Világ, 1922. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-07 / 30. szám
Kedd — A csornai Képenik. Van-e nagyobb úr, mint a ».szerkesztő úr“ a vidéken, nem az, aki igazán újságot ír, hanem aki csak „szerkeszt“. A Soproni Hírlap pár hónap előtt fiókkiadóhivatalt és szerkesztőséget állított fel Csornán, — ami alatt azt kell érteni, hogy Csornán egy szép őszi napon megjelent egy fiatalember, levizitelt a vezetőkörökben, sportruhájában megjelent a tánciskolában, a házibálakon, bevezette a shimmyt, zsidóval nem fogott kezet, hangosan hirdette egy pogrom szükségességét, s mindenekfölött azt az elvet, hogy csak keresztény újságot szabad olvasni. Vizitkártyáján, címer alatt, a draskóci Draskóczy László nevet lehetett olvasni, a csornai tudósításai is ilyen név alatt jelentek meg a Soproni Hírlap-blui. istenem, mit lehet írni Csornáról? Sok világeseményt írom, inkább egy-két cikket — a helyi zsidók ellen. Draskóci Draskóczy László meg is írta, amit lehetett, s kikapott tőle a bérlő, a fűszeres és a nagyvendéglős. Szó ami szó: nagyon népszerű író lett Csornán az érdemes Draskóczy. Ha ideje van hozzá és vár a válasz-tásokig, még főkortes is lesz belőle, a helyi ébre idők már vezérüket tisztelték benne, — ha nem történik közben egy kis baj. Éppen egy határrendőrségi főfelügyelővel ült a vasúti étteremben, amikor — így szól a jelentés — odalépett hozzá egy zsidó kinézésű fiatalember és „szervusz Szauert“ kiáltással ölelgetni kezdte rég nem látott iskolatársát. Egy kicsit nyo mozni kezdtek s kiderült, hogy a kitűnő fiatalember Galántáról való, azelőtt Szauer Samunak hívták s azelőtt Pozsonyban volt alkalmazva Reili fakereskedésnél, akinél sikkasztott és aki ezért elbocsátotta. Hiába volt igazolványa a Soproni Hírlap-ról, hamis név használata miatt letartóztatták és lapja most nyilatkozik, hogy „nem tartozott a kötelékeim“. Most új tudósítót és új antiszemitát küldenek Csornára, de bizonyos, hogy jobban senki se fog beválni a Uraszkóczynál. — A Usxipanamit, Hartha Gyula rendőrtanácsos ma folytatta dr. Hlyefalvy Lajos liszthivatali titkárnak kihallgatását. A vizsgálat eddigi adatai szerint a fővárosi nyomdában két és fél százalékkal több lisztjegyet nyomtak, mint amennyire a fővárosnak szüksége volt. A rendőrség véleménye szerint ebből a két és fél százalék jegyből került a zuglisztbörzére az a nagyszámú lisztjegy, amellyel a visszaéléseket elkövették. A lisztpanama ügyében Marin Hugó vizsgálóbíró ma hallgatta ki részletesen Kleisz Dávid kereskedőt és annak egyik hivatalnoknőjét. Kihallgatásuk után fenntartotta velük szemben az előzetes leitóztatást. A lisztuzsora címén fogságban levő vádlottak sorsáról ma döntött a bíróság. Márkus Samu Sándort, Klein Izidort, Hosenberg Bélát és Weisz Vil- tmost óvadék nélkül, Zeigler Józsefet és Hersch Saimut 100.0130—100.000 korona ellenében szabadlábra helyezik. A vádlottak közül heten továbbra is fogság-sban maradnak. A budapesti királyi ügyészség közli, hogy a liszt- panama ügyében: 1. Hersch Sámuel 31 éves izr. kereskedő, 2. Eisler Ferenc 22 éves izr. pékmester, 3. Márkus Sámuel 30 éves izr. kereskedő, 4. Lusztig Lipót 28 éves izr. kereskedő, 5. Kövess (Klein) Miklós 31 éves izr. kereskedő, 6. Klein Izidor 59 éves izr. kereskedő, 7. Weiszner Ernő 29 éves izr. kereskedő, 8. Zala Adolf 28 éves izr. fűszerkereskedő, 9. Moskovitz Bertalan 44 éves izr. kereskedő, 10. Harstein Jakab 50 éves izr. fuvaros, 11. Weininger Dezső 27 éves izr. sütőmester, 12. Wolf Oszkár 27 éves izr. lisztkereskedő, 12. Rosenberg Béla 43 éves izr. borügynök, 14. Weisz Vilmos 67 éves izr. kereskedő, 13. Weinberger Simon 34 éves izr. fővárosi alkalmazott, II. Cziegler József 30 éves római katolikus kereskedő árdrágító visszaélés büntette miatt 17. Takács Pál 57 éves izr. magánhivatalnok, II. Klein Antal 38 éves izr. betűszedő, 19. Horváth Lajos 53 éves római katolikus kereskedő, 20. Tausz Izsó 47 éves izr. fuvaros, 21. Klein Dezső 39 éves izr. kereskedő, 22. Kovács Jenő 36 éves izr. fuvaros, 23. Layler Lajosné 38 éves rom. kát. faárugyáros neje, 24. Okkapit Árpádné 49 éves róm. kát.varrónő, 23. Mezei Józsefné 32 éves róm. kát. élelmiszerárus, 26. Kovács Mária 33 éves izr. kofa, 27. özv. Bárdi Jakabné 31 éves izr. kofa, 28. Deutsch Andor 29 éves sir. kereskedő, 29. Schöner Miklósné 65 éves r. kát. háztartásbeli, 30. Bogolya Ferencné 44 éves református viceházmester, 31. Szklenács Rezső 32 éves róm. kát. szatócs, 32. Singer Zsigmond 29 éves izr. fűszerkereskedő, 33. Gross Jakab 45 éves izr. sütő- mester, 34. özv. Beck Lajosné 68 éves róm. kat. laka- tritónő, 35. Braun József 72 éves izr. kereskedő, 36. Szikora János 31 éves róm. kat. kereskedősegéd, 37. Weininger Béla 29 éves izr. kereskedő orgazdaság büntette miatt, 38. Hajas Mária 31 éves görög-katolikus fakaritónő, 39. Wagner Józsefné 35 éves róm. kát. házmester neje, 40. Gross Istvánné házmesterné, 41. Schlachter Mátyásné 30 éves róm. kát. fodrászsegéd neje, 42. Csizmarik Jánosné 33 éves róm., kát péksegéd neje, 43. Csákány Anna 40 éves róm. kát. takarítónő, 44. Knöpfler Jenőné 26 éves róm. kát. varrónő lopás büntette miatt; 45. Halász József 31 éves róm. kát. fővárosi hivatalnok megvesztegetés vétsége miatt; 46. Ambrus Mária 28 éves róm. kát. fővárosi alkalmazott hűtlen kezelés és csalás büntette miatt; 47. Reisz Dávid 59 éves izr. kereskedő felbujtói minőségben csalás bűntette miatt előzetes letartóztaításba helyeztettek. Ezek közül: 1. Márkus Sámuel 36 éves izr. kereskedő, 2. Klein Izidor 59 éves izr. kereskedő, 3. Weininger Dezső 27 éves izr. sütőmester, 4. Rosenberg Béla 43 éves izr. bőrügynök, 5. Weisz Vilmos 67 éves izr. kereskedő, 6. Hartstein Jakab 50 éves izr. fuvaros a budapesti királyi ügyészség, Urelve uzsora- t által szabadlábra helyeztetek. A lisztpanamában szereplő egyének közül többeket két ismert budapesti ügyvéd védett. A védőknek a rendőrség engedélyt adott az iratokba való betekintésre. Amikor az ügyvédek átnézték az aktákat, több olyan egyén nevét vették észre, akiket a rendőrség még nem hallgatott ki és akiknek ügyét éppen ezért a legnagyobb diszkrécióval kezelték. A két ügyvéd figyelmeztette az illetőket, hogy vigyázzanak magukra. Ez az ügy a rendőrségnek tudomására jutott és dr. Fried Dezsőt és dr. Decket idevonatkozóan kihallgatta, majd őrizetbe helyezte.• Zenedélután Huhay Jenőnél. A fehér stukkós falu zeneszalon színes ablakain gyengéd nőszirmok hajladoznak. A virágokat tompa hatású lila üveggel rakták ki, leveleiket pedig szelíd árnyalatú zöld színezéssel. Ez az első, amit magába szív a szem, mialatt Hubay Jenő, maga a házigazda, kezdi meg előkelő otthonában a zenedélmén programmjának első szájmát, Mozart szonátáját, amit Wilhelmus Henrik I kisér. A finom, szorumós hangokkal megértő össz- játékban vadnak a tompított szikek, és az is, hogy csak néhány kandelláber világítja meg diszkréten a miniatűr zeneszalont. Ez szinte meghatározza Hubay Jenő sorozatos zenedalutánjainak tónusát és otthonának diszkrét bensőségét. Csak itt-ott látni a szaténban egy-egy nemes formájú műtárgyat, ötvösművet, hegedülő bronzszobrocskát, majd feleségének, Czebuán grófnőnek, hófehér mellszobrát, aranyozott, karcsúlábú márványasztalt, s mindezek mindig elő- kelő távolságban állnak egymástól, pedig a terem egészbevéve nem nagy. És majdnem minden helyet elfoglalnak a vendégek számára sorbaállít kecses székek. Jínbay Jenő Sándor László, Székely l.Zoltán és Zsámboky Miklós társaség Igúban Volkmann a-moll kvartettjét adja elő nemes művészettel. Az utolsó léter nagyszerűen fokozódik, majd lassan véget érnek a crescendók, ismét visszaáll a szardinós hangulat. Egy sarokban, Hubayné portréja alatt, húzódik meg gróf Apponyi Albert és áhitatos figyelemmel hallgatja Brahms, Tichalkovsky, Ginek dalait és Hubay Miatyánk-ját, amiket Pető Imre kar- nagy felesége interpretál. Szünet van, teát szolgálnak föl, és látjuk a többi fejet is. Apponyival szemben egy másik volt kultuszminiszter ül : Jankovich Béla, s amott Hevesi Sándornak Tschnikovskyről beszél . Ábrányi Emil, egy bársonyruhás kisfiúval, Hubay kedvelt tanítványával, Székely Zoltánnal, beszélgetnek Perenczy Ferenc, Farkasházy Zsigmond és Szeréna Zoltán. Egy büféasztalnál Szwyer Ilonka férjével, Márkus Dezsővel, Lenkei Hedvig, Szirmai Albert vitatkoznak. A társaság egy része föl megy Hubayt Jenő dolgozószobájába, ahol egy hatalmas fayence-kályhán bibliai jelenetek színes alakjai domborodnak, és ahol szerényen húzódik meg Hubay pianinója a többi pofiipás bútordarabok között. Itt a ház asszonya teázik néhány vendéggel. Sorba jönnek búcsúzni tőle is, férjétől is, és minden vendéglől hallom, amint halkan mondja : köszönöm. . ..köszönöm, itt nem csupán a vendéglátásnak hálás kifejezése, de sokkal inkább annak az igazi ajándéknak, amit Hubayéknál kapnak a vendégek — Hubay Jenő művészetei. — Olvassa a Színházi Világot! — A harmadik kommunista szálítmány. Tegnap délután 2 órakor, a megállapított hivatalos formalitások közben a nyugati pályaudvarról programjaszerűen elindult a harmadik kommunistaszálítmány Oroszországba. Ugyanezen a vonaton utaztak Oroszországba a már korábban Oroszországnak kiadott kommunisták egy részének hozzátartozói is. A vonat a belügyminisztérium képviselőinek kíséretében még tegnap este átlépte Szobnál a magyar határt és körülbelül a jövő hét végén érkezik Rigába, ahol a magyar kormány által kiadott kommunistákat kicserélik a visszatartott magyar hadifogoly túszokkal. A tegnap elindult harmadik kommunista szánítmány tagjainak névsora a következő: Dunajecz Nándor, Szántó Rezső dr., Ágoston Péter dr., Bokányi Dezső, Baneth Ferenc, Ruth Ármin, Hencz Károly, Mausz Rezső, Hevesi-Hoffmarax József, Sági Károly, Harrist József dr., Varjas Sándor, Engel József dr., Szőcs Áron, Magyar Lajos, Ráfit Rózsi, Kapitány István, Halász József dr., Romlás Béláné, Kovács Pál Varjas Ernő, Zsuga Imre, Madarász Lajos György, Zagyi József, Sípos Erzsi, Szabados Sándor dr., Kenderes Pál, Hikádé Sándor, Egerszegi János, Szép János, Weisz Herman, Natonek István, Jankelevics Róza, Szántó Elza, Szóbel Ernő dr., Biermann István, Biermann Béla, Szántó Róza, Hevesi Ákos, Hagy Zsuzsanna, Tillmann János, Pálinkás Géza, Fenyő Vilmos, Biró Béla, Kákái Lajos, Klein Béla, Gálos Lenke, Landler Ernő dr., Számvény István, Rákosi Zoltán, Kecskés Lajos, Berzeviczy Gizella, Keresztény Józsefné, Weisz Gizella, Frommer Zsófia, Sromhányi Margit, Viasz Mária, Ráth Júlia, Fomló Sári és Tímár Szeréna. — Hó- és sárcipő javítása Netmannál, Nagymező utca 44. — Egyesíteni akarják a Viratgpuces bűnügyeit. A vizsgálat befejezésével az ügyészség most Beniczky Ödön és Szenkovics Dénes fővárosi tanácsjegyző ügyét Andrássy és társainak a vádtanács előtt fekvő ügyeivel akarja egyesíteni. Dr. Strache Gusztáv főügyész valószinüleg holnap referálja az ügyet az ügyészség elnökének s azután döntenek afelett, valutm elvesitik-e a királygy»** összes üsmW * — Persian Ádám kiszabadult. A büntetőtörvényszék vádtanácsa ma délután tartott ülésében foglalkozott Persian Ádám volt kormánybiztos szabadlábra helyezésének kérelmével és a korábban letétbe helyezett 200.000 korona óvadék ellenében elrendelte Persian Ádám szabadlábrahelyezését. Persian a délután folyamán már el is hagyta a fogházat. — BUDAPESTI ÉSET. Az interparlamentáris magyar csoport február 7-én, déli 12 órakor a külügyi társaság tanácstermében Berzeviczy Albert elnöklésével ülést tart. Az ülésen a genfi központból érkezett több átiratot tárgyalnak. A Nemzeti Kaszinó tegnap esti Széchenyi-lakomáján gróf Széchenyi Emil tartott emlékbeszédet. „Közös szülőanyátok halottas ágyánál fogjatok össze termelő munkára — mondotta —, mert különben Magyarország nem lesz, hanem volt.“ — A Petőfi-Társaság vasárnap, február 12-én, délelőtt 11 órakor az Akadémia kistermében felolvasó ülést tart. — Új könyvek : Kultéra kirakatában, Teréz k. 5. ~ A Szent Ferenc-rend története és a Kamarabikódett. A Magyar Tudományos Akadémia második osztálya ma délután nyilvános ülést tartott, melyen Áldássy Antal dr. rendes tag mutatta be Karácsonyi János nagyváradi címzetes püspök értekezését a Szent Ferenc-rend magyarországi történetéről. A dolgozat nyomon kísérte az áldásos tevékenységet, melylyel a legszelídebb szent által alapított rend iskoláival és zárdáival a magyar kultúrát és humanizmust gazdagította s amely oly kiváló férfiakat adott a nemzetnek, mint P. Zadravetz István tábori püspök. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után Dávid Antal vendég ismertette a Hamiumbi-kódex forrásait és kimutatta azokat a rokonságokat, melyek a Pennsylvaniában felfedezett suruki törvénykönyv és a babyloniai corpus juris között fennállnak. A felolvasó-ülés után az Akadémia tagjai bizalmas értekezletre vonultak vissza, melyen megejtenék a tagajánlásokat. — Róna ál!, vizsgázott jogász, VI., Teréz-komt 18. I. 2. alatt újra rendek — Halálozás. Dr. Molnár József, székesfővárosi felső kereskedelmi iskolai tanár, a harctéren szerzett betegségében elhunyt. Szerdán délután temetik a rákoskeresztúri izraelita temető iabdusházából. VILÁG 1922. február 7. ) atatcaomui Utánozzák ! ■n-i»'— a—wrmmwmmmnmtmii li ’S színház, művészet Pokár cenzúrázza a hangversenyeket E pillanatban a legtágabban értelmezett sajtószabadság fénykorát éljük. Alig vártuk, hogy ez, más téren is így legyen. Például a művészetek területén is. A színházzal még csak megvoltunk valahogyan eddig. A legaggályoskodóbb liberalizmus is megnyugvással vehette tudomásul, hogy a kultuszállamtitkár semmi kifogást sem emelt az ellen, hogy Shakespeare és Molière ott Pekár Gyula társaságában jelennek meg. A Zeneakadémia ellen is legföljebb, ha túlzott liberalizmusa mi a is lehetne kifogásunk, amellyel pódiumára eresztette, faj- és tehetségkülönbségre való tekintet nélkül, a műkedvelők egész, nagy sáskahadát. Ilyen körülmények között csupán enyhe meglepetés volt részünkre, amikor Pekár Gyula kultuszállatmtitkár, aki nem elég hatalmas úr ahhoz, hogy ez ezer fejű dilettantizmust kiparancsolja a Zeneakadémiáról, úgy segített a dolgon, hogy a költőket és az írókat tessékelte ki a nem ajánlatos társaságból. Érthető, ha Pekár Gyula hivatalos kötelességének tartotta, hogy Petőfi Sándort, Csokonait és Vörösmarty Mihályt megvédje az internacioná- lisnak nevezett mételytől. De... De tisztelettel bátorkodunk nem érteni, mit akar még Pekár Gyula ezek után is a sreneakadémiától? Az utolsó intézkedést, saját szavai szerint, „sine via et studio tette és semmi másért, mert véleménye szerint, azoknak az embereknek, akik a Károlyi-forradalomban és később a kommün alatt is aktív szerepet töltöttek be, nem lehet a műveit az állam egyik, éppen a nemzeti kultúrát szolgáló épületében propagálni“. Helyes! Nekünk azonban biztos tudomásunk van róla, hogy Pekár Gyula nem állt meg intézkedéseiben ennél a megokoló,, - nál. Pekár Gyula, a kultuszminisztérium III. ügyosztálya élén és Vidor nevű referense segédletével olyan cenzúra alá helyezte a ,,nemzeti kultussól szolgáló épületet“, amilyenre Liszt Ferenc házának legvénebb falai sem emlékeznek. Két héttel előbb minden koncert teljes anyagát be kell szolgáltatni a III. ügyosztálynak, ahol Vidor úr véleményezése alapján, maga a kultuszállamtitkár, személyesen dönt a hangverseny sorsa fölött. Képzelhető, hogy ilyen körülmények között, hány igazi művész, író és hangverseim rodt. Awe