Világ, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-06 / 150. szám
10 Í922 fiiíius 5._______________ Sándornak. Arról tesz hallomást, hogy az exhumálásnál és a boncolásnál részt vett Testvére nyakán látta meg a kötél nyomait, Pánczél lábán volt megsebesülve, mind a három halottat felismerte, és meggyilkolt testvére Beck Gyula Izsáki gazdálkodó ugyancsak testvére az elhalt Becknek. Elmondta a tárgyalásvezető kérdéseire, hogy fivérének cselédje költötte fel azzal, hogy bátyját elhurcolták. A vörösök elszedték fegyvereinket — mondta — hát csak egy botot vettem magamhoz s azzal indultam el bátyám keresésére. Útközben a csendőrséghez mentem be, ahol a polgárőrség székelt, Izsák József parancsnoksága alatt. Elpanaszoltam, mi történt és Izsák már tudott a dologról. Azt mondta, sajnos, katonák vannak itt tisztekkel, Pánczél Zoltánt már elvitték és minden zsidót el fognak vinni. Beszélte még, hogy őket — a polgárőrséget — figyelmeztették, ne avatkozzanak a dologba, mert egy egész század katonaság van itt gépfegyverekkel. Az bizonyos, hogy a polgárság be volt gyulladva. Erre azt mondtam Izsáknak: Adjon nekem három embert, majd felkeresem én őket. Izsák József felszólította embereit, ki mer jelentkezni, de nem mert egy sem, reszkettek, mint ayárfalevél. Amikor láttam, hogy ezek a polgárőrök mennyire gyávák, kijelentettem, hogy akkor elmegyek magam, ha nagyon kell nekik a zsidó, hát ott leszek én, jelentkezem. Erre aztán mégis jött három polgárőr, megindultunk, hogy felkeressük a századot, de nem találtunk senkit. Visszajöttem és a sógornőm elmondta, mi történt. Én erre úgy gondolkoztam, hogyha tényleg annyira kell nekik a zsidó, akkor magamat olcsón nem adom, felvettem egy szekercét, magamhoz vettem egy nagykést és úgy vártam a híreseket, de nem jöttek. Tárgyalásvezető: Egészen más fordulatot vett volna az ügy. Tanú: Az valószínű. Lehet, hogy én most nem lennék itt, de az is bizonyos, hogy olcsón nem adtam volna magam. Vallomása további során elbeszélte még, hogy járt az ügyben másnap a csendőrparancsnokságnál, de ott nem tudtak semmiről, hasonlóképpen szörnyüködtek az eset hallatán a községházán. Itt írást kaptam és azzal bementem Kecskemétre a törvényszéki elnökhöz, Francia Kiss Jánoshoz, aki kijelentette, hogy nem tehet semmit, az ügyet majd a kir. ügyészségnek adja át Azután Pestre jöttem jelentést tenni a csendőrparancsnok Ságnál, ahol szintén csodálkoztak az eseten, hogy Izsákon 8—10 ezer ember lakik, kapával agyonverhették volna a tetteseket. Tárgyalásvezető: Persze, amikor a legbátrabbak akkor Izsákon a polgárőrök voltak. Tanú: Azt mondták az elhaltakra, hogy kommunisták voltak. Ezzel szemben én meg kijelentem, hogy Izsák község lakosságának öthatodrésze szakadó esőben jött el az áldozatok temetésére. Várjon eljöttek volna ennyien, hogy ha népítélet ölte volna meg a gaz zsidókat. Aztán arról beszél, hogy amikor 1020-ban az egyik újság azt írta, hogy a három kivégzett kommunista volt és akaszttatott, akkor a község igazolványt adott ki arról, hogy mind a hárman derék, becsületes polgárok voltak, sohase azonosították magukat a kommunizmussal. Ugyanilyen bizonyítványt adott ki a községi református lelkész is. Ezekkel az írásokkal megjelentem a lap szerkesztőségében, ahol neklifikálták a cikket. Aztán eljöttem Izsákról lakni, mert megkezdődött a zsidóhajsza. Felheccelték az ébredőket és megindult az üldözés. Tárgyalásvezető: önnek sem engedem meg az általánosítást Az előbb egy tanút már rendreutasítottam ezért, nevek nélkül nem szabad vádaskodni. Tanú: Majd nevekkel is szolgálhatok később. Tárgyalásvezető: Mégis, kik voltak azok az emberek ? Tanú : Hát kérem, én nem akarok általánosítani, de voltak olyanok... Tárgyalásvezető: Jó, kérem, mi értjük egymást (Derültség.) Ezután elmondja a tanú, hogy Izsákon a vincellérjét megfenyegették, ördög Tibor és Horty János jegyzőkkel,amellenkedtek neki, fenyegetőztek. Ezután ismerteti azt a nyomozást, amelyet ez ügyben Zbona csendőrtiszthelyettessel folytatott és amelynek során Juhász végül is töredelmes vallomást tett. Amikor az elnök erre nézve Juhászt megkérdezi, ez azt válaszolja: Nem emlékszem. Tárgyalásvezető: Maga semmire sem emlékszik. Ezután így folytatta a tanú: Méltóztassék megengedni, nagytekintetű haditörvényszék, hogy azzal a váddal szemben, hogy a megboldogult bátyám kommunista lett volna, részt vett volna ebben, vagy üldözte volna az ellenforradalmárokat, több tanú kihallgatását kérem, akik az ellenkezőjét bizonyíthatják és igazolhatják, hogy a megboldogult szegény bátyám a legjobb viszonyban állott a faluban mindenkivel, senkinek sem vétett, senkit sem bántott. Sőt akin tudott, segített. Miután a tárgyalásvezeő megjegyzi, hogy tanúkihallgatást tanú nem kérhet, Beck Gyula a tanúk névsorát átadja Schmitz katonai ügyésznek. Szakáll védő ellenzi a tanú megesketését, mivel ellenséges viszonyban van elsősorban a vádlottakkal, másodsorban pedig a vallomásában ellentétbe jutott önmagával, mert egyszer azt állította, hogy bátor ember, máskor meg azt mondta, hogy ő sem mer lemenni Izsákra. (Általános nagy derültség.) Kéri ezenkívül a buditörvényszéket, hogy a tanút az izraelita szertartás szerinti esküvel eskessék meg. Miután a tanú a polgári esküt akarja letenni, a bíróság így esketi meg és kijelenti a védő indítványára Győrffy tárgyalásvezető, hogy ne adjon utasítást a bíróságnak, hogy a tanút milyen esküvel hiteltessék meg. Az elnök ezután a mai tárgyalást berekeszti és holnap reggel 10 órára halasztja. Lord Rothermere veszi át most bátyja helyett a Nortshliffe-sajtókoncern vezetését, mert még nem nyertek egészen hiteles igazolást azok a hírek, amelyek szerint az angol újságkirály elméje elborult, de az bizonyos, hogy lord Northcliffe egyelőre kénytelen szanatóriumba visszavonulni és az a röpirat, amelyben Northcliffe leleplezte a „független“ angol napilapok financiális védnökeit, legalább hosszú időre utolsó írása lesz Northcliffe-nek. Lord Rothermere volt a második a hét Harmworth-testvér közül, akik egy ír fala zsupfedeles házából indultak meghódítani a világot. Alfred Harmsworth tört előre elsőnek a szerencse útján, de fivérei közül legalább a mai lord Rothermere szintén tehetséges ember volt és hasznos munkatársává lett bátyjának. Lord Rothermere már az évek sora óta félig önállósította magát és egy külön lapkoncert ura lett, de azért üzletileg és politikailag szorosan kooperált Northcliffe lorddal. A Northcliffe-sajtó irányában aligha jelent majd nagy változást lord Rothermere vezetése, mert saját lapjainál nagyjából ugyanolyan szempontokhoz igazodott Rothermere, akinek vállalatai közé tartozott a Sunday Picturial, a legelterjedtebb angol képes hetilap. Rothermere mindenféle szenzációról gondoskodott olvasói számára és egy ideig Winston Churchill akkori hadügyminiszterrel íratta a Sandai Picturial politikai cikkeit, amelyek élesen kritizálták az angol kormány politikáját és így nagy feltűnést keltettek, mert odáig Angliában sem volt szokásos az, hogy egy aktív miniszter cikkenként 200 font sterling honoráriumért a sajtó útján közölje kritikai észrevételeit a miniszterelnökkel. Amikor a Sunday Picturial olvasói megelégelték ezt a szenzációt, Churchill helyébe ugyancsak cikkenként 200 font sterlingért Horatio Bottomley-t szerződtette lord Rothermere, noha természetesen tisztában volt Bottomley politikai és üzleti pályájának szépséghibáival. Bottomley szabad kezet kapott a cikkek témájának megválasztására és elég nagy meglepetést keltve — vallásos prédikációkat kezdett írni. Bottomley sok százezer fontot sikkasztott el emberektől, sok százezer fontot szerzett piszkos üzletekkel, nem állott kifogástalan hírben, mint versenyistállótulajdonos, és kerületében a választási küzdelem alatt, programmbeszédje közben, adott lóversenytippeket a választóinak, még pedig jó tippeket, és részben ennek köszönhette mandátumát. Az ilyen ember szájából kissé furcsán hangzott a vallásos prédikáció és így lord Rothermere fölbontotta a Bottomley-vel kötött szerződést. De csakhamar kiderült az, hogy a Sunday Picturial olvasóit érdekelték Bottomley prédikációi és így lord Rothermere újból félretéve erkölcsi aggályait, visszaszerződtette a nemrég kétesztendős kényszermunkára ítélt publicistát, fájdalomdíj gyanánt cikkenként 500 font sterlingre emelve az odáig 200 fontos honoráriumot. Ez a lord Rothermere lesz most a legfőbb faktor az angol közvélemény irányításánál. — Rathenau és a bécsi egyetem. A bécsi egyetem egyik termébe holnapra hirdették Neurath osztrák egyetemi magántanárnak, az ismert szociológusnak előadását, amelyben Rathenau működését akarta ismertetni. A rektor azonban nem engedélyezte a termet az előadás céljaira. A szociáldemokrata és haladó érzelmű hallgatóság körében a rektor intézkedése nagy feltűnést keltett. — Magyar követség Albániában. A kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére ez évi június 6-án kelt magas elhatározásával hídvégi gróf Nemes Albert rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a római magyar királyi követség vezetőjét, az Albánia kormányánál Róma székhellyel felállítandó magyar királyi követség vezetésével megbízta, ‘—. A bécsi monarchisták. A bécsi esküdtbíróság ma négy monarchista perét tárgyalta. A vádlottak Wolf nyugalmazott ezredes, a Staatswehr kiadója, Crennevitle volt főkonzul, Neustein gimnáziumi tanuló és Schmidt Vilmos jogász, akiket az ügyészség izgatással, hatóság elleni erőszakkal és bírói ítéletek ellen való tiszteletlenséggel vádol. Az esküdtek az eléjük terjesztett kérdésekre nemmel feleltek, mire a bíróság a vádlottakat felmentette. — NAGYVILÁG. De Valera elmenekült az ír köztársasági párt vezéreivel együtt Markievitz grófnőt a kormánycsapatok elfogták. — Megtörtént a német leszerelés — jelentette az angol hadügyminiszter az alsóházban. — Andria városát megszállották a fascisták. Az olasz kormány páncélautókon csapatokat küldött Andriába. — Új Murillót fedezett föl Gregory Szent Benedek-rendi atya a baltimorei kardinális képgyűjteményének restaurálása alkalmával. — Az albániai magyar misszió, melyet gróf Nemes Albert római követünk vezetett, visszatért Rómába. — Az amerikai orvosok a jeruzsálemi zsidó egyetem imáig négyszázezer alafit adományoztak. **--- — Harden állapota javulóban. Harden az éjszakát aránylag nyugodtan töltötte el. Orvosai remélik, hogy életben marad. A berlini rendőrség egyébként máris megállapította, hogy a merénylet felbujtói Oldenburgban vannak. A berlini rendőrség nyomozói Oldenburgba utaztak, ahol több házat átkutattak és néhány embert letartóztattak. Az elfogottakat Berlinbe viszik. A rendőrség csak kihallgatásuk után ad ki róluk részletes jelentést. — Monako felold. Békefelhők fújdogálnak az ellenséges barlangokból, kezd elhalványulni a nagy háború sok vérrózsája, népek sorsának felelős intézői zöld asztal mellett tanácskoznak a közös bajok gyógyításáról, lassan-lassan botorkálunk a boldog béke felé. Anglia, Franciaország, Olaszország után végre. Monako is megmozdult. Most kaptuk meg a hivatalos értesítést, hogy Monako fejedelme elrendelte a zár alól való feloldását annak a magyar vagyonnak, melyet Monako területén a háborús kivételes intézkedés vagy a békeszerződés alapján zár alá vetettek. Megkönnyebbülten lélegzünk fel: most már nyugodt lehetsz, szép magyar hazánk! A monakói kormány, közigazgatás, városi képviselőtestület és az összes állami szervek —, számszerint a hattagú kormányzótanács, a kormányzó és a nyolcvanhat főből álló csendőrség, esetleg a croupier-k közül is azok, akik szabadságon voltak '*— összeültek és elhatározták, hogy föloldják a zárt. Nem tudjuk, mi volt zárolva a magyar javakból a háború alatt? A háború előtt igen, akkor magyar javak perdültek a rouletten és a trente et quarante-on. De azok ott nyugosznak a bank safe-jeiben. Hát akkor mit old fel Monako? Erre tessék megfelelni! — A német vízumok körül. Készséggel adunk helyet a következő nyilatkozatnak: Mai nagybecsű lapjukban Bernolák öccse, Tomcsányi sógora címen megjelent közleményükre szíves beleegyezésükkel a következő helyreigazítással kell szolgálnom: 1. Sem Bernolák, sem Tomcsányi Volt miniszter, urakhoz semmiféle sem rokonsági, sem bármiféle más kötelék nem főz. Lakásügyemben (kilakoltatásom végrehajtásának felfüggesztésére) tett minden lépésem tisztán a hivatalos instanciák betartásával és kizárólag ügyvédem jogszerű közbenjöttével történt. 2. Tény azonban az, hogy hosszú évek óta laktam abban a házban, amelyet a német követség nemrég megvásárolt. A megvásárlás után természetesen bejelentettem igényemet az új háztulajdonos régi lakására. Ezt az igényemet annak idején a német követség is — mint a lakás előbbi tulajdonosa és mint oka annak, hogy a magam lakását immár elveszítem — a maga részéről is melegen pártfogolta a magyar hatóságoknál. 3. Időközben a Zsíliást a Lakáshivatal egy harmadik félnek ítélte oda, aki ettől a lényegében tisztára lakáscserétől teljesen távolállott. 4. Engem magamat , drága és az elméleti orvostudomány számára igen értékes laboratóriumi felszerelésemmel, alig elhelyezhető nagy szakkönyvtárammal, tudományos segédmunkaerőmmel, családommal (öt fiam van) egy nap alatt kilakoltattak. S aki a magam klientúráját hosszú évek fáradságos munkájával a Belvárosban építettem ki, most kinn kénytelenkedem az Almássy tér egyik mellékutcájában. Tisztelettel dr. Schimert Gusztáv, kórházi főorvos. Amikor_ezeket közüljük, meg kell állapítanunk", hogy Tomcsányi Vilmos Pál volt igazságügyminiszter neve — őszinte sajnálatunkra —a helytelen információ révén került közlésünkbe. — BUDAPESTI ÉLET. A budapesti Pázmány, Péter-tudományegyetemen közigazgatási és közjogi tanszéket szerveznek, melyre Tomcsányi Mór főispánt, egyetemi magántanárt szándékoznak meghívni.— A Magyar Nemzeti Szövetségben báró Perényi Zsigmond bejelentette, hogy a szövetség az entente-bizottságok haladéktalan távozását sürgeti a nemzetgyűlésnél. —A Batthyány—Pallauicini rágalmazást perben az ügyészség most hozott határozatával nem vállalta a vádat, mire gróf Batthyány Tivadar bejelentette, hogy átveszi a vád képviseletét . Dr. Búza Barna és Füss János volt miniszterek jogi képviselőik, Nagy György és Ács Jenő útján most adták be vádirataikat Lendvai István ellen, aki súlyos támadást intézett ellenük abból az alkalomból, amikor miniszteri működésük parlamenti megvizsgálását kérték. A budapesti magyar királyi állami felőkereskedelmi iskola egyéves kereskedelmi szaktanfolyamán augusztus 1-ig tartanak a felvételi előjegyzésiek a középiskolát vagy ezzel egyenlő értékű iskolát végzett férfiak és nők részére. Rendes hallgatókat felvehetők azok is, akik a katonai tisztképző-intézetet sikerrel végezték vagy tanítói oklevelet tudnak fel-mutatni. A kérvények az intézet igazgatóságához (VII., Thököly út 48.) adandói be. — Ezer dollár a Magyar Újságírók Egyesületének. Kaufmann György amerikai hírlapíró, tud most Budapesten tartózkodik, intim társaságban ünnepelte hazája legnagyobb ünnepét, az amerikai függetlenségi proklamáció emléknapját Az amerikai hírlapíró vendégül látta gróf Apponyi Albertet és Rákosi Jenőt, Kaufmann közvetlen szavakkal üdvözölte a társaságot, melynek nevében gróf Apponyi Albert mondott beszédet, majd Kaufmann ígéretet tett arra, hogy legkésőbb október 1-ig 1000 dollárt küld a Magyar Újságírók Egyesületének. Az Ígéretért Márkus Miksa mondott köszönetet és megnyugtatta Kaufmannt, hogy, a magyar újságíró, aki dolgozni tud, nem szorul könyöradományra és az ezer dollárt majd azok között osztják szét, akiket betegség, öregség vagy álláshiány mwkottomAm ImmsiMig Londonban az amerikai szabadságünnepen adott díszebéden, melyen Taft is részt vett. Harvey londoni amerikai nagykövet hangsúlyozta, hogy Stahmer német nagykövet jelenléte nagy megtiszteltetés a jelenlévőknek, akik benne a német köztársaság egyik legkiválóbb képviselőjét tisztelik. Sajnálatos, hogy az orosz nép még mindig nem szabadult a halucinációitól annyira, hogy szintén kiküldte VILÁG Csütörtök