Világ, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

l­ é felvételnek Budapesten a yu­p^L^iadóhivatalábat­ Blockner J., Bokor, Benkő és Társ*, Győri és­­^agy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, "Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Figula, Leopold Cornél, Schwarz JózseLwkray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Imreiévi Bernát hirdetési irodákban. ^Bécsberr Hausenstein és Vogler, M. Dun­c­k és Nachf., Rudolf Mosse. Szerkesztőség és kiadóhivatal VT., Andrássy­ út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 460 korona, félévre 240 korona, negyed­évre 1200 korona, egy hóra 40 korona. A „VILÁG” megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­kon. ker., Ausztriában 11 magyar kor. XII. évfolyam Budapest, 1921 PÉNTEK április 8. 74-ik szám Válság A magyar pol­tikk újból a kornányválság je­gyébe jutott, ötödszöri vagy hatodszori,amióta próf Teleki Pál tölti be a m­inisz­terel­nök r t­i­sz­vet. A kor­mányválság indítéka­­csak látszatig jött kívülről, egy váratlan epizód lökésre Valójában pedig ez az epizód csak nyinjwimuzta a régi ellentéteket a kormány mögé sorakozott többség jobboldala és baloldala között. Ezek az ellentétek megvoltak akkor, amikor a két párt külön szervezkedett és egymás ellen sorakozott fel, megvoltak akkor, amikor a két párt eggyé olvadt össze és megmarad­tak most is, amikor a két tábor pártszövetség gya­nánt állott a kormány mögött. Az ellentétek sokféle módon választják el a jobboldalt és a baloldalt, olyan kérdésekben, amelyek inkább csak akadé­mikus jelentőségűek és olyan kérdésekben, amelyek­nek már ma van aktualitásuk. Nem akarjuk kicsi­nyelni az ellentéteket, sem pedig az egyik és­­ má­­sik párt ragaszkodását idáig hirdetett elveihez, de mégis azt hisszük, hogy egy provizórium által le­hetne könnyen módját ejteni annak, hogy a párt­­szövetség jobboldala és baloldala újból vállvetve láthassa el a kormányzás feladatát, még­pedig min­den nagyobb zökkenés nélkül és teljesebb megér­téssel egymás iránt, mint idáig. A krízis tehát nem súlyos és annál kevésbbé az, mert a provizórium, amelyre gondolunk, szintén nem jelentene elvesz­­tett időt az országra nézvé, hanem ellenkezőleg, lehetővé tenné a produktív munka erőteljes folyta­tását addig is, amíg újból kormányra kerülnének az elmúlt másfél év alatt annyira bevált államfér­fiak. A provizórium, amely újból összekovácsolná az egymás ellen fordult pártokat, valószínűleg csak rövid ideig tartana, de ha hosszabb időre nyúlnék el, akkor sem támadhatna ebből baj és hátrány az ország újjáépítésére nézve. Ma már híre járt annak, hogy esetleg úgy a kisgazdáik, mint a keresztény nemzeti egyesülés pártja félreállanak és a disszidensek veszik át a kormányt, mint kisebbségi párt, számolva azzal, ■hogy a rekonstrukciós felad­atok megoldásánál sem a jobboldal, sem a baloldal nem tagadná meg tőlük passzív támogatását. Ennél a tervnél talán célsze­rűbb volna úgy az ország szempontjából, mint a pártszövetség két táborának újabb összekovácso­lása érdekében az, ha a miniszteri tárcáikat egy­szerűen szakemberek vennék át, természetesen olyan szakemberek, akiknek egyénisége garancia, a mai politikai irány szemszögével mérlegelve és természe­tesen olyan szakemberek, akik egészen otthon van­nak tárcájuk területén, tehát, ha holnap reggel nyolc órakor kapják meg kinevezési dekrétumukat, akkor reggel fél kilenckor már megkezdhetik mun­kájukat a miniszteri íróasztal előtt, az intézésükre bízott teivek és feladatok klaviatúrájának teljes is­meretével. Elvégre a szakemberek bevonása a kor­mányzásba, most szinte­­Európaszerte bekövetke­zett, egyszerűen azért, mert talán soha még olyan súlyos problémák nem merültek fel, mint éppen most, a háborús évek gazdasági és szociális követ­kezményei gyanánt. Szinte tiszta szakember-kor­mánya van ma Németországnak és már évek óta egyre inkább túlsúlyra jutnak a szakember-minisz­terek Angliában is, a parlamentáris kormányzat klasszikus földjén- Magyarország területe és Ma­gyarország lakossága ma ugyan nagyon csekély Németországhoz vagy Angliához képest, de ez nem jelenti azt, mintha a m­agyar problémák Magyaror­szágra nézve kevésbbé súlyosak volnának, mint Anglia és Németország problémái az angol és a né­met mértékek szerint. Kár volna ma, amikor a ké­sőinél is későbben, végül mégis megindul a gazda­sági újjáépítése munkája, időt és energiát veszte­getni a nemzetgyűlés egyes frakcióinak pontos mér­legelésére és­­a frakciók egy részének összekapcso­lására, az újabb kormányképes többség biztosítása végett. Mi­ azt hisszük, hogy ehelyett inkább meg­felelne az ország érdekének, ha minden kísérletezés helyett, kipróbált kezek vennék át egy politika­­mentes kormány tárcáit addig, amíg nem bontako­zik ki újból a szigorúan parlamentáris kormányzat lehetősége. Átmenetileg fájdalmas érzéssel talán, de mégis lemondhatna az ország arról, hogy minden tárca élére államférfiak kerüljenek, pol­tikailag ex­ponált apostolai a mai rendszernek. A politikusok gyakorolják az ellenőrzés jogát egész köreiről, egész szigorúan, idáig vallott nézeteik teljes érvényesí­té­sével, azonban a kormányzás mindennapos mun­kájának elvégzését egyelőre bízzák olyan embe­rekre, akiknek egész élete múlt el azzal, hogy ta­pasztala­tokat gyűjtöttek a kormányzás egyik vagy másik tervidén. A két többségi párt az átmenet ideje alatt ellenőrizne és kritizálna és nem kormá­nyozna. Ez az átmenet, nézet­üü­k szerint, amúgy sem tartana túlságosan soká, mert a kormányzás gondja, minden súlyos felelősség ellenére, kevésbbé fárasztotta az egyik és a másik nagy nemzetgyűlési pártot, mint amennyire fárasztaná őket, ha az ellen­őrzés és a kritika isa annak gyakorlásával kell majd beérniök. Az ellenőrök és a kritikusok , csakhamar visszakivánkoznak majd az aktív munkához é­s amikortól fogva bekövetkezik majd ez az érzés , a jobboldalon és a baloldalon, amikor túlontúl terhes feladatnak fogják íini a kritikusi szerepkört, ami­kor felébred a honvágy az egyik és a másik párt­ban az aktív munka iránt, akkor nehézségek és aka­dályok nélkül játszódik le majd a két párt híveinek közeledése és megegyezés az újabb kooperálás tekin­tV. Károly levelének közlése kormányválságra vezetett. A kisgazdapárt tegnap esti értekezlet újje megnyilvánult már a bizalmatlanságba kormányal szemben. Az izgalmat azonban tegnap győsorban síratt Gusztáv külügyminiszter nyilatkozata okozta. Ehhez képest kimondották, hogy követelik Gratz távozását, a kormánnyal szemben elfoglalt állás­pontjuknak megszövegezésével pedig az intéző­bizottságot bízták meg, amelynek ma kellett volna dönteni. Károly levelének megjelenése ma reggelre megváltoztatta a helyzetet és a kisgazdapárt egysé­gesen szembefordult Telekivel. Nagyatádi Szabó István az intézőbizottság délelőtti ülésén bejelen­tené lemondó szándékát, amit azután nyomban kö­zölt gróf Teleki Pál miniszterelnökkel is. A minisz­terelnök a kisgazdapárt állásfoglalása és Nagyatádi lemondása által súlyosra fordult helyzet tisztázása és a szükséges intézkedések végrehajtása céljából a Ház elnapolását kérte és egyben bejelentette a nem­zetgyűlésen, hogy az eseményekről jelentést fog tenni a kormányzónak. Teleki a kormányzónál Gróf Teleki Fál miniszterelnök a kora délutáni órákban kih­allgatáson jelent meg a kormányzónál és israeltettet a politikai helyzetet. Ezután rövid minisztertanárcéásult»"lflmérynek végeztével Teleki újból jelentést tett a kormányzónak. Teleki a kor­mány lemondását formálisan nem ajánlotta fel a kormányzónak, hanem azt javasolta, hogy a kor­mányzó végleges döntés előtt hallgassa meg a T pár­tok vezetőit. Az audienciák holnap délután kezdőd­nek meg és értesüléseink szerint, elsőnek nagyatádi Szabó István kap meghívást a kormányzóhoz. A kisgazdák Teleki ellen A kisgazdapártban, mint tegnap, úgy ma is nagy volt az izgalom. A képviselők hangoztatták, hogy Teleki lakása befejezett tény és ha Teleki ma még nem is ajánlotta fel a lemondását, ennek hol­nap feltétlenül meg kell történni- Meg vannak, győ­ződve arról, hogy Teleki nem tarthatja tovább pozí­cióját, mivel a kisgazdapárt nem hajlandó tovább támogatni. Rámutattak arra, hogy Teleki Károly levelének közzétételével felborította azt a megálla­podást, amely a királykérdés kikapcsolását mon­dotta ki. Károly levelében­ ugyanis, szerintük, a le­gitimista elv jutott szóhoz, amely’"'- terjesztése egy­értelmű a legiti­mista propagandával. A mérsékeltek koncedálják azt, hogy Telekinek kötelessége volt a Károlynak tett ígéretét megtartani, azonban ‘még ebben az esetben is le kell vonnia a konzekvenciáit annak, hogy a levélben megnyilvánult állásponttal bizonyos mértéken azonosította magát. Azt mond­ják, hogy Károly, levele nyílt alkotmánysértés, amelyben szembehelyezkedik az 1920. évi első törvénycikkben lefektetett elvekkel. A kisgazdapárt intézőbizottsága egyébként ma este értekez­etet tartott, amelyen kimondották, hogy a párt az új kormányt csak bizonyos feltételek tel­jesítése mellett hajlandó támogatni. Ezeknek a fel­tételeknek a megszövegezésére egy szövegező­ bizott­ság kiküldését fogják javasolni a pártértekezletnek. A pártértekezlet nyomban az intézőbizottság fejében. A provizórium hivatalnok-kormánya min­den valószínűségi szerint természeténél és következ­ményeinél fogva, rövid időn belül újból összehozná a közös munka bázisán azokat, akik most egymás ellen akarnak fordulni. És a provizórium emléke is bizonyára elég lesz arra, hogy meggondolásra bírja a jövőben az egyik és a másik nagy pártot az eset­­leges újabb ellentétek kiélezése előtt. A koalíciós egyenetlenségek elavatására és leszerelésére nincsen jobb módszer, mint az ha egy időre mind a­­két­ párt felszabadul a kormányzás gondjai alól. És is­mételjük: ha a provizórium, a szakemberek kormá­nyának provizóriuma hosszabb időt nyúlna el, mint ahogy ez ma valószínűnek látszik, akkor még ebből sem háramlanék kár és veszteség Magyaror-­­ szágra nézve. A szakemberek kormányának pr­ovizó­­­­ri­um­a jó módszer a pártszövetség felbomlott enyhi­ségének visszaállítására és talán nem egészen rossa a módszer az ország rekonstrukciós érdekeinek szem­pontjaiból nézve sem. Ülése után összeült és az intézőbizottság javaslatát elfogadta. A szövegezőbizottság tagjai a párt elnök­ségén és a párt volt miniszterein kívül Orffy Imre, Schandl Károly és Kovács J. István lettek. A kisgazdapárt feltételei A szövegező­bizottság még az esti órákban összeült és a párt fejleteseit a következőkben álla­pították meg. 1 .1.­A Párt kimondta, hogy az 1920. évi első törvénycikk alapján áll és ennek értelmében megállapítja, hogy a nemzetet a királykérdés rendezésében megilleti az önrendelkezés joga. Ennek a jognak gyakorlását a párt e pillanat­ban nem tartja aktuálisnak. 2. A párt a közelmúlt napok eseményei kö­vetkeztében szükségesnek tartja az alkotmány­­revízió keretébe tartozó törvényjavaslatok sür­gős letárgyalását. Követelik tehát, hogy a köz­­igazgatási reformról, a felsőház reformjáról, az országgyűlési választójogról és a királyi hatalom revíziójáról szóló törvényjavaslatokat a kor­­mány sürgősen készítse el, terjessze a nemzet­gyűlés elé és tegye lehetővé, hogy ezeket a javas­­latokat a pénzügyi javaslatokkal párhuzamosan tárgyal­­tassa a Ház. 3. A párt követeli a szabadforgalom sürgős helyreállítását és azt, hogy a kormány a szabad­forgalom helyreállítására már most tegye meg a szükséges előkészületeket. 4. A párt követeli a földbirtokreform és a kisbérletek és házhelyekről szóló törvény sürgős végrehajtását. Tárgyi és személyi garanciákat kíván abból a szempontból, hogy a belügymi­nisztérium e tekintetben a törvények intenciói­nak megfelelő eljárásra fogja utasítani a köz­­igazgatási szerveket. 5. A párt követeli, hogy a kormányban számarányához megfelelő képviseletet nyerjen. Teleki nem maradhat miniszterelnök A párt végül kimondja, hogy minden tekintet­ben szolidáris, lemondott minisztereivel, a lemondás tényét helyesli, és a lemondás indokait is mindenben magáévá teszi." Ezek azok a feltételek, amelyek teljesítésére nézve a párt biztosítékokat kivon az ú­j kormánytól. Az új miniszterelnök személyére nézve a párt tag­jainak az a felfogása, hogy mindenkit támogatnak, aki ezeknek a feltételeknek a teljesítésére biztosíté­kokat tud nyújtani, azonban Teleki újabb vállalkozá­sát lehetetlennek tartják, mert szerintük Teleki el­játszotta a párt bizalmát.. Rubinek Gyula az értekezlet után munkatár­sunknak a következőket mondotta: — Pártunk miniszterei azt jelentették, hogy Teleki le fog mondani. Teleki a nemzetgyűl­ésen erről nem tett nyilatkozatot, úgy, hogy e tekintet­ben a helyzet meglehetősen bizonytalan. Mi a vára­kozás álláspontjára helyezkedtünk és nyugodtan várjuk a fejleményeket. Az az egy bizonyos, hogy Teleki nem maradhat miniszterelnök. Amennyiben kormányát a kisgazdapárt nélkül próbálná megala­kítani, ellenzékbe megyünk. Bizonyos, hogy ebből a pártból egy Teleki-kormányban senki sem fog résztvenni. Az esti órákban a kisgazdapártban az a hír terjedt el, hogy Teleki felajánlotta lemondását a J1 Teleki-kormány válsága Teleki még nem mondott le — Holnap kihallgatások képiednek a kormányzónál — A kisgazdák Teleki távozását követelik — Újabb feltételi kifftt kötik a kormány támogatáséit

Next