Világ, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-14 / 109. szám
2 1922 május 14. a SBnOSE!I~a5T£-ra^;rtra«.»viTmrmnilirirmnTW'iM 111| llH^■lll'llll■llll■mfc^^|'^ ■—■—imi—«wuw.wmih.'h .• ^naEtrJt.^rzvr.,«r•■nVin^^trsrrr. poétáját, Csók Istvánt, Iványi Bélát, Koszta Józsefet, és a többieket mind, akiknek művészete magyar talajból sarjadt és magyar zamatává érlelődött. Megnyílt a jubiláris tárlat, az igazán magyar művésztehetségek kimarasztásával, megnyílt a firenzei nemzetközi kiállítás, ahol a magyar könyvek demonstrálták volna azt, hogy súly, szám és forma szerint Nyugat-Európával tart lépést az elszegényedett, meggyötört Magyarország könyvtermelése és könyvfogyasztása, demonstrálták volna, ha a magyar könyvek nem érkeznek elkésve Firenzébe. És pénteken történt az, hogy Fejér Lipótra az Akadémia teljes ülésén egy szavazattal kevesebb esett, mint ahány szavazat rendes taggá avatta volna azt a matematikust, aki tizennégy év előtt még elég jó volt levelezőtagul a teljes ülésnek, négy év előtt elég jó volt a teljes ülésnek az akadémiai nagydíj odaítélésére, két nappal a teljes ülés előtt elég jó volt az Akadémia matematikai és természettudományi osztályának a rendes tagságra, de negyvennyolc órával később már csak arra volt jó, hogy az Akadémia teljes ülése demonstrálhassa fogékonyságát az új idők új szempontjai iránt. Mert most más idők vannak, mint voltak négy év előtt, a nagydíj idején, vagy tizennégy év előtt, a levelezőtaggá választás idején ... . Egy-egy mondattal, de csak egy-egy mondattal Herczeg Ferenc jelezhetné a magyar kultúrpolitikának egyik-másik ilyen lélekemelően szép és hasznosan bölcs epizódját. De mindenekelőtt és mindenekfelett mást kellene elmondania a beszédnek : követnie kellene a magyar kultúrát a naggyá növekedés útján, elemeznie kellene a magyar kultúra erejének forrásait, fejlődésének feltételeit, és óvást kellene emelnie az erőforrások eliszaposítása, a fejlődési feltételek alákötése ellen. Herczeg Ferencnek nincsen szüksége tanácsokra és útbaigazításokra, Herczeg Ferenc éles szeme látja, miért tört meg a magyar kultúra lendülete, miért szakadt meg a magyar kulturális munka folytonossága, miért fenyegeti lassú elvérzés a nemrég még életerős magyar kultúrát. Egyet kérünk csak Herczeg Ferenctől: beszéljen őzintén vasárnap, mondja el nyilvánosan és nyíltan azt, amit elgondolhatott most néhány szép tavaszi estén, mikor szelid ezüstös holdfényben sétált hűvösvölgyi kertjének kavicsos útján. Mondja el nyilvánosan, mondja el nyíltan az ilyen tavaszi esték gondolatait, és akkor megtette azt, amit Herczeg Ferenctől vár vasárnap minden igazi híve ... (n y.) <»ae®3®e#90«#r®Mi®®»eM®®09!ís®9oe'»ís«í®5;í*>»seí VILÁG A választási harc utolsóelőtti vasárnapja Ma megjelent az a rendelet, amelyről mi már napokkal ezelőtt beszámoltunk és amelynek értelmében május 22-én túl nem lehet népgyűléseket tartani. Ez tehát azt jelenti, hogy a holnapin kívül a pártoknak csak egyetlenegy vasárnap, a jövő vasárnap áll rendelkezésére, azután pedig el kell némulnia minden agitációnak. A kormány rendelete szerint a választásokat megelőző héten már nem lehet programmbeszédeket tartani és nem lehet gyűléseket rendezni. A pártok természetesen arra fognak törekedni, hogy mennél jobban kihasználhassák azt a hét napot, amelyre még nem vonatkozik a tilalom. A holnapi utolsóelőtti vasárnapon az ország majdnem minden városában népgyűléseket rendeznek. Maga a miniszterelnök ma este tíz órakor utazott el a Dunántúlra, hogy annak több városában megismertesse programmját a néppel. Hogy hol fog megállapodni, azt e pillanatban nem lehet tudni, mert erre nézve nem adtak ki semmiféle jelentést, a A Magyar Távirati Iroda jelenti: A legutóbbi nemzetgyűlés megszűnte óta eltelt hosszú idő alatt a politikai pártoknak és jelöltjeiknek már eddig is minden lehetőségük megvolt arra, hogy a vádsgkölötségei elmket alaposan és rész miniszterelnöki korteszt programmját az utolsó pillanatig titokban tartották. Értesüléseink szerint a miniszterelnök holnap Körmenden, Kőszegen, Szombathelyen, hétfőn pedig Vasvárott és Sopronban mond beszédet a kormánypárt jelöltjei érdekében. A vasvári gyűlésen részt vesz Vass József közoktatásügyi miniszter, Sopronban gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter is, akik ezekben a városokban az egységes párt hivatalos jelöltjei. Ugyancsak holnap mondja el programmbeszédét Nyíregyházán Kállay Tibor pénzügyminiszter. A holnapi nap tehát a miniszterek napja lesz. Kiveszik a részüket a választási kampány, utolsóelőtti vasárnapjából az ellenzéki pártok vezetői is. A vidéken tartózkodik Rassay Károly, aki ma Debrecenben mondott nagy beszédet a párt ottani jelöltjei: Hegymegi Kiss Pál és Jánossy Zoltán érdekében. Gróf Apponyi Albert Sátoraljaújhelyen mond beszédet és több gyűlést tartanak az Andrássy—Friedrich-párt tagjai is. letesen megismertessék és igy a választók már most is abban a helyzetben vannak, hogy a közeli választásoknál való politikai állásfoglalásuk tekintetében határozott véleményt alkothatnak, , Figyése mustd cö n a fcorai Stoxs és asta . Dr. Búza Barnának május 7-ére Hatvanban hirdetett népgyűlését az ottani rendőrség betiltotta. De, Búza Barna ekkor május 14-ére kérte programmbeszéde megtartásának engedélyezését, azonban a rendőrség ezt is betiltotta. Búza Barna a hatvani rendőrfogalmazó ellen ezért fegyelmi feljelentést tett a belügyminiszternél. A szentesi kerületben vasárnap délben tartja programmbeszédét gróf Batthyány Tivadar. A szerencsi kerületben szintén vasárnap tartja programmbeszédét Lázár Miklós lapszerkesztő, a függetlenségi 48-as Kossuth-párt jelöltje. A túrai kerületben Balla Aladár nyugalmazott miniszter, a függetlenségi 48-as Kossuth-párt jelöltje tartja programmbeszédét. Dr. Farkasházy Zsigmond a pásztói választókerületben tartja meg programmbeszédét. Bernolák Nándor népjóléti miniszter szombatot este a veszprémi kerületbe utazott, amelyet végig fog látogatni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter Szombathelyre, Vass József kultuszminiszter pedig Vasvárra utazott, hogy megtartsa programmbeszédét. Az egyesült nemzeti demokrata és szabadelvű ellenzéki párt hétfőn délután hat órakor a Lipótvárosi Demokrata Körben (Koháry utca 4.) választói gyűlést tart, amelyen dr. Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Sándor Pál, Bródy Ernő és dr. Gál Jenő tartanak beszédet. Gróf Apponyi Albert Debrecenből hétfőn Sátoraljaújhelyre utazik, Rutkafalvy Miklós keresztény ellenzéki jelölt támogatására. . . — A száznegyvenkétesztendős tudományegyetem. A budapesti tudományegyetem ma délelőtt tartott közgyűlésén ünnepelte meg újjáalakításának száznegyvenkettedik évfordulóját. Tizenegy órakor az egyetemi templomban ünnepélyes szentmise volt, melyen Hanug Ferenc prorektorral az élén megjelent az egész egyetemi tanács és az egyetem hallgatói nagy számmal. Az ünnepies alkalomra az egyetem előcsarnoka és lépcsői délszaki növényekkel voltak feldíszítve és a lépcsőházban Mária Terézia mellszobra, a díszteremben pedig Ferenc József mellszobra állott. A közgyűlést Timon Ákos rektor betegsége miatt Hanug Ferenc prorektor nyitotta meg és felolvasta Timon Ákosnak az egyetem történetéről szóló ünnepi megemlékezését. Utána Angyal Pál, a jogi és államtudományi kar dékánja számolt be a múlt tanévben kitűzött egyetemi pályadíjakról. Végül a rektor kiosztotta a pályadíjakat és ezzel az ünnepi közgyűlés véget ért. — A magyar és cseh útlevelek láttamozása. A budapesti cseh követség közhírré teszi, hogy május 15-től, hétfőtől kezdve az idegen (tehát magyar útleveleket is) VIII. kerület, Kun utca 3. szám alatt, a cseh útleveleket pedig V., Széchenyi utca 2. szám alatt láttamozza. A követség helyiségében (V., Akadémia utca 17. II. 3. szám alatt) kizárólag csak diplomáciai útleveleket láttanoznak.• A budapesti cseh követség közhírré teszi azt is, hogy a Magyarországon letétben levő és cseh állampolgárok tulajdonát képező háború előtti osztrák államadóssági címletek bemutatásának és felülbélyegzésének határidejét május 31-ig meghosszabbították. E határnapig az osztrák címletek a követségnél (V. Akadémia utca 17. II 1. kereskedelmi osztály) bemutató 22-ikétől tilos a népgyűlés a.TUiaarA?aaa Betiltották a Magyar Ugart rA Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter 73.585/1922. VII. a. számú rendeletével a Budapesten Drozdy Győző felelős szerkesztésében és a Magyar Ugar kiadóvállalat r.-t. kiadásában megjelenő „Magyar Ugar“ című időszaki lap további megjelenését és terjesztését az ország belső rendjét és a közbiztonságot, valamint az ország külső politikájának érdekét veszélyeztető tartalma miatt 6357/1920. M. E. számú rendelet alapján további rendelkezésig megtiltotta. A rendelethez fűzött indokolás kifejti, hogy az említett sajtótermék a kis- és nagyjövedelmek közötti ellentétek állandó rosszindulatú feszegetésével, és a földreformnak a törvény szellemével és céljával nem egyező, rosszakaratú tárgyalásával az ország belső rendjét, a folyó évi február 22-iki számában megjelent „Gyere haza“ című cikkével pedig, melyben közállapotaink hamis beállításával az amerikai magyar visszavándorlókat törekszik visszariasztani, az ország külső politikájának érdekeit veszélyezteti.* Amit a Magyar Ugar betiltása alkalmából elmondhatnánk, azt elmondottuk már jó egynéhány alkalommal, elmondottuk legutóbb mai számunkban, amikor foglalkoztunk a Magyar Ugar törekvéseivel és szellemével szögesen ellentétes Új Nemzedék megfenyegetésével. A mi nézetünk szerint a sajtószabadság és általában a sajtójog integráns része a bírói eljárás, amely a vád és a védelem meghallgatása után, a bizonyítékok alapján és a törvény rendelkezései szerint dönt. Ezt a bírói eljárást igazán könnyű lett volna megindítani és dűlőre vinni a Magyar Ugar ügyében, hiszen a betiltás indokolása gyanánt a belügyminiszteri rendelet csupa olyan vádpontot sorol fel, amelyek klasszikusan alkalmasak arra, hogy bírói döntés alá kerüljenek. Az indokolás szerint a Magyar Ugar állandó rosszindulattal feszegeti az ellentétet a nagy és kis jövedelmek között. Ez izgatás volna, és a sajtó útján elkövetet izgatásra nézve a bíróság illetékes. Ugyancsak az indokolás szerint a Magyar Ugar az ország belső rendjét veszélyezteti a földreformnak a törvény szellemével és céljával nem egyező rosszakaratú tárgyalása által. A földreformnak olyan rosszakaratú tárgyalása, amely az ország belső rendjét veszélyezteti, nyilvánvalóan kvalifikált izgatás, és nyilvánvalóan a bíróság elé tartozik. Végül a Magyar Ugar közállapotaink hamis beállításával az ország külső politikájának érdekeit veszélyezteti, mondja az indokolás. Az ilyen bűn megtorlására nézve van egy külön új törvényünk, az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelméről, egy olyan törvény, amely igazán a legújabb idők tapasztalatainak legteljesebb felhasználásával készült. És így csodálkoznunk kell, hogy még máig sem került a bíróság elé a Magyar Ugar felelős szerkesztője, noha a betiltás ügyében ma kiadott rendelet az ország külpolitikai érdekeinek veszélyeztetését egy olyan cikkben látta, amely tizenharmadik hete látott napvilágot a Magyar Ugar hasábjain. Tizenhárom hét alatt bőven lett volna idő és érkezés a bírói eljárás megindítására, lefolytatására, az ítélet kihirdetésére, kivált, mert a Magyar Ugar felelős szerkesztőjét a tizenhárom hét alatt már nem védte a képviselők mentelmi joga. Ha a bíróság elítélte volna izgatásért a jövedelmi ellentétek állandó rosszindulatú feszegetése miatt a Magyar Ugar szerkesztőjét, ha a bíróság elítélte volna izgatásért a földreformmal kapcsoltos, és az ország belső rendjének felbontására alkalmas fejtegetések alapján izgatásért a Magyar Ugar szerkesztőjét, ha a magyar bíróság elítélte volna az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelméről hozott speciális törvény alapján a tizenhárom hét előtt megjelent cikkért a Magyar Ugar szerkesztőjét, mert ez a cikk hamisan állítja be a külföld előtt közállapotainkat és veszélyezteti külpolitikai érdekeinket, akkor volna mit mondanunk a Magyar Ugar betiltásával kapcsolatosan. Mivel azonban a Magyar Ugar betiltása, tehát a legsúlyosabb és a legrendkívülibb policiális rendszabály alkalmazása megtörtént anélkül, hogy a magyar bíróságnak alkalma lett volna döntenie a belügyminiszteri rendelet által bűncselekmények gyanánt inkriminált cikkek ügyében, mi nem szólunk semmit... Legfeljebb annyit mondunk el, hogy a Magyar Ugar volt máig a Rassay-párt egyetlen lapja, és a Magyar Ugar betiltása két héttel a választások előtt történt, május derekán, részben egy olyan cikkért, amely február hónapjában jelent meg. Sapienti sut, mondja ilyenkor a latin példabeszéd, nem kevésbbé fontos szempontra, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy a közeljövőben megtartandó nemzetgyűlési választások a közrend legkisebb megzavarása nélkül, méltóságteljesen folyjanak le és a választópolgárok választójogukat a máris fokozott mérvben megnyilvánuló és sok esetben a közrendet is veszélyeztető pártszenvedélyek nagyobb izgalmaitól mentes, az ország jelenlegi súlyos helyzetéhez is illő, komoly nyugodtsággal gyakorolhassák, a m. kir. minisztérium az ország nyugalmának és a közrendnek biztosítása érdekében a kivételes hatalomról szóló törvényes rendelkezésekben nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelte el: 1. §. 1922 május 22-től kezdve 1922 június 13-ig bezárólag semminemű politikai gyűlés nem tartható és a nyilvános helyen tartani kívánt egyéb célú népgyűlések vagy felvonulások sem engedélyezhetők. 2. §. Aki e rendeletben foglalt tilalmat megszegi vagy kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1912. évi LXIII. t.-c. 10. §-a alapján büntetendő. Orgyilkossági kísérlet Mindszenten Andaházy Kasnya Béla, a mindszenti kerület volt képviselője és képviselőjelöltje a következő táviratot küldte a Világ szerkesztőségének: — A szegvári csendőrörs egy mindszenti egységespárti kortes elvezetése után engem, titkáromat, Dietz Emilt és Gonda András algyői pártelnököt az orgyilkosság vádja alatt hallgatott ki és egyben azt a tanácsot adta, hogy a kerületet további kellemetlenségek elkerülése végett hagyjuk el. Egyben jelentem, hogy a vasárnap tartott programmbeszéd alkalmával nekem átadott virágcsokor készítőjét, egy mindszenti temetkezési vállalkozót és a csokor megrendelőit elővezették és kihallgatták, közöttük több nőt és egy félszemét vesztett hadirokkantat. Ezekről az epizódokról és az egyéb választási incidensekről táviratilag tettem jelentést gróf Klebelsberg belügyminiszternek, valamint Belitska hadügyminiszternek. Andaházy Kasnya Béla, Választási mozgalom V asárna£