Világ, 1920. július (11. évfolyam, 155-180. szám)
1920-07-15 / 167. szám
2 1920. július 15. VILÁG zárva, az, hogy a párt Bethlent, ha új, kormánylistával jön, nem támogatná, azonban azt hiszem, ez azért lehetetlen, mert Bethlen több irányban lekötötte magát és így nincsen módjában változtatni a kabinet összeállításán. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter ezeket mondotta munkatársunknak: — Bethlen vállalkozása megbukott. Értesüléseim szerint már vissza is adta megbízatását a kormányzónak, ő csak ezzel a listával vállalja a miniszterelnökséget. Mi pedig ezt a listát nem fogadjuk el. Saller István közoktatásügyi miniszter így nyilatkozott : —■ Bethlen azt hitte, hogy az egyes miniszterek annyira ragaszkodnak a miniszteri székhez, hogy bármilyen kombinációba, is belemennek ennek az érdekében. Nem mondom, ha valóban egy nagy kabinettel jött volna, esetleg meghajoltunk volna előtte, de igazán nem tudom, hogy miért kellett Tóth Jánost és Wolf Károlyt belevenni a kormányba, amikor ezekre a tárcákra pártunknak elsőrangú jelöltjei vannak. Már három hétóta nem dolgozunk, megakadt a munka a nemzetgyűlésen és a minisztériumokban és akkor Bethlen egy ilyen lehetetlen megoldással jön. A kormányzó különben holnap délelőtt 10 órakor együttes kihallgatáson fogadja Rubinek Gyulát, Saller Istvánt és nagyatádi Szabó Istvánt. Gróf Teleki Pál külügyminiszter ma bejelentette csatlakozását a kormányzópárthoz. Bethlen nem adta még fel a reményt A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről szerzett információ alapján jelentiA kormányválság megoldására irányuló törekvések folyamán a mai napon bizonyos személyi természetű nehézségek merültek fel, amelyekről gróf Bethlen István dezignált miniszterelnök ma délután a kormányzónak jelentést tett. A kormányválság megoldására irányuló kísérlet azonban még nem látszik teljesen befejezettnek. A kormánypárt vezető politikusainak holnapi kihallgatása után fog ugyanis csak eldőlni az, hogy gróf Bethlen István vállalja-e majd az adott, új szituáció alapján a kabinet megalakítására vonatkozó megbízást, avagy más megoldásra kerül-e a sor. Ágoston Péter kihallgatása A népbiztosok bűnpörének nyolcadik napja A piai napon Ágoston Péter kihallgatásával kezdődött meg a tárgyalás. A vádlott, kijelentette hogy nem érzi magát bűnösnek, majd panaszt, emelt, hogy a gyűjtőfogházban készített, jegyzeteit elvették, holott ezekre a tárgyalás folyamán égető szüksége volna. — Ez a por a mi helyzetünkből folyó — azt mondanám — helyzettragédia. Mert ha megmaradt voltsai a bolseviki rendszer, azt hiszem, azok, akik e per vádlottal, szintén vádlottak lettek volna. Úgy, amint kik csinálták a háborút ? Az egész per oka, tulajdonképpen a háború■ Amikor felettünk ítélnek, akkor nagyon sok államférfin felett is mondanak ítéletet, akinek már szobra van, vagy készül a szobra. Megvallom, hogy az első pilláéstól fogva pesszimista, vagy ahogy akkor nevezték, defailista, voltam. Ebből azonban azt a következtetést vontam le, hogy mivel gyöngék vagyunk, mindenkinek a harctérre kell menni és én már 1914 decemberében jelentkeztem katonának. Mikor én aháborúba mentem, egy pillanatra sem gondoltam a monarchiára, hanem csak Magyarországra. Már a háború alatt ellentétek keletkeztek a falu és a város közt. Nem egyszer hallotta vidéki gazdáktól, különösen asszonyoktól, nem termelünk többet, mint amennyi nekünk kell, mert nem akarjuk, hogy a háborút tovább tartsam. (Itt a cenzúra 6 sort törölt.) Mutatkozott az összeütközés a kereszténység és zsidók közt Nem akarok e kérdésre részletesen kikérni, de eát mást kénytelen vagyok megmondani, hogy aki erre a félelemara először mutatott rá, az Ágoston i'él . Senki sem mert e kérdéshez hozzászólni, ha — Mórig nem lát** » mag* problémáját.. Akkv, ■ .J.:or megjelent, letagadták azt, hogy a a . faji probléma. A zsidóság a. háború alatt, •tőt azután közvetlenül mint. faj kezdett szervezkedni. A zsidókérdést csak a faj megszüntetésével lehet megoldani. „Hollandia ma is él Minden embernek némi fitum is dolgozik a jövőbeni felfogása kiépülésénél. Erdélyben és a Tiszántúl voltak a kurucok és nyugaton a labancok. Bizonyos, hogy nemcsak a belső meggyőződés okozza azt, hogy ki sodródik jobbra vagy balra. A történelemben igazságról nem lehet, beszélni. XIV. és XV. Lajos tönkreteszik Franciaországot. A Dubarry- és Pompadour-féle szertelen fényűzések és pazarlások s egyebek lezüllesztették. Azután következik XVI. Lajos kivégeztetése. Az se véletlen, hogy az orleánsi herceg és a többi rokonság is a halálos ítéletre szavaz. A Dózsa-féle lázadás után az országgyűlés azt akarta, hogy el kell pusztítani, meg kell semmisíteni a jobbágyságot. És mi történt ezután? Mohács. 1568-ban a spanyol inkvizíció halálraítélte az egész holland nemzetet. Hollandié, ma is él és megmaradt a magyar parasztság is. Ki kell jelentenem, hogy én úgy érzem, hogy az entente-missziókkal való tárgyalásaink során mindenkor korrekt, voltam.. Az összesség érdekében működtem mindig. Amikor népbiztossá tettek, nem, kérdezték, milyen meggyőződésű vagyok. Feltételezem, hogy tudták. Én maradtam, aki voltam, mert, a meggyőződésemet nem szoktam változtatni. Talán terhelőnek tetszik és hely. Életemre súlyosításig hathat, mégis kijelentem hogy a forradalmak őrülete engem, nem kapott el. Kétségtelen, hogy a négy évet meghaladó háború nagy mértékben hozzájárult az erkölcsök megváltozásához. (Itt a cenzúra 15 sort törölt.) A bolsevizmus — A bolsevizmus programjja speciálisan oroszos. Bizonyos hogy a bolsevizmus némileg a boszun alapszik. A boszuvivj" a tömegeknek emberileg érthető megnyilatkozata. A francia büntetőtörvénykönyv mottója: Mindent megérteni és mindent megbocsátani. A mi törvénykönyvünknek nincs ilyen mottója. A bolsevizmus Oroszországban úgy nyilvánult meg, hogy intelligens emberekkel napszámos munkát végeztettek, magasrangú tisztviselőket utcaseprésre fogtak. Öltek, gyilkoltak és a tisztviselőket mind elkergették helyeikről. Bizonyos, hogy mi az országot sok bajtól megvédtük. Minélkülünk, akik most itt vádlottak vagyunk, hogy mi történt volna ez országgal, azt ma még senki sem tudja. Voltaire szerint a fájdalom reális, de a boldogság nem reális. Mi a fájdalmat hárítottuk el, hogy mennyit, nem tudom, de hogy sokat, az nem lehet vitás. A bolsevizmus nem kommunizmus. A mi kommunizmusunk se ugyanaz, mint ami a bibliai kommunizmus volt. IS X X X _ X X X X X X, x S X X X X s X X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXXXXX XXX x x x x Tapasztalatból tudom, hogy a polgárság akkor, amikor az első forradalom kitört, mindenütt őrségeket alakított fa rend fenntartására. Nagyváradon megcsinálták és öt-hat nap múlva már nem a polgárok álltak őrt, hanem fogadtak maguk helyett mást és fizettek érte. x x x x x x x x x x x xxxxxxxxxx x xxx xxx Mikor már megvolt a háború, láttam, hogy nagy vesszélybe döntötték az országot, amit senki sem akart elhinni. Volt egy jóbarátom Nagyváradon,, nem tudom él-e még? (Ágoston itt elakadt beszédében és kényes szemmel állt néhány percig.) ő sem koncedálta, hogy én jobban láttam a dolgokat, mint Tisza István, vagy II. Vilmos császár. A proletárdiktatúra előzményeiről keveset tudok, mivel 1918 őszén betegen kerültem vissza, a harctérről. Ekkor Ágoston Péter betegségére való hivatkozással szünetet kért. A szünet után az elnök engedelmével a bírósággal szemben egy kis asztal mellett foglalt helyet. Hogy lett Ágoston szocialista Feleségemtől azt hallottam, hogy az egyik újság azt írta, hogy a perben három zsidó vádlott, van, a negyedik Ágoston Péter. 1769-ben vándorolt be családom Elzászból, éppen ezért senki nem mondhatja, hogy ő jobban árja, mint én. Tele vagyok pietással. Kora ifjúságomtól fogva szerettem a históriát de nem azt, amely a hatalmasok kedvéért íródik. Ha több súlythelyeztek volna arra, hogy az iskolában az igazat tanitsá.. ojobb volna a helyzet. Gondolkodásul.'dómat .atyámnak köszönhetem, aki tizenhaté, te.r/..c» koromban pofonütött, mivel egy cselédet bee 1 •' c s megsértettem. E* a pofon tett engem szociali' o. A pietást tanultam Vertfevreszt .* bio iát. a szocializmust is a bilibil.nu-iin. Magam is voltam T író husz évvel ezelőtt. Mint biré egészen különös dolgokat, tapasztaltam. Egy földbirtokos szirétes botjával megtámadta béresét, aki erre vasvillár fogott. A földbirtokos visszavonult, de följelentette a bérest. Én a bérest felmentettem, de azután nagyon ferdén néztek rám a kaszinóban, a főispán pedig nem fogadta köszönésemet. Ezek után emberbaráti működését ismerteti. Megválasztották Nagyvárad szegényügyi bizottságának elnökévé. A papság egy része állást foglalt e választás ellen, de utóbb az új választás, során nem emelt ellene egy szót sem. Nagyon lényeges ez, mert szocialista voltam. Meg kell jegyeznem, hogy a, szebeni kormány, igazságügyminisztere, Lázár Aurél utján megkínált a bihar megyei és nagyváradi prefektusi állással. Én ezt nem csak visszautasítottam, hanem ellenállást is szerveztem ellenük. De az az úr, aki a leghevesebb ellenzője volt dékánná választásomnak, első volt, aki behódolt és az akadémia nevében a románok előtt ő mondotta az üdvözlőbeszédet. Neve: Hoványi Gyula. Amit a háborúban tapasztaltam, a legszorosabb összefüggésben van magával a forradalom kérdésével. (Itt a cenzúra sort törölt.) A szocialista, nem kozmopolita, hanem nemzetközi. .Nemzetközisége feltételezi azt, hogy önmagukban nemzetekként legyenek szervezve, mert nemzet áll nemzettel viszonyban, nem pedig ember emberrel, mint a kozmopoliták szempontja, mondja. Hogy én ennek a magyar országnak magyarságát meg akartam óvni, mutatja legjobban, hogy állást foglaltam a Mitteleurópa kérdésében. Emiatt elvbarátaim a Világban megtámadtak ésazt írták rólam, hogy kuruckodom. A beteg forradalom A harctérről hazajövet, nem törődtem az itteni viszonyokkal, mert nem éltem bele magam a dolgokba és beteg is voltam. xxxxxxxxx x xx x x A forradalom kitörése napján bementem a kaszárnyába és láttam, hogy az egész póti zászlóaljat megesketik a köztársaságra. Jellemző a katonaság hangulatára a forradalom, mert másnap az egész katonaság eltűnt. A forradalom elsöpörte a fegyelmet. A munkapárt elnökei, az alelnökök, a választmány, a függetlenségi pártiak, mind-mind feltűnő és nagykokárdát tűztek ki. Senki se akart lemaradni. Nem megítélésképpen mondom ezt, mert hiszen a forradalom akkor békét jelentett, s talán a béke utáni vágy eredményezte ezt a nagy felbuzdulást. Az első forradalom legalább ott nálunk, Nagyváradon, minden előzetes szervezés nélkül tört ki, pusztán arra a hírre, hogy Pesten kikiáltották a köztársaságot. És ez a forradalom beteg volt. Ennek a forradalomnak a tragikuma, volt az, hogy Károlyi, aki a forradalomnak a Lajos Fülöpje volt, nem termett a vezetésre. A hadsereg szétxxxxxxxxxxxxxxxxx x A hadsereg szétment. Októberben már nem volt katonaság, csak igen sok katonaruhás ember járkált az utcán. Uniformist öltöttek olyanok is, akik sohasem voltak katonák. Azután jött a földkérdés a vidékről Itt azt hitték és azt hirdették, hogy föld kell a parasztnak. Ez nem igaz. A parasztnak nem föld, hanem földbirtok kell. Fölszerelt föld kell neki. Feljöttem Pestre és küzdöttem e kérdésben. Én, a szocialista, akire azt fogják rá, hogy a szocialista, annyi, mint földosztó, állást foglaltam e kérdésben. Deputációt vezettem Búza Barnához, kértem, ne tegye, a földosztás hiábavaló, mert a paraszt felszerelés nélkül nem tudja megművelni a földjét. A románok mind jobban kezdtek előtérbe nyomulni. Karácsonykor már Kolozsvárott voltak. A lokálpatrotizmusom is izgatott, följöttem Pestre, hogy valamiképpen a románok előnyomulását megakadályoztas,sam. Tárgyaltam a népőrség akkori parancsnokával, Fényes László kormánybiztossal, aki arra figyelmeztetett, hogy ne csak egyesekkel beszéljek, hanem a minisztertanácsban adjam elő a dolgokat. Ezt meg is tettem, mire elhatározták az ellentállást. Amikor belügyi államitkár lettem, az emberek nagyon féltek a bolsevikiektől. A tisztviselők lázasan gyűléseztek és nagy divat volt a depuscációzás. Minden sérelemre gyűlést tartottak. Sérelem volt mindenütt és rögtön előszedték a bizalmiakat és gyűléseket tartottak. Hozzám jöttek, mint szocialistához a tisztviselők és híreket hoztak. Kunék fel akarják robbantani a belügyminisztériumot. Engem kérdeztek meg, hogy belépjenek-e a szocialista pártba. Azt hitték, hogy ez megfelelő villám,hárító számukra. E tárgyban értekezlet volt, felvetették a kérdést, belépjenek-e a szociáldemokrata pártba. Én azt mondottam, hogy ne, mert nem tudom elhinni, hogy szocialistává, lettek. De pedig azért tették, hogy bántódásukne legyen, ez ellen megvédem őket. Erre nem is léptek be. A Károlyi-kormány alatt a külügyek ellátása, tekintetében zökkenő volt. Ez magyarázza meg, , hogy mint belügyi államtitkár mentem el Vyx alezredeshez, valami jelentéktelen ügyben. Vyx akkor azt panaszolta nekem, hogy egyik tisztjét megtámadták az utcán és követelték, hogy vegye le a disztinkcióját. Erről jut eszembe, hogy a Károlyi-forradalom első napján az én sapkarózsámat is levették. A Vyx-jegyzék, és a diktatúra Nagy volt az ijedelem a Vyx-jegyzék átadásakor, hogy az országot szétdarabolják, másrészt élt a remény, hogy az oroszok segíteni fognak. Megbízhatók voltak-e ezek a hírek, vagy nem, nem tudom. Utólag arról értesültem, hogy állítólag megbízhatók voltak, azonban a. vörös csapatokat a Kolcsak-féle ellenforradalom leverésére kellett dirigálni. Az ellenállás gondolata a legnagyobb mértékben befolyásolta a. hangulatot mindenfelé-X X X X X X X X X X X X X xxx Ez volt az oka annak, hogy a helyzet Úgy alakult, hogy a munké''tg, a szociáldemokrata párt veszi át a kormányt, auel képviselné az erőt és rendet csinál- Fa-.*: kőv*-'lisztében Károlyi megmaradásáról volt .■ d. E T-; sárolyi miért nem maradt, miért köszönt le, miért nec, nem 'tudom. Ezek a dolgok, az egész alkudozás a kiáták mögött, történtek, erről nem hallottam, úgy, hogy a mai napig sem tudom, hogy hogyan van az, hogy amikor arról volt szó, hogy megmarad Károlyi mint elnök, a szocialistákkal együtt, akkor egyszerre megjelenik Károlyi lemondása, következik az alkudozás, a proletárdiktatúra, amiről senki se tudott. A munkástanácsnak tagja nem voltam, mert nem voltam budapesti. Nagyváradon szintén nem voltam tagja, mert a munkásság nem tartott elég radikálisnak, jelöltek, de megbuktam.. Ha jól emlékszem, mikor bementem Kun Béla beszélt. Az elnök a Vádlott kérelmére újabb szünetet rendelt el. A munkástanács eseményeire nem ügyeltem. Reggel az egyetemre mentem, Vámbéry szobájába, ahol többen voltak és gratuláltak nekem. Kérdeztem mihez? Mendották, hogy külügyi népbiztoshelyettes lettem. Én nem tudtam a változásról, aznap újságot nem olvastam. Azt válaszoltam, gondolkodni fogok a dolog felől- Erre azt mondották kollégáim — nem hiszem, hogy a diktatúra iránti lelkesedésből mondották— fogadjam el és mértékeljem a túlzásokat.. E beszélgetés után nagy sétát tettem a városban és eközben láttam azt a plakátot, ahol alá volt írva a nevem, őszintén szólva, e rendeletet tartalmán nem gondolkoztam. Nem volt előttem világos a helyzet, amint már előbb nem volt világos. Ha visszagondolok az első napokra, azután az utcán tapasztaltakra, azt a benyomást keltették bennem, hogy a közönség bizonyos megnyugvással veszi, sőt nemcsak megnyugvással, hanem bizonyos örömmel fogadja az átalakulást. Ismételten hallottam azt a megjegyzést, hogy ezek kezükbe veszik a kormányzást és megszűnik a bizonytalanság és rendetlenség állapota. Tudom, az lesz a kérdés, hogyan barátkozhattam még én, a szociáldemokrata a proletárdiktatúrával? Erre nézve kénytelen vagyok elmondani a következőket: A diktatúráról mindig úgy volt szó, hogy ideiglenes átmenetet jelent. x x x x x x ,x x X, X X X X X X xxxxxxx xxxx x x xx x A nemzetiségek választották a kormánypárti képviselőket. A magyar vidékek választották az ellenzéki képviselőket és a kormánypártnak mindig kevesebb szavazata volt, mint az ellenzéknek. x x ■xxxxxxxxxxx X X X X X X A külügyi népbiztosság Felkerestem Kun Bélát, hogy felvilágosítást kérjek- kijelentette előttem, hogy egyáltalán nem szándékszik orosz mintájú bolsevizmust csinálni. "Ezt a kijelentést határozottan tette. A kijelentést a belső értéke és szavahihetősége szempontjából nem volt módomban ellenőrizni. Később tapasztaltam, hogy egyszer-másszor ilyen kérdésekben -nem, mondott igazat. Ő kommunista volt... azért tettem ,előbb,a megkülönböztetést kommunisták és Csütörtök