Világ, 1920. január (11. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-29 / 25. szám

terkentőság­­a fcAdőhivatt] VT., Andrássy-ut 47. ésim. Előfizetési ár*fc Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy bóra 20 korona. A­­VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szára ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 80 fillér.VILÁG felvételnek Budapestéi s utókt . aralihea. Bicéjénél J­évéfiktt.iCT. Iaemna és Tea, Teacser '09W­f"Ulj­ J T­­áj­os, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Sch­warz József, Mesel Antal, Messe Rudolf, Eckstein Bernit bírd. Íródik bán. Bécsben: Haesenstein és Vogler, M. Dukes Macht, Rudolf Messe. Berlinben Rudolf Kolban, Berlin TC unter den Bunden to/n­a-XI. évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK január 29. 25-ik szám ttilsó cikkünk közlését nem engedélyezték) Az állami pénzügyek a békeszerződésben : A jóvátételre.­­vonatkozó­­ határozatok sz­­­­rint Magyarország, ha a jóvátételi bizottság által megállapított jóvátételi összeg egy részét aranyban, hajókban, értékpapírokban, vagy más módon nem törlesztette, az adósság elisme­réséül biztosítékul utalványokat, kötelezvénye­ket, vagy más papírokat tartozik a jóvátételi bizottságnak kiszolgáltatni, amely szabályos időközökben felülvizsgálja Magyarország fizető­képességét abból a szempontból, hogy az ösz­­szes állami bevételeket még azokat is, ame­lyek az állami kamatszolgáltatásnak és a belső kölcsönök törlesztésének céljaira, szolgálnak — első­sorban a jóvátételi összeg törlesztésére for­dítsák és felülvizsgálja Magyarország adórend­szerét atekintetben, hogy Magyarország adó­terhe legalább oly súlyos-e, mint bármelyik éri­­lente-álamé. A békeszerződés tervezete, mint ebből látnivaló, adópolitikai önrendelkezé jo­gunkat is hatályon kívül helyezi.. . Magyarország egész nemzeti vagyona és minden bevételi forrása a jóvátételi összegért és a békeszerződésből és az ezt esetleg kiegészítő szerződésekből folyó kötelezettségekért felel. 11­21. május 1-ig a jóvátételi bizottság hozzájá­rulása nélkül Magyarországból arany nem vi­hető ki és aranynyal egyéb módon sem szabad rendelkeznünk a bizottság engedélye nélkül.. A. monarchia elszakított területeivel megna­­­gyobbodott államok, vagy amelyek a­­monar­chia szétbomlásából keletkeztek.'' felelősek a régi Magyarországnak’re területükön is'0-.'W-1 utak, vagy más javak által biztosi­tott tartozá­saiért. A'zálogjogilag nem biztositott * (nem vin­’ kulált) államadósságból az ■ elszakadó területek csak­­a# 1914. július 28. előtt kertek egy részét veszik át Ez az államadósság­­megoszlik a meg­maradó Magyarország és az­­elszakadó részek között abban az arányban, amelyben az egyes országrészeken,az­ 1911, 1912. és 1913. pénz­ügyi években befolyt bizonyos állami bevételek az egész ország bevételeihez aránylanak. Az I&J­­. július 28. óta vállalt államadósságokért egyedül a megmaradó Magyarország felelős. Ez a határozat, abból a fikcióból indul ki, hogy az elszakadó területek a háború kitörésével már az ellenséges országok részei, az entente szövet­ségesei voltak, így pl. a Felvidék az akkor még csak egyes túlságosan merész cseh fantaszták képzeletében élő Cseh-Szlovákországhoz és­ Er­dély a még jó ideig semlegesen viselkedő Ro­mániához tartozott. T­em­ akarunk aprói be- Stfélni, hogy az elszakadó területek lakói, nem csak a magyarok, hanem még a horvátok, ro­mánok, tótok is Magyarország oldalán vettek részt a háborúban, tehát semmiképp sem voltak az entente szövetségeseinek tekinthetők, csak arra­­kívánunk­­rámutatni, hogy az elszakadó területek őstermelői, iparosai és kereskedői, akik legnagyobb mértékben­­ szállítottak a­ hadsereg­nek és épp annyira kiélvezték a háborús kon­junktúra minden előnyét, mint a megcsonkított Magyarországon élő­­kartársaik, semmit sem viselnek a háború­­költségeiből. De a háború előtti adósság fölosztási kulcsa is teljesen igaz­ságtalan. A háború i­s, de­ a­ háború alatt is az állami, bevételek igen­ nagy­ része. Budapest­ről folyt,be, így 1915-ben,a jövedelmi adóbevé­telnek 42,7 százalékát fizették be Budapesten. Itt vannak a nagybankok székhelyei, amelyek üzleteik legnagyobb részét az elszakadó terüle­tek lakosaival, vállalataival bonyolították le, az­ elszakadó területeken működő vállalkozáso­kat finanszírozták, de az elszakadó területeken levő vállalatok igen nagy részének központi igazgatósága is Budapesten székelt,­úgy, hogy adójukat ezek a vállalatok, is .Budapesten fizet­ték be. Az egész gazdasági étte f/amn­ynek vér­erei a perifériákra szakadtak ki, hogy ismét a szív felé hordják az éltető nedvet, Budapesten középpontosult egész másképp, mint akár Né­metországban, vagy Ausztriában,­ ahol Berlinen és Bécsen­ kívül számos gazdasági központ volt. Bármily­ igazságtalan az államadósság hason­lóan megállapított felosztási kulcsa Németor­szágra és Ausztriára nézve is, oly döntően ka­tasztrofális jellegű egyik államban sem, mint Magyarországon. Budapest és a megmaradó Magyarország elveszíti teherbíró képességét, az elszakadó területeken levő bankfiókok­­ és bank­­­érdekeltségek önállósulni fognak, az iparválla­latok igazgatóságukat már­is az elszakadó terü­letekre kezdik áthelyezni. Az államadósság föl­­oszlása csak abban az esetben lehetne igazsá­gos, ha a terület nagyságához igazodnék, mert így mindegyik ország olyan arányban viselné a terheket, amekkora területtel gazdagodott. A sok, Magyarországra nézve elviselhetet­lenül igazságtalan intézkedés között talán egyet­len megnyugtató is van, amely szerint Bosznia- Hercegovina közadósságait nem tekintik a régi monarchia államadósságának, hanem Bosznia- N­ercegovina mint közigazgatási kerület külön adósságának, amelyért ez a terület egyedül fe­lelős. E pont igazságossága azonban szintén csak­ abban az esetben v­olna teljes, ha kiegészí­­tenék azzal, hogy a magyar államadósság azon részét, amelyet a magyar állam boszniai beru­házások céljaira vett föl, szintén Bosznia vi­­­­selné.­­ ■ ■ • A 16 milliárdot meghaladó hadikölcsönyt adósságból Magyarország a saját állampolgá­­­rainak, hadikölcsönk­ötyégeiért és a béke élet­belépte előtt a régi vámkülföldön levő hadiköl­­csön-kötvén­yek­ért felel. Arról azonban nincs in­tézkedés, hogy az elszakadó területek polgárai hadikölcsön-kötvényeit mely állam fogja bevál­tani. Ezt az elszakadó területek kormányai ön­ként vállalhatják ugyan, de a békeszerződés erre­­őket nem kötelezi. Azt­ sem lehet tudni, minő sors, vár azokra a­ lombard-hitelekre, ame­lyeket az­ elszakadó területek­ polgárainak hadi­köl­c­sön - kö­t­v­én­y­ei­r­e Budapesten engedélyeztek. Az Osztrák-Magyar Bank likvidálásáról szóló szakaszok szerint Magyarországot nem­csak a területén levő bankjegyek beváltása ter­heli, hanem Ausztriával együtt felelősek va­gyunk az 1918. október 2. óta k­ibocsájtott ösz­­szes bankjegyekért és a jegybanknak 1919. jú­nius 15-én a régi vámkülföldön levő bankje­gyeiért is. Páratlanul súlyos és igazságtalan - föl-* Londoni színházi élet a háború után _____ Radonban megint Shakespeare kezd divatba jönni- Anglia sz utóbbi időben egy.­ kicsit. elhanya­golta pafiv, dicánjait’ó,ál. fiatal törtetők és konjunk­tura-irők kiszorították. Most Hame'-tíl, bear király .­ velencei kalmárlatjuk műsoron. Shakespeare!! kívül pedig Gorkijt, Euripides- ,Vedea-ját, a moder­­­nek legnaigy­obbrészt komédiákkal és könnyebbfajta társadalmi vígjáték­okkal szerepelnek. A­­háború alatt -term­ész­ fesen Angliában is nagyra nőtt a háborús, alkalmi irodalom, a szin­­iapokról nagy betükkel . ilyén dinék ordítoztak:. „Küzdelem a szabadságért '. ....­ hatot szolgálóleá­­nyai" és a maguk idejében ..hatottak .is. Egyformán igy volt ez Franciaországban és Németországban is, a bábom mindenütt .kiváltotja az :jlae.-onv rr ndii p­ro p s gánd,a-irodalmmat és ebben talán nem elvevői­ a csak profitra néző színház-direkciók voltak hibá­­­sak. Az em­­berek szeretik a szín­padról hallani saját dicsőítésüket és az angol nemzet dicsérete egyenlő káppén illet mindenkit, aki a páholyban, vagy a karzaton ült De a háború befejeztével ezek a darat­ok egy csapásra elvesztették hatásukat és vonzóerejüket, mi­­helyt céljukat nem hirdették olyan burkolatlanul és nyíltan. x x x x s x x X xxx x x x xxxxxxxx xxxyxx x x i X x s x x k i x.x A mai esemé­nyeknek megfelelő darab, amely, tegyük fel egy el­zászi csatáit ,csöndé-; boldogságát ecsetelik a fölszaba­­dítás után, egy kicsit unalmas lenne és darabot írni, amely a jövendő politikai dolgokkal­­ foglal­kozva akar propagandát csinálni és az angol-ameri­kai gazdasági­­ viszony­t elmélyíteni, lehetetten. Átmeneti darabokat háborús irodalomról béke­­teodalon­ra termé­szetesen játszanak még,.de .ezek csak .erőtlen és érdeksid­enségbe vesző utolsó­ hullá­mai ennek az alacsony rendű műfajnak. .Az.-angolok . morális -felfogása egyes­­dolgokban és nézeteik bizonyos társadalmi kérdésekről azonban nagyot változt­ak a háború kitörése óta. Azok a problémák amelyek akkor­­aktuálisak voltak, ma­ már elavultak, részben megoldódtak és igy érthető, hogy az angol írók nem látják tisztán maguk elött azt a­z utat, amelyet követn­i akarnak vagy követ­­niök kellőké és m­eglehetősek meg..vak­nak akadva a ténüik meg­választásában. A közönség is már má­sodszor változik, ha nem is olyan h­irtelenül és át­menet nélkül, mint 'nálunk, de még', észrevehe­tően ős­in mi®,hogy egy bizonyos ideig tartót­, amíg alkalmazkodni tudtak a háborús közönség ízlésé­hez, úgy idő kell n­ekik/h­ogy kitart ullványesezák «.a békeközönségüket. A háború alatt minden tárgyat, amit az író megfogott, minden problémát, amit fölvetett, ideali­zálni kellett. Az angol katonáinak nem voltak hi­bái, csak erényei, az angol kr­ona egyéni és nem­zeti tulajd­onságaitól fogva hős volt; a háború d­örölné ha a vége, minden apró balsiker ellenére, csak a r .’usztra györkflöjt lehetett. A színpadon szereplő­­angol ember családjában nem voltak ba­jok, minden­­mindig jóra fordult és a sze­limenta­­lizmust merev üzleti maszkja alatt mégis csak kedvelő londoni polgár emelkedett érzéssel, vagy­­csöndes megnyugvással sietett a színházból haza. Kétségtelen, hogy idealista­­ felfogással is lehet problémákat tárgyalni, de a pesszimista felfogás létjogosultságát semmi esetre sem­ tapadhatjuk- Nagy társadalmi betegségeket nem lehet mindig könnyed, szatirikus hangon tárgyalni, már csak azért sem, mert a közönség, egyrésze n«» érti meg a tréfás hang mögött rejlő­ komoly értelmet. A problémákat ugyan a pesszimista író­ sem oldja meg, de tragikus hangjával és cselekményével megrázza a nézőt és gondolkodásra kényszeríti, nem engedi a kérdés fölöt-t elsikter. De ez a kér­dés is, mint sok egyéb, a közönség­től függ-és ezért választják a londoni igazgatók házi­­szerzőjüknek megint a jó üreg Shakespearet és a m­ég öregebb Euripidost. Shake­peare most semle­ges drámái nem mutatják a­­te­­ útjai de érdeklik és megtragadják a közönsége­t és v­alószínűleg jó „business-n ” bizonyulnak. A ,tetemesen megnöve­­kedett anyói önérzet bizonyára büszkén mondja. ..Lám.’ Shakespeare is a mienk.’ Különben a roman­tika, ha burkoltan is, jellemző­­tulajdonsága Albion fiainak, amit bizonyítanak az ott annyira kedvelt és számukra örökké aktuális pantomimek, amelyek állandó darabjai a náluk divatos muste hall-oknak. a­ könnyű rituálék térnyerése igen érthető. Egy győztes országnak nincsenek könnyei, nevetni sze­­ret szivbet és igazán ,és,a komor bánatéi­ még iro­dalmi téren is szívesen engedi át azoknak, akiket le.

Next