Világ, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

2 1922 május 14. a SBnOSE!I~a5T£-ra^;rtra«.»viTmrmnilirirmnTW'iM 111| llH^■lll'llll■llll■mfc^^|'^ ■—■—imi—«wuw.wmih.'h .• ^naEtrJt.^rzvr.,«r•■nVin^^trsrr­r.­ poétáját, Csók Istvánt, Iványi Bélát, Koszta Józse­fet, és a többieket mind, akiknek művészete ma­gyar talajból sarjadt és magyar zamatává érlelő­dött. Megnyílt a jubiláris tárlat, az igazán magyar művésztehetségek kimarasztásával, megnyílt a firenzei nemzetközi kiállítás, ahol a magyar köny­vek demonstrálták volna azt, hogy súly, szám és forma szerint Nyugat-Európával tart lépést az el­szegényedett, meggyötört Magyarország könyvter­­melése és könyvfogyasztása, demonstrálták­­ volna, ha a magyar könyvek nem érkeznek el­késve Firenzébe. És pénteken történt az, hogy Fejér Lipótra az Akadémia teljes ülésén egy sza­vazattal kevesebb esett, mint ahány szavazat ren­des taggá avatta volna azt a matematikust, aki tizennégy év előtt még elég jó volt levelezőtagul a teljes ülésnek, négy év előtt elég jó volt a teljes ülésnek az akadémiai nagydíj odaítélésére, két nappal a teljes ülés előtt elég jó volt az Akadémia matematikai és természettudományi osztályának a rendes tagságra, de negyvennyolc órával később már csak arra volt jó, hogy az Akadémia teljes ülése demonstrálhassa fogékonyságát az új idők új szempontjai iránt. Mert most más idők van­nak, mint voltak négy év előtt, a nagydíj idején, vagy tizennégy év előtt, a levelezőtaggá választás idején ...­­ . Egy-egy mondattal, de csak egy-egy mondat­tal Herczeg Ferenc jelezhetné a magyar kultúr­politikának egyik-másik ilyen lélekemelően szép és hasznosan bölcs epizódját. De mindenekelőtt és mindenekfelett mást kellene elmondania a beszéd­nek : követnie kellene a magyar kultúrát a naggyá növekedés útján, elemeznie kellene a ma­gyar kultúra erejének forrásait, fejlődésének fel­tételeit, és óvást kellene emelnie az erőforrások el­­iszaposítása, a fejlődési feltételek alákötése ellen. Herczeg Ferencnek nincsen szüksége tanácsokra és útbaigazításokra, Herczeg Ferenc éles szeme látja, miért tört meg a magyar kultúra lendülete, miért szakadt meg a magyar kulturális munka folytonossága, miért fenyegeti lassú elvérzés a nemrég még életerős magyar kultúrát. Egyet ké­rünk csak Herczeg Ferenctől: beszéljen ő­zintén vasárnap, mondja el nyilvánosan és nyíltan azt, amit elgondolhatott most néhány szép tavaszi es­tén, mikor szelid ezüstös holdfényben sétált hű­vösvölgyi kertjének kavicsos útján. Mondja el nyilvánosan, mondja el nyíltan az ilyen tavaszi esték gondolatait, és akkor megtette azt, amit Herczeg Ferenctől vár vasárnap minden igazi híve ... (n y.) <»ae®3®e#90«#r®Mi®®»eM®®09!ís®9oe'»ís«í®5;í*>»seí VILÁG A választási harc utolsóelőtti vasárnapja Ma megjelent az a rendelet, amelyről mi már napokkal ezelőtt beszámoltunk és amelynek ér­telmében május 22-én túl nem lehet népgyűlése­­ket tartani. Ez tehát azt jelenti, hogy a holnapin kívül a pártoknak csak egyetlenegy vasárnap, a jövő vasárnap áll rendelkezésére, azután pedig el kell némulnia minden agitációnak. A kormány rendelete szerint a választásokat megelőző héten már nem lehet programmbeszédeket tartani és nem lehet gyűléseket rendezni. A pártok termé­szetesen arra fognak törekedni, hogy mennél jobban kihasználhassák azt a hét napot, amelyre még nem vonatkozik a tilalom. A holnapi utolsó­előtti vasárnapon az ország majdnem minden városában népgyűléseket rendeznek. Maga a mi­niszterelnök ma este tíz órakor utazott el a Du­nántúlra, hogy annak több városában megismer­tesse programmját a néppel. Hogy hol fog meg­állapodni, azt e pillanatban nem lehet tudni, mert erre nézve nem adtak ki semmiféle jelentést, a A Magyar Távirati Iroda jelenti: A legutóbbi nemzetgyűlés megszűnte óta eltelt hosszú idő alatt a politikai pártoknak és jelöltjeiknek már eddig is minden lehetőségük megvolt arra, hogy a vádsgkölötség­ei elmket alaposan és rész miniszterelnöki korteszt programmját az utolsó pillanatig titokban tartották. Értesüléseink szerint a miniszterelnök holnap Körmenden, Kőszegen, Szombathelyen, hétfőn pedig Vasvárott és Sop­ronban mond beszédet a kormánypárt jelöltjei ér­dekében. A vasvári gyűlésen részt vesz Vass József közoktatásügyi miniszter, Sopronban gróf Kle­­belsberg Kunó belügyminiszter is, akik ezekben a városokban az egységes párt hivatalos jelöltjei. Ugyancsak holnap mondja el programmbeszédét Nyíregyházán Kállay Tibor pénzügyminiszter. A holnapi nap tehát a miniszterek napja lesz. Kiveszik a részüket a választási kampány, utolsóelőtti vasárnapjából az ellenzéki pártok ve­zetői is. A vidéken tartózkodik Rassay Károly, aki ma Debrecenben mondott nagy beszédet a párt ottani jelöltjei: Hegymegi Kiss Pál és Jánossy Zoltán érdekében. Gróf Apponyi Albert Sátoralja­újhelyen mond beszédet és több gyűlést tartanak az Andrássy—Friedrich-párt tagjai is. letesen megismertessék és igy a választók már most is abban a helyzetben vannak, hogy a kö­zeli választásoknál való politikai állásfoglalásuk tekintetében határozott véleményt alkothatnak, , Figy­ése mustd cö­ n a fcorai Stoxs és asta . Dr. Búza Barnának május 7-ére Hatvanban hir­detett népgyűlését az ottani rendőrség betiltotta. De, Búza Barna ekkor május 14-ére kérte programmbe­­széde megtartásának engedélyezését, azonban a rend­őrség ezt is betiltotta. Búza Barna a hatvani rendőr­­fogalmazó ellen ezért fegyelmi feljelentést tett a bel­ügyminiszternél. A szentesi kerületben vasárnap délben tartja pro­grammbeszédét gróf Batthyány Tivadar. A szerencsi kerületben szintén vasárnap tartja­ programmbeszédét Lázár Miklós lapszerkesztő, a füg­getlenségi 48-as Kossuth-párt jelöltje. A túrai kerületben Balla Aladár nyugalmazott mi­niszter, a függetlenségi 48-as Kossuth-párt jelöltje tartja programmbeszédét. Dr. Fark­asházy Zsigmond a pásztói választókerü­letben tartja meg programmbeszédét. Bernolák Nándor népjóléti miniszter szombatot­ este a veszprémi kerületbe utazott, amelyet végig fog látogatni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter Szombathelyre, Vass József kultuszminiszter pedig Vasvárra utazott, hogy megtartsa programmbeszédét. Az egyesült nemzeti demokrata és szabad­­elvű ellenzéki párt hétfőn délután hat órakor a Lipótvárosi Demokrata­ Körben (Koháry­ utca 4.) választói gyűlést tart, amelyen dr. Vázsonyi Vil­mos, Rassay Károly, Sándor Pál, Bródy Ernő és dr. Gál Jenő tartanak beszédet. Gróf Apponyi Albert Debrecenből hétfőn Sátor­aljaújhelyre utazik, Rutkafalvy Miklós keresztény el­lenzéki jelölt támogatására. . .­ — A száznegyvenkétesztendős tudományegyetem. A budapesti tudományegyetem ma délelőtt tartott közgyűlésén ünnepelte meg újjáalakításának száz­negyvenkettedik évfordulóját. Tizenegy órakor az egyetemi templomban ünnepélyes szentmise volt, melyen Hanug Ferenc prorektorral az élén megje­lent az egész egyetemi tanács és az egyetem hallga­tói nagy számmal. Az ünnepies alkalomra az egye­tem előcsarnoka és lépcsői délszaki növényekkel voltak feldíszítve és a lépcsőházban Mária Terézia mellszobra, a díszteremben pedig Ferenc József mell­szobra állott. A közgyűlést Timon Ákos rektor be­tegsége miatt Hanug Ferenc prorektor nyitotta meg és felolvasta Timon Ákosnak az egyetem történeté­ről szóló ünnepi megemlékezését. Utána Angyal Pál, a jogi és államtudományi kar dékánja számolt be a múlt tanévben kitűzött egyetemi pályadíjakról. Végül a rektor kiosztotta a pályadíjakat és ezzel az ünnepi közgyűlés véget ért. — A magyar és cseh útlevelek láttamozása. A budapesti cseh követség közhírré teszi, hogy május 15-től, hétfőtől kezdve az idegen (tehát magyar út­leveleket is) VIII. kerület, Kun­ utca 3. szám alatt, a cseh útleveleket pedig V., Széchenyi­ utca 2. szám alatt láttamozza. A követség helyiségében (V., Aka­démia­ utca 17. II. 3. szám alatt) kizárólag csak diplomáciai útleveleket láttan­oznak.­­• A buda­pesti cseh követség közhírré teszi azt is, hogy a Magyarországon letétben levő és cseh állampolgárok tulajdonát képező háború elő­tti osztrák­­ államadós­sági címletek bemutatásának és felülbélyegzésének határidejét május 31-ig meghosszabbították. E ha­tárnapig az osztrák címletek a követségnél (V. Aka­démia­ utca 17. II 1. kereskedelmi osztály) bemutató 22-ikétől tilos a népgyűlés a.TUiaarA?aaa Betiltották a Magyar Ugart rA Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügymi­niszter 73.585/1922. VII. a. számú rendeletével a Budapesten Drozdy Győző felelős szerkesztésében és a Magyar Ugar kiadóvállalat r.-t. kiadásában megjelenő „Magyar Ugar“ című időszaki lap to­vábbi megjelenését és terjesztését az ország belső rendjét és a közbiztonságot, valamint az ország külső politikájának érdekét veszélyeztető tartalma miatt 6357/1920. M. E. számú rendelet alapján to­vábbi rendelkezésig megtiltotta. A rendelethez fűzött indokolás kifejti, hogy az említett sajtótermék a kis- és nagyjövedelmek közötti ellentétek állandó rosszindulatú feszegeté­­sével, és a földreformnak a törvény szellemével és céljával nem egyező, rosszakaratú tárgyalásával az ország belső rendjét, a folyó évi február 22-iki számában megjelent „Gyere haza“ című cikkével pedig, melyben közállapotaink hamis beállításával az amerikai magyar visszavándorlókat törekszik visszariasztani, az ország külső politikájának ér­dekeit veszélyezteti.* Amit a Magyar Ugar betiltása alkalmából el­mondhatnánk, azt elmondottuk már jó egynéhány alkalommal, elmondottuk legutóbb mai számunk­ban, amikor foglalkoztunk a Magyar Ugar törek­véseivel és szellemével szögesen ellentétes Új Nem­zedék megfenyegetésével. A mi nézetünk szerint a sajtószabadság és általában a sajtójog integráns része a bírói eljárás, amely a vád és a védelem meghallgatása u­tán, a bizonyítékok alapján és a törvény rendelkezései szerint dönt. Ezt a bírói eljárást igazán könnyű lett volna megindítani és dűlőre vinni a Magyar Ugar ügyében, hiszen a be­tiltás indokolása gyanánt a belügyminiszteri ren­delet csupa olyan vádpontot sorol fel, amelyek klasszikusan alkalmasak arra, hogy bírói döntés alá kerüljenek. Az indokolás szerint a Magyar Ugar állandó rosszindulattal feszegeti az ellenté­tet a nagy és kis jövedelmek között. Ez izgatás volna, és a sajtó útján elkövetet izgatásra nézve a bíróság illetékes. Ugyancsak az indokolás szerint a Magyar Ugar az ország belső rendjét veszélyez­teti a földreformnak a törvény szellemével és cél­jával nem egyező rosszakaratú tárgyalása által. A földreformnak olyan rosszakaratú tárgyalása, amely az ország belső rendjét veszélyezteti, nyil­vánvalóan kvalifikált izgatás, és nyilvánvalóan a bíróság elé tartozik. Végül a Magyar Ugar köz­állapotaink hamis beállításával az ország külső politikájának érdekeit veszélyezteti, mondja az in­dokolás. Az ilyen bűn megtorlására nézve van egy külön új törvényünk, az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelméről, egy olyan törvény, amely igazán a legújabb idők tapasztalatainak leg­teljesebb felhasználásával készült. És így csodál­koznunk kell, hogy még máig sem került a bíró­ság elé a Magyar Ugar felelős szerkesztője, noha a betiltás ügyében ma kiadott rendelet az ország kül­politikai érdekeinek veszélyeztetését egy olyan cikkben látta, amely tizenharmadik hete látott napvilágot a Magyar Ugar hasábjain. Tizenhárom hét alatt bőven lett volna idő és érkezés a bírói el­járás megindítására, lefolytatására, az ítélet kihir­detésére, kivált, mert a Magyar Ugar felelős szer­kesztőjét a tizenhárom hét alatt már nem védte a képviselők mentelmi joga. Ha a bíróság elítélte volna izgatásért a jöve­delmi ellentétek állandó rosszindulatú feszegetése­ miatt a Magyar Ugar szerkesztőjét, ha a bíróság elítélte volna izgatásért a földreformmal kapcsol­­tos, és az ország belső rendjének felbontására al­kalmas fejtegetések alapján izgatásért a Magyar Ugar szerkesztőjét, ha a magyar bíróság elítélte volna az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelméről hozott speciális törvény alapján a ti­zenhárom hét előtt megjelent cikkért a Magyar Ugar szerkesztőjét, mert ez a cikk hamisan állítja be a külföld előtt közállapotainkat és veszélyezteti külpolitikai érdekeinket, akkor volna mit monda­nunk a Magyar Ugar betiltásával kapcsolatosan. Mivel azonban a Magyar Ugar betiltása, tehát a legsúlyosabb és a legrendkívülibb policiális rend­szabály alkalmazása megtörtént anélkül, hogy a magyar bíróságnak alkalma lett volna döntenie a belügyminiszteri rendelet által bűncselekmények gyanánt inkriminált cikkek ügyében, mi nem szó­lunk semmit... Legfeljebb annyit mondunk el, hogy a Magyar Ugar volt máig a Rassay-párt egyetlen lapja, és a Magyar Ugar betiltása két héttel a vá­lasztások előtt történt, május derekán, részben egy olyan cikkért, amely február hónapjában je­lent meg. Sapienti sut, mondja ilyenkor a latin példabeszéd, nem kevésbbé fontos szempontra, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy a közeljövőben meg­tartandó nemzetgyűlési választások a közrend legkisebb megzavarása nélkül, méltóságteljesen folyjanak le és a választópolgárok választójogu­kat a máris fokozott mérvben megnyilvánuló és sok esetben a közrendet is veszélyeztető párt­szenvedélyek nagyobb izgalmaitól mentes, az or­szág jelenlegi súlyos helyzetéhez is illő, komoly nyugodtsággal gyakorolhassák, a m. kir. minisz­­térium az ország nyugalmának és a közrendnek biztosítása érdekében a kivételes hatalomról szóló törvényes rendelkezésekben nyert felhatal­mazás alapján a következőket rendelte el: 1. §. 1922 május 22-től kezdve 1922 június 13-ig bezárólag semminemű politikai gyűlés nem tartható és a nyilvános helyen tartani kívánt egyéb célú népgyűlések vagy felvonulások sem engedélyezhetők. 2. §. Aki e rendeletben foglalt tilalmat meg­szegi vagy kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, ki­hágást követ el és az 1912. évi LXIII. t.-c. 10. §-a alapján büntetendő. Orgyilkossági kísérlet Mindszenten Andaházy Kasnya Béla, a mindszenti kerü­let volt képviselője és képviselőjelöltje a követ­kező táviratot küldte a Világ szerkesztőségének: — A szegvári csendőrörs egy mindszenti egységespárti kortes elvezetése után engem, tit­káromat, Dietz Emilt és Gonda András algyői pártelnököt az orgyilkosság vádja alatt hallga­tott ki és egyben azt a tanácsot adta, hogy a ke­rületet további kellemetlenségek elkerülése végett hagyjuk el. Egyben jelentem, hogy a vasárnap­ tartott programmbeszéd alkalmával nekem át­adott virágcsokor készítőjét, egy mindszenti te­metkezési vállalkozót és a csokor megrendelőit elővezették és kihallgatták, közöttük több nőt és egy félszemét vesztett hadirokkantat. Ezekről az epizódokról és az egyéb választási incidensekről táviratilag tettem jelentést gróf Klebelsberg bel­ügyminiszternek, valamint Belitska hadügymi­niszternek. Andaházy Kasnya Béla, Választási mozgalom V asárna£

Next