Világ, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-01 / 146. szám
I 1922 Július 1. VILÁG Bethlen és Révay expozéja A nemzetgyűlés mai ülésén az elnök jelentette, hogy Pakott József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Halter István (ceglédi), Bériy Gyula, gróf Apponyi Albert, Lukács György, Peidl Gyula (szegedi), Szeder Ferenc (hódmezővásárhelyi) és báró Urbán Péter mandátuma ellen petíciót adtak be. Bemutatta ezután Homonnay Tivadar budapesti mandátumát. Konstatálta végül az elnök, hogy Peidl Gyulának a szociáldemokrata párt deklarációja fölolvasásánál joga volt olvasni, mert ez régi jogszokás a Házban. Ezután áttért a Ház az indemnitási törvényjavaslat tárgyalására. A javaslatot Ivády Béla előadó ismertette. Hangsúlyozta, hogy a javaslat több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek pénzügyi, jogbiztonsági és egyéb fontos kérdéseket oldanak meg. Kiemelte a forgalmi adó leszállítását és a kislakások építésére kibocsátandó jelzálogkölcsön kérdését. Ismertette végül azokat a korrekciókat, amelyeket a pénzügyi bizottság az eredeti javaslaton végzett. A javaslatot elfogadásra ajánlja. A miniszterelnök programamadása Gróf Bethlen István miniszterelnök szólalt föl ezután és hangsúlyozta, hogy bár programmot adni nem akar, egyes kijelentéseket azonban tartozik tenni. Ennek az országnak mindenekelőtt belső békére van szüksége. Minden társadalmi osztálynak egyformán arra kell törekednie, hogy egyedül az ország érdekében dolgozzék. (Horváth Zoltán: Mert ölték meg a választásokon a polgári ellenzéket.) Minden társadalmi osztálynak le kell mondania az osztályuralom gondolatáról és ehhez önmérsékletet és önmegtagadást kell mutatni. (Sándor Pál: Emiatt voltunk két évig destruktívok.) Egyik osztálynak sem szabad a terheket a másikra áthárítani. A kormány minden osztályt harmonikus együttműködésre hív föl és ha ellentétek vannak, a kormány szívesen fölajánlja a közvetítést. Felekezeti békére is szükség van és a kormány e tekintetben is erős kézzel kívánja fenntartani a törvények uralmát. A kormány kéri a Ház minden tagját, hogy nyújtsanak segítséget a pártok között való béke megoldásához. Az ellenzéket megilleti a kritika joga, a a kormányé ezzel szemben a nemzetgyűlés vezetésének joga. A parlament munkaképességétől függ nemzetünk jövője és a békebeli állapotokra való visszatérés. Fölsorolta azután a miniszterelnök azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a kivételes hatalom megszüntetésére vonatkozólag eddig tett. Amikor az internálásokról szólt, Peidl beszédére felelve, kijelentette a miniszterelnök, hogy nem kapható arra, hogy a börtönök kapuit megnyissa. (Rupert Rezső: Gyilkosokat szabadon bocsátottak!) A börtönökben bíróilag elítélt emberek ülnek, különben is már kétszer adtak amnesztiát. (Fölkiáltások a szocialisták oldalán: Most Kállay Tibor pénzügyminiszter szólalt fel. Magyarországon ma már — mondotta — senki sera vágyik már szenzációkra. Torkig vagyunk azzal, hogy történelmi időket élünk. (Felkiáltások : Kenyér kell!) Egyforma hétköznapoknak kell jönni. Gazdasági programozunk első pontja a kötött gazdálkodás fokozatos leépítése, ezért átvizsgáltuk újra az ellátatlanok kategóriáját és megszorítjuk azokra, akikről az államnak feltétlenül gondoskodnia kell. A lakásrendelet is tovább megy a múlt év mérvénél. A teljes felszabadítást egyelőre nem eszközölhetjük. Természetes, hogy ezek a felszabadítások bizonyos áremelkedéssel járnak. A szegényebb embereket fel kell vérteznünk a gazdasági küzdelemre olyképpen, hogy mindenki a maga szellemi és testi munkája utánmegkapja azt, ami őt joggal megilleti. Itt is csak fokozatos tehét a haladás. A kormánynak tehát törekednie kell ama harmadik programmpont megvalósítására is, hogy minél több önálló független exisztenciát teremtsen és a meglévő exisztenciák megerősödéséről és vagyonosodásáról gondoskodjék. Az annyiszor hangoztatott többtermelést biztosítani kell. Fel kell venni a tárgyalásokat a bennünket környező államokkal, amire mi mindig hajlandóságot mutattunk és amire a genovai és egyéb tárgyalások után Irapot már több remény van. De kötelessége a kormánynak a termelés szolgálatába állítani egész adminisztrációját. A tisztviselő ne tekintse magát a termelés fölötti hatalom birtokosának, hanem iparkodjék azokat a kérdéseket, amelyeket a termelők hozzájuk juttatnak, megoldani. (úgy van, úgy van!) Az államháztartás egyensúlya és a külföldi kölcsön A magam részéről programmom gerincét az államháztartás egyensúlyának helyreállításában látom. Ez biztosítja egyedül, hogy valutánk további esése megszűnjék. Csak így kerülhetünk el újabb vagyoneltolódásokat, hasonlókat azokhoz, amelyek a háború alatt és után oly sok bajt okoztak az országban. Ez az első feltétele annak is, amit a miniszterelnök úr, mint a végleges szanálás lehetőségét hangoztatott, tudniillik a külföldi kölcsönnek. Mert világos, hogy olyan államnak, amely nem is igyekszik önmaga államháztartását rendbehozni és ezzel a külföldi kötelezettségek rendezésére a szükséges eszközöket önmaga megszerezni, annak senki sem fog hitelezni és kölcsönt nyújtani. (Rupert Rezső : És amely állam üldözi az exisztenciákat.) Az 1921—22. évi mérleg 12—13 milliárd deficittel zárult. A jelen költségvetési év első felében január 1-ig 6—7 milliárd deficit mutatkozott. Az év második felében ennél nagyobb összeggel fog emelkedni a deficit, végeredményben azonban nem fog felülemelkedni azon az összegen, amit én még decemberben 16 milliárdban jelöltem meg. Az első és fő feladat az állami bevételek fokozása. Ezzel tovább várni semmiképpen sem lehet. Mindenkinek be kell látnia, hogy vagy előre kell mennünk, feltétlenül visszacsúszunk. Erre természetesen Mi isáA «.«ysEVBM «Man De nem hajtották végre! Drozdy Győző: Hiszen még az akasztott embereket is szabadon engedték! Arra sem hajlandó, hogy az emigránsoknak egyformán amnesztiát adjon. (Propper Sándor: Hol a kiengesztelődést) Mindenki haza jöhet, amennyiben büntetendő cselekményt nem követett el. De nem lehet enyhébben megítélni azoknak a bűneit, akik elmenekültek, mint azokét, akik itthon maradtak. Az emigránsok bűneiket azzal tetézték, hogy külföldön rontották az ország hírnevét. (Farkas István : Csak a kurzusét !) A rendskívüli hatalom leépítése terén tovább kell menni és a kormány e tekintetben csak négy hónapra kér felhatalmazást, amely idő alatt a törvényjavaslatok egész sorozatát terjeszti elő. Megvan a garancia, hogy a kivételes hatalom hat hónapon belül teljesen megszűnik. Egyébként, ha a mai ellenzék venné is át a kormányzást, már másnap kénytelen lenne a kivételes hatalom eszközeihez folyamodni, mert ma sok tekintetben nehezebbek a viszonyok, mint a háború alatt voltak. A gazdasági kérdésekben a nemzetgyűlésnek az áldozatkészség legmesszebb határáig kell elmennie, a kormánynak pedig kötelessége mindent megtenni, hogy az ország részére külföldi kölcsönt biztosítson. Ez a nemzet reparációkat nem tud fizetni, mert azokat már a békekötéskor megfizette. Mégis a legvégsőkig kell fokoznunk a nemzet áldozatkészségét, hogy elkerülhessük a legvégső pénzügyi összeomlást. Ezután áttért a miniszterelnök az alkotmányjogi kérdésekre és kijelentette, hogy vissza kell térni a kétkamarás rendszerre. Nem osztja azt a nézetet, hogy a főrendiház reformját nem lehet megoldani addig, amíg a választójog kérdése nincsen elintézve. (Drozdy Győző: Kenyér kell és nem főrendiház.) A nemzetgyűlés önzetlenségének adná tanujdét, ha megosztaná hatalmát a főrendiházzal, amely ezer éven át bevált. (Gúnyos derültség az ellenzéken. Vázsonyi Vilmos: Árpád nem főrendekkel lovagolt be a vértekei szoroson. Rassay, Károly : Nem főrendiház, hanem kenyér kell a népnek. Rupert Rezső : Olvassa el a miniszterelnök urt báró Eötvös József könyveit.) Ezután a miniszterelnök felolvasta a készenlévő és előkészület alatt álló törvényjavaslatok sorozatát. (Amikor a miniszterelnök befejezi felolvasását, Rakovszky István feléje kiált .A kiviteli engedélyek beszüntetéséről nem lesz törvényjavaslat ?) Majd ha a képviselő úr lesz a miniszterelnök, akkor megszabhatja, hogy mely törvényjavaslatokat akarja tárgyaltatni. (Rakovszky István : Az én fiam biztosan nem fog kiviteli engedélyt kapni!) Amikor a miniszterelnök a kultuszminisztériumban készülő javaslatokat olvassa, Fábián Béla közbekiált :• Mi lesz a numerus clausus-szal ? Erre a kérdésre nem kapott feleletet, amely nem odavaló, a másik mód a bevételek fokozása. (Propper Sándor: Például a cigarettapapírral.) Azzal is. A kiadások csökkentésénél az első teendő volt a tisztviselők létszámának apasztása. A másik részben ennek a a kérdésnek az ellátás leépítése, a harmadik pedig minden, a háború alatti átvállalt illetmény átutalása a községekhez. Egész adórendszerünket át kell alakítani A bevételek fokozásánál elsősorban természetesen az egyenes adókra kell gondolnunk. A fogyasztási adókra nézve megjegyzem, hogy ezek az árakhoz viszonyúva ma nem súlyosabbak, mint a béke idején voltak, viszont kétségtelen, hogy ezek ma az államháztartás főpillérei és ezen változtatni kell. Az egyelnes adókat fokozatosan és erőteljesen ki kell építeni. Egész adórendszerünket át kell alakítani, hogy egyszerűbbé, könnyebbé és áttekinthetővé váljék. Biztosítani kell az egyforma megadóztatást. Fel kell emelni a hozadéki adókat minden vonatkozásban. Itt elsősorban a földbirtokadóra gondolok. Ez az utóbbi húsz év folyamán olyan alacsonyan állapíttatott meg, hogy ezt a megállapítást az idő már régen felülmúlta, különösen felülmúlta a koronának elértéktelenedése folytán úgy, hogy ez a régi viszonyoknak és a régi megterhelésnek nem felel meg. Más alapra kell helyezkednünk és ez csak a búzaalap lehet, amely biztosítja az adónak a piaci viszonyokhoz való igazodását. Meg kell reformálni a többi hozadéki adókat is, noha ezek százalékosan vannak megállapítva és így követik a keresetek növekedését. Meg kell reformálni a társulati adókat is, amelyek ugyan szintén százalékosan és magasan vannak megállapítva, de az adóalapok nincsenek kidolgozva, úgy hogy a magas adókulccsal tulajdonképpen semmit sem lehetett megfogni Három év alatt rendbe kell hoznunk államháztartásunkat Három-öt év alatt helyre kell állítanunk államháztartásunkat, különben lehetetlen helyzetbe kerülünk. Két irányzat van, akik bizonyos fokig e reformok megvalósítása ellen foglalnak állást. Egyik azoknak a csoportja, akik jól érzik magukat a romló, leeső valuta mellett, akik azt hiszik, hogy megtarthatják a maguk nagyobb jövedelmét a jövőben is munka nélkül. Ez a sikerek és hasonló exisztenciák nagyobb csoportja. Van azonban egy másik csoport is, amely csodálatosképpen éppen a kapitalizmus képviselőinek a csoportja, akik azt hiszik, ha nem is mutatnak áldozatkészséget, megőrizhetik pozíciójukat és nem fenyegeti őket a változás veszedelme. Ezt láttuk a földbirtokreform végrehajtásánál is. Ez az intenció másutt is megnyilvánul, de figyelmeztetnem kell mindenkit, hogy megfelelő áldozatkészség és az eszközök rendelkezésre bocsájtása nélkül feltétlenül visszafelé megyünk, mert, ha államháztartásunkat három esztendő alatt rendbe nem hozzuk, elérjük vagy a bolsevizmust vagy legalábbis az államcsődöt. (Zajos helyeslés minden oldali volt A reparációk kérdésében adott álláspontom, hogy, a magyar nemzet reparációt nem tud fizetni. Enné fogva nem is lehet reparációt tőlünk követelni. Amit belső rendezés szempontjából teszünk, az nem jelenti a nemzeti vagyon kisebbítését, de amit reparációként veszünk el a nemzeti vagyonból, egészen más jelentőséggel bír. Teljesen lehetetlen, hogy az állam a háború előtti államadósságok terhét és a háború alatt felszaporodott hátralékokat is megfizesse. Különben is a reparáció kérdése teljesen háborús mentalitásból keletkezett. Végül abban az esetben is, ha ez a belátás nem következne be, amire számítunk, még mindig kedvezőbb helyzetben vagyunk, ha belső rendet tremtünk. Remélem, hogy ez a belátás úrrá lesz Magyarországon is a lelkeken. Remélem azt is, hogy egyetértünk e cél elérésében és az idevezető utak különbözősége nem választ el bennünket Megerősít engen, ebben a hitben a szociáldemokratáknak a nemzetgyűlésen felolvasott deklarációja. Azt kívánom leszögezni, hogy a szociáldemokraták is megtalálták Magyarországon ezeréves őseiket. A jövőre nézve nagy hivatása lesz annak, hogy szükségét érzik a szocialisták is, hogy kapcsolatot keressenek az ezeréves Magyarországgá. A magyar eszme diadalát látom ebben, Friedrich nem politizál. A vita első szónoka a miniszterek után Friedrich István volt. Amíg a gazdasági kérdések meg nincsenek oldva, addig egyéb kérdések megoldásáról szól sem lehet. Gazdasági harcban fogjuk elérni integritásunkat, a konszolidációt és a békét Ha konszolidációt akarunk, akkor ebben a ragyogó palotában először, ha kenyérkérdéssel kell foglalkoznunk. A kormány adjon mindenkinek munkaalkalmat. Nem a budapesti palotákban fog eldőlni a nemzet jövője, hanem a kő falusi házakban, a budapesti bérházakban és a a főváros perifériáinak nyomortanyáin. Azt az elhatározását, hogy a jövőben gazdasági kérdésekkel akar foglalkozni, a sajtó egy része úgy állította be, hogy ő a kormánnyal akar békülni. Öt választót, mint ellenzéki képviselőt küldték ide, de nem azért, hogy mindent ellenezzen, hanem csak azt, amit nem tart nemzetei érdekében levőnek. Gazdasági téren fel akarja ölelni az onnan lemaradt szegény társadalmat. (Kitajka Lajos: Szóval felekezeti alapon. Esztergályos János Zalaegerszeg fenntartását kívánja.) A gazdasági élet protekciót nem bir el. A könnyebb fajsúlyú ember a gazdasági élet mint luftballont veti ki magából (őrgróf Pallavicini György: Csak nem Brekire gondol, Lingauer Albin : Luftballon magyarul hólyagot jelent.) Foglalkozik a szocialisták deklarációjával. A szocialisták nem képviselik az összmunkásságot, hanem csak a szociáldemokrata munkásságot. Örömmel vettem a szocialistáknak a békeszerződésre vonatkozó kijelentéseit, azt a részt azonban, amelyben azt mondják, hogy kerülni akarnak az ország érdekében minden céltalan és kalandos vállalkozást, homályosnak tartja- Ha van Európában állam és nép, amelynek jogában áll még egyszer lesújtani öklével, az a magyar, nép. A hullarablók, az orgazdák ma is közöttünk járnak és bárgyún kutatnak a kapanyél után, mert azt hallották, hogy Magyarországon néha a kapanyél is el szokott sülni. Zalaegerszegről kijelenti, hogy jogállamban ilyen intézmény fenntartása lehetetlen és az irt-s témáitok legnagyobb része ártatlanul szenved. (Rupert Rezső! A siketnémákat becsukták izgatásért.) Rassay, a minap azt mondta, hogy itt reakciós tendenciák kerülnek felszínre és ő reakciós vizekre evezett. Neki nincsenek reakciós szándékai, mert tudja, hogy a reakció segíti elő legjobban a destrukciót és a tömetteknek a szélső bal felé tódulását. Ő nem ment a reakciós vizekre, de Rassay ment messzebbre a kelleténél. Amiért ő ellenzéki hangját mérsékelte, még némi reakciós. Azután gazdasági kérdésekről beszélt. Van egy határ, amelyen túl már nem is érdemes a bankóprést igénybe venni és úgy látja, hogy ehhez a határhoz rohamosan közeledünk. A gazdasági munka megindítását sürgeti és ha már milliárdszámra kerül forgalomba a bitangbankó, akkor abból pár milliárdot produktív munkára kell felhasználni. Nemcsak pénzügyi, hanem gazdasági programmra is szükség van és azt hiszi, jó lenne a három gazdasági minisztert egy szobába összeültetni, mint a pápaválasztásnál szokás, és addig ki nem engedni, amíg nem hoznak új és jót gazdasági programmot. A földadó emelése még a főt rendiház reformjánál is sürgősebb. A pénzügyminiszter elmondta, hogy 10—15.000 tisztviselőt bocsát el az állam. (Szilágyi Lajos: Azokat, akik az ellenzékre szavaztak.) Erre szükség van, de nehéz lesz keresztülvinni, mert nincs általános gazdasági program, és így nem tudják elhelyezkedésüket biztosítani. A lakbérek és a boltbérek felemelése újabb drághangot fog hozni. Itt is az a hiba, hogy nem apránként csinálták, hanem most egyszerre jönnek vele, mikor körmünkre égett a dolog. Hosszan beszél azután a tisztviselők természetben való ellátása ellen, majd azt fejtegeti, hogy minél későbbre tolják ki a gazdasági kérdések megoldását, annál rosszabb helyzetet teremtenek. A javaslatot politikai részei miatt nem fogadja el. Az ülés utolsó szónoka Temesváry Imre volt, aki az útépítésekkel és a gazdasági cselédek helyzetével foglalkozott. Azt kívánja, hogy a fölösleges lisztet mindenki szabadon, engedély nélkül szállíthassa ki Kéri a pénzügyminisztert, hogy a cukor, árát mérsékelj«, új javaslatot elfogadja. A holnapi ülés napirendjének megállapítása utált az ülés véget ért. ———««««—«♦*«•— »««««MiMati A pénzügyminiszter a gazdasági újjáépítésről A szász rendőrminiszter rendeletet bocsátott ki, amely az automobilok forgalmát szabályozza. Eszerint vasárnap délutánokon a sétáló és kiránduló közönség testti épségére való tekintettel a rendőrség az automobilforgalmat szigorú korlátozásoknak vetette alá. Szombat