Világ, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

1­ MKrjahrist VILÁG A liberalizmus élet-halál harcot vív Magyarországon, a liberalizmusnak kemény harcosokra van szüksége, nem hallgatag és óvatos katonákra. A liberalizmus ügyét árulja el, aki Vázsonyi, Ugrón, Sándor Pál, Bárczy, Rassay, Rupert ellen szavaz. csak Szcitovszky Bélának van kilátása egyhangú választásra, akinek balassagyarmati ellenjelöltje Szepessy István, függetlenségi párti, értesülésünk szerint, ismeretlen okból visszalépni szándékozik. Kormánypárti jelöltek küzdenek egymás között Baján, Mezőkeresztesen és Zurányban, ketten-ket­­ten, Balatonfüreden pedig hárman. Egyáltalán nincs jelöltje a kormánypártnak Győr 11. kerületé­­ben és Székesfehérváron. Tizenkét kerületben a Huszár—Ernszt-pártnak engedték át a teret, hogy az küzdjön az ellenzékkel. Hasonlóképpen nincsen kormánypárti jelölt Miskolc I. és Győr I. kerületé­ben, ahol viszont nemzeti polgári párti jelöltek ré­vén szeretne a kormány segítőtársakat kapni. Kor­mányt támogató pártonkívüli jelölttel mennek a küzdelembe Pécs mind a két kerületében, Mezőkö­vesden és Tatabányán. A jelöltek száma általában meglehetős nagy. Huszonhárom olyan kerület van, ahol három jelölt mérkőzik, Somorján, Sasváron, De­vecserben és Komáromban pedig négy-négy jelölt áll egymással szemben. A többi kerületben két-két jelölt mér­­kőzik. A kormány segéde­,apatai A kormány segédcsapatai közül a nemzeti polgári párt három vidéki kerületben vállalkoztak mandátumszerzésre. Debrecen II. kerületében Tolnay Kornél, Győr I. kerületében Németh Ká­roly, Miskolc I. kerületében pedig Szentpály Ist­­ván léptek fel. A kormánypárt másik külső szárnya, a Bethlennel és Wolffal szövetkezett Huszár­ Ernszt-párt 19 helyen állított jelöltet, de reményeik meglehetősen mérsékeltek. Akik máris kimaradtak Azoknak a volt nemzetgyűlési képviselőknek, akik a mostani választáson fel sem léptek, meg­lehetősen nagy a számuk. Budapest volt képvise­lői közül sem a fővárosban, sem a vidéken nem keresnek mandátumot Schlachta Margit, Kovács Emil és Mahanka Imre, mind a hárman kor­mánypártiak, vagy kormányt támogatók. A vi­déki kerületek volt képviselői közül­­kimarad elsősorban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, Simonyi­ Semadam volt miniszterelnök és az uszító Huber János. Nem indulnak a kor­mány támogatói közül Prok­iz Vilmos, Borbély- Maczky Emil, aki időközben borsodi főispán lett, Csukás Endre, Waigand József, Szűcs Dezső, Drexler János, Újvári Géza, Nagykanizsa volt képviselője, Czakó János és Bárány Imre. A vá­lasztási küzdelem eddig ismeretlen módszerei Beniczky Ödönben és a disszidált kisgazdapárti Nagy Pálban azt az elhatározást érlelték meg, hogy fel se lépjenek. Ugyancsak nem lépett fel az Ébredők volt alelnöke, majd a liberalizmus felé hajló Zákány Gyula sem, akinek ismeretes ügye még mindig folyamatban van és így nem is jelölhető ? És a „csizmások“? A „csizmások“ száma már az első turnusban meglehetősen leapadt A csütörtöki választási na­pon összesen kilencen szerepelnek jelöltekként, és pedig Szijj Bálint Lovász János, sokorópátkai Szabó István, Henzer István, Patacsy Dénes és Barcsa Dezső mint kormánypártiak. Barát János 48-as szocialista, mint ellenzéki. Zirc tíz egyetlen kerület, ahol két „csizmás“ mérkőzik: Gubicza Fe­renc kormánypárti és Letenyei Pál ellenzéki­ számának megállapításánál figyelembevehető nem le­het. A névjegyzést és betűt ugyanazon szinűi irónnal kell írni. A szavazatszedő­ küldöttség jegyzőkönyvéhez mel­lékelni kell mindazoknak aláírásával (kézjegyével), de betűjelzés nélkül ellátott egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás folyamán a névjegyzés és betűjelzés alkalmazására jogosultak voltak és azt tényleg alkal­mazták. Erről a rendelkezésről azonnal kell értesíteni a Választási elnököket, a választási főbiztosokat, vala­mint a szavaza­tszedő-k­­üldöttségi elnökök útján a kül­döttségek tagjait és a megjelenő bizalmi egyéneket. Jelen rendelet hatálya az arányos képviseleti rendszer szerint (lajstromosan) szavazó választókerü­letekre terjed ki. Budapest, 1922. évi május 31-én. Gróf Bethlen István s. k. magyar királyi miniszterelnök. „Valószínűleg nagyobb számú katonaság kivezénylése lesz szükséges“ A kor­mánypárt könyvrontosa m­a szó.szerint a következő jelentést adta ki: Nagy Ferenc Rassay-párti jelölt a mezőcsáli ke­rületben a legterrorisztikusabb eszközökkel próbálja a választókat magának megnyerni. Egyes községek­ben a házak felgyújtásával, agyonveréssel fenyegetik az ellenpárti választókat. A mezőcsáti kerületben Nagy Ferenc korától részegek az emberek. Min­denütt etetés és itatás. A hangulat olyan izzó, hogy valószínűleg nagyobbszámu katonaságnak kipezéntí­­tése lesz szükséges azért, hogy Édes Antal választói leszavazhassanak. A mostani képe a kerületnek az, hogy Édes Antal, dacára ennek az etetésnek és ita­tásnak és a fenyegetéseknek, nagy többséggel fog bejönni. Az ellenzéki terror és etetés-itatás dajka­­meséjét jól ismerjük. Nagy Ferencnek óriási többsége van, a választók rendületlenül kitarta­nak mellette. Ezek után azonban bejelentjük, hogy Nagy Ferenc Mezőcsáton megbukott. A rendőrség permanenciája a választások idején Ma délután a főkapitányságon Marinovich Jenő főkapitány és Andrejka Károly főkapitányhelyettes, a politikai osztály vezetője tanácskozásokat folytat­tak a választások idejére szükséges rendőri készült­séget illetőleg. A tanácskozások eredményeképpen ma este hat órától kezdve a főváros egész területére erős rendőri készültséget összpontosítottak. A detek­tívek a vendéglőket és kávéházakat sorbajárták, hogy ti tulajdonosokat a szesztilalom szigorú­­ betartására figyelmeztessék. Holnap reggel hét órától kezdve a rendőri készültségeket mindenütt megerősítik és a 410 szavazóhelyiségben két-két rendőr fog vigyázni a rend szigorú betartására. Az ellenőrzéssel 51­1 rendőr­tisztet bíztak meg. Az utcán állandóan nagyszámú gyalogos- és lovasrendőrosztagok fognak cirkálni. Csoportosulás mindenütt tiltva van. A katonai lak­tanyákban is mindenütt erős készültséget helyeztek el. A rendőrség minden intézkedést megtett, hogy a választások minden rendzavarás nélkül simán foly­janak le. Rendelet a szavazólapokkal űzhető visszaélésekről Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a kormány az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromosan választó­kerületekben a szavazólapokkal űzhető eset­leges visszaélések elkerülése és a hivatalos szavazó­lapok ebbéli jellegének kidomborítása céljából rende­letet adott ki, amely a következőképpen hangzik : A szavazólapokkal űzhető esetleges visszaélé­sek elkerülése és emellett a hivatalos szavazólapok e jel­legének (választójogi rendelet 79. §.) feltüntetése ér­dekében azonnal elrendeltetik, hogy a szavazatszegő­ küldöttségi elnökök (helyettes elnök) az általuk a sza­vazóknak átnyújtott szavazólapokat és a hozzájuk tar­tozó borítékokat azoknak jobb sarkában aláírásukból (kézjegyükkel) és ezenkívül az ABC betűrend egy-egy, akár nagy, akár kis betűjével, de nem az ABC betű­rend sorrendjében előzetesen lássák el. Arról, hogy a szavazólap és a hozzája tartozó boríték ekként elnöki (helyettes elnöki) névjegyzéssel és betűvel elláttatott, a küldöttség a szavazó részére való átadás előtt meggyőződni tartozik, az esetleg je­lenlévő bizalmi egyének pedig meggyőződhetnek. A szavazólapok összeszámlálásánál, illetőleg az ér­vényes szavazatok megállapításánál azokat a szavazó­lapokat, amelyek iyen elnöki névjegyzéssel (kézjegy­­zéssel) és betűvel ellátva nincsenek, vagy, ha a sza­vazólap el van látva ilyen elnöki névjegyzéssel (kéz­jeggyel) és betűvel, de a hozzátartozó boríték azzal ellátva nincsen vagy fordítva, avagy végül, ha a sza­vazólapra vezetett elnöki névjegyzés (kézjegy) és betű a hozzátartozó borítékon levő névjegyzéssel (kézjegy­gyel) és betűvel nem egyezik, az érvényes szavazatok Éljen Bársony Elemér ! (A Világ tudósítójától) Holnap kezdődnek­­ meg a választási harcok Budapesten. Az utcákon a házak falai a küzdelembe induló pártok színes és eleven plakátaitól hangosak. A pesti közönség pedig sohasem olvasott annyit, mint most­­ a plakátokról. A tégla-, négyzet-, háromszög- és romboid­ alakú falragaszok között messze kitűnik egy hosszúkás fehér alapszínű plakát, amelyre kövér, fekete belükkel nyomtatták rá a felelőtlen nyomdában. S ÉLJEN BÁRSONY ELEMÉR ! szeretett képviselőjelöltünk A szeretett képviselőjelölők sajátosan egyéni gazdaságpolitikáját „A kegyelmes úr és a va­­dászkülönítmény“ címmel egyszer már ismertet­tük a közönséggel. Rövid ismertetésünkből min­denki megállapíthatta, hogy mik voltak azok a gazdasági okok, amelyek a kegyelmes patikus urat szigorúan elválasztották a demokrata párttő. Ezeket azonban a szeretett képviselőjelölt úr óvatosan elhallgatta legutóbb kifejtett nagysza­bású gazdaságpolitikai program­jából, amely így hiányos részleteiben nem érhette el azt a hatást, amelyet a kegyelmes úr valójában megérdemel. Valószínűleg technikai okokból maradtak ki ezek a részek a képviselőjelölt urnak a választóihoz intézett körleveleiből is, éppen ezért nem tartjuk érdektelennek, ha a hiányzó részeket a kegyelmes úr utólagos szíves hozzájárulásával e helyütt pó­toljuk. A Medichémia 125 részvénye Pár évvel ezelőtt Medichémia Rt. címmel egy vállalat alakult, amelynek elnökéül sikerült Bár­sony Elemért megnyerni. Bársony ebbeli minősé­gében 125 darab részvényt kapott ötvenezer ko­rona névértékben. Közben változtak az idők, Bársony ráunt a medichémiai elnökségre és le­mondott előkelő pozíciójáról. Mindössze­­ a 125 darab részvény maradt meg neki emlékeztetőül, azonban ezektől is szabadulni akart. Hogy ez milyen módon sikerült neki, erről egy kis névjegy tesz tanúbizonyságot, amelyet a volt népjóléti miniszter 1921 február 26-án For­­báth Józsefnéhoz intézett. A kegyelmes úr névje­gyén a következő sorok olvashatók: Igen tisztelt Nagyságos asszony! Ezennel elismerem, hogy Szőllősi Sándor úrnak e hó 6-án hozzám címzett levélben em­lített 125 drb. részvény Nagyságos asszony tu­lajdonát képezi, s ezért a részvényeket an­nak idején Nagyságos asszony veheti fel. Az e részvényekért járó ötvenezer koronát Nagysá­gos asszony nekem kifizette. Kiváló tisztelet­tel igaz híve : Bársony Elemér, v. népjóléti miniszter. • A fentiekből tehát az első olvasásra is megál­lapítható, hogy Bársony a részvényeket eladta Forbáth Józsefnénak és azért ötvenezer koronát vett fel tőle. A részvények tehát Forbáthné tulaj­donát képezik. Forbáthné azonban mindeddig nem kapta meg a részvényeket. A késedelemre vo­natkozólag egyszerű felvilágosításul szolgál egy tényálladéki jegyzőkönyv, amelyet 1921 május 12-én Szőllősi Sándor írt alá. A jegyzőkönyv befejező sorai szerint Bársony tárgyalásokba bocsátkozott ve­lünk a részvények, illetőleg az ígérvény eladása céljából. A megállapodás 1921 nyarán létre is jött, amelynek alapján mi neki az ígérvényért 10,000 ko­ronát kifizettünk azon határozott kijelentése kap­csán, hogy az erről szóló többi írás meg lett általa semmisítve. Most értesültünk arról, hogy Bársony Elemér a részvényről szóló és általa megsemmisí­­tettnek jelzett ígérvényt 6, még mielőtt velünk a fenti megállapodást létesítette volna, eladta Forbáth Józsefnének ötvenezer koronáért." A 125 drb. részvény kalandos története most mindezek után a bíróság előtt fog hamarosan tisz­tázódni. Szegedi miniszterségem és egyéb történetek Két úr jegyzeteket készített Bársony Elemér gazdaságpolitikai tevékenységéről. Azt mondják, hogy hajlandók ezeket a bíróságnak is bemutatni. Sürgős stílusban szó szerint a következőket vetet­ték oda a repülő jegyzetpapírokra: „Sachs Zsigmond, a TTC főpincérének sógora internálva volt, vállalkozott azonnali kiszabadítására, s kért 12.000 koronát valakinek a megvesztegetésére. A pénzt fölvette, nem csinált semmit, visszakérték a­­ pénzt, mire a főpincért kidobatta a lakásából.“ „Egy általa kiadandó könyvre, a „Szegedi minisz­terségem“ címűre, előfizetéseket gyűjtött több ezer koronát. Azóta sem kény, sem pénz.“ —­ „Gyűjtött­­ néhai Forbáth József, volt TTC elnök társának az arc­­­­képére — saját állítása szerint 2000 koronát — való­­színüleg többet. —­ Az arckép elkészült, azonban a pénzt nem szolgáltatta be. Mikor a TTC követette a­­ pénzt, azt mondta, hogy az összeget átadta az özvegy­nek. Ez azonban nem történt meg." A volt népjóléti miniszter mindezeken kívül­­ állítólag különböző hőstettekkel öregbítette a si­kereinek számát. Ezekre vonatkozólag dr. Hajdú Marcel nyílt levelet intézett a józsefvárosi polgár­sághoz, amelyben többek között ezeket írja: „A Gazdaságpolitikai Pártnak egyik jelöltje, Bársony Elemér, jónak látta választókerületünket kör­levelekkel elárasztani. Ebben azzal dicsekszik, hogy három év óta szüntelenül életét kockáztatta polgár­társai érdekében. Bezzeg, mikor én véres testtel és megszórtan feküdtem a Kálvária-tér kövezetén, a di­csekvő úr eltűnt mellőlem, mint a kámfor.“ Mindezek után pedig ideírhatjuk, hogy a ke­gyelmes úr egy politikai párt zászlóbontása alkal­mával mondott beszédében sürgette a gazdasági jogrendet és követelte azt, hogy mindenki szaba­don végezhesse munkáját és nyugodtan élvezhesse mankójának gyümölcsét. Éljen a szeretett képviselőjelölt úrt Éljen Gratz Gusztáv úr nagyrahívatott vezérel Fodor Tibor. Csütörtök b­ZALM­AKALAPOKgA Olasz panama Gfrardl 2500 és 3000 Olasz különleít­s tonású Gtrardl 2000 | Cl itttP NYSIfifFllHnHá7 Xisvó-utca 5. sz. ■ BLÍ* R1 ft&ft£NUURfUi íKSoíild-palota.)

Next