Világ, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

. 1­1. november 1. VILÁG a világtörténelem is írja a maga lapjait és nem­zetre, királyra nézve egyformán baj lehet abból, hogy Magyarországon nem a milliók történelme folyik-, hogy itt egyszer egy válságos pillanatban mikor a világtörténelem részesévé válunk, nem tesz az az erős polgárállam, mely megelégedett, életösztöneiben öntudatossá vált milliók szolidari­tásán épül és ezért minden kísértésnek ellenáll. Jött a válságos pillanat. A milliók szolidari­tása hiányzott, életösztöne aludt, neki minden mindegy volt már, a grófok pedig és uszályuk ke­ltéseknek bizonyultak arra, hogy az országot, mi­kor milliók kar jára lett volna szükség, megment­sék. Az már, hogy a Tiszák helyére az utolsó pil­lanatban más Garák, más kupák kerültek, ne­vezze őket kiki, amint akarja, nem segíthetett. Hiába jöttek most más jelmezben, a dinasztikus hűség helyett a milliók iránt mutatott hűséggel, ez az új Gara-ország már nem jöhetett el... El-, késtek a szabadsággal és ezért az történt, ami ilyenkor mindig történni szokott, az, hogy „fel­bomlottak a viszonyok Kitűnt most is, mint annyiszor, hogy a ma­gyar közélet csak futóhomok-réteg, a magyar államépület fundamentuma nem nyúlik le a kö­tött tutajig, a nemzetmilliók egyetemes érdekeinek mélyéig s azért az első viharra, mely elhordja alóla a futóhom­okot, összedől. Összedőlt. És most mégis mintha megint fel akarnák építeni, megint futóhomokon. Mintha az a sok szép jelszó is csak ennek pora volna, elfödni vele a tisztánlátást. "Jó régóta ijedten szemlélhetjük, hogy törté­nelmünket visszatolták a régi talajra, a futó­­homokra. Mióta a Tisza—Andrássij-harc utolsó változata, Károlyi gróf országa összedőlt és köz­ben itt és ott is omlott fölénk a magyar monu­mentum futóhomokra épített falazata, hogy majd­nem minden magyart maga alá temetett, a kétség­beesés e kis interregnuma után most megint ki­újult a régi harc: a Tisza—Andrássy-párbaj, habár most már­ csak Bethlen—Andrássy névvel jelöl­hetjük is. .. régi harc ez, melyben a dinasztikus hűség és a milliók iránt tartozó hűség mutatása megint csak eszköz, fegyver, melyek közül hogy pillanat- ■ nyilai) melyik melyik kézben van, nem öntuda­tos­ság vagy végzet­, hanem alighanem ma is­­érdek-kérdés csupán. Király és nemzet csak sta­­­ tiszták megint. Azzal, hogy a világtörténelem­ azért most is csak folyik tovább és vólünk-nélkülünk határoz, újra nem törődik senki. Egy-egy pillanatra­­meg­­megdöbbenik ugyan a Bethlenek futóhomok­országa is, fel-fek­ezzen, mikor künn a világban is vílkindik, de mielőtt villámlott, csak rakta szépen, mint régen, futóhomokra, a romokból ki­szedett régi köveket. Még legutóbb Pécsett is rakta.. Ott is, régi dolgokról beszélt, áhítattal, hin­tette a futóhomok porát a szén­ekbe s nagyon nyíltan megmondta, hogy e­ szuverén ne vizet gyűlés pedig (szegény szuverének!), mely valahogy mégis csak a milliókban gyökereznék; alacsony szín­vonala. Nyilván a régi nemzetképviselethez hason­lította,­ mely pedig csak a futóhomok virága volt... Neki Pécsett még pár nap elött is csak a futó­­homok országa tetszett. Ámde hirtelen nagyot villámlott. Olyan na­gyot, vakító fényeset villámlott, hogy végre még ő is észrevette, hogy amiről ma szó van, súlyos órák ma folyó történelmét, úgy leh­et, milliók végzetét. Andrássy gyűlölete idézte fel... Ki ellen, miért támadt e gyűlöld.­ A nemzet ellen nem, hiszen milliók fülének is érthető pán­sípon játszotta szirénaótáit az utóbbi években már a nemes gróf. A király ellen nem! "Az ellen a Bethlen István ellen sem, aki most szintén pán­sípon dudorász és amint én látom, szintén csak sziréndalt; az ellen a Beth­len - sláday-duett ellen sem, mely még legutóbb is Pécsett király-himnuszt zengett — igen hangosan. Hát ki ellen más ellen, mint az ellen a Beth­­len-csoport ellen, mely m­a uralmon van és mert uralmon van, az ellen, mely nem is régen még Tisza helyébe jött ... Ez pedig újra a régi tánc: haláltánc, melynek megszokott utolsó figuráján, melyben mindig a nemzet hull végül a porba, édes-keveset változtat, hogy a véletlen szerencse a.A dinasztikus hűséget mint harci eszközt kiütötte a Bethlenek kezéből s Így küzdelmüket a nemzet­­h­ői,séft,csillogóbb, könnyebben forgatható fringiá­jával folytathatják tovább. Az Andrássy-antago­­nisták azért csak ott maradnak régi helyükön. Folyik tovább a Garák és Újlakiak harca. ■ Unalmas dolog ez óta már. Nem gondolja-e Bethlen István, hogy végre érdekesebb drámát kellene játszani? Még most sem jött volna rá, hogy nem a grófok országát, hanem a milliók országát kellene végre megteremteni, mely a grófoknak is boldogabb és biztosabb hazát je­lentene? Lássa meg végre, hogy a falóhomokra épített legerősebb falak sem időtállók. Lássa meg végre a milliókat, kikkel szemben jogcímül,­ hogy ki­zárja őket az uralomból, nem hivatkozhatik még csak arra sem, amire Andrássyval szemben most hivatkozik, hogy: „Bethlen még egy sem árulta el a hazát!", mert — lássa gróf úr — a magyar milliók még kevesebbszer cselekedtek ugyanott. Csak dolgoztak, szenvedtek. Az uralkodóosztályok önzése dacára így sikerült csak ezer évig éltetni a hazát. Ma is milyen szépen viselkednek a milliók! Méltósággal! Nem kapja el őket a győzelem má­mora, holott a futóhomok világa, ime, mit csinál? A királyhűség sasvárai, a mágnás kaszinó s a vár­megyék, ugyancsak ujongnak, hogy a lázadás nem sikerült. Megbélyegzik a hazaárulókat! Milyen keserves dolog ezzel szemben tudni azt, biztosan tudni, hogy ha másként fordul a kocka, akkor meg milyen alázattal és lelkesedéssel borultak volna a királyiak lába elé ... A futóhomokot már el­fújta a sok vihar. Majd mindenütt kilátszik már a magyar föld televénye,­ melyben csere lakik, könnyű lesz most már benne ásni meg a magyar jövendőnek, az igazi magyar nemzetállamnak fundamentumát... Csak az kell, gróf urak, hogy ezt Önök is meglássák s a demokráciát, a magyar testvérisé­get, a polgári szabadságot, a jogrendet, a személy-, becsület- és vagyon biztonságát s a szó és betű szabadságát, de a mindennapi kenyér és meleg szoba politikáját is ne csak pécsi kortesbeszédek­ben hirdessék, hanem végre meg is valósítsák, a nemzet önrendelkezési jogát belső ügyeinkben is komolyan vegyék, mert —­ ha újra jön a nagy próba, ha itt akkor is még csak a Bethlen— Andrássy-párbaj folyik előjogokért — könnyen összedőlhetnek megint a falak, melyeknek alja még ma sem a milliók szolidaritása, hanem csak a futóhomok ... Lloyd­ George elhalasztotta washingtoni útját Londonból jelentik : Lloyd George, noha az Aquitanian már szombatra megváltotta Ameri­kába szóló jegyét, valószínű­leg­ nem hagyhatja el erre az időpontra Londont az ír tárgyalások miatt. Buljotk DÉI kísérete az Em­press of Branco kane­­s­dai­ Pagpic­ t gőzösön szerdán hagyja el Londont és mistelyl megérkezett Quebecbe, azonnal Washing­tonba utazik a konferencia megnyitására (MTI.) Feszült politikai helyzet F­ufaárjában f A grád­ Tagrspost-nak jelentik Belgrádból. Azokkal a híresztelésekkel szemben, hogy Bulgá­riában komoly zavarok törtek ki, a Szlovenszki Narod levelezője a belgrádi bolgár követségen arról értesül, hogy ezeket a híreket eddig hivata­losan nem erősítették meg. Annyi tény, hogy a polgári pártok, amelyek még mindig­ Ferdinánd politikáját követik, az utóbbi időben heves politi­kai­ harc hím­állának az agráriusokkal. Ezek a harcok n­igy terjedelmet öltöttek és a két párt és a­ ktérnomy között igen heves, szenvedélyes poli­­tikartusa fejlődött ki. Az agráriusok erélyesen vé­dekeznek a polgári pártok törekvései ellen. (Ma­gyar Távirati Iroda.) Oroszország kész elismerni a cári kormányok adósságait A B.­­. am Mittag Rigából­­jelenti a Cimb­rái külügyi népbiztos Angolországhoz, Fraim­ia­r&ájá­­hoz, Japánhoz és az Egyesült­.Ulam­okh­zije két intézeti, amelyben kijelenti, hogy a cári kor­­­mányok adósságait az 101­0-ik évig hajlandó elis­merni, azzal a­ feltétellel, hogy Oroszország ellen irányuló minden fegyveres intervenciót beszüntet­nek, az általános békét megkötik és a szovjet kor­mányt elismerik. E­ célból Csicserin nemzetközi konferencia egybehívását javasolja. (MTI.) Eltünt a Kiljgsszkvában elhelyezett román aranykészlet (A Világ béeA'h-milnikatársától.) A TEáftsA'n­ alatt, mint ismeretes, a központi hatalmak eUhcnyoH®?rtsa alkalmával a bukaresti kormány Jagsima menekült és magával vitte fi Banca National aranykészletét is. Mikor a helyzet trassybáli bizonytalanná vált, az aranykészletet Moszkvába ahol a­­ jegybank pincéiben helyezije!Ö örmény uralom­ra­­jutása után az aranykészletet lefoglalták és a román kormány többszöri fölszólitására nem adták vissza. A­­román valuta folytonos ingadá­­sának nem utolsó­sorban az az előidézője, hogy a Banca Nationale nél­külözi aranykészletét. Éppen ezért újabban tévések történtek visszaszerzésére, de eddig eredménytelenül, mert a­­szovjet kormány vagy kitérő választ adott, vagy egyáltalában nem felelt a román felszólításra. Mint most lengyel híradások közük, a szovjet kor­mány a­­román aranykészletet már­­régen fölhasználta külföldi fizetések teljesítésére. Most, mint bécsi mun­katársunk beavatot helyen értesül, más irányban kísérli meg a román kormány veszteségeit pótolni. A román aranykészletnek Jassyba való vitele az akkori buka­resti entente-diplom­aták egyenes utasítására történt. A második lépést, hogy tudniillik Jassyból Moszkvába szállították az aranykészletet, szintén ezeknek a té­nyezőknek pressziója folytán hajtották végre. Hivata­los rom­­án körökben most az a fölfogás, hogy az aranykészlet elvesztéséért tulajdonképpen anyagilag az entente felelős és az entente-nak kötelessége azt pótolni. A pótlásnak több kézenfekvő módozata van. Visszaszerezni az aranyat a szovjettől már lehetetlen, az entente-nak azonban sok olyan eszköz áll rendel­kezésére, mellyel pótolhatná a Romániát ért nagy veszteséget. Románia hajlandó lenne a kárpótlás bár­mily formáját is elfogadni. Károlyi Mihály vagyonelkobzási pere (A Világ tudósítójától.)"­■ A á1att a törvényhozás" a hazaszeretet ideológiáját nem tartja­ többé elegendőnek arra,, hogy épp a lelegve­szedelmesebb idejen egyeseket visszatérjon a hazának ártó cselekmények elkövetésétől. A bün­tetőtörvény régi intézkedései a M­lgsértésről és hűtlenségről) "szihth­­iem -nyitásnak elegendő vé­delmet, mert hiszen a JHSkiirulók a legtöbb eset­ben módját ejtik annak, hogy a büntetés elől kül­földre meneküljenek, ahonnan, politikai bűncse­lekményről lévén szó, nem adják ki őket. Külföldi minták után 19­15-ben­ megalkotta az országgyű­lés a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló tör­vényt, mely szerint a hazaárulók a cselekményük­ből eredő kár megtérítéséért akként felelnek, hogy belföldön­­található vagyonuk az államra száll, te­kintet nélkül annak a kárnak a nagyságára, me-­­­lyet a bűnös az államnak okozott s mely rendsze­rint számszerűleg meg sem állapítható. Hat év óta ma keri­lt az első ilyen vagyonel-­­­kobzási per a budapesti kir. törvényszék elé. A­­ kincstár gróf Károlyi Mihály szabad és hitbizo­mányi vagyonát veszi keresetbe azon a címen, hogy Károlyi, a hazaáruló bűncselekmények egész légióját követte el s szökése miatt ellene a bűn­vádi pert nem lehet lefolytatni. A kereset vádolja Károlyit azzal, hogy anyagilag támogatta a Galilei­­kört, mely a hadsereg dezorganizációját tűzte ki feladatul, hogy a katonákat eskü­szegésre, a szol­gálat elhagyására csábította, hogy felségárulást, hűtlenséget követett el, szétzüllesztette az ország katonai erejét s ezzel szabad prédájává tette az országot a kövelötte ólálkodó ellenséges államok számára, hogy népköztársasági államformát léte­sített föloszlatta az országgyűlés mindkét házát, államfői hatalmat bitorolt, majd átjátszotta a ha­talmat a tanácskormány kezébe. Mindezeknek a bűnöknek az eredménye volt, hogy Magyarország a megalázó s majdnem megsemmisítő trianoni bé­két kénytelen volt megkötni. Végül felpanaszolja a kincstár azt is, hogy Károlyi ma is külföldön ön­eköltetést tart fenn a kommunistákkal s állan­dóan Magyarország ellenségeinél áskálódik szülő­hazája ellen.­­ • ■ . . Mindezek a­ cselekmények, melyekről a kere­set, mint a köztudomású tényekről emlékezik meg, megállapítják a vagyonelkobzás előfeltételeit s ezért a kincstár gróf Károlyi összes szabad és hit­­bizonyg­gi ingó és ingatlan vagyonát az állam ré­szére követeli. A bíróság a törvényben szabályozott módon alakult meg. Elnöke: Oswald törvényszéki elnök, tagjai: Gyenes és Soós táblabirák, továbbá a­ táblai elnök által kijelölt két büntetőtörvényszéki fúró: Nagy Béla tanácselnök és dr. Gebhardt. A felperes kincstárt Matinovich h. államtitkár és Horváth Dénes főtanácsos képviselik, gróf Károlyi Mihályt dr. Ács Jenő (szabadkai), gróf Andrássy Gyula hitbizományi gondnokot: dr. Hellebrand, gróf Ká­rolyi Lászlót és Józsefet: dr. Sanker, az ismeret­len várományosokat: dr. Schöffer ügygondnok. A tárgyalás megnyitása után jelentkezett Ma­­rinovich h. államtitkár és megváltoztatta a kere­setet. Előterjesztette, hogy időközben a nemzet­gyűlés a hitbizományi vagyon tekintetében módo­sította az 1915. évi törvényt. Az új törvény szerint az államot a hitbizományi vagyon tekintetében az átszállás csak a felelős személy és az ő ágán utód­lásra jogosult leszármazó ít­életének tartamára il­leti meg. Ehelyett azonban joga van az államnak követelni egyszer, s mindenkorra szóló váltság­­képpen a hitbizományi vagyon állagának egy ré­szét teljesen szabadon, természetben tulajdonul. Erre a törvényre való hivatkozással a kincs­tár Károlyi szabad vagyonát korlátlanul, a hitbi­zományi vagyonnak pedig egytized részét követeli az állam részére, tulajdonul. A bíróság fog dönteni afölött, hogy a hitbizo­mányi vagyon állagának hányadrésze essék a va­gyonelkobzás alá, míg a természetbeni megosztás az országos földek­töld rendező bíróság feladata lesz A törvényszék — tekintettel arra, hogy b­­n­­tetőper nincs folyamatban — kénytelen lesz az előterjesztendő bizonyítékok alapján elsősorban afölött dönteni, hogy Károlyi Mihály tényleg el­követ­te-e a keresetben bűnéül fölrótt cselekmé­nyeket s hogy ebbeli ténykedése kimerítette-e a felségsértés és hűtlenség tényákadékát. A per te­hát le­ fogja ölelni az októberi forradalmat meg­előző idők, a forradalom, a proletárdiktatúra s az azt követő korszak legforróbb politikai problé­máit s igy egyike lesz a legérdekesebb politikai pöröknek. A mai tárgyaláson egyébként az alperesi kép­viselők a kereset módosítására való tekintettel a perfelvétel elhalasztását kérték, aminek a tör- Sténtyszék helyt is adott Kedd

Next