Világ, 1922. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-07 / 30. szám

Kedd — A csornai Képenik. Van-e nagyobb úr, mint a ».szerkesztő úr“ a vidéken, nem az, aki igazán újságot ír, hanem aki csak „szerkeszt“. A Soproni Hírlap pár hónap előtt fiókkiadóhivatalt és szerkesztőséget állí­tott fel Csornán, — ami alatt azt kell érteni, hogy Csornán egy szép őszi napon megjelent egy fiatal­ember, levizitelt a vezetőkörökben, sportruhájában megjelent a tánciskolában, a házibálakon, bevezette a shimmyt, zsidóval nem fogott kezet, hangosan hirdette egy pogrom szükségességét, s mindenekfölött azt az elvet, hogy csak keresztény újságot szabad olvasni. Vizitkártyáján, címer alatt, a draskóci Draskóczy László nevet lehetett olvasni, a csornai tudósításai is ilyen név alatt jelentek meg a Soproni Hírlap-blui. istenem, mit lehet írni Csornáról? Sok világeseményt írom, inkább egy-két cikket — a helyi zsidók ellen. Draskóci Draskóczy László meg is írta, amit lehetett, s kikapott tőle a bérlő, a fűszeres és a nagyvendéglős.­­ Szó ami szó: nagyon népszerű író lett Csornán az ér­demes Draskóczy. Ha ideje van hozzá és vár a válasz-­­­tásokig, még főkortes is lesz belőle,­­ a helyi ébre­ i­dők már vezérüket tisztelték benne, — ha nem tör­­­­ténik közben egy kis baj. Éppen egy határrendőrségi f­őfelügyelővel ült a vasúti étteremben, amikor — így­­ szól a jelentés — odalépett hozzá egy zsidó kinézésű­­ fiatalember és „szervusz Szauert“ kiáltással ölelgetni­­ kezdte rég nem látott iskolatársát. Egy kicsit nyo­­­ mozni kezdtek s kiderült, hogy a kitűnő fiatalember Galántáról való, azelőtt Szauer Samunak hívták s azelőtt Pozsonyban volt alkalmazva Reili fakereske­­désnél, akinél sikkasztott és aki ezért elbocsátotta. Hiába volt igazolványa a Soproni Hírlap-ról, hamis­­ név használata miatt letartóztatták és lapja most nyi­­­­latkozik, hogy „nem tartozott a kötelékeim“. Most új­­ tudósítót és új antiszemitát küldenek Csornára, de­­ bizonyos, hogy jobban senki se fog beválni a Urasz­­­kóczynál. — A Usxipanamit, Hartha Gyula rendőrtanácsos­­ ma folytatta dr. Hlyefalvy Lajos liszthivatali titkár­nak kihallgatását. A vizsgálat eddigi adatai szerint a fővárosi nyomdában két és fél százalékkal több lisztjegyet nyomtak, mint amennyire a fővárosnak szüksége volt. A­ rendőrség véleménye szerint ebből a két és fél százalék jegyből került a zuglisztbörzére az a nagyszámú lisztjegy, amellyel a visszaéléseket elkövették. A lisztpanama ügyében Marin Hugó vizs­gálóbíró ma hallgatta ki részletesen Kleisz Dávid ke­reskedőt és annak egyik hivatalnoknőjét. Kihallgatá­­­­suk után fenntartotta velük szemben az előzetes le­­i­tóztatást. A lisztuzsora címén fogságban levő vád­­­­lottak sorsáról ma döntött a bíróság. Márkus Samu­­ Sándort, Klein Izidort, Hosenberg Bélát és Weisz Vil- t­most óvadék nélkül, Zeigler Józsefet és Hersch Sa­­i­mut 100.0130—100.000 korona ellenében szabadlábra helyezik. A vádlottak közül heten továbbra is fogság-­s­ban maradnak.­­ A budapesti királyi ügyészség közli, hogy a liszt-­­ panama ügyében: 1. Hersch Sámuel 31 éves izr. ke­­reskedő, 2. Eisler Ferenc 22 éves izr. pékmester, 3. Márkus Sámuel 30 éves izr. kereskedő, 4. Lusztig Li­­pót 28 éves izr. kereskedő, 5. Kövess (Klein) Miklós 31 éves izr. kereskedő, 6. Klein Izidor 59 éves izr. ke­reskedő, 7. Weiszner Ernő 29 éves izr. kereskedő, 8. Zala Adolf 28 éves izr. fűszerkereskedő, 9. Moskovitz­­ Bertalan 44 éves izr. kereskedő, 10. Harstein Jakab 50 éves izr. fuvaros, 11. Weininger Dezső 27 éves izr. sütőmester, 12. Wolf Oszkár 27 éves izr. lisztkeres­­kedő, 12. Rosenberg Béla 43 éves izr. borügynök, 14. Weisz­ Vilmos 67 éves izr. kereskedő, 13. Weinberger Simon 34 éves izr. fővárosi alkalmazott, II. Cziegler József 30 éves római katolikus kereskedő árdrágító visszaélés büntette miatt 17. Takács Pál 57 éves izr. magánhivatalnok, II. Klein Antal 38 éves izr. betűszedő, 19. Horváth Lajos 53 éves római katolikus kereskedő, 20. Tausz Izsó 47 éves izr. fuvaros, 21. Klein Dezső 39 éves izr. keres­kedő, 22. Kovács Jenő 36 éves izr. fuvaros, 23. Layler Lajosné 38 éves rom. kát. faárugyáros neje, 24. Ok­­ka­pit Árpádné 49 éves róm. kát.­­varrónő, 23. Mezei Józsefné 32 éves róm. kát. élelmiszerárus, 26. Kovács Mária 33 éves izr. kofa, 27. özv. Bárdi Jakabné­­ 31 éves izr. kofa, 28. Deutsch Andor 29 éves s­­ir. kereskedő, 29. Schöner Miklósné 65 éves r. kát. háztartásbeli, 30. Bogolya Ferencné 44 éves refor­­­­mátus viceházmester, 31. Szklenács Rezső 32 éves róm. kát. szatócs, 32. Singer Zsigmond 29 éves izr.­­ fűszerkereskedő, 33. Gross Jakab 45 éves izr. sütő-­­ mester, 34. özv. Beck Lajosné 68 éves róm. kat. laka- t­ritónő, 35. Braun József 72 éves izr. kereskedő, 36.­­ Szikora János 31 éves róm. kat. kereskedősegéd, 37. Weininger Béla 29 éves izr. kereskedő orgazdaság büntette miatt, 38. Hajas Mária 31 éves görög-katolikus fakari­­tónő, 39. Wagner Józsefné 35 éves róm. kát. házmes­ter neje, 40. Gross Istvánné házmesterné, 41. Schlach­ter Mátyásné 30 éves róm. kát. fodrászsegéd neje, 42.­­ Csizmarik Jánosné 33 éves róm., kát péksegéd neje, 43. Csákány Anna 40 éves róm. kát. takarítónő, 44. Knöpfler Jenőné 26 éves róm. kát. varrónő lopás bün­­tette miatt; 45. Halász József 31 éves róm. kát. fővárosi hi­vatalnok megvesztegetés vétsége miatt; 46. Ambrus Mária 28 éves róm. kát. fővárosi al­­­­kalmazott hűtlen kezelés és csalás büntette miatt; 47. Reisz Dávid 59 éves izr. kereskedő felbujtói­­ minőségben csalás bűntette miatt előzetes letartózta­­í­tásba helyeztettek. Ezek közül: 1. Márkus Sámuel 36 éves izr. ke­reskedő, 2. Klein Izidor 59 éves izr. kereskedő, 3. Weininger Dezső 27 éves izr. sü­tőmester, 4. Rosen­berg Béla 43 éves izr. bőrügynök, 5. Weisz Vilmos 67 éves izr. kereskedő, 6. Hartstein Jakab 50 éves izr. fuvaros a budapesti királyi ügyészség, Urelve uzsora- t által szabadlábra helyeztetek.­­ A lisztpanamában szereplő egyének közül töb­beket két ismert budapesti ügyvéd védett. A vé­dőknek a rendőrség engedélyt adott az iratokba való betekintésre. Amikor az ügyvédek átnézték az aktákat, több olyan egyén nevét vették észre, akiket a rendőrség még nem hallgatott ki és akik­nek ügyét éppen ezért a legnagyobb diszkrécióval kezelték. A két ügyvéd figyelmeztette az illetőket, hogy vigyázzanak magukra. Ez az ügy a rendőr­ségnek tudomására jutott és dr. Fried Dezsőt és dr. Decket idevonatkozóan kihallgatta, majd őri­zetbe helyezte.­­• Zenedélután Hu­hay Jenőnél. A fehér stukkós falu zeneszalon színes ablakain gyengéd nőszirmok hajladoznak. A virágokat tompa hatású lila üveggel rakták ki, leveleiket pedig szelíd árnyalatú zöld szí­nezéssel. Ez az első, amit magába szív a szem, mialatt Hubay Jenő, maga a házigazda, kezdi meg előkelő­­ otthonában a zenedélmén programmjának első szá­­j­mát, Mozart szonátáját, amit Wilhelmus Henrik I kisér. A finom, szorum­ós hangokkal megértő össz-­­ játékban vadnak a­ tompított szik­ek, és az is, hogy­­ csak néhány kandelláber világítja meg diszkréten a miniatűr zeneszalont. Ez szinte meghatározza Hubay Jenő sorozatos zenedalutánjainak tónusát és otthoná­nak diszkrét bensőségét. Csak itt-ott látni a szatén­ban egy-egy nemes formájú műtárgyat, ötvösművet, hegedülő bronzszobrocskát, majd feleségének, Czeb­­u­án grófnőnek, hófehér mellszobrát, aranyozott,­­ karcsúlábú márványasztalt, s mindezek mindig elő-­­ kelő távolságban állnak egymástól, pedig a te­rem egészbevéve nem nagy. És majdnem min­­den helyet elfoglalnak a vendégek számára­­ sorbaállít kecses székek. Jínbay Jenő Sándor­­ László, Székely l­.Zoltán és Zsámboky Miklós társaség I­gúban Volkmann a-moll kvartettjét adja elő nemes­­ művészettel. Az utolsó léter nagyszerűen fokozódik,­­ majd lassan véget érnek a crescendók, ismét visszaáll­­ a szardinós hangulat. Egy sarokban, Hubayné portréja­­ alatt, húzódik meg gróf Apponyi Albert és áhitatos­­ figyelemmel hallgatja Brahms, Tichalkovsky, Ginek­­ dalait és Hubay Miatyánk-ját, amiket Pető Imre kar-­­ nagy felesége interpretál. Szünet van, teát szolgálnak­­ föl, é­­s látjuk a többi fejet is. Appon­yival szemben­­ egy másik volt kultuszminiszter ül : Jankovich Béla, s amott Hevesi Sándornak Tschnikovskyről beszél . Ábrányi Emil, egy bársonyruhás kisfiúval, Hubay­­ kedvelt tanítványával, Székely Zoltánnal, beszélgetnek­­ Perenczy Ferenc, Farkasházy Zsigmond és Szeréna­­­ Zoltán. Egy büféasztalnál Szwyer Ilonka férjével, Márkus Dezsővel, Lenkei Hedvig, Szirmai Albert vi­tatkoznak. A társaság egy része föl m­­egy Hu­bayt Jenő dolgozószobájába, ahol egy hatalmas fayence-kályhán bibliai jelenetek színes alakjai domborodnak, és ahol szerényen húzódik meg Hubay pianinója a többi pofiipás bútordarabok között. Itt a ház asszonya teázik­­ néhány vendéggel. Sorba jönnek búcsúzni tőle is, fér­jétől is, és minden vendéglől hallom, amint halkan mondja : köszönöm. . ..köszönöm, itt nem csupán a vendéglátásnak hálás kifejezése, d­e sokkal inkább annak az igazi ajándéknak, amit Hubayéknál kap­nak a vendégek — Hubay Jenő művészetei. — Olvassa a Színházi Világ­ot! — A harmadik kommunista­ szá­­lí­tmány. Tegnap délután 2 órakor, a megállapított hivatalos formali­tások közben a nyugati pálya­udvarról programja­­szerűen elindult a harmadik kommunistaszálítmány Oroszországba. Ugyanezen a vonaton utaztak Orosz­országba a már korábban Oroszországnak kiadott kommunisták egy részének hozzátartozói is. A vonat a belügyminisztérium képviselőinek kíséretében még tegnap este átlépte Szobnál a magyar határt és kö­rülbelül a jövő hét végén érkezik Rigába, ahol a ma­gyar kormány által kiadott kommunistákat kicseré­lik a visszatartott magyar hadifogoly túszokkal. A tegnap elindult harmadik kom­munista­ szánítmány tagjainak névsora a következő: Dunajecz Nándor, Szántó Rezső dr., Ágoston Péter dr., Bokányi Dezső, Baneth Ferenc, Ruth Ármin, Hencz Károly, Mausz­­ Rezső, Hevesi-Hoffmarax József, Sági Károly, Ha­­r­rist József dr., Varjas Sándor, Engel József dr., Szőcs Áron, Magyar Lajos, Ráfit Rózsi, Kapitány István, Halász József dr., Romlás Béláné, Kovács Pál Varjas Ernő, Zsuga Imre, Madarász Lajos György, Zagyi József, Sípos Erzsi, Szabados Sándor dr., Kenderes Pál, Hikádé Sándor, Egerszegi János, Szép János, Weisz Herman, Natonek István, Jan­­kele­vics Róza, Szántó Elza, Szóbel Ernő dr., Bier­­mann István, Biermann Béla, Szántó Róza, Hevesi Ákos, Hagy Zsuzsanna, Tillmann János, Pálinkás Géza, Fenyő Vilmos, Biró Béla, Kákái Lajos, Klein Béla, Gálos Lenke, Landler Ernő dr., Számvén­y Ist­ván, Rákosi Zoltán, Kecskés Lajos, Berzeviczy Gi­zella, Keresztény Józsefné, Weisz Gizella, Frommer Zsófia, Sromhányi Margit, Viasz Mária, Ráth Júlia, Fomló Sári és Tímár Szeréna. — Hó- és sárcipő javítása Netm­annál, Nagy­mező­ utca 44. — Egyesíteni akarják a Viratgpuces bűnügyeit. A vizsgálat befejezésével az ügyészség most Beniczky Ödön és Szenkovics Dénes fővárosi tanácsjegyző ügyét Andrássy és társainak a vádtanács előtt fekvő ügyeivel­­ akarja egyesíteni. Dr. Strache Gusztáv főügyész való­­­­szinüleg holnap referálja az ügyet az ügyészség elnö­kének s azután döntenek afelett, valutm elvesitik-e a királygy»** összes üsmW­­ * —­ Persian Ádám kiszabadult. A büntetőtör­vény­szék vádtanácsa ma délután tartott ülésében foglalkozott Persian Ád­ám volt kormánybiztos szabadlábra helyezésének kérelmével és a korábban letétbe helyezett 200.000 korona óvadék ellené­ben elrendelte Persian Ádám szabadlábrahelye­­zését. Persian a délután folyamán már el is hagyta a fogházat. — BUDAPESTI ÉSET. Az interparlamentáris magyar csoport február 7-én, déli 12 órakor a kül­ügyi társaság tanácstermében Berzeviczy Albert el­nöklésével ülést tart. Az ülésen a genfi központból ér­kezett több átiratot tárgy­alnak.­­ A Nemzeti Kaszinó tegnap esti Széchenyi-lakomáján gróf Széchenyi Emil tartott emlékbeszédet. „Közös szü­lőanyátok ha­lottas ágyánál fogjatok össze termelő munkára — mondotta —, mert különben­ Magyarország nem lesz, hanem volt.“ — A Petőfi-Társaság vasárnap, február 12-én, délelőtt 11 órakor az Akadémia kister­mében felolvasó ülést tart. — Új könyvek : Kultéra kirakatában, Teréz k. 5. ~ A Szent Ferenc-rend története és a Kam­arabi­kódett. A Magyar Tudományos Akadémia második osztálya ma délután nyilvános ülést tartott, melyen Áldássy Antal dr. rendes tag mutatta be Karácsonyi János nagyváradi címzetes püspök értekezését a Szent Ferenc-rend magyarországi történetéről. A dol­gozat nyomon kísérte az áldásos tevékenységet, mely­­lyel a legszelídebb szent által alapított rend iskolái­val és zárdáival a magyar kultúrát és humanizmust gazdagította s amely oly kiváló férfiakat adott a nemzetnek, mint P. Zadravetz István tábori püspök. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után Dávid An­tal vendég ismertette a Hamium­bi-kódex forrásait és kimutatta azokat a rokonságokat, melyek a Penn­sylvaniában felfedezett suruki törvénykönyv és a babyloniai corpus juris között fennállnak. A fel­olvasó-ülés után az Akadémia tagjai bizalmas érte­kezletre vonultak vissza, melyen megejtenék a tag­­ajánlásokat. — Róna ál!, vizsgázott jogász, VI., T­eréz-komt 18. I. 2. alatt újra rendek — Halálozás. Dr. Molnár József, székesfővárosi felső kereskedelmi iskolai tanár, a harctéren szerzett betegségében elhunyt. Szerdán délután temetik a rá­koskeresztúri izraelita temető i­ab­d­usházából. VILÁG 1922. február 7. ) atatcaomui Utánozzák ! ■n-i»'— a—wrmmwmmmnmtm­i­i li ’S színház, művészet Pokár cenzúrázza a hangversenyeket E pillanatban a legtágabban értelmezett sajtó­­szabadság fénykorát éljük. Alig vártuk, hogy ez, m­ás téren is így legyen. Például a művészetek te­rületén is. A színházzal még csak megvoltunk va­lahogyan eddig. A legaggályoskodóbb liberaliz­mus is megnyugvással vehette tudomásul, h­­ogy a kultuszállamtitkár semmi kifogást sem emelt az ellen, hogy Shakespeare és Molière ott Pekár Gyula társaságában jelennek meg. A Zeneakadé­mia ellen is legföljebb, ha túlzott liberal­izmu­­sa mi a is lehetne kifogásunk, amellyel pódiumára eresztette, faj- és tehetségkülönbségre való tekin­tet nélkül, a műkedvelők egész, nagy sáskahadát. Ilyen körülmények között csupán enyhe meglepe­tés volt részünkre, amikor Pekár Gyula kultusz­­állatmtitkár, aki nem elég hatalmas úr ahhoz, hogy ez ezer fejű dilettantizmust kiparancsolja a Zene­­akadémiáról, úgy segített a dolgon, hogy a költő­ket és az írókat tessékelte ki a nem ajánlatos tár­saságból. Érthető, ha Pekár Gyula hivatalos köte­lességének tartotta, hogy Petőfi Sándort, Csokonait­­ és Vörösmarty Mihályt megvédje az internacioná-­­ lisnak nevezett mételytől. De... De tisztelettel bátorkodunk nem érteni, mit akar még Pekár Gyula ezek után is a sreneakadé­­m­iától? Az utolsó intézkedést, saját szavai szerint, „sine via et studio tette és semmi másért, mert vé­leménye szerint, azoknak az embereknek, akik a Károlyi-forradalomban és később a kommü­n alatt is aktív szerepet töltöttek be, nem lehet a műveit az állam egyik, éppen a nemzeti kultúrát szolgáló épületében propagálni“. Helyes! Nekünk azonban biztos tudomásunk van róla, hogy Pekár Gyula nem állt meg intézkedéseiben ennél a megokoló,, - nál. Pekár Gyula, a kultuszminisztérium III. ügy­osztálya élén és Vidor nevű referense segédletével olyan cenzúra alá helyezte a ,,nemzeti kultussól szolgáló épületet“, amilyenre Liszt Ferenc házá­nak legvénebb falai sem emlékeznek. Két héttel előbb minden koncert teljes anyagát be kell szol­­gáltatni a III. ügyosztálynak, ahol Vidor úr véle­ményezése alapján, maga a kultuszállamtitkár, személyesen dönt a hangverseny sorsa fölött. Képzelhető, hogy ilyen körülmények között, hány igazi művész,­ író és hangverseim rodt. Awe

Next