomról béketeodalonra természetesen játszanak még,.de .ezek csak .erőtlen és érdeksidenségbe vesző utolsó hullámai ennek az alacsony rendű műfajnak. .Az.-angolok . morális -felfogása egyesdolgokban és nézeteik bizonyos társadalmi kérdésekről azonban nagyot változtak a háború kitörése óta. Azok a problémák amelyek akkoraktuálisak voltak, ma már elavultak, részben megoldódtak és igy érthető, hogy az angol írók nem látják tisztán maguk elött azt az utat, amelyet követni akarnak vagy követniök kellőké és meglehetősek meg..vaknak akadva a ténüik megválasztásában. A közönség is már másodszor változik, ha nem is olyan hirtelenül és átmenet nélkül, mint 'nálunk, de még', észrevehetően ősin mi®,hogy egy bizonyos ideig tartót, amíg alkalmazkodni tudtak a háborús közönség ízléséhez, úgy idő kell nekik/hogy kitart ullványesezák «.a békeközönségüket. A háború alatt minden tárgyat, amit az író megfogott, minden problémát, amit fölvetett, idealizálni kellett. Az angol katonáinak nem voltak hibái, csak erényei, az angol krona egyéni és nemzeti tulajdonságaitól fogva hős volt; a háború dörölné ha a vége, minden apró balsiker ellenére, csak a r .’usztra györkflöjt lehetett. A színpadon szereplőangol ember családjában nem voltak bajok, mindenmindig jóra fordult és a szelimentalizmust merev üzleti maszkja alatt mégis csak kedvelő londoni polgár emelkedett érzéssel, vagycsöndes megnyugvással sietett a színházból haza. Kétségtelen, hogy idealista felfogással is lehet problémákat tárgyalni, de a pesszimista felfogás létjogosultságát semmi esetre sem tapadhatjuk- Nagy társadalmi betegségeket nem lehet mindig könnyed, szatirikus hangon tárgyalni, már csak azért sem, mert a közönség, egyrésze n«» érti meg a tréfás hang mögött rejlő komoly értelmet. A problémákat ugyan a pesszimista író sem oldja meg, de tragikus hangjával és cselekményével megrázza a nézőt és gondolkodásra kényszeríti, nem engedi a kérdés fölöt-t elsikter. De ez a kérdés is, mint sok egyéb, a közönségtől függ-és ezért választják a londoni igazgatók háziszerzőjüknek megint a jó üreg Shakespearet és a még öregebb Euripidost. Shakepeare most semleges drámái nem mutatják ate útjai de érdeklik és megtragadják a közönséget és valószínűleg jó „business-n ” bizonyulnak. A ,tetemesen megnövekedett anyói önérzet bizonyára büszkén mondja. ..Lám.’ Shakespeare is a mienk.’ Különben a romantika, ha burkoltan is, jellemzőtulajdonsága Albion fiainak, amit bizonyítanak az ott annyira kedvelt és számukra örökké aktuális pantomimek, amelyek állandó darabjai a náluk divatos muste hall-oknak. a könnyű rituálék térnyerése igen érthető. Egy győztes országnak nincsenek könnyei, nevetni szeret szivbet és igazán ,és,a komor bánatéi még irodalmi téren is szívesen engedi át azoknak, akiket le.