Világ, 1920. december (11. évfolyam, 283-305. szám)

1920-12-18 / 297. szám

Szombat SZÍNHÁZ, művészet Bandin György Bengláló a Belvárosi Színházban­­Szinházi histor­iku-'jk. szerint Dandin György négy­­­ven év előtt lépett először magyar földre. A sors a Nem­zeti Színházba vezette, ahol hatalmasat bukott. Mag a, Belvárosi Színház rehabilitálta.. Nem lettet tudni, kellett-e ez a­ negyven esztendő, hogy Bandin Györgyöt, a mi közönségünk is meg­értse, vagy csak megértő közönség kellett, hogy az el­múlt negyven esztendőt elfelejtse. Mindegy. Bizonyos, hogy az 1920-ik esztendő publikuma elég iskolázottnak és visszamenőleg is elég belátónak mutatkozott ahhoz, hogy túltéve magát bizonyos színpadirodalmi kezdet­legességeken és ma már naivan ható technikai ósdi-­ságokon, átadja magát annak a húsból, vérből él lélek­­"(Stt való figurának, akit a franciák nagy élet- és em­berlátója, Moliére alkotott. Mert Bandin György: Bandin György. Nem ko­média, nem e­gy estét betöltő színdarab, hanem egy éle­tét­ betöltő e­mber: Bandin György. Minden, ami e bol­dogtalan, asszon­yaorú ember körül történik, nem kon­struktív cselekmény, nem is dramaturgiai építőművé­szet, hanem csak ráztat zim­i kezet egy fenségesen ko­mor portréhoz, csak kecses, derűs, tréfás szerepréslesei egy tragikusan vonagló, harcoló embermechanizmus­­na­k. Lehet, hogy negyven év előtt azért kellett, hogy ez a­ szerencsétlen Bandin György megbukjon, mert az akkori színpad még nem merte annyira magára hagyni nagy tragédiájával, mint ez a mai színpad. Valószínű, hogy­ a nyolcvanas évek színpadja még a maliéra dogmákból indult ki és Bandin Györgyöt hozzák angolra, a kerethez, egyvéretű komédiába gyúrta ezt az egy­ ember tra­gédiát, mely három felvo­násra és mellékfiguráira decentralizálva, elvesztette önmagát és­ elvesztette publikumát is. Ma Dandin György egyedül járt a színpadon. Körülötte csak, mint gáláns, színes modailk­nokból összerótt film pergett le a, darab, csillogó, kacagó ellentétjeként annak a kínzó és gyötrelmes színjátéknak, amely egy lüktető emberi szívben, egy vértolulásos agyban játszódik le. Mert —­­tévedés! — Dandin György sorsa nem komédia. Tra­gédia ez, olyan borzalmas a maga következetességében és olyan irgalmatlan az analitikájában, hogy ezen már sírni nem, csak kacagni lehet. Hogy egészében jó darab-e, hogy az a színpadi Snéreen-e, mely a legalkalmasabb arra, hogy Moliére értékmélységeit lemérje, erősen vitatható. Be, mintha Junga Moliére sem ennek szánta volna. Az a bukolikus kép, mely báróra felvonóin­, háttere Bandin György szurtir­umánai, a zenekíséret,­­ének, tánc, a moliérei­­segédeszközök túl bőséges alkalmazása, mind arra vall, hogy Moliérenek is csak egy volt fontos: Dandin György, az ember, a férj, az a sötét arckép, melynek, mint a korabeli piktorok, csak azért ad idillikus hát­teret, hogy az arckép annál sötétebben álljon az elő­térben. A Belvárosi Színház, Bárdos Artúr rendezésé­ben, valahogyan így értelmezte Moliéret és talán így is sikerült a negyven év előtt megbukott Bandin Györgyre­­koncentrálni a közönség érdeklődését. A rendezés munkáját nagyon megkönnyítette Barmvyi Rezső, aki mint­ Dandin György, ismét pre­­desztináltságát igazolta erre a rekonstruktív szerep­körre: végig emberi volt, sziltadó és megrázóan ké­mikus. Simon­yi Máriával, Varmos Hanával, Rákóczy­­tal, Bátlóczynéval és Béresyvel az élükön a Louré, Quatorznak egy-egy gyönyörű színfoltját adta még a többi szereplő is, akik együttesen nagyon rokonszenves, tetszetős és ma alig értékelhetően szép vállalkozással dekorálták szürke mindennapunkat. Re­p1c Fái, a nevét. Ennyi ösztön,­­ennyi érzék, és ennyi kedv az a talaj, amelyen az igazi művészek fakadnak. Csak az iskola el ne rontsa s ne verje béklyóba e bő képzele­tet s az élet meg ne tapossa a lelkességét s fel ne váltsa a legruttabb művészbeteg­séggel: a mesterség un­dorával. Tulajdonképpen nem szokás az utolsó sor­ban táncoló kis ratról többet, beszélni, mint a prifán­­balerináról. Én vállal­m a felelősséget furcsa gusztu­somért, amelylyel a magam művészi élményét az egész nagy, tarka, előadáson át ebben a kis „patkányában találtam meg. (.?.) (*) A hadifogoly. Hosszabb pihentetés után a Nemzeti Színház ma, péntek este, Bevési Sándor egyik sikerült darabját, A hadifogoly­t hozta, újra színre nagyrészt a régi szereposz­tással. A közönség ma­ is jókedvvel és szívesen élvezte Hevesi finom szelle­mességét , őszinte kedvet talált a hadifogolyból hódí­tóvá lett Ferenc francia király történetében. A közön­ség­ elismeréséből bőven kijutott a szereplőknek is, fő­­leg Odrynak, V­ernel­y Arankának, Paulay Erzsinek, Petricsnek és Kürti Józsefnek. (*) Hangversenyek­. Beethoven százötvenedik szü­letésnapjának emlékére a Zeneakadémia, ünnepi növen­dék előad­ást rendezek, amely egyúttal idei második nyilvános koncertje is volt, az intézetnek. Igen nívós, szép­­ produkciókat hallottunk. A m­űsor első számául a jól fejlődő zenekar, Buday Jenő művészi vezetésével, az ötödik szimfóniát játszotta, majd két, kitűnő te­hetségű és képzettségű tanuló, Beronfeld Anna, (Hubay tanítványa) és Birsek Sarolta, (Leendy ta,hitványa) hegedű-, illetve zongoraversenyt adtak elő igen nagy sikerrel.­­ Ugyancsak pénteken rendezte a­ Vigadó­ban S. Greyer Stefi hosszú idő után ismét nyilvános koncertjét. Geyer Stefi ritka jelenség a művészvilág­ban, mert e lert előbb hűtlen a­ közönséghez, mint­­az irozzá és népszerűségének tetőpontján hagyta abba a, nyilvános koncertezést. Most, hogy újra megjelent, és elhozta finoman szóló hegedűjét, előadásának közvet­lenségét és melegségét, nemcsak régi hívei, de az új közönség is lelkesen ünnepelte a művésznőt. (*} -Rászán színdarab az aradi színházban Aridról jelentik. Az aradi Városi Színház műsorán előadásra űzték ki Viktor Eftimie román író „Pro­­m­eteus" című , felvon­ásott tragédiáját. A színház veze­tősége a bukaresti állami színház igazgatóságának kí­vánságára kénytelen volt elfogadni a darabot, amely az idiffi román színdarab lesz az aradi színpadon. A ro­ntó­s lapok szerint a színészek ,,lázasan készülnek" az előadásra. Tudvalevőleg Viktor Lítimia c. román ki­rályné egyik kedvenc költője s a királyné ezű­kebb suite-jéhez tartozik. (*) Offcabaeh huszonötödször kerü­l­ula­ színre a­ Király­ Színházban. Minden eddigi előadása előre eladott táblás ház előtt folyt le és az érdeklődésből következtetve, az elsőt a jubileumok egész sora fogja követ­ni. (*) A Peer csat jövő hét szerdán­­kerül fel­újításra a Magyar Színházban. A mélységes drámai költeményt Grieg csodaszép kísérő zenéjével adják abban a ragyogó kiállításban­, amelylyel a bemutatóján oly nagy sikert aratott. A címszerepet, most is Törzs játssza, kinek e szerepében oly emlékezetes sikere volt. Az érdeklődés a­ repriz iránt rendkívülien nagy. (*) A Szép Heléna reprize Írsz szombaton a Várszínházban. A gyönyörű Oldenbach-operett fő­szerepei­t Szebeni Margit, Tamás Benő és Malmos Já­nos játsszák. Vasárnap délután mérsékelt helyizakkal a Szihal kerül színre. (*) TtU a nagy Krivánon 'A Király-Szinh­ázban. Sebestyén Géza budai társulatának előadásában csü­törtökön, december 23-án a Túl a napy Kriváno­n. kerül szilire a Ki­rály-Szinházban mértékelt hely árakkal. '(•*•) Színészet Sátoraljaújhelyen- nagy siker mellett szerepel Bellai Hugó kitűnő társulata a demar­kációs vonalhoz tapadó végváriban, Sátoraljaújhelyen. A vidéki színpadokon ritkaságszámba menő jó reper­toárt nívós előadások teszik élvezetessé és értékessé. A drámai személyzet képességeit kiválóan képviseli Tu­ray Antal, a nagy jövőre váró­ drámai szende, Aulai Xusi, a­ pompás karakterszínész, Ács József és a sok­oldalú Pesti ivályifán. Az operettben a fiatal táncos­­komikus, Érczkövy László, Bogár Gizi, Bánffy Annie, Ballag Manci arat rendkívüli sikereket. A társulat színi szezonját két hónappal hosszabbítja meg az osz­tatlan elismerés. " , (*) Vasárnap délutáni előadások-­­ Király • Szinh­ázban vasárnap délután két is fél órakor Várad,/ Ily vendégtertépt.csel a. Cigánygrófic-t. a Magyar Szín­házban 2 órakor, Törz­-zsel a dm szerepben, a, fris­­fiók-o­t, a Bevü-Szinszbsan két és fél órakor A szere­­lem királyá­t játsszák. Mindhárom előadást mérsékelt helyárak mellett tartják meg. (*) Záróra meghosszabbítás az Enikő-kávéház­­ban. Szombaton, 18-án este a Hadviseltek Gyermekvédő Bizottsága fővárosi művészek közreműködésével nagy mű­vészestélyt rendez az Emke-kávéház összes helyiségei­ben. Erre az alkalomra, a­ belügyminiszter megengedte a záróra meghosszabbítását éjfélután 2 óráig. Az estély kezdete 9 órakor. (*) 1 karácsonyi gyem­ekelőadás. A Zeneaka­démia nagytermében e hó 21-én délután 14 órakor ka­rácsonyi gyermekelőadás lesz. A gazdag műsor kere­tében Oszkár bácsi mesél a kicsinyeinek. . (*) Az Intim-Kabaré új műsora nagyon jó. Szeress Elza,­ Péchy Blanka, Kürthy Teréz, dr. Erdélyi, Siraonyi, Rónai nagy sikert­ aratnak minden este. Va­sárnap délután mérsékelt helyárak mellett kerül szinre a teljes műsor,­­ Filmszínház (*) Premier az Urániában. Szombaton új mű­sort mutat be az Uránia: igazi amerikai ízű, amerikai ötletességű, vidám és amellett érdek feszí­tően érdekes filmet, amely minden amerikaiastóga mellett mégis Egy Kis faun A Prométheusz hallétben, amelyet Beethoven­­muzsikára játszanak az Operában, Pandora ünnepsé­gén, melyet a szerelmes hős tiszteletére rendez, a faunok csoportjában egy pöttömnyi kis faun üldögél. A szíl­padon látva, olyan hatéves féle, az életben le­het tizenkettő. Ül bámész pofával és nézi a táncolókat, a bacchánsnőket és a balerina asszolutát és ott a nagy csoportban ülve játszik. Megjátssza ezt a faunt olyan színészi eszközökkel, amilyeneket, megtanítani nem lehet. Valami egészen példátlan ösztön kell hozzá, ahogy nyújtózva és viháncolva egy Garam­ csalafinta­ságával, egy kis állat vehemenciájával követi egész ■teste a táncoló bacchánsnő rithmusát. Az elnyúlt lába, amint toporzékolva csapkod a zene ritim­usára, a­ karja, amint kapkod a táncosnő meztelen lába után, a torz kis arca grimaszokkal és ravaszsággal, egy kis bestia, valami imponálóan ösztönös és magára vonja a­ tü­rrel­­münket. Furcsa az, ahogy így egy kis gyereklányban, •— mert nyilván leány — megadatott egy csomó olyan ösztön és tulajdonság, amelyért felnőttek, mesterség­­telileg készek, kicsiszoltak hiába viszik harcba minden igyekezetüket. Valamivel később magyarázatul ka­punk valamit. A faunok serege táncolni kezd: mind igyek­vők és mind ügyesek, de ez a kis faun itt is kiválik közülök. Nem táncol jobban, mint a többiek, de va­lami nagy szenvedélyességgel és odaadással, groteszk, szinte a komikum határán járó és mégis imponálóan nagy odaadás vezeti. Ennek a gyereknek hite és szen­vedélye, öröme és szükséglete ez az ugrándozás, szá­mára még az, aminek a művészetnek mindig lennie kell, játék az alkotó a saját kedvéért, csináltság és jó­zan tudatosság nélkül. Ez a gyerek ott bent a sorban a kezével, a lábával kivert furcsa dithirambusban, ko­moly művészi élményt adott, valami egészségesen bru­tálisat és gazdagok nagyobb művészi élményt, mint mind az, árul körötte történt. A nevét sem tudjuk s mostanság aligha is fogjuk megtudni. De, ha a fan­táziája így marad, ilyen dúsan, ötletesen és érdeke­sen, ha a hite és szenvedélye, amely minden mozdulj.- j­­ára ráíródott, mest nem fakul. de. mig iogjuk tudni ! VILÁG 1920. december 115. 5 hazai termék. Tíj magyar film ez és hivatott arra, hogy elvigyék­­a külföld közönsége elé. A­­Corvin­a legújabb filmje Littte Fest címmel ifj. Radó Antal műve, amelyet­­Janis Márton rendezett. A művészgárdában: Bellijer/ Aranka, Bojda­ Juci, Czortorszky Mária, Juk­­­­ács III. Dénes Oszkár művészi játéka teszik tökéle­tessé ezt az előadást, amelynek középpontjában RAjkai Márton áll. A népszerű művésznek egyik legtökélete­sebb alakítása ez­ a szerep. Az Uránia, új műsora, nagy érdeklődés és várakozás előzi meg, amely magá­val hozza a kétségtelen sikert. Az elődások 6, 1 47, és 149 órakor kezdődnek. (*) A Mozgókép-Otthon új, nagy­ műsora, a teg­napi premieren igen nagy tetszést, aratott, a­ legnagyobb elragadtatással töltött el mindenkit a. .nagyszabású és kiváló művészi rendezéssel készült, továbbá a legkitű­nőbb színészekkel megjátszott ,,Álomlovag" círvű film­regény. Zola, Emil nagy drámai erejű regénye, a „Zsákmány" mindvégig lebilincselte a nézőközönség"­­. Hesperia játéka igazi művészet. (5, 3*7 , 9%.) Színházak mai műsora: Operaházi Bűvös vadász (6).­­■Nemzeti Színház: A vih­ar (6). Vígszínház: A hattyú. (Először)’ (6). Henaissance-Színház: Megnyílik januárban. Magyar Színház: i’edora (Jb-7). Király-Színház: Offenbach Pá 1t). ‘Városi Színház: Faust (61. Belvárosi Színház: Bandin György 1 J',i). Andrássy-úti Színház: Rouge et noir, Fehér Izz­­reesen stb. (7). Eskü-téri Színház: Yu­shi (3/77). Kevü-Sziszház: Szilveszter (­­­ Várszínház: Szép Heléna (Hó­­­ApoSió Kabaré: Adaggio, Harmadszor, N­eki tu­dom a nevét (447). (*) Az Intim-Kabaré, új műsora nagyon jó, Kelepcében stb. (7). 3 Royal-Orform: Angelo élőképei 63 caloeányba! (KT)­ . . . Fővárosi Orfolyu: Mézzi­os, Giza vendégszerep­­lése (447). Royal-A­pofié: A pekingi ünnep­lő, 44­7, S). Omania: Cezarina VII. Az aranyasszony (á. a.47, 09) • Mozgókép-Otthon: Az ák­onlovag. A zsákmány (6, .117, 3­49). Corso-Mozgó: A repülő autó. Föevényűség (5, 449). Tivoli: Filmszm­észek. Izabol (5, 1 7, 440)­­Henaissance-Szinház: Madame Tallien, Koldus­­z királyfi (4, 6, 5). Royal Nagymozgó: A fösvénység '­—10 óráig), Olyropia: Diadalmas asszony (6,­­7, 44(0).­ ­KÖZGAZDASÁG Alföldrezoria végrehajtásáról. A beérkezett je­­lent­és­ szerint a házhelyek kijelöléséről és­­, kisbér­letek atlakításáról szóló törvény végrehajtási munká­latai a legnagyobb se­rénységgel folynak. A legtöbb he­lyen a­ h­atóság beavatkozására, amelyet a törvény elő­­ír, nem­ is­­kerül sor, mert a­ birtokosok és az igénylők között rendszerint békés után megegyezés jön létre. Erről a kérdésről egyébként Mayer János földmivelés­­ügyi államtitkár a következőkben nyilatkozott: ■— A törvény végrehajtási munkálatai szorgalma­san folynak. Mi­­rendszerint azt az eljárást követjük, hogy az igényléseket békés megegyezés útján való el­intézés végett az érdekeltekhez áttesszük , csak, ha ez nem lehetséges, kerül sor a hatóság közbejöttére. Meg­állapítható egyébként, hogy igen sok birtokos teljesen kttérzi a reform szükségességét és a­ maguk részéről is és önként sietnek a jogos igények kielégítésére.­­ Másfelől azonban tagadhatatlanul olyanok is voltunk, akik nehezen­­barátkoznak meg­­a birtokpoli­tikában megnyilvánuló új szellemmel. Különben a be­érkezett jelentések szerint a törvény végrehajtása, téta­­lányiságban súrlódás nélkül megy végbe.­­Az olasz bank szénbányája. Kevesen tudják, h­ogy a Magyar-Olasz Banknak szénbányája is van, amely a benfentesek szerint nagy reményekre jogosít. Ez arányú, az Unió bányászati és ipari rt. tulajdona, amely azért, hogy a" szénbánya erőteljesebb ki­használására" berendezkedhessen, december 26-ára rend­kívüli közgyűlést hívott egybe alaptőkéjének felemelése ügyében. Értéktőzsde: A bankoknak, főleg egy-két úgyne­vezett „nagy"-banknak, erőszakos intézkedéseire, nem­különben a prolongációra való tekintettel, a mai tőzsde irányzata elgyengül. Az elgyengülés azonban inkább az­ üzleti idő első felében volt, észlelhető, míg később az uzHU az egész vonalon megszilárdult, így például Magyar Ifitel 1955 után 2030, Urikány czaczelláry—­­Halász vásár­ásaira 6200 után 6800, s a kultuszpiacon­­Déli vasút is 85 koronával emelkedett, míg Iralgó 300, Rima 75, Államvasút 250 koronával hanyatlott. A kor­látpiacon már lényegesebb árveszteségek fordultak elő. Bankértékek 10­—50 koronával olcsóbbodtak, a malom­­papírok közül pedig Budapesti, Miskolczi 400—400, Concordia 73 koronával esett. Szénértékek közül egye­dül Urikányi volt szilárd, míg Szászvári 500, Ált.­kő­szén 600, Észak 250 koronát veszített. Építkezési és bányarészvények közül Magnezit, 700, Kohó 225 koro­nával lanyhább. Hajózási értékek közül Levan­te kez­detben 9800-ig javult, később ellanyhult. Atlanti­ka 600, Adria 300 koronával olcsóbb. .Vaspiacon Ganz-Danubius 1450, Acél 400, Belga, 250 koronával lanyhább. Fa­piacon átmenetileg Ált­­fa 100 koronával emelkedett, míg Kasics 19.000 után 20.000, Fatermelő 600, Gull­­mann, Slavonia 300—300, gentai 275, Richtig pedig 2300-ig esett. Ipari értékek piacán Polg­­sör 1100, Flóra 500, Cukor 700, Auer 600, Stummer 800, Brassói 700, Spódium 400 koronát veszített,. Utótőzsde a ked-

Next