Világ, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-10 / 76. szám

Szerkesztésig is kiadóhivatal VT., Andrássy-út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egé­sz évre 480 korona, félévre 240 korona, negyed­évre 120 korona, egy hóra 40 korona. A­­VILÁG1­ megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­kon--kor., Ausztriában 2 magyar kor. XII. évfolyamVILÁG Hirdetésse felvételne V: BaStpe­ten a VlLAtt kiadóhivatalában. Blockner J„ pf Vi j„ Bokor,­Be­nkő és Társa, Gyűri és i~Vigy, lajzftja és Társa, Tenczer Gyula, i J**gfr Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schivara József, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, J­ E­ckstein Bernát hirdetési irodákban. Bécsben; Hausenstein és Vogler, M. Du­­kcs I­ Jacht., Rudolf Mosse, Budapest, 1921 VASÁRNAP április 10. 76-ik szám Gyengül a kisgazdák ellenállása A válság dolgában újabb fordulat nem történt. A pártok nem tartottak­­ értekezletet. Ál­talában konstatálható, hogy a még a kisgazdák köré­ben is megcsappant az érdek­lődés a válság iránt, és ma már sokkal kevesebb szenvedélylyel tipsivál­­ták a megoldás lehetőségeit.­­ Egyre előtetesebben érezhető nagyatádi Szabó Ist­fán bergjkresa, aki a válság gyors és sima lebolh*oUMf8in fáradozik. Nagyatádinak ebben a törekvésében nagy segítsé­­gtgére­ van a Vasosdi—Balogh—Orffy—Schandl- fék­­frakció, amely Teleki miniszterelnöksége érdeké­ben exponálja magát. Nagyatádi részletesen ki­fejtette ál­áspontját a képviselők előtt és kérte őket, hogy ne csináljanak kor­máiy válságot. Ak­i­nak a véleményének adott kifejezést, hogy a leg­fontosabb érdek a gazdasági problémák megoldásá­hoz fűződik és hogy a válság elnyújtása, amihez különböző komplikációk járulhatnak, gazdasági ka­tasztrófához vezethet. Minden erővel meg kell aka­dályozni azt, — mondotta — hogy Hegedűs mun­káját megzavarhassák. Teleki marad miniszter­elnök A tegnap éjszakai minisztertanács nem h­ozott döntést, de az, hogy Nagyatádi a tegnap más Jókai minisztertanács utján, amely a politikai helyzettel foglalkozott, ilyen­ meggyőződéshez jutó idő azt bi­zonyítja, hogy a kormányban is az­­ififelfogás kere­kedett felül, hogy mi, kormányváltás­a nincsen, a vál­ság a kisgazdapárt kivánságaim^rteljesitésével meg­oldható és a kormánt%^K^J*tfjjen maradhat. Ez a felfogása Telekinek és így vélekednek az Andrássy­­pártban is. Nagyatádi ugyan egyelőre ragaszkodik lemondásához, de nem­ fog nagy formai nehézsé­gekbe ütközni az, hogy a miniszterelnök több íz­ben tett megállapítását, amely szerint Nagyatádi közlését nem tekintette lemondásnak, a kisgazda­­párt is elfogadja. Telekit támadás ezek szériát csak a kisgazdapártnak azon részéről érheti, amelyet Nagyatádi időközben nem tud a maga felfogásának megnyerni. Annyi azonban­ már most i­s bizonyos, hogy ha Nagyatádi megmarad a mérséklő álláspont­ján, Teleki nyugodtan­­állatik. A válság személyi része tehát nagyjában megoldottnak tekinthető, ha­csak időközben a tárgyi feltételek tárgyalása körül nem robbannak ki újból a szenvedélyek. Való­színű azonban, hogy a válság tárgyi részében is könnyű lesz a megegyezés, mert Teleki már előző­leg kijelentette, hogy a kisgazdapárt feltételeit haj­landó elfogadni. A kisgazdapárt intézőbizottsága hétfőn tart ülést és ezen döntenek a feltételek vég­leges szövegezéséről. Az egyetlen nehézség abban van, hogy a kisgazdák változatlanul ragaszkodnak a szabadforgalom helyreállításához s a cenzúra el­törléséhez. Szóba került, hogy IV. Károly hazahoza­Claude Farrére egyik nemrég megjelent regé­nyében elmondja a háború kitörésének­­ hatását egy szabadságolt francia tentserésztisztre, aki­ S­panyol­­országgba­n éri a szerb ultimátum híte. A jelenetek sora nagyon finom, mint Claude Farrére regényei­ben majdig és ezúttal nagyobb mélységeket szánt fel Farrére, mint rendszerint. Úgy látszik, BlW,a háború katasztrófája csakugyan erős emóciót vál­tott ki Farrére-ból, aki rendszerűn finomszemű hang­ul­atcsipkét szokott kötni, ahelyett, hogy a szenvedélyek örvénylésének hullámvonalát és disz­harmonikus zenéj­ét követné. A háború kopogtatása, a háború nehéz páncélos lépése őszinte, erős meg­rendülést váltott ki Farrére-ból és gondolkozásra kényszerítette, olyan becsületes és kemény gondol­kozásra,­­amilyen egyébként szokatlan ennél a szó­­fűzésben és nem csupán a szófűzésben elegáns francia stilisztánál. Néhány tökéletes mondat van a La Derniére Déesse első oldalain­ A szolgálaton kívüli tengerész­kapitány Granadában van és itt. ...4 napnak spanyol színei vannak. Sárga és vörös. Hatalmas, de jó­indulatú a spanyol nap, nem gyilkos, mint Sinna­­pore Vang Saigon ultraviolet napja. Mindent össze­véve, nagyon derék ember ez a nap, de azért félel­mes. Betör a szobába, megtölti egészen, hófehérre talában részesek felelősségre vonását is követelni fogják, ettől azonban, nagyatádi Szabó kérésére el­­állottak. A kormányzó holnap valószínűleg együttes ki­hallgatáson fogadja a kisgazdapárt vezető politiku­sait is, azonban a késő esti órákig a meghívót még nem kézbesítették. r-F’' Bethlen személye­s ném­ alkalmas /Bár a válság mára enjjjpflf, még mindig sokan vasiak, akik azt áetták, hogy a kedvező auspi­­cisu­ok ellenére is Maki órái meg vannak szám­lálva. Teleki Rápfláfia esetére Bethlen m­iniszter­­i k­ititimmi k­­­­ila WW,­­hl azonban komoly politikai oldalon elképzelhetetlennek tartják Bethlen meg­bízatását, azét a Bethlenét, aki legutóbb is kije­lentette, hogy régi választójogi álláspontján áll. ,,Meg kell állapítani, — mondotta informátorunk , hogy­ a nemzetgyűlés sokkal demokratikusabb ösz­­szetételű­, semhogy vissza tudna térni ahhoz az igen szűk választójoghoz, amelyet Bethlen hirdet. Be­avatott helyről szerzett információink alapján tisz­tában vagyunk azzal is, hogy Bethlen István gróf személye a legkevésbbé alkalmas arra, hogy­ a kis­­entente államainál bizalmat keltsen irántunk." Giesswein az igazi irredentizmusról A Terézvárosi Polgári Kör párbiszvacsorán ünne­pelte Giesswein Sándort negyaj neves írói jubileuma alkalmából. Dr. Hétlaky Fétise a kör nevében meleg szavakká)­ üdvözölte Sándort, aki az üdvöz­lésre a kö­vetközé­sü­l k­iralaszolta: — Őszintén örülök —­ mondotta — ennek a baráti vacsorának, mert nagyon ritka dolog ma, hogy magyar emberek őszinte barátsággal üljenek egymás mellett. A társadalmi problémák nagyon kiéleződtek. Ha eltün­tetni nem is lehet az ellentéteket, de élüket lehet­­ c­ilni és ez legyen a mi törekvésünk. Súrlódásra éppen úgy, mint a vonatnál, hogy mozoghasson, szükség van, de vigyázni kell, hogy a túlerős súrlódás tengelyégésre ne vezessen. A kocsinak túlzott konservatifim­a követ­­keztében nem szabad megállania, de nem szabad fék Li­jján vadul vasi­­lébe rohannia sem. Én nem tudok a mai állapotokba beleszokni. Olyan dolgokat látok a mai ifjúságban, amiket az én ifjúságomban nem láttam. Ha a mi tájunkban három templom volt, az­ nem jelen­­tette azt, hogy három­­előkezet tagjainak kell egymást gyűlölniük, hanem azt, hogy három helyen imádva ugyanazt az­­Istent, szeretettben kell találkozni. Csonka- Magyarországot esett a szeretet, az összetartás és a meg­­­értés teheti újra, vegygyá. Mert ez a szeretet erős von­zásként fog hatni elszakított testvéreinkre, akik szere­­tetet látva itt belül, visszakivánkoznak Magyarországra. Ez az igazi irredentizmus, érem propaganda-iratokkal kell elárasztani otthonunkat és a külföldet, hanem itt­hon megmutatni azt, hogy tud ez az ország egységes lenni és ha ragaszkodik is ősi hagyományaihoz, tud azért haladó lenni, magyar és egyben európai, festi a négy fq/^kék csempéit és mágikus csillogást varázsol, a J/meUi legkevésbé söpört padló porára . Azután w/K szép mondatok következnek, olyanok, amely alaxul több van, mint puszta leírás. Arról le­­­sz­ Tarrére, hogy a granad­ai arabok emléke még telcven a régi város falai között és a sokszázados házak építőmestereiről beszélnek. Az orientál­is sze­relem fülledt levegőjét érzi Farrére és a nyugatra vetődött keletet, amely eltörölthetette­n bélyeget vé­sett Granadára. ..4. utolsó mór lovagok, mikor kénytelenek­­voltak kiüríteni a várost, egytől-egyig magukkal vitték Afrikába granadai házaik kulcsát. És unokáik unokái még ma is nagy gonddal őrzik ezt a kulcsot, addig a napid, amelyen majd egyszer visszatérnek az elhagyott házakba...“ Ennél a kis képnél finomabban nem lehet érzékeltetni Granada arab levegőjét-Azután szelíd átmenettel a huszadik század ci­vilizációjáról beszél Farrére, arról a hatalmas bá­beli toronyról, amelyet az elmúlt civilizációk bábeli tornyainak romhalmazán épít a huszadik század. A régi civilizációkat a régi bábeli tornyokat, Farrére szerint, a barbárok áradata döntötte meg. Hiszen a babilóniai, a görög és még a római civilizáció is csak kis sziget volt a barbár népek tengereiben. Most megváltozott a helyzet. A barbár népek szorultak össze kis szigetekre és Dél-Am­erika indián törzsei vagy a turkesztáni tatárok nem indulhatnak harcra Paris, London, Berlin vagy Newy­ York ellen. A hu­szadik század civilizációjának nincsenek többé ilyen veszélyes ellenfelei, a huszadik század bábeli tornya szilárdabb alapvetésű és nagyobb magasságokba nyúlik, mint bármelyik az előtte épült bábeli tornyok közül. Ez a torony elérheti az eget és ez a torony nem­­dőlhet össze, csak ak­kor, ha öngyilkosságot követ el. És íme: az öngyilkosság csakugyan bekö­vetkezik, mikor kitör az európai háború és jobbá nem hadseregek csapnak össze, mint Napóleon ko­rában, vagy a szedáni és a mukdeni napokban, ha­nem a népük a maguk egészében kelnek fegyverre, hogy pusztulást vigyenek egym­ás földjére, egymásra és saját magukra... így beszél Farrére abban a re­gényben, amelyet mégis mint „korvettkapitány“ de­dikál „Franciaország tábornagyának, az összes entente-hadseregek legfőbb parancsnokának/ Jehat­­ Foch-nak, azzal a kéréssel, hogy olvastassa el a leg-, s fiatalabb ordonnance-tisztséget, és hat hónap múlv­va hallgassa meg a tiszt jelentését Farrére — újabb vél­t Sényéről. Mert a Dernière Déesse a háborús szenved­ő­dések napjaiban íródott és ezért „nehéz, fáradt, két­ségbeesett, halálra gyötört panasz, a legyőzöttek könyve. De hat hónap múlva egy más könyvet la­pozhat át az ordonnance-tiszt és az a könyv eleven lesz, tüzes, erőteljes, vérben gazdag... Ez a győztes könyve, amely feltárja majd a francia mentalitás nem átváltozását. .. hirtelen és rendkívüli változás­nak, a francia gondolkodás és az én gondolkodá­­som teljes metamorfózisának egyenes, egyetlen, két­ségtelen oka —- a mi győzelmünk. — Ön, Tábornagy Ur.­­— ön. Foch, ha szabad Önt úgy neveznem, mint ahogy katonái nevezik és ahogy a történelem fogja nevezni.“ A győztes mentalitása, a francia gondolkodás nagy metamorfózisa, a­m­elyről 1919 áprilisában beszél Farréra könyvének ajánlása, tar­tósnak bizonyult és 1921 áprilisában is ura még a telkeknek Franciaországban. Briand előbb megpró­bálkozott a mérséklettel, azután kénytelen volt visszafordulni és ma már úgy beszél, úgy cselek­szik, kegyetlenül, rövidlátóin, mint Clerven­­ceau tette. A francia megszállás területe széle­sedik, egyre szélesedik Németországban. Lan­cheur, a gazdasági rekonstrukció negyedik minisztere a fegyverszünet m­egkötése óta, néhány hét előtt Sois­­sons-i beszédében bevallotta, hogy az elpusztított francia vidékek lakossága részéről beadottt 319.000 kártérítési igény közül mindössze ötvenezret dol­goztak fel, tehát tizenöt százalékot akkor, amikor a francia kormány pontosan 262 milliárdban hattí­­rozta meg a Németország által okozott károk össze­gét és lehetetlennek mondotta az alkudozást. A Németországgal szemben jelenleg folytatott francia politika, az a politika, melynek Loucheur vallomása­ szerint sincs meg a tárgyi bázisa, szintén részes és bűnrészes a büszke, hatalmas bábeli torony ön­gyilkos aláaknázásában. A Société Generale D'Entre­­prises-nek vollt a vezetője Loucheur a háború alatt de soha még olyan nagy entreprise-re nem­ vállal­kozott, mint Jonost, amikor a Farrére által említett bábeli torony alapjait bontogatja. Csakugyan, a huszadik század civilizációjának bábeli tornya szilárd alapokon nyugodott és erős volt a­z oszlopzata- ötvenkét hónapig tartott az ön­­gyilkosság háborús korszaka és most már huszon­kilenc hónapja tart az öngyilkos politikának az a másik fázisa, amely ismeretlen okokból, de nem sok joggal a béke nevét viseli. Véget ért az építkezés ideje, mikor u­ i és uj emelet-sorokat épített a bábeli tornyon a népek és az országok kooperációja. En­­ nek a munkának korát felváltotta a bellum omnium contra omnes, a mindenki háborúja, mindenki elten. Az országok ártani akarnak egymásnak és in­kább ártanak máguknak, semhogy olyant tegyenek, amiből haszon származnék a másikra nézve is. És a lövészárkok vonala ugyan többé nem kel ver­­­senyre az egyenlítő hosszával, viszont a határokon vont lövészárkokat felváltották majd mindenütt a határokon innen kiépült lövészárkok, azok, amelyek az egyes országok társadalmi osztályait választják el. Legutóbb pedig a­z enyhülés helyett kiéleződött a harc mindenfelé, az országon belül és az országok között. Mi megszoktunk mindent, mi eltompultunk mindennel szemben és így alig vesszük észre tö­bbé azt, hogy inkább a lázálmok birodalmában élünk, mint a józan realitások világában. Görögországban a népakarat visszahívta trón­jára az elűzött békekirályt, Konstantint. A népaka­rat ezáltal nem frázis volt, hanem gyors egymás­utánban két alkalommal jutott kifejezésre világos, határozott és pontos formában; akkor, amikor a Báb­el tornya Betu­tották a polgárok és munkások szövetségének nagygyűlését (A Világ tudási táját­ól.) Jövő . v­asárnap­ délelőtt tizenegy órára volt kitűzve a TfiHi.c­, ,art-ban a polgárok és munkások szövetségének nagy­gyűlése, amelyen töb­bek között Bércz­­ István j­ d. igazsá­gügyminiszternek, Bollazáry L­ezsó püspökik, Giesswein Sándor apátnak tesse*­* és a szociáldemokrat­a párt egy Uks­lda estinek kellett volna beszél­ni ők. A népgyülés arcai-bicsi elmarad, mert dr. Nádassy Imre főkapitány nem az időpontot alkalmasnak arra, hogy a­­népgyű­lés megtartását­ enge­délyezze, akár csak a Tattaján il zárt helyiségében.

Next