Világ, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-10 / 76. szám

Szerkesztésig is kiadóhivatal VT., Andrássy-út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 korona, félévre 240 korona, negyedévre 120 korona, egy hóra 40 korona. AVILÁG1 megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon--kor., Ausztriában 2 magyar kor. XII. évfolyamVILÁG Hirdetésse felvételne V: BaStpeten a VlLAtt kiadóhivatalában. Blockner J„ pf Vi j„ Bokor,Benkő és Társa, Gyűri és i~Vigy, lajzftja és Társa, Tenczer Gyula, i J**gfr Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schivara József, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, J Eckstein Bernát hirdetési irodákban. Bécsben; Hausenstein és Vogler, M. Dukcs I Jacht., Rudolf Mosse, Budapest, 1921 VASÁRNAP április 10. 76-ik szám Gyengül a kisgazdák ellenállása A válság dolgában újabb fordulat nem történt. A pártok nem tartottak értekezletet. Általában konstatálható, hogy a még a kisgazdák körében is megcsappant az érdeklődés a válság iránt, és ma már sokkal kevesebb szenvedélylyel tipsiválták a megoldás lehetőségeit. Egyre előtetesebben érezhető nagyatádi Szabó Istfán bergjkresa, aki a válság gyors és sima lebolh*oUMf8in fáradozik. Nagyatádinak ebben a törekvésében nagy segítségtgére van a Vasosdi—Balogh—Orffy—Schandl- fékfrakció, amely Teleki miniszterelnöksége érdekében exponálja magát. Nagyatádi részletesen kifejtette áláspontját a képviselők előtt és kérte őket, hogy ne csináljanak kormáiy válságot. Akinak a véleményének adott kifejezést, hogy a legfontosabb érdek a gazdasági problémák megoldásához fűződik és hogy a válság elnyújtása, amihez különböző komplikációk járulhatnak, gazdasági katasztrófához vezethet. Minden erővel meg kell akadályozni azt, — mondotta — hogy Hegedűs munkáját megzavarhassák. Teleki marad miniszterelnök A tegnap éjszakai minisztertanács nem hozott döntést, de az, hogy Nagyatádi a tegnap más Jókai minisztertanács utján, amely a politikai helyzettel foglalkozott, ilyen meggyőződéshez jutó idő azt bizonyítja, hogy a kormányban is azififelfogás kerekedett felül, hogy mi, kormányváltása nincsen, a válság a kisgazdapárt kivánságaim^rteljesitésével megoldható és a kormánt%^K^J*tfjjen maradhat. Ez a felfogása Telekinek és így vélekednek az Andrássypártban is. Nagyatádi ugyan egyelőre ragaszkodik lemondásához, de nem fog nagy formai nehézségekbe ütközni az, hogy a miniszterelnök több ízben tett megállapítását, amely szerint Nagyatádi közlését nem tekintette lemondásnak, a kisgazdapárt is elfogadja. Telekit támadás ezek szériát csak a kisgazdapártnak azon részéről érheti, amelyet Nagyatádi időközben nem tud a maga felfogásának megnyerni. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy ha Nagyatádi megmarad a mérséklő álláspontján, Teleki nyugodtanállatik. A válság személyi része tehát nagyjában megoldottnak tekinthető, hacsak időközben a tárgyi feltételek tárgyalása körül nem robbannak ki újból a szenvedélyek. Valószínű azonban, hogy a válság tárgyi részében is könnyű lesz a megegyezés, mert Teleki már előzőleg kijelentette, hogy a kisgazdapárt feltételeit hajlandó elfogadni. A kisgazdapárt intézőbizottsága hétfőn tart ülést és ezen döntenek a feltételek végleges szövegezéséről. Az egyetlen nehézség abban van, hogy a kisgazdák változatlanul ragaszkodnak a szabadforgalom helyreállításához s a cenzúra eltörléséhez. Szóba került, hogy IV. Károly hazahozaClaude Farrére egyik nemrég megjelent regényében elmondja a háború kitörésének hatását egy szabadságolt francia tentserésztisztre, aki Spanyolországgban éri a szerb ultimátum híte. A jelenetek sora nagyon finom, mint Claude Farrére regényeiben majdig és ezúttal nagyobb mélységeket szánt fel Farrére, mint rendszerint. Úgy látszik, BlW,a háború katasztrófája csakugyan erős emóciót váltott ki Farrére-ból, aki rendszerűn finomszemű hangulatcsipkét szokott kötni, ahelyett, hogy a szenvedélyek örvénylésének hullámvonalát és diszharmonikus zenéjét követné. A háború kopogtatása, a háború nehéz páncélos lépése őszinte, erős megrendülést váltott ki Farrére-ból és gondolkozásra kényszerítette, olyan becsületes és kemény gondolkozásra,amilyen egyébként szokatlan ennél a szófűzésben és nem csupán a szófűzésben elegáns francia stilisztánál. Néhány tökéletes mondat van a La Derniére Déesse első oldalain A szolgálaton kívüli tengerészkapitány Granadában van és itt. ...4 napnak spanyol színei vannak. Sárga és vörös. Hatalmas, de jóindulatú a spanyol nap, nem gyilkos, mint Sinnapore Vang Saigon ultraviolet napja. Mindent összevéve, nagyon derék ember ez a nap, de azért félelmes. Betör a szobába, megtölti egészen, hófehérre talában részesek felelősségre vonását is követelni fogják, ettől azonban, nagyatádi Szabó kérésére elállottak. A kormányzó holnap valószínűleg együttes kihallgatáson fogadja a kisgazdapárt vezető politikusait is, azonban a késő esti órákig a meghívót még nem kézbesítették. r-F’' Bethlen személyes ném alkalmas /Bár a válság mára enjjjpflf, még mindig sokan vasiak, akik azt áetták, hogy a kedvező auspicisuok ellenére is Maki órái meg vannak számlálva. Teleki Rápfláfia esetére Bethlen miniszteri kititimmi kila WW,hl azonban komoly politikai oldalon elképzelhetetlennek tartják Bethlen megbízatását, azét a Bethlenét, aki legutóbb is kijelentette, hogy régi választójogi álláspontján áll. ,,Meg kell állapítani, — mondotta informátorunk , hogy a nemzetgyűlés sokkal demokratikusabb öszszetételű, semhogy vissza tudna térni ahhoz az igen szűk választójoghoz, amelyet Bethlen hirdet. Beavatott helyről szerzett információink alapján tisztában vagyunk azzal is, hogy Bethlen István gróf személye a legkevésbbé alkalmas arra, hogy a kisentente államainál bizalmat keltsen irántunk." Giesswein az igazi irredentizmusról A Terézvárosi Polgári Kör párbiszvacsorán ünnepelte Giesswein Sándort negyaj neves írói jubileuma alkalmából. Dr. Hétlaky Fétise a kör nevében meleg szavakká) üdvözölte Sándort, aki az üdvözlésre a követközésül kiralaszolta: — Őszintén örülök — mondotta — ennek a baráti vacsorának, mert nagyon ritka dolog ma, hogy magyar emberek őszinte barátsággal üljenek egymás mellett. A társadalmi problémák nagyon kiéleződtek. Ha eltüntetni nem is lehet az ellentéteket, de élüket lehet cilni és ez legyen a mi törekvésünk. Súrlódásra éppen úgy, mint a vonatnál, hogy mozoghasson, szükség van, de vigyázni kell, hogy a túlerős súrlódás tengelyégésre ne vezessen. A kocsinak túlzott konservatifima következtében nem szabad megállania, de nem szabad fék Lijján vadul vasilébe rohannia sem. Én nem tudok a mai állapotokba beleszokni. Olyan dolgokat látok a mai ifjúságban, amiket az én ifjúságomban nem láttam. Ha a mi tájunkban három templom volt, az nem jelentette azt, hogy háromelőkezet tagjainak kell egymást gyűlölniük, hanem azt, hogy három helyen imádva ugyanazt azIstent, szeretettben kell találkozni. Csonka- Magyarországot esett a szeretet, az összetartás és a megértés teheti újra, vegygyá. Mert ez a szeretet erős vonzásként fog hatni elszakított testvéreinkre, akik szeretetet látva itt belül, visszakivánkoznak Magyarországra. Ez az igazi irredentizmus, érem propaganda-iratokkal kell elárasztani otthonunkat és a külföldet, hanem itthon megmutatni azt, hogy tud ez az ország egységes lenni és ha ragaszkodik is ősi hagyományaihoz, tud azért haladó lenni, magyar és egyben európai, festi a négy fq/^kék csempéit és mágikus csillogást varázsol, a J/meUi legkevésbé söpört padló porára . Azután w/K szép mondatok következnek, olyanok, amely alaxul több van, mint puszta leírás. Arról lesz Tarrére, hogy a granadai arabok emléke még telcven a régi város falai között és a sokszázados házak építőmestereiről beszélnek. Az orientális szerelem fülledt levegőjét érzi Farrére és a nyugatra vetődött keletet, amely eltörölthetetten bélyeget vésett Granadára. ..4. utolsó mór lovagok, mikor kénytelenekvoltak kiüríteni a várost, egytől-egyig magukkal vitték Afrikába granadai házaik kulcsát. És unokáik unokái még ma is nagy gonddal őrzik ezt a kulcsot, addig a napid, amelyen majd egyszer visszatérnek az elhagyott házakba...“ Ennél a kis képnél finomabban nem lehet érzékeltetni Granada arab levegőjét-Azután szelíd átmenettel a huszadik század civilizációjáról beszél Farrére, arról a hatalmas bábeli toronyról, amelyet az elmúlt civilizációk bábeli tornyainak romhalmazán épít a huszadik század. A régi civilizációkat a régi bábeli tornyokat, Farrére szerint, a barbárok áradata döntötte meg. Hiszen a babilóniai, a görög és még a római civilizáció is csak kis sziget volt a barbár népek tengereiben. Most megváltozott a helyzet. A barbár népek szorultak össze kis szigetekre és Dél-Amerika indián törzsei vagy a turkesztáni tatárok nem indulhatnak harcra Paris, London, Berlin vagy Newy York ellen. A huszadik század civilizációjának nincsenek többé ilyen veszélyes ellenfelei, a huszadik század bábeli tornya szilárdabb alapvetésű és nagyobb magasságokba nyúlik, mint bármelyik az előtte épült bábeli tornyok közül. Ez a torony elérheti az eget és ez a torony nemdőlhet össze, csak akkor, ha öngyilkosságot követ el. És íme: az öngyilkosság csakugyan bekövetkezik, mikor kitör az európai háború és jobbá nem hadseregek csapnak össze, mint Napóleon korában, vagy a szedáni és a mukdeni napokban, hanem a népük a maguk egészében kelnek fegyverre, hogy pusztulást vigyenek egymás földjére, egymásra és saját magukra... így beszél Farrére abban a regényben, amelyet mégis mint „korvettkapitány“ dedikál „Franciaország tábornagyának, az összes entente-hadseregek legfőbb parancsnokának/ Jehat Foch-nak, azzal a kéréssel, hogy olvastassa el a leg-, s fiatalabb ordonnance-tisztséget, és hat hónap múlvva hallgassa meg a tiszt jelentését Farrére — újabb vélt Sényéről. Mert a Dernière Déesse a háborús szenvedődések napjaiban íródott és ezért „nehéz, fáradt, kétségbeesett, halálra gyötört panasz, a legyőzöttek könyve. De hat hónap múlva egy más könyvet lapozhat át az ordonnance-tiszt és az a könyv eleven lesz, tüzes, erőteljes, vérben gazdag... Ez a győztes könyve, amely feltárja majd a francia mentalitás nem átváltozását. .. hirtelen és rendkívüli változásnak, a francia gondolkodás és az én gondolkodásom teljes metamorfózisának egyenes, egyetlen, kétségtelen oka —- a mi győzelmünk. — Ön, Tábornagy Ur.— ön. Foch, ha szabad Önt úgy neveznem, mint ahogy katonái nevezik és ahogy a történelem fogja nevezni.“ A győztes mentalitása, a francia gondolkodás nagy metamorfózisa, amelyről 1919 áprilisában beszél Farréra könyvének ajánlása, tartósnak bizonyult és 1921 áprilisában is ura még a telkeknek Franciaországban. Briand előbb megpróbálkozott a mérséklettel, azután kénytelen volt visszafordulni és ma már úgy beszél, úgy cselekszik, kegyetlenül, rövidlátóin, mint Clervenceau tette. A francia megszállás területe szélesedik, egyre szélesedik Németországban. Lancheur, a gazdasági rekonstrukció negyedik minisztere a fegyverszünet megkötése óta, néhány hét előtt Soissons-i beszédében bevallotta, hogy az elpusztított francia vidékek lakossága részéről beadottt 319.000 kártérítési igény közül mindössze ötvenezret dolgoztak fel, tehát tizenöt százalékot akkor, amikor a francia kormány pontosan 262 milliárdban hattírozta meg a Németország által okozott károk összegét és lehetetlennek mondotta az alkudozást. A Németországgal szemben jelenleg folytatott francia politika, az a politika, melynek Loucheur vallomása szerint sincs meg a tárgyi bázisa, szintén részes és bűnrészes a büszke, hatalmas bábeli torony öngyilkos aláaknázásában. A Société Generale D'Entreprises-nek vollt a vezetője Loucheur a háború alatt de soha még olyan nagy entreprise-re nem vállalkozott, mint Jonost, amikor a Farrére által említett bábeli torony alapjait bontogatja. Csakugyan, a huszadik század civilizációjának bábeli tornya szilárd alapokon nyugodott és erős volt az oszlopzata- ötvenkét hónapig tartott az öngyilkosság háborús korszaka és most már huszonkilenc hónapja tart az öngyilkos politikának az a másik fázisa, amely ismeretlen okokból, de nem sok joggal a béke nevét viseli. Véget ért az építkezés ideje, mikor u i és uj emelet-sorokat épített a bábeli tornyon a népek és az országok kooperációja. En nek a munkának korát felváltotta a bellum omnium contra omnes, a mindenki háborúja, mindenki elten. Az országok ártani akarnak egymásnak és inkább ártanak máguknak, semhogy olyant tegyenek, amiből haszon származnék a másikra nézve is. És a lövészárkok vonala ugyan többé nem kel versenyre az egyenlítő hosszával, viszont a határokon vont lövészárkokat felváltották majd mindenütt a határokon innen kiépült lövészárkok, azok, amelyek az egyes országok társadalmi osztályait választják el. Legutóbb pedig az enyhülés helyett kiéleződött a harc mindenfelé, az országon belül és az országok között. Mi megszoktunk mindent, mi eltompultunk mindennel szemben és így alig vesszük észre többé azt, hogy inkább a lázálmok birodalmában élünk, mint a józan realitások világában. Görögországban a népakarat visszahívta trónjára az elűzött békekirályt, Konstantint. A népakarat ezáltal nem frázis volt, hanem gyors egymásutánban két alkalommal jutott kifejezésre világos, határozott és pontos formában; akkor, amikor a Bábel tornya Betutották a polgárok és munkások szövetségének nagygyűlését (A Világ tudási tájától.) Jövő . vasárnap délelőtt tizenegy órára volt kitűzve a TfiHi.c, ,art-ban a polgárok és munkások szövetségének nagygyűlése, amelyen többek között Bércz István j d. igazságügyminiszternek, Bollazáry Lezsó püspökik, Giesswein Sándor apátnak tesse** és a szociáldemokrata párt egy Ukslda estinek kellett volna beszélni ők. A népgyülés arcai-bicsi elmarad, mert dr. Nádassy Imre főkapitány nem az időpontot alkalmasnak arra, hogy anépgyűlés megtartását engedélyezze, akár csak a Tattaján il zárt helyiségében.