Világ, 1920. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-21 / 275. szám

Vasárnap Egy orosz dMMátiyról írott regényével volt »»p­ í nagy nemzetközi ■ sikere a francia­­Claude Anetaflek, az Illustralion szerkesztőjé­nek, aki a m­ircUiSb"forradalomtól a novemberi bolse­vista államoztftt*: ffdtsyvarcsit időzött, mint a Matin, tudósítója Hí igen érdekes könyvben számol be az orosz polgári forradalom győzelméről és bukásáról. Szocioló­giai szempontból,­­nézve, ugyan_el­ég sekély Claude ..inét krónikája az orosz forradalomról, azonban Anei közel­ről­ látta­ a forradalom hullámverését, közeiről látta a forradalmi vezéreket, cikké.-fe Kerciiesk­it » frontra és sok éra.lset megfigyelését­­jegyezte fel. . „A vinne, a fiatal eresz leány'’, ez a■ címe Anet re­gényének és ■ művészi mélységek, mi­veszi magasságok táncsenek a regényben sem., azonban itt is érdekesek ez emberek és érdekesek « megfigyelések. Egy fiatal, szép és okos diáklány szerelmi kalandját beszéli el Claude Anti és azt nem lehet kétségbevonni, hogy a szerelmi kaland korántsem konvencionális. Ariana egy nagy vidéki városban végezte a gimnáziumot és már a vidéki vérpeben egész kivételes sikerei voltak a gim­­názium padjai:'­­-­ak úgy, mint a gimnázium épületén kívül. Aríd­-.t kereset Tanúit, de mindent tudott c-t nem csupán a- tar tér gyekből tudott mindent hárem sok mindent tudott az ck­iről is. Az életről, amelynek fiatal leányok, számára, tiltos, ösvényein is járt már. Artar.c vgm érte be a társasági sikerekkel, nem érte le ezzel, hogy a zárt-, .vendett nevezetesebb ember.-- lebbé-kc­­féfiobc .bolondult a szép és okos diákírón../ útin, h.r.mm megkóstolta­ az intim, egy-is lilét titkai a- férfiakkal, rottshirti szálloda.., szobákban, evc'kü­l, hegy meg.'őrlést vt.Ina ez, amire a látszat vallott: Anyja v.rc: Ariane­­rzk, apja uc.n él Oroszor-' zágba­ n és így egy nagynénje­­nil él, ahj. elég. nagy szabadságot enged meg magának .1 szerelem területe:!• cu elég nagy szabadságot enged meg unurcahugánck ''ki mer tizenöt -.szíerdős ko­rában beavat minden titkába. nagynéni ts.litása ez, hogy a ezé­reze ütnek a legjobb círne.u, •? a — szerelmi viszony, és egy r.ö csal: ak­kor őrizheti ateg teljes lelki fi­gye­lerségét, ha. mindig enged ős. lőrésnek, mer! a?.l.or simán bonyolódik le a szerelem élménye, míg a szende.::, és a szeretett férfi, úrrá lesznek a vő lelke falé.: ál­kor, .ha a nő nem követ; vágyának ■ zz-vé '. Arianc. fogékony a fánké. ■ iráni, mint ahogy állatában fogaton;/ teoretikus c­.r.d.rlai.vend­.'kinel ez'rm­­ben: és ezzel az elhet&rot&ssal. megy el Moszkváié, hogy v­egörzi majd ir.ygcll­r.i­c/jól ér súficcem, trés egy ferfi- rabgirá. Egy c­si­­­­r- eszi. ed opera földszint­ión szomszédjában felismeri a rfüzei emberét, azt a férfit, ak'.nek szara, cUvr.á.llhe'. .... reá nézve, tize... szélix is észreveszi a fiatal leányt, beszélgetést kezd vele és a leány nyem­­ben észreveszi, hogy egy nagyvilági és nagy­eszű emberrel van dolga. Elfogadja az ismeretlen szom­széd­­meghivását, vele megy vacsorázni és a vacsora, után minden, kértél­és nélkül elkíséri g. férfit szállodai szobá­jába.-A­ férfi, azt tussi, hogy egy nagyon szép, nagyon okos és főleg nagyon romlott leánnyal van dolga, is"így benn a szobában is fölöslegesnek tartja, a­ hosszabb esc­­mániát. .Áriade színien úgy viselkedik, mintha, mér a perfektuált szerelmi kaland­ok hosszú sora, átlóra mö­götte és könnyedén, feszélytelenül beszélget egészen addig, amíg a teória, mégis elveszti hatalmát fölötte, és kitör belőle egy hosszú, kétségbeesett, segélyt­i&lt­s, mi­kor komolyra fordul­­, helyzet. Azonban, Ária sí­r legyőzi idegeit és végigjátssza, is szerepet. . Az első éjszb­ót sok mis éjszaka követi és a férfi nem tud szabadulni Arianetól, noha, szeretne sza­badulni tőle,, mert a fiatal leány kegyetlen kö­­■vetkezel ességgel gyöttri kedvesét. Ariane fél ettől, hogy rabjává, lehet a szerelemnek akkor, ha­ a férfi, egész hittel és tiszta erővel szeretni őt. Ezért próbálja kikü­szöbölni a gyengéd mozdulatokat és a gyengéd szavakat szerelmükből, ezért ismétli százszor a­ legváltozatosabb és a legváratlanabb szövegezésben árt, hogy cxtr/Am csak egy rövid lejárati­, és­ könnyed, kalandról van, szó, olyasmiről, ami csupán a tettet érdekli és r.c.m a lelket. Ha pedig a férfit mégis meghatja .-k­hrc finom, karcsú Icingiessc, Arian­e kedves ötlet' rége, naivat komoly élethracrck­, egyik finom, gondolatraerete, ha a férfit .'. — '■efie a Csórtábcnpini Ariévá keskeny keze és tiszta, meleg pihentása, akkor Ariménak n.A:\i:g van cg 1: késs története egyik, •'agy másik vert szerelőjéről, elei ezt vágj! azt szokta verd':-'; ekkor.­hu A'::::;c öltözködött, vagy vetkőzött,­vagy nirbele as égy be:'. Szel­lenesen, mai-::' '■ g -■ v-:; -. Dildiecer és a melleit nyugtát, /tt\;-y:['::,yo :sgye’■ ogszél fl Ar­ icre r-islék­ket, négyen- isiim és ■yr.m­os ;-,>---v­ekei szeretőiről és ««­­rd­m.i kalandjairól, úgy, .­.unt amikor kedt-as könyv­ írül, vagy iskolai emlékeiről mesél a férfinak. Tr­óné pékig terl e­lférfi Ch-z bntlélksA lesz, l a .Arim- egy gyengéd si; -ogatór­ára, vremelyik szerelem­ emlék etb- -é'évével vő:- vagy akkor. Imi egy svép - . r'.."..' csökt. razoló-és r niőrr imácsos "év Ilim j/ír/gne erre néz ve, hogy k-i c-i-szerei újévé. .: k­i:or, ha majd köb­rököp võ-gryjv■ -' y-ipontjéf: r.­•'rornnk 'i. Uiszrr a báré. 'Még már eztugyi fikáig tártot! íj c­iurli-; ?.:«!■ re:.., -.'.agyon késiél. Éjs szer széked el a férfi Ariar.c túl és hétszer tér vissza hozzá, míg ezután bekövetkezik­ a h.erz­.aCih .•? viaszero: l,at.:V,ít.i : sziki A:s. Délelőtt fog c’ufizni a férfi Metszkré'l él 'és délit túr a taxis: hezr A. ria te, .mert ottl.un már várja egy idősebb szeretője, aki jogosan követel­heti visszatérését, mert sok pénzt küldött Ariane-na­k Moszkvába... Végleg elgyötörve gyűri be táskáiba, hol­miját a­ férfi és mialatt idegesen csomagol, Ariane cipőjét gombolva, nagyon nyugodt és nagyon hűvös han­gon ezt mondja a férfinak és nem is fordul feléje: — Egészen különös, hogy magának annyi a tapasz­talata, a nők közül és még­sem vette észre, amikor először kísértem el szállodájába, hogy­ egy olyan­­fiatal leányt tart karjai között, aki odáig nem ismerte meg a szerelmet! Ez a mondat mindent megvilágít a férfi számára, aki egyszerre tisztin látja azt, hogy Ariane­ csakugyan ártatlan és­­érintetlen kislány volt, akkor, amikor meg­ajándékozta őt szerelmével,­­tisztin látja, azt, hogy elkép­zelt szerelmi kalandokról beszélt neki Ariane, nem pe­dig megtörténtekről. Arian­e azonban nem ad magyará­zatot, és ez az egy mondat is akarata ellenére csúszott ki ajkén a váló, nagy lelki­ krízisében. A férfi körül forog a világ és most még kevésbbé érti, mint valaha, hogy miért gyötörte meg Ariane minden idegszálát és miért, rontotta, meg minden szép óráját kitalált szerelmi ka­landjaival és­­, jövőre nézve felállított szerelmi kombi­­nációk fejtegetésével. Együtt mennek ketten a pályaud­varra, hiszen Arianc a történtek ellenére is elkíséri azt a férfit, aki akarata ellenére rabbá tette­ lelkét és akinek szerelme ellen a teoretikusok kegyetlen heroizmusával küzdött hónapokon át. .A férfi és a leány nem váltanak szót útközben, szóva váltanak szót akkor sem, amikor a férfi már a vészi a fülke ablakában, áll és Arianc­a per­­rétien várja a vonat indulását. A vonal csakugyan­­meg­indul, előbb Íriszen, ki a pályaudvarról,, amikor egy­­vá­rat­len jelenet lepi meg a pályaudvar közönségét. A férfi, fel­ránt­ja a reggen ajtaját és egy erős­­mozdulattal ma­­­gához­ rántja, a már elindult vonatba, Artand­. A férfi, r.rri tud megválni Artanctól és mikor a vasúti fülkében a férfi mellén nyugszik Arianc, akkor végre mégis elfe­lejti elméleteit, elfelejti azt, hogy a szerelem köre bus­­tgákat kell epilezni, elfelejt mindent és csak azt érzi, hogy most nyugaton­, van, nyugalom van benn a lelke­­kre, r­iugd­on van kinn a világban és úgy van jól min­den­, ahogy van. A vonat pedig most már gyors tempó­­hoz viszi Ari­lset és a férfit,­­messze el a gyötrelmet emlékektől, oda, ahol boldogság vár kettőjükre. A­ gúnyéi­t-a jó francia iskola szabályai szerint írta -'.eg Anc-t. Alakjai beszélnek és cselek írónak, ahelyett, hogy analizálnál­, magukat és ' boncolnák érzéseiket. ■.t'i pedig már több a. jó iskolánál és küze­jár az igazi ■művészethez, a regény problémája nem válik el a re­gény alakjaitól. .1 regény alakjai nem csupán a. probléma tífusz'.válása végett élvek, hanem fan saját. f&av*ciks€lv. Csenfu a politikában (A Világ tudósítójától.) Az u­tolsó n^rr-ok vi­harait, és elszánt harci készülődéseit hiszzen csend és eseménytelenség váltotta fel aorpolitikában. A békeszerződés elfogadása és a '^ordbirtokreform főtárgyalása a­ leforróbb aktualitás­­felszínére rob­bantotta az eddig lekötve tartott őröket. A po­litikai mezőny, amelyet az egységes kormánypárt lát­­soza N­agyi V.­ének egyhangúsága dominált hónapokon ke­resztül, váratlanul megélénkült és a különböző irány­ból nekilendült törekvések annyira komplikálttá tet­ték, hogy voltak kérdések, amelyekben a legbeavatot­­tabb­ak s­em­ ismerték ki magukat.. Szinte az volt a hely­zet, hogy senki se tudta, ki a híve és ki az ellenfele. A különböző okokból elégedetlenkedők mind az egysé­ges párt, ellen irányították támadásaikat és­ azt hitték, hogy a párt felrobbantásával és új párt alakításával is helyzet egyszerre meg fog változni. Ez volt az egyet­len kérdés, amelyben valamennyien egyetértettek, hogy az egységes kormánypártot meg kell buktatni és he­lyébe az ugyanazon politikát követőknek valóban egy­séges pártját kell megalakítani. A kormány lehetetle­nül nézte ezt­ a nagy­ kavarodást és nem is gondolt a kormány tagjai közül senki arra, hogy a­­pártot meg­ lehetne menteni, hiszen a kormányon belül is megvol­tak azok az ellentétek, amelyek egy megriasztott han­­gyaboly nyüzsgését váltották ki a kormányt támogató pártból és éppen a kormány egyes tagjai voltak azok, akik a pártalakítási mozgalmak élén állottak. A kor­mánypártot mindenki eltemette, a vélemények csak ab­ban a kérdésben oszlottak meg, hogy az új pártot mi­lyen programoi alapján, kinek a vezetésével és kinek a részvételével hozzák létre. A kijegecesedés gerincét az a régi ellentét szolgáltatta, amely a­ kisgazdák és a k­ereszt­ényszociststák között elvi okokból kezdettől­­ fogva fennállott és amely, a választási harcok keserű emlékei istük­olkestéltsa kitörölhetetlen nyomot hagyott a lelkekben. Arról azonban szó sem lehetett, hogy a nagy párt egyszerűen alkotó elemeire bomlik és újból megalakul­­a kisgazdapárt, a keresztény párt és a disz­­tzidensek csoportja, mert ez bonyolult politikai hely­zetet csak még komplikáltabbá tette volna és az érvé­nyesülést­­ kereső törekvéseket megfosztotta, volna az­­érvényesülés minden lehetőségétől. A pártalakítás frontjában a régi kisgazdapártnak egy része­­állott, akik arra­ törekedtek, hogy egy lehe­tőleg abszolút többéiges pártot hozzanak létre. A­­pro­­gramm lényege abból a helyzetből adódott, hogy Rubi­niért és nagyatádi Szabi­ István egységesen vonultak fel fen­ti csoportosítás végrehajtására. Amiből természete­sen az is következett, hogy­­"amit csak egy átmeneti alakulásról és legfeljebb arról lehetett szó, hogy azok­ból a koncessziókból, amelyekből a régi párt létrejött, néhányat likvidálnak, elsősorban azokat a társadalmi ellentéteknek felfüggesztéséből származó koncessziókat, amelyek lehetővé tették a Pavlovicinnék részvételét az egységes pártban, azután az elvi és a keresztény, po­litika gyakorlati megvalósítására vonatkozó szélsősé­ges álláspontok erőszakos összeegyeztetéséből származó lehetetlen­­ helyzetet. A slubinek 6 a nagyatádi Szabó István további együttműködése természetesen bizonyos konfessziók , további fentartásait­ tette volna szüksé­gessé, ez azonban, függetlenül attól, hogy az abszolút gyógy­ többségű párt megalakítása érdekében elkerülhetetlen volt, szükséges volt ez annak a régi párt bomlásával, lezárt politikai szakasznak a szanálására is, amelynek tengelyében a földbirtokreforma állott. Amint az egységes pártot elsősorban az a gondolat tartotta össze, hogy a földbirtokreform tető alá hozatala előtt nem szabad meg­bontani a párt egységét, ugyanúgy meg voltak győ­ződve a pár excellenen agrár­politikusok arról, hogy a földbirtok­reform végrehajtása előtt nem szabad zásilót bontani azoknak a törekvéseknek érvényesítése céljából, amelyek Rubineket és nagyatádi Szabó Ist­vánt egymással szembeállít­ják. A Rubinek- és Nagyatádi­­féle kooperáció­t ezenkívül még az is szükségszerűvé tette, hogy felfogásaik pontosan fedték egymást az al­kotmányos kérdések megoldására nézve, úgy, hogy az új alakulat nemcsak az elmúlt politikai korszak likvi­dálásának jegyében, hanem egyben az eljövendő nagy problémák megoldásának egésze alatt született volna meg. •­­ A harci­­lárma és a­ politikai­ erők zajos felvonulása azonban az­ elmúlt hét közepén váratlanul elcsendesedett és a­ párt­ megalakítása legalább egyelőre taktikai okok­éból elmaradt, vagy legalább­­is halasztást szenvedett. Az történt ugyanis, hogy a pártaink,jók elővigyázat nélkül jártak el és­ az­­ellenség­ előtt túl korán fedték falrb pozí­­cióikat. Az uj­­árt programrejárés nyilvánosaty-Tárgyal­(A Wik­i tudósítójától.) Astrnuóbbi hetekben nagy érdeklődés"- nyilvánul Dteg^/magyar malomértékek iránt. A malom részvényára budapesti tőzsdén szinte ugrásszerűen\^elkj^r, és az emelkedő irányzatot a kentreniih ur­anteljesem tudta letörni és ezt legjobban az alant következő árfolyamjegyzések is igazolják. A m­aloidpapíroknak tőzsdei á­r­foly­amalakulásáról és a malomipar eseményeiről beavatott helyről most a következő érdekes ' felvilágosítást'' kaptuk: A malom­részvények nagyarányú emelkedését­ leg­­többnyire azzal indokolják,­ hogy a budapesti malmok, elsősorban az Első Budapesti Gőzmalom és a Pesti Vik­tória Gőzmalom a megszállott területen levő malmai­kat eladták. Ilyen eladásokról egyáltalán nincs kon­krét tudomásunk, ellenben tény, hogy a megszállott te­rületeken­ dolgozó és a budapesti nagy malmokhoz tar­tozó üzemek teljes erővel dolgoznak és kapacitásukat tökéletesen kihasználják. Ám ez különösen a Jugoszlá­viában levő malmokra, melyeknek legnagyobbjai a ma­gyar érdekeltek kezében van. Az Első Budapesti Gőz­malom concluujéhez tartozik a jambori, pancsovai, vétsedi ,sántai­­hengermalmok,, a Resti Viktória Gőzma­lomhoz a nagyváradi, temesvári, pozsonyi, szabadkai, bajai, baj­noki, újvidéki gőzmalmok., a Concordiáé a ngg ultik indái, zsombolyai, az Erzsébet Gőzmalomé a ■tak és, a biztos siker tudatában az iránt se hagytam fenn kétséget, hogy az új párt megalakításával kapcso­latban a kormány rekonstrukciója személyiség, első­sorban ki ellen irányult. Pallavie­nié­k nem fejtettek ki túlságos ellenállást, ami párthíveik kis számának kö­vetkeztében úgyis csak elvi alapon történhetett volna, azonban a pártnak azok az elemei, akik mint ,a politikai kurzus szélsőjobbszárnyának képviselői, a kormányban is képviselve vannak, védelmi pozíciót vettek fel,­­éppen azért, hogy a kormányból ki ne essenek." Ártatlan arc­cal, mintha nem is tudták volna, hogy az akció ellenük is irányul, megjelentek a titkos tanácskozásokon és nyilvános banketteken is mindent elfogadtak, mindenhez hozzájárultak és csak egy kérdésben igyekeztek halasz­tást kiforszírezni, abban a­ kérdésben, amely tulajdon­­képpen az új alakulást­ aktuálissá tette, és amely­­ a középpontjában állott, ha nem is férn-allottan a szélesen megalapozott pártprogramj­nak. — a szirálykérdésben. Miután Nagyatádi és Rubinok látták,, hogy az új "ala­kulást ezek szerint nélkülük nem lehet létrehozni, mert az alkotmányos kérdések terén, nem lehetett m­ég nyíltan fakcióba lépni, lemondott­ak a pártalakításról és párttastításra határozták el magukat. És­ is azonban úgy látszik szenetek Aminek pedig regészüni prózai okai vannak­, a képviselők ugyanis hazautaztak kerületeikben. És­ a­ politikában ma újból minden csendes. Kétségte­len­ azonban az, hogy­­az..elmúlt két hét próbálkozásai felfedték azokat a lehetőségeket és megmutatták azo­kat­ az utakat, amelyek felé a­ politikai hullámverés feltartózhatatlanul gyűrűzik. T.vs.­­ temesvári, a Hungária Egyesült Gőzmalmoké a, nagy­­becskereki gőzmalmok, melyek a vidék legnagyobb üze­­mei. Ezeket a malomvállalatokat Jugoszlávia és­­Ro­mánia nem nélkülözheti, mert hisz a nevezett államok malomipara nagyon kezdetleges. Nyilvánvaló, hogy a megszállott területeken dolgozó üzemek munkáját ide­gen valutában fizetik, ami végeredményben a magyar anyavállalat pénztárába folyik be. A­ tőzsdei árfolyam­­emelkedésnek voltaképpen ez a magyarázata. Mindettől eltekintve, a budapesti nagymasnak meg­felelően foglalkoztatva vannak. Erősen , dolgozik az Első Budapesti-, Victoria-, Concordi­-, Hungária-, Lujza-, Gizella- és Király-malom.. A­ budapesti 18 nagymalom őrlőképessége 1910-ben napi 550 vagyon volt, most 600 kocsirakomány és az őrlős­épésség hetvenöt százalékig igénybe van véve. A magyar malomipar helyzetén min­denesetre azzal is könnyítettek, hogy egyöntetű eljárá­sok megvalósítása céljából a budapesti malmok meg­alakították most ,az Egyezményes malmok ügyviteli és leszámolási irodát, mely a­ malmok ügyeit­ közösen in­tézi. Hangsúlyozni kívánom hogy az újonnan létesített­ iroda nem kartellsertezei és az ármegállapításokra nem gyakorol befolyást.­­ A harmadik örvendetes tény, ami a magyar ma­lomiparnál kedvező megítélés alá esik, az export. Ma­gyarországon két iparág van, amelyek a mostani sú­lyos viszonyok közepette is exportképesek és pedig a malomipar, valamint a vas- is fémipar. JS fe dgyen* malomipar helyzete ■ 1919 1920 1920 1920 X/31. N/31. XI/lö. XI/19. Borsod-Miskolci 1120.— •3170__ -1175.— 4075 — Concordia - • 000.— 2470.— 2925.— 2915.— Első Budapesti 1360.— 4540.— 5300.— 6275 — Gizella 420.— 2025.— 2325.— 2475.— Viktória -1200.— 7500.— 13300.— 12400.— VÍL-A.G 1920. november 21.3 les. g )

Next