Világ, 1920. július (11. évfolyam, 155-180. szám)

1920-07-15 / 167. szám

2 1920. július 15. VILÁG zárva, az, hogy a párt Bethlent, ha új, kormánylistá­val jön, nem támogatná, azonban azt hiszem, ez azért lehetetlen, mert Bethlen több irányban lekö­tötte magát és így nincsen módjában változtatni a ka­binet összeállításán. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter ezeket mondotta munkatársunknak: — Bethlen vállalkozása megbukott. Értesüléseim sze­rint már vissza is adta megbízatását a kormányzónak, ő csak ezzel a listával vállalja a miniszterelnökséget. Mi pedig ezt a listát nem fogadjuk el. Saller István közoktatásügyi miniszter így nyilat­kozott : —■ Bethlen azt hitte, hogy az egyes miniszterek annyira ragaszkodnak a miniszteri székhez, hogy bár­milyen­ kombinációba, is belemennek ennek az érdeké­ben. Nem mondom­, ha valóban egy nagy kabinettel jött volna, esetleg meghajoltunk volna előtte, de igazán nem tudom, hogy miért kellett Tóth Jánost és Wolf Károlyt belevenni a kormányba, amikor ezekre a tárcákra pártunknak elsőrangú jelöltjei vannak. Már három hét­­óta nem dolgozunk, megakadt a munka a nemzetgyűlé­sen és a minisztériumokban és akkor Bethlen egy ilyen lehetetlen megoldással jön. A kormányzó különben holnap délelőtt 10 órakor együttes kihallgatáson fogadja Rubinek Gyulát, Saller Istvánt és nagyatádi Szabó Istvánt. Gróf Teleki Pál külügyminiszter ma bejelentette csatlakozását a­ kormányzópárthoz. Bethlen nem adta még­ fel a reményt A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről szerzett információ alapján jelentiA kormányválság megoldá­sára irányuló törekvések folyamán a mai napon bizo­nyos személyi természetű nehézségek merültek fel, amelyekről gróf Bethlen István dezignált miniszter­­elnök ma délután a kormányzónak jelentést tett. A kormányválság megoldására irányuló kísérlet azonban még nem látszik teljesen befejezettnek. A kormánypárt vezető politikusainak holnapi kihallgatása után fog ugyanis csak eldőlni az, hogy gróf Bethlen István vállalja-e majd az adott, új szituáció alapján a kabinet megalakítására vonatkozó megbízást, avagy más meg­oldásra kerü­l-e a sor. Ágoston Péter kihallgatása A népbiztosok bűnpörének­ nyolcadik napja A piai napon Ágoston Péter kihallgatásával kezdő­dött meg a tárgyalás. A vádlott, kijelentette hogy nem érzi magát bűnösnek, majd panaszt, emelt, hogy a gyűjtőfogházban készített, jegyzeteit elvették, holott ezekre a tárgyalás folyamán égető szüksége volna. — Ez a por a mi helyzetünkből folyó — azt­ mon­danám — helyzettragédia. Mert ha­ megmaradt voltsai a­ bolseviki rendszer, azt hiszem, azok, akik e per vádlottal, szintén vádlottak lettek volna. Úgy, amint kik csinálták a háborút ? Az egész per oka, tulajdonképpen a háború■ Amikor felettünk ítélnek, akkor nagyon sok államférfin felett is mondanak ítéletet, akinek már szobra van, vagy készül a szobra. Megvallom, hogy az első pilláéstól fogva pesszimista, vagy ahogy akkor nevezték, defai­­­lista, voltam. Ebből azonban azt a következtetést von­tam le, hogy mivel gyöngék vagyunk, mindenkinek a harctérre kell menni és én már 1914 decemberében je­lentkeztem katonának. Mikor én a­­háborúba mentem, egy pillanatra sem gondoltam a monarchiára­, hanem csak Magyarországra. Már a háború alatt ellentétek keletkeztek a falu és a város közt. Nem egyszer hallotta vidéki gazdák­tól, különösen asszonyoktól, nem termelünk többet, mint amennyi nekünk kell, mert nem akarjuk, hogy a háborút tovább tartsam. (Itt a cenzúra 6 sort törölt.) Mutatkozott az összeütközés a­­ kereszténység és zsidók­ közt Nem akarok e kérdésre részletesen kikérni, de eát mást kénytelen vagyok megmondani, hogy aki erre a f­é­lelem­ara először mutatott rá, az Ágoston i'él . Senki sem mert e kérdéshez hozzászólni, ha — Mórig nem lát** » mag* problémáját.. Akkv, ■ .J.:or megjelent, letagadták azt, hogy a a . faji probléma. A zsidóság a. háború ala­tt, •tőt azután közvetlenül mint. faj kezdett szervezkedni. A zsidókérdést csak a faj megszüntetésével lehet meg­oldani. „Hollandia ma is él Minden embernek némi fitum is dolgozik a jövő­beni felfogása kiépülésénél. Erdélyben és a Tiszántúl voltak a kurucok és nyugaton a labancok. Bizonyos, hogy nemcsak a belső meggyőződés okozza azt, hogy ki sodródik jobbra vagy balra. A történelemben igazságról nem lehet, beszélni. XIV. és XV. Lajos tönkreteszik Franciaországot. A Dubarry- és Pompadour-féle szer­telen fényűzések és pazarlások s egyebek lezüllesztették. Azután következik XVI. Lajos kivégeztetése. Az se véletlen, hogy az orleánsi herceg és a többi­ rokonság is a halálos ítéletre szavaz. A Dózsa-féle lázadás után az országgyűlés azt akarta, hogy el kell pusztítani, meg kell semmisíteni a jobbágyságot. És mi történt ezután? Mohács. 1568-ban a spanyol inkvizíció halálra­ítélte az egész holland nemzetet. Hollandié, ma is él és megmaradt a­ magyar parasztság is. Ki kell jelentenem, hogy én úgy érzem, hogy az entente-missziókkal való tárgyalásaink során mindenkor korrekt, voltam.. Az összesség érdekében működtem min­dig. Amikor népbiztossá tettek, nem, kérdezték, milyen meggyőződésű vagyok. Feltételezem, hogy tudták. Én maradtam, aki voltam, mert, a meggyőződésemet nem szoktam változtatni. Talán terhelőnek tetszik és hely­­. Életemre súlyosításig hathat, mégis ki­jelentem hogy a forradalmak őrülete engem, nem kapott el. Kétségte­len, hogy a négy évet meghaladó háború nagy mérték­ben hozzájárult az erkölcsök megváltozásához. (Itt a cenzúra 15 sort törölt.) A bolsevizmus — A bolsevizmus programj­ja speciálisan oroszos. Bizonyos hogy a bolsevizmus némileg a boszun alapszik. A boszuvivj" a tömegeknek emberileg érthető meg­­nyilatkozata. A francia büntetőtörvénykönyv mottója: Mindent megérteni és mindent megbocsátani. A mi tör­vénykönyvünknek nincs ilyen mottója. A bolsevizmus Oroszországban úgy nyilvánult meg, hogy intelligens emberekkel napszámos munkát végeztettek, magasra­ngú tisztviselők­et utcaseprésre fogtak. Öltek, gyilkoltak és a tisztviselőket mind elkergették helyeikről. Bizonyos, hogy mi az országot sok bajtól megvédtük. Minélkülünk, akik most itt vádlottak vagyunk, hogy mi történt volna ez országgal, azt ma még senki sem tudja. Voltaire szerint a fájdalom reális, de a boldogság nem reális. Mi a fájdalmat hárítottuk el, hogy mennyit, nem tudom, de hogy sokat, az nem lehet vitás. A bolse­­vizmus nem kommunizmus. A mi kommunizmusunk se ugyanaz, mint ami a bibliai kommunizmus volt. IS X X X _ X X X X X X, x S X X X X s X X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXXXXX XXX x x x x Tapasztalatból tudom, hogy a polgárság akkor, amikor az első forradalom kitört, mindenütt őr­ségeket alakított fa rend fenntartására. Nagyváradon megcsinálták és öt-hat nap múlva már nem a polgárok álltak őrt, hanem fogadtak maguk helyett mást és fizet­tek érte. x x x x x x x x x x x xxxxxxxxxx x xxx xxx Mikor már megvolt a háború, láttam, hogy nagy ves­szélybe döntötték az országot, amit senki sem akart el­hinni. Volt egy jóbarátom Nagyváradon,, nem­ tudom él-e még? (Ágoston itt elakadt beszédében és kényes szemmel állt néhány percig.) ő sem koncedálta, hogy én jobban láttam a dolgokat, mint Tisza István, vagy II. Vilmos császár. A proletárdiktatúra előzményeiről keveset tudok, mivel 1918 őszén betegen kerültem vissza, a harctérről­. Ekkor Ágoston Péter betegségére való hivatkozással szünetet kért. A szünet után az elnök engedelmével a bírósággal szemben egy kis asztal mellett foglalt helyet. Hogy lett Ágoston szocialista Feleségemtől azt hallottam, hogy az egyik újság azt írta, hogy a perben három zsidó vádlott, van, a ne­gyedik Ágoston Péter. 1769-ben vándorolt be családom Elzászból,­ éppen ezért senki nem mondhatja, hogy ő jobban árja, mint én. Tele vagyok pietással. Kora ifjú­ságomtól fogva szerettem a históriát de nem azt, amely a hatalmasok kedvéért íródik. Ha több súlyt­­helyeztek volna arra, hogy az iskolában az igazat tanitsá­.. o­­jobb volna a helyzet. Gondolkodásul.'dómat .atyámnak köszönhetem, aki tizenhaté, te.r/..c» koromban pofon­­ütött, mivel egy cselédet bee 1 •' c s­ megsértettem. E* a pofon tett engem szociali' o. A pietást tanultam V­ertfevreszt .* bio iát. a szocializmust is a bil­ibil­­.nu-­iin. Magam is voltam T író husz évvel ezelőtt. Mint biré egészen különös dolgokat, tapasztaltam. Egy földbirtokos szirétes botjával megtámadta béresét, aki erre vasvillár­ fogott. A földbirtokos visszavonult, de följelentette a bérest. Én a bérest felmentettem, de azután nagyon fer­dén néztek rám a kaszinóban, a főispán pedig nem fogadta köszönésemet. Ezek után emberbaráti működését ismerteti. Megválasztották Nagyvárad szegényügyi bizottságának elnökévé. A papság egy része állást foglalt e választás ellen, de utóbb az új választás, során nem emelt ellene egy szót sem. Nagyon lényeges ez, mert szocialista vol­tam. Meg kell jegyeznem, hogy a, szebeni kormány, igazságügyminisztere, Lázár Aurél utján megkínált a bihar megyei és nagyváradi prefektusi állással. Én ezt nem csak visszautasítottam, hanem ellenállást is szer­veztem­ ellenük. De az az úr, aki a leghevesebb ellen­zője volt dékánná választásomnak, első volt, aki be­hódolt és az akadémia nevében a románok előtt ő mon­dotta az ü­dvözlőbeszéde­t. Neve: Hoványi Gyula. Amit a háborúban tapasztaltam,­­ a legszorosabb összefüggésben van magával a­ forradalom kérdésével. (Itt a cenzúra sort törölt.) A szocialista, nem kozmopolita, hanem nemzetközi. .Nemzetközisége feltételezi azt, hogy önmagukban nem­zetekként legyenek szervezve, mert nemzet áll nemzettel viszonyban, nem pedig ember emberrel, mint a kozmo­politák szempontja, mondja. Hogy én ennek a magyar országnak magyarságát meg akartam óvni, mutatja legjobban, hogy állást foglaltam a Mitteleurópa kérdésé­ben. Emiatt elvbarátaim a Világ­ba­n megtámadtak és­­azt írták rólam, hogy kuruc­kodom. A beteg forradalom A harctérről hazajövet, nem törődtem az itteni vi­szonyokkal, mert­ nem éltem bele magam a dolgokba és beteg is voltam. xxxxxxxxx x xx x x A forradalom kitörése napján bementem a kaszárnyába és láttam, hogy az egész pót­­i zászlóaljat megesketik a köztársaságra. Jellemző a ka­tonaság hangulatára a forradalom, mert másnap az egész katonaság eltűnt. A forradalom elsöpörte a fegyel­met. A munkapárt elnökei, az alelnökök, a választmány, a függetlenségi pártiak, mind-mind feltűnő és nagy­­kokárdát tűztek ki. Senki se akart lemaradni. Nem megítélésképpen mondom ezt, mert hiszen a forradalom akkor békét jelentett, s talán a béke utáni vágy ered­ményezte ezt a nagy felbuzdulást. Az első forradalom legalább ott­ nálunk, Nagyváradon, minden előzetes szervezés nélkül tört ki, pusztán arra a hírre, hogy Pesten kikiáltották a köztársaságot. És ez a forrada­lom beteg volt. Ennek a­ forradalomnak a tragikuma, volt az, hogy Károlyi, aki a forradalomnak a Lajos Fülöpje volt, nem termett a vezetésre. A hadsereg szét­x­xxxxxxxxxxxxxxxx x A hadsereg szétment. Októberben már nem volt katonaság, csak igen sok katonaruhás ember járkált az utcán. Uniformist öltöttek olyanok is, akik sohasem voltak katonák. Azután jött a földkérdés a vidékről Itt azt hitték és azt hirdették, hogy föld kell a pa­­­rasztnak. Ez nem igaz. A parasztnak nem föld, hanem földbirtok kell. Fölszerelt föld kell neki. Feljöttem Pestre és küzdöttem e kérdésben. Én, a szocialista­, akire azt fogják rá, hogy a szocialista, annyi, mint földosztó, állást foglaltam e kérdésben. Deputációt ve­zettem Búza Barnához, kértem, ne tegye, a földosztás hiábavaló, mert a paraszt felszerelés nélkül nem tudja megművelni a földjét. A románok mind jobban kezdtek előtérbe nyo­mulni. Karácsonykor már Kolozsvárott voltak. A lokál­­patrotizmusom is izgatott, följöttem Pestre,­ hogy va­lamiképpen a románok előnyomulását megakadályoztas­,­sam. Tárgyaltam a népőrség akkori parancsnokával, Fényes László kormánybiztossal, aki arra figyelmezte­tett, hogy ne csak egyesekkel beszéljek, hanem a mi­nisztertanácsban adjam elő a dolgokat. Ezt meg is tet­­tem, mire elhatározták az ellentállást. Amikor belügyi államitkár lettem, az emberek na­gyon féltek a bolsevikiektől. A tisztviselők lázasan gyű­­­léseztek és nagy divat volt a depuscációzás. Minden sé­relemre gyűlést tartottak. Sérelem volt mindenütt és rögtön előszedték a bizalmiakat és gyűléseket tartot­tak. Hozzám jöttek, mint szocialistához a tisztviselők és híreket hoztak. Kunék fel akarják robbantani a bel­ügyminisztériumot. Engem kérdeztek meg, hogy belép­jenek-e a szocialista pártba. Azt hitték, hogy ez meg­felelő villám,hárító számukra. E tárgyban értekezlet volt, felvetették a­ kérdést, belépjenek-e a szociáldemok­rata pártba. Én azt­ mondottam, hogy ne, mert nem­ tu­dom elhinni, hogy szocialistává, lettek. De pedig azért tették, hogy bántódásuk­­ne legyen, ez ellen megvédem őket. Erre nem is léptek be. A Károlyi-kormány alatt a külügyek ellátása, te­kintetében zökkenő volt. Ez magyarázza meg, , hogy­ mint belügyi államtitkár mentem el Vyx alezredeshez, valami jelentéktelen ügyben. Vyx akkor azt panaszolta nekem, hogy egyik tisztjét megtámadták­­ az utcán és követelték, hogy vegye le a disztinkcióját. Erről jut eszembe, hogy a Károlyi-forradalom első napján az én­ sapkarózsámat is levették. A Vyx-jegyzék, és a diktatúra Nagy volt­ az ijedelem a Vyx-jegyzék­ átadásakor, hogy az országot szétdarabolják, másrészt élt a­ remény, hogy az oroszo­k segíteni fognak. Megbízhatók voltak-e ezek a hírek, v­agy nem, nem tudom. Utólag arról ér­tesültem, hogy állítólag megbízhatók voltak, azonban a. vörös csapatokat a Kolcsak-féle ellenforradalom leveré­sére kellett dirigálni. Az ellenállás gondolata a legna­gyobb mértékben befolyásolta a. hangulatot mindenfelé-X X X X X X X X X X X X X xxx Ez volt­ az oka­ annak, hogy a­ helyzet Úgy alakult, hogy a munké''tg, a szociáldemokrata párt veszi át a kormányt, au­el­ képviselné az erőt és rendet csinál- Fa-.*: kőv*-'lisztében Károlyi megmaradásáról volt .■ d. E T-; s­­árolyi miért nem maradt, miért köszönt le, miért nec, nem 'tudom. Ezek a dolgok, az egész alkudo­zás a ki­á­ták mögött, történtek, erről nem hallottam, úgy, hogy a mai napig sem tudom, hogy hogyan van az,­ hogy amikor­ arról volt szó, hogy megmarad Ká­rolyi mint elnök, a szocialistákkal együtt, akkor egy­szerre megjelenik Károlyi lemondása, következik az al­kudozás, a proletárdiktatúra, amiről senki se tudott. A munkástanácsnak tagja nem voltam, mert nem voltam budapesti. Nagyváradon szintén nem voltam tagja, mert a munkásság nem tartott elég radikálisnak, jelöltek, de­ megbuktam.. Ha jól emlékszem, mikor be­mentem Kun Béla beszélt. Az elnök a Vádlott kérelmére újabb szünetet ren­delt el. A­ munkástanács eseményeire nem ügyeltem. Reg­gel az egyetemre mentem,­ Vámbéry szobájába, ahol többen voltak és gratuláltak nekem. Kérdeztem mi­hez? Men­dották, hogy külügyi népbiztoshelyettes let­tem. Én nem tudtam a változásról, aznap újságot nem olvastam. Azt válaszoltam, gondolkodni fogok a dolog felől- Erre azt mondották kollégáim — nem hiszem, hogy a diktatúra iránti lelkesedésből mondották­­— fogadjam el és mértékeljem a túlzásokat.. E beszélgetés után nagy sétát tettem a­ városban és eközben láttam azt a plaká­­tot, ahol alá volt írva a nevem, őszintén szólva, e rende­letet tartalmán nem gondolkoztam. Nem volt előttem világos a helyzet, amint már előbb nem volt világos. Ha visszagondolok az első napokra, azután az utcán ta­pasztaltakra, azt a benyomást keltették bennem, hogy­ a­ közönség bizonyos megnyugvással veszi, sőt nemcsak­ megnyugvással, hanem bizonyos örömmel fogadja az át­alakulást. Ismételten hallottam azt a megjegyzést, hogy ezek kezükbe veszik a kormányzást és megszűnik a bi­zonytalanság és rendetlenség állapota. Tudom, az lesz a kérdés, hogyan barátkozhattam még én, a szociáldemokrata a proletárdiktatúrával? Erre nézve kénytelen vagyok elmondani a következőket: A­ diktatúráról mindig úgy volt szó, hogy ideiglenes át­menetet jelent. x x x x x x ,x x X, X X X X X X xxxxxxx xxxx x x x­­x x A nemzetiségek választották a kor­mánypárti képviselőket. A magyar vidékek választották az ellenzéki képviselőket és a kormánypártnak mindig kevesebb­ szavazata volt, mint az ellenzéknek. x x ■xxxxxxxxxxx X X X X X X A külügyi népbiztosság Felkerestem Kun Bélát, hogy felvilágosítást kérjek- kijelentette­ előttem, hogy egyáltalán nem szándékszik orosz m­intájú bolsevizmust csinálni. "Ezt a kijelentést határozottan tette. A kijelentést a belső értéke és­ szava­hihetősége szempontjából nem volt módomban ellen­­őrizni. Később tapasztaltam, hogy egyszer-másszor ilyen kérdésekben -nem, mondott igazat. Ő kommunista volt... azért tettem ,előbb,a megkülönböztetést kommunisták és Csütörtök

Next