Világ, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-01 / 244. szám
. 11. november 1. VILÁG a világtörténelem is írja a maga lapjait és nemzetre, királyra nézve egyformán baj lehet abból, hogy Magyarországon nem a milliók történelme folyik-, hogy itt egyszer egy válságos pillanatban mikor a világtörténelem részesévé válunk, nem tesz az az erős polgárállam, mely megelégedett, életösztöneiben öntudatossá vált milliók szolidaritásán épül és ezért minden kísértésnek ellenáll. Jött a válságos pillanat. A milliók szolidaritása hiányzott, életösztöne aludt, neki minden mindegy volt már, a grófok pedig és uszályuk keltéseknek bizonyultak arra, hogy az országot, mikor milliók kar jára lett volna szükség, megmentsék. Az már, hogy a Tiszák helyére az utolsó pillanatban más Garák, más kupák kerültek, nevezze őket kiki, amint akarja, nem segíthetett. Hiába jöttek most más jelmezben, a dinasztikus hűség helyett a milliók iránt mutatott hűséggel, ez az új Gara-ország már nem jöhetett el... El-, késtek a szabadsággal és ezért az történt, ami ilyenkor mindig történni szokott, az, hogy „felbomlottak a viszonyok Kitűnt most is, mint annyiszor, hogy a magyar közélet csak futóhomok-réteg, a magyar államépület fundamentuma nem nyúlik le a kötött tutajig, a nemzetmilliók egyetemes érdekeinek mélyéig s azért az első viharra, mely elhordja alóla a futóhomokot, összedől. Összedőlt. És most mégis mintha megint fel akarnák építeni, megint futóhomokon. Mintha az a sok szép jelszó is csak ennek pora volna, elfödni vele a tisztánlátást. "Jó régóta ijedten szemlélhetjük, hogy történelmünket visszatolták a régi talajra, a futóhomokra. Mióta a Tisza—Andrássij-harc utolsó változata, Károlyi gróf országa összedőlt és közben itt és ott is omlott fölénk a magyar monumentum futóhomokra épített falazata, hogy majdnem minden magyart maga alá temetett, a kétségbeesés e kis interregnuma után most megint kiújult a régi harc: a Tisza—Andrássy-párbaj, habár most már csak Bethlen—Andrássy névvel jelölhetjük is. .. régi harc ez, melyben a dinasztikus hűség és a milliók iránt tartozó hűség mutatása megint csak eszköz, fegyver, melyek közül hogy pillanat- ■ nyilai) melyik melyik kézben van, nem öntudatosság vagy végzet, hanem alighanem ma isérdek-kérdés csupán. Király és nemzet csak sta tiszták megint. Azzal, hogy a világtörténelem azért most is csak folyik tovább és vólünk-nélkülünk határoz, újra nem törődik senki. Egy-egy pillanatramegmegdöbbenik ugyan a Bethlenek futóhomokországa is, fel-fekezzen, mikor künn a világban is vílkindik, de mielőtt villámlott, csak rakta szépen, mint régen, futóhomokra, a romokból kiszedett régi köveket. Még legutóbb Pécsett is rakta.. Ott is, régi dolgokról beszélt, áhítattal, hintette a futóhomok porát a szénekbe s nagyon nyíltan megmondta, hogy e szuverén ne vizet gyűlés pedig (szegény szuverének!), mely valahogy mégis csak a milliókban gyökereznék; alacsony színvonala. Nyilván a régi nemzetképviselethez hasonlította, mely pedig csak a futóhomok virága volt... Neki Pécsett még pár nap elött is csak a futóhomok országa tetszett. Ámde hirtelen nagyot villámlott. Olyan nagyot, vakító fényeset villámlott, hogy végre még ő is észrevette, hogy amiről ma szó van, súlyos órák ma folyó történelmét, úgy lehet, milliók végzetét. Andrássy gyűlölete idézte fel... Ki ellen, miért támadt e gyűlöld. A nemzet ellen nem, hiszen milliók fülének is érthető pánsípon játszotta szirénaótáit az utóbbi években már a nemes gróf. A király ellen nem! "Az ellen a Bethlen István ellen sem, aki most szintén pánsípon dudorász és amint én látom, szintén csak sziréndalt; az ellen a Bethlen - sláday-duett ellen sem, mely még legutóbb is Pécsett király-himnuszt zengett — igen hangosan. Hát ki ellen más ellen, mint az ellen a Bethlen-csoport ellen, mely ma uralmon van és mert uralmon van, az ellen, mely nem is régen még Tisza helyébe jött ... Ez pedig újra a régi tánc: haláltánc, melynek megszokott utolsó figuráján, melyben mindig a nemzet hull végül a porba, édes-keveset változtat, hogy a véletlen szerencse a.A dinasztikus hűséget mint harci eszközt kiütötte a Bethlenek kezéből s Így küzdelmüket a nemzethői,séft,csillogóbb, könnyebben forgatható fringiájával folytathatják tovább. Az Andrássy-antagonisták azért csak ott maradnak régi helyükön. Folyik tovább a Garák és Újlakiak harca. ■ Unalmas dolog ez óta már. Nem gondolja-e Bethlen István, hogy végre érdekesebb drámát kellene játszani? Még most sem jött volna rá, hogy nem a grófok országát, hanem a milliók országát kellene végre megteremteni, mely a grófoknak is boldogabb és biztosabb hazát jelentene? Lássa meg végre, hogy a falóhomokra épített legerősebb falak sem időtállók. Lássa meg végre a milliókat, kikkel szemben jogcímül, hogy kizárja őket az uralomból, nem hivatkozhatik még csak arra sem, amire Andrássyval szemben most hivatkozik, hogy: „Bethlen még egy sem árulta el a hazát!", mert — lássa gróf úr — a magyar milliók még kevesebbszer cselekedtek ugyanott. Csak dolgoztak, szenvedtek. Az uralkodóosztályok önzése dacára így sikerült csak ezer évig éltetni a hazát. Ma is milyen szépen viselkednek a milliók! Méltósággal! Nem kapja el őket a győzelem mámora, holott a futóhomok világa, ime, mit csinál? A királyhűség sasvárai, a mágnás kaszinó s a vármegyék, ugyancsak ujongnak, hogy a lázadás nem sikerült. Megbélyegzik a hazaárulókat! Milyen keserves dolog ezzel szemben tudni azt, biztosan tudni, hogy ha másként fordul a kocka, akkor meg milyen alázattal és lelkesedéssel borultak volna a királyiak lába elé ... A futóhomokot már elfújta a sok vihar. Majd mindenütt kilátszik már a magyar föld televénye, melyben csere lakik, könnyű lesz most már benne ásni meg a magyar jövendőnek, az igazi magyar nemzetállamnak fundamentumát... Csak az kell, gróf urak, hogy ezt Önök is meglássák s a demokráciát, a magyar testvériséget, a polgári szabadságot, a jogrendet, a személy-, becsület- és vagyon biztonságát s a szó és betű szabadságát, de a mindennapi kenyér és meleg szoba politikáját is ne csak pécsi kortesbeszédekben hirdessék, hanem végre meg is valósítsák, a nemzet önrendelkezési jogát belső ügyeinkben is komolyan vegyék, mert — ha újra jön a nagy próba, ha itt akkor is még csak a Bethlen— Andrássy-párbaj folyik előjogokért — könnyen összedőlhetnek megint a falak, melyeknek alja még ma sem a milliók szolidaritása, hanem csak a futóhomok ... Lloyd George elhalasztotta washingtoni útját Londonból jelentik : Lloyd George, noha az Aquitanian már szombatra megváltotta Amerikába szóló jegyét, valószínűleg nem hagyhatja el erre az időpontra Londont az ír tárgyalások miatt. Buljotk DÉI kísérete az Empress of Branco kanesdai Pagpic t gőzösön szerdán hagyja el Londont és mistelyl megérkezett Quebecbe, azonnal Washingtonba utazik a konferencia megnyitására (MTI.) Feszült politikai helyzet Fufaárjában f A grád Tagrspost-nak jelentik Belgrádból. Azokkal a híresztelésekkel szemben, hogy Bulgáriában komoly zavarok törtek ki, a Szlovenszki Narod levelezője a belgrádi bolgár követségen arról értesül, hogy ezeket a híreket eddig hivatalosan nem erősítették meg. Annyi tény, hogy a polgári pártok, amelyek még mindig Ferdinánd politikáját követik, az utóbbi időben heves politikai harc hímállának az agráriusokkal. Ezek a harcok nigy terjedelmet öltöttek és a két párt és a ktérnomy között igen heves, szenvedélyes politikartusa fejlődött ki. Az agráriusok erélyesen védekeznek a polgári pártok törekvései ellen. (Magyar Távirati Iroda.) Oroszország kész elismerni a cári kormányok adósságait A B.. am Mittag Rigábóljelenti a Cimbrái külügyi népbiztos Angolországhoz, Fraimiar&ájához, Japánhoz és az Egyesült.Ulamokhzije két intézeti, amelyben kijelenti, hogy a cári kormányok adósságait az 1010-ik évig hajlandó elismerni, azzal a feltétellel, hogy Oroszország ellen irányuló minden fegyveres intervenciót beszüntetnek, az általános békét megkötik és a szovjet kormányt elismerik. E célból Csicserin nemzetközi konferencia egybehívását javasolja. (MTI.) Eltünt a Kiljgsszkvában elhelyezett román aranykészlet (A Világ béeA'h-milnikatársától.) A TEáftsA'n alatt, mint ismeretes, a központi hatalmak eUhcnyoH®?rtsa alkalmával a bukaresti kormány Jagsima menekült és magával vitte fi Banca National aranykészletét is. Mikor a helyzet trassybáli bizonytalanná vált, az aranykészletet Moszkvába ahol a jegybank pincéiben helyezije!Ö örmény uralomrajutása után az aranykészletet lefoglalták és a román kormány többszöri fölszólitására nem adták vissza. Aromán valuta folytonos ingadásának nem utolsósorban az az előidézője, hogy a Banca Nationale nélkülözi aranykészletét. Éppen ezért újabban tévések történtek visszaszerzésére, de eddig eredménytelenül, mert aszovjet kormány vagy kitérő választ adott, vagy egyáltalában nem felelt a román felszólításra. Mint most lengyel híradások közük, a szovjet kormány aromán aranykészletet márrégen fölhasználta külföldi fizetések teljesítésére. Most, mint bécsi munkatársunk beavatot helyen értesül, más irányban kísérli meg a román kormány veszteségeit pótolni. A román aranykészletnek Jassyba való vitele az akkori bukaresti entente-diplomaták egyenes utasítására történt. A második lépést, hogy tudniillik Jassyból Moszkvába szállították az aranykészletet, szintén ezeknek a tényezőknek pressziója folytán hajtották végre. Hivatalos román körökben most az a fölfogás, hogy az aranykészlet elvesztéséért tulajdonképpen anyagilag az entente felelős és az entente-nak kötelessége azt pótolni. A pótlásnak több kézenfekvő módozata van. Visszaszerezni az aranyat a szovjettől már lehetetlen, az entente-nak azonban sok olyan eszköz áll rendelkezésére, mellyel pótolhatná a Romániát ért nagy veszteséget. Románia hajlandó lenne a kárpótlás bármily formáját is elfogadni. Károlyi Mihály vagyonelkobzási pere (A Világ tudósítójától.)"■ A á1att a törvényhozás" a hazaszeretet ideológiáját nem tartja többé elegendőnek arra,, hogy épp a lelegveszedelmesebb idejen egyeseket visszatérjon a hazának ártó cselekmények elkövetésétől. A büntetőtörvény régi intézkedései a Mlgsértésről és hűtlenségről) "szihthiem -nyitásnak elegendő védelmet, mert hiszen a JHSkiirulók a legtöbb esetben módját ejtik annak, hogy a büntetés elől külföldre meneküljenek, ahonnan, politikai bűncselekményről lévén szó, nem adják ki őket. Külföldi minták után 1915-ben megalkotta az országgyűlés a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényt, mely szerint a hazaárulók a cselekményükből eredő kár megtérítéséért akként felelnek, hogy belföldöntalálható vagyonuk az államra száll, tekintet nélkül annak a kárnak a nagyságára, me-lyet a bűnös az államnak okozott s mely rendszerint számszerűleg meg sem állapítható. Hat év óta ma kerilt az első ilyen vagyonel-kobzási per a budapesti kir. törvényszék elé. A kincstár gróf Károlyi Mihály szabad és hitbizományi vagyonát veszi keresetbe azon a címen, hogy Károlyi, a hazaáruló bűncselekmények egész légióját követte el s szökése miatt ellene a bűnvádi pert nem lehet lefolytatni. A kereset vádolja Károlyit azzal, hogy anyagilag támogatta a Galileikört, mely a hadsereg dezorganizációját tűzte ki feladatul, hogy a katonákat esküszegésre, a szolgálat elhagyására csábította, hogy felségárulást, hűtlenséget követett el, szétzüllesztette az ország katonai erejét s ezzel szabad prédájává tette az országot a kövelötte ólálkodó ellenséges államok számára, hogy népköztársasági államformát létesített föloszlatta az országgyűlés mindkét házát, államfői hatalmat bitorolt, majd átjátszotta a hatalmat a tanácskormány kezébe. Mindezeknek a bűnöknek az eredménye volt, hogy Magyarország a megalázó s majdnem megsemmisítő trianoni békét kénytelen volt megkötni. Végül felpanaszolja a kincstár azt is, hogy Károlyi ma is külföldön öneköltetést tart fenn a kommunistákkal s állandóan Magyarország ellenségeinél áskálódik szülőhazája ellen. • ■ . . Mindezek a cselekmények, melyekről a kereset, mint a köztudomású tényekről emlékezik meg, megállapítják a vagyonelkobzás előfeltételeit s ezért a kincstár gróf Károlyi összes szabad és hitbizonyggi ingó és ingatlan vagyonát az állam részére követeli. A bíróság a törvényben szabályozott módon alakult meg. Elnöke: Oswald törvényszéki elnök, tagjai: Gyenes és Soós táblabirák, továbbá a táblai elnök által kijelölt két büntetőtörvényszéki fúró: Nagy Béla tanácselnök és dr. Gebhardt. A felperes kincstárt Matinovich h. államtitkár és Horváth Dénes főtanácsos képviselik, gróf Károlyi Mihályt dr. Ács Jenő (szabadkai), gróf Andrássy Gyula hitbizományi gondnokot: dr. Hellebrand, gróf Károlyi Lászlót és Józsefet: dr. Sanker, az ismeretlen várományosokat: dr. Schöffer ügygondnok. A tárgyalás megnyitása után jelentkezett Marinovich h. államtitkár és megváltoztatta a keresetet. Előterjesztette, hogy időközben a nemzetgyűlés a hitbizományi vagyon tekintetében módosította az 1915. évi törvényt. Az új törvény szerint az államot a hitbizományi vagyon tekintetében az átszállás csak a felelős személy és az ő ágán utódlásra jogosult leszármazó ítéletének tartamára illeti meg. Ehelyett azonban joga van az államnak követelni egyszer, s mindenkorra szóló váltságképpen a hitbizományi vagyon állagának egy részét teljesen szabadon, természetben tulajdonul. Erre a törvényre való hivatkozással a kincstár Károlyi szabad vagyonát korlátlanul, a hitbizományi vagyonnak pedig egytized részét követeli az állam részére, tulajdonul. A bíróság fog dönteni afölött, hogy a hitbizományi vagyon állagának hányadrésze essék a vagyonelkobzás alá, míg a természetbeni megosztás az országos földektöld rendező bíróság feladata lesz A törvényszék — tekintettel arra, hogy bntetőper nincs folyamatban — kénytelen lesz az előterjesztendő bizonyítékok alapján elsősorban afölött dönteni, hogy Károlyi Mihály tényleg elkövette-e a keresetben bűnéül fölrótt cselekményeket s hogy ebbeli ténykedése kimerítette-e a felségsértés és hűtlenség tényákadékát. A per tehát le fogja ölelni az októberi forradalmat megelőző idők, a forradalom, a proletárdiktatúra s az azt követő korszak legforróbb politikai problémáit s igy egyike lesz a legérdekesebb politikai pöröknek. A mai tárgyaláson egyébként az alperesi képviselők a kereset módosítására való tekintettel a perfelvétel elhalasztását kérték, aminek a tör- Sténtyszék helyt is adott Kedd