Világ, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-06 / 150. szám

Beszüntetik az om­nibuszközlekedést Drága a konflis és a villamos A főváros tanácsa ma úgy határozott, hogy miután az omnibusz-üzem már évek óta több millió korona deficittel zárult, a tanács arra az állás­pontra helyezkedett, hogy ezt a közforgalmi szem­pontból jelentéktelen üzemet, mely az alkalmazottak újabb béremelését abszolút nem bírná el, sőt a defi­citet is óriási mértékben növelné és amelynek a vitel­díjait sem lehet már fokozni, meg fogja szüntetni. A tanácsnak az a szándéka, hogy ilyen irányban sürgő­sen előterjesztést fog a közgyűléshez intézni. A fővá­rosra nézve ebből kifolyólag az a kínos helyzet állhat elő, hogy az ekként munka nélkül maradó omnibusz­személyzet elhelyezéséről aligha lesz módjában gon­doskodni. A főváros közlekedési bizottsága elhatározta, hogy a bérkocsi-taxát az alapdíj hatvanszorosára emeli. A bérkocsisok ugyan nyolcvanszoros taxát kértek, eh­hez azonban a bizottság nem járult hozzá. Az ülésen a bizottság tagjai különösnek tartották, hogy a bér­kocsisok most, szénakaszálás előtt, kérik a takar­mánydrágaságra való hivatkozással a viteldíjak fel­emelését. Egy orvosbizottsági tag az orvosok számára kedvezményes tarifát kért, egy másik városatya a borravaló megszüntetését követelte. Till Antal tanács­nok bejelentette, hogy a pénzügyminiszter a villamos­­vasutakon a kedvezményes tanulójegyek után való hatósági megtérítést a vakáció idejére nem engedé­­lyezte. Az Egyesített Villamos Vasutak igazgatósága azonban azoknak a tanintézeteknek, amelyek a szün­időben is nyitva vannak, a nyári hónapokra is meg­adja a kedvezményt. Megadja például a kertészeti in­tézetnek, a klinikai orvosoknak stb. Baránszky Gyula javasolta, hogy a közgyűlés írjon fel a pénzügyminisz­terhez, hogy az iskolás tanulók kedvezményét engedé­lyezze a vakáció idejére is, mert a pesti gyerekeknek alkalmat kell adni arra, hogy a szabadba mehessenek. A közalkalmazottak új drágasági segítséget kérnek A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövet­ségének nagyválasztmánya ma délután Kelety Dénes MÁV elnökigazgató elnöklésével tartott ülésén elhatá­rozta, hogy az újból nagymértékben emelkedett drá­gaságra való tekintettel újabb drágasági segítséget kér a kormánytól. A legutóbbi segélyek engedélyezése alkalmával a kormány kilátásba helyezte, hogy a nemzetgyűlés összeeülése alkalmával további segítségek engedélyezésére lesz hajlandó. A kormányt tehát most erre az ígéretére figyelmeztetik. A szövetség vezértit­kára, dr. Erdős Béla számvevőszéki titkár, az ülésen közölte, hogy az altisztek, kezelők, dijnokok, szolgák feleségeinek ruhaszövetellátása már e hó végével s a következő hónap folyamán megoldást fog találni. A közlést a jelen voltak megnyugvással vették tudomá­sul. Egyben elhatározta a nagyválasztmány, hogy a B-listára helyezések és elbocsátások körül megesett sérelmek jóvátétele iránt is részletes előterjesztést tesz a kormánynak.­ oroes®sí9Cís®e»»»*®'9r®o»»»»o»3»»««»«s®3»M *®»*»®«ee«93co»eesíooc; Wittelsbach-puccs híre terjedt el Parisban Párisban,­­de másutt is ma olyan hírek ter­jedtek el, hogy Bajorországban kikiáltották volna a monarchiát. Ezeket a híreket ma Mün­chenből is megcáfolják. Mindenekelőtt jelentik, hogy a bajor trónörökös — amióta Lajos volt ki­rály Sárvárott, Magyarországon elhunyt —, csak Bajorországban tartózkodott és igy azok a hírek, mintha Párisban járt volna, hogy ott Poinearéval tárgyaljon, valótlanok. A Wittelsbach -monarchia gondolata mind­azonáltal élénken él a német nacionalista­ körök­ben. Berlinben a helyzetet aggasztónak mondják, mert egyrészt számos vidéki helyről érkezett je­lentés szerint a tüntetések súlyos incidensekre ve­zettek, melyeknek sorozata még mindig nem zá­rult le, másrészt Bajorországban éles ellenakció indult meg a kibontakozás olyan formája ellen, mely a független szocialisták bevonásával menne végbe. A vidékről egyre érkeznek hírek újabb súlyos incidensekről, a bajor belügyminisz­ter pedig Berlinbe utazott, hogy ott a dolgok ki­alakulását igyekezzék összhangba hozni Bajor­ország óhajaival. Bajor jobboldali körökben nagy az elkeseredés a berlini kivételes törvény miatt. A bajor néppárt lapjai rámutatnak arra, hogy a párt már a múlt évben ellenezte a függet­len szocialisták bevonását a koalícióba és hang­súlyozta, hogy ilyen fordulat könnyen a biroda­lom összetartásának meggyengülését vonhatja maga után. Rámutatnak arra is, hogy a bajor vá­rosok szociáldemokrata tömegeit Berlinből mind­jobban hevítik, miért is súlyos kirobbanástól le­het tartani. Harc egy kastély körül Magdeburgi jelentés szerint Neuheldenslebern vidékén a Gneisenau-féle lovagi birtokon a tegnapi tüntetések nyomán zavargások támadtak, melyek­nek terjedelme még mindig nem ítélhető meg. A tömeg a kastélyhoz vonult, melynek védelmére két rendőrtiszt volt kirendelve. A felvonuló tö­meg a szomszédos braunschweigi területről és Halmstadtból is erősítést kapott. Mialatt egy kül­döttsége a kastélyban tárgyalt, künn lövés eldör­­dü­lését hallották. Még nincs megállapítva, vájjon a lövés a kastélyból, a tömegből, vagy a rendőrök részéről történt-e. Mialatt a rendőröket a tömeg lefegyverezte, a kastélyból lövések történtek, me­lyek három férfit megöltek, tizet pedig megsebesí­tettek. A tömeg erre benyomult a kastélyba és azt feldúlta. Rosenberg kastélyőrt súlyosan bántal­mazták, úgy, hogy valószínűleg már meg is halt. A kerületi elnök intézkedéseket tett a rend helyre­, állítására. A kormány áll vagy a birodalmi gyűlés ma megkezdte a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat és ezzel kapcsolat­ban az amnesztiatörvény tárgyalását. Ezzel egyidejű­leg tárgyalta azt a négy interpellációt, amely a régi hadsereg tagjai köztársaságellenes tüntetéseinek megakadályozása céljából az önvédelmi szervezetek fenntartását követeli. Dr. Förster birodalmi miniszter nyomatékosan hangoztatta, hogy a módszer részleteiről lehet ugyan beszélni, egyebekben azonban a kormány ezzel a sza­nálási akcióval áll és bukik. Az ország veszélyben van. Mindenki tegye meg a kötelességét. (Élénk he­lyeslés.) Silberschmidt szociáldemokrata kijelenti, hogy pártja a köztársaság megvédése érdekében mindenre kész. A javaslat, pártja nézete szerint, nem megy elég messzire. Dr. Bell centrumpárti kijelenti, hogy pártja en­nek a törvénynek alapjára helyezkedni hajlandó. Petersen demokratapárti képviselő: Készek va­gyunk az államnak mindazokat a büntetőjogi esz­közöket kezébe adni, amelyekre szüksége van. Ennél a javaslatnál a büntetőtörvény kiegészítéséről van szó. Diriger német nemzeti: Az a tény, hogy az egész birodalomban összeesküvőket, akiket helyesebben gyilkosoknak lehet nevezni és szervezeteket fedeztek fel, amelyeket gyilkossági központoknak lehet­ne­ bukik akciójával venni, szükségessé teszik az azonnali beavatkozást. Ennélfogva a birodalmi elnök rendeletét elvben jo­gosnak ismertük el, de igen meglepődtünk, amikor az igazságügyminiszter kijelentette, hogy a rendelet ki­zárólag jobbfelé irányul. Hát csak ezen az oldalon vannak ilyen fanatikusok? A német köztársaságnak csak a jobboldalon vannak ellenségei? A törvény az egyoldalú pártpolitika dokumentuma. Dr. Rosenfeld független szocialistái A törvény csak a minimális követelményeket tartalmazza. Dr. Stresemann német néppárti: Azok után, ami­ket megállapítottak, fel kell tennünk, hogy nálunk gyilkos szervezetek működnek. Ezeket gyökerestől ki kell irtani. Németország újjáépítése belátható időn belül csak a köztársaság talaján lehetséges és ebben a munkában mi is részt veszünk. Leicht bajor néppárti: Csatlakozik a német nép­párt és a centrum nyilatkozataihoz, hangsúlyozza azonban, hogy a törvényen módosításokat kell tenni. Egyes módosításokat rendeleti úton lehetne szabá­lyozni. Remmelle, a kommunisták szónoka, munkásokból álló ellenőrző szervezet felállítását követelte, hogy a tisztviselői karnak a monarchista elemektől való meg­tisztítását ellenőrizhessék. A köztársaság védelméről szóló törvényt és az amnesztia-törvényt ezután a jogügyi bizottsághoz utalták. VIL­ÁG Hindenburg a gyilkosságok ellen A Hannoverscher Kurier ma Hindenburg nyi­latkozatát közli, aki a politikai gyilkosságot aljas, gyáva bűncselekménynek mondja, amely annál nagyobb, mennél nagyobb szüksége van az állam­nak, mint most Németországnak, a szanálás nyu­godt munkájára. Tizennyolc fontos ágyukkal tüzelnek Dublin utcáin Dublinban a tüzelés hol erősbödött, hol gyen­gült. Éjjel a kormánycsapatok határozott táma­dást indítottak a Sackville Street házai ellen, ahol a lázadók még tartják magukat. A legutóbbi há­rom napon a kormánycsapatok nem használtak­­támadásukban nehéz ágyukat, mert kímélni akar­ták az életet és a vagyont, az elmúlt éjjel azonban­­18 fontos ágyukat szólaltattak meg. A csata kime­netelét leső nézők közül hárman estek áldozatul az JAL kormánycsapatok teg­nap 65 lázadót fogtak el, viszont hatvan halottjuk és kétszáz sebesültjük van. Egymásnak ellent­mondó hírek keringenek arról, hogy merre van de Valera. A Daily Chronicle 'dublini tudósítójának' jelentése szerint de Valera a lázadók parancs­nokságán, az ostrom alá vett Gresham szállóban tartózkodik. A Daily Telegraph azt h­jti, hogy már ő is fogták. Más hírek szerint de Valerávak sike­­rült­ megszökni. Csütörtök: Pestissel lieficiálják a főváros levegőjé (A Világ tudósítójától.) A főváros közüzemi mun­kásainak keresztényszocialista szakszervezete —­ több­­napos sztrájk után ,—, megállapodásra jutott a fővá­ros vezetőségével. Az új béremelési tervezet 45—50 százalékos jövedelemtöbbletet biztosít a sztrájkoló munkásság részére. A köztisztasági és közlekedési üzemek munkásai június 22-től kezdve 40—50 száza­lékos béremelést kapnak és ennek értelmében holnap reggel az utcaseprők, az öntözők és a többi üzemi munkások is megkezdik a munkát. Ezzel tehát meg­szűnt a sztrájk, amely a főváros közegészségügyét annyira veszélyeztette. A sztrájk ma szóba került a­ nemzetgyűlésen is, ahol Szabó József keresztényszo­cialista interpellált ez ügyben — támadván a főváros vezetőségét, amely tudvalevőleg Szabó legközvetlenebb élvbarátaiból áll. Szabó József elmondta, hogy a fővárosi közüzemi munkások nagy része négy nap óta sztrájkban áll. A­ főváros utcáin és a vásárcsarnokokban már-már tart­hatatlan állapotok uralkodnak. Orvosi szakértők sze­rint, ha ez az állapot még pár napig tart, ennek kö­vetkezményei kiszámíthatatlanok. Ezeken felül az a veszély is fenyegeti a fővárost, hogy pár nap mulva­ víz és világítás nélkül marad. Ennek oka, hogy a fő­város vezetősége a munkásság szerény, minimális fize­tésrendezését nem volt hajlandó keresztülvinni.­­A polgármester, illetve az alpolgármester ahelyett, hogy észrevenné, hogy sztrájk van, arról vitatkozik, hogy a sztrájk okozói a szakszervezetek vezetői és titkárai. Adatokkal bizonyítja, hogy a munkások képtelenek­ megélni fizetésükből. Mielőtt sztrájkba léptek volna, deputációban kértek a főváros vezetőségétől javítást. A főváros még most is csak a sztrájkban álló mun­kásoknak hajlandó megadni a 36 százalékos béreme­lést, azoknak viszont, akik azonban nem sztrájkolnak,­­csak húsz százalékot ígér. Kérdi, tudja-e a belügymi­niszter, hogy a sztrájk azért van, mert a főváros ve­­zetősége a munkásság létminimumát biztosító fizetés­­emelést nem volt hajlandó megadni­­és a munkásság gazdasági kérdésének rendezéséből hatalmi kérdést csinál. Paritásos munkabér-megállapító bizottság szer­vezését kívánja. Rakovszky Iván belügyminiszter Válaszában kije­lentette, hogy még akkor is, amikor a szociáldemo­­krata párt általános sztrájkot hirdetett, általános szemi­pont volt az a pártnál is, hogy a közüzemi alkalma­­zottak tovább dolgozzanak. Ezt mindenesetre elismerés illeti meg. Csodálkozik, hogy nyár közepén a köztisz­­tasági munkások ilyen veszedelmes, erőszakos eszkö­zükhöz fordultak. Pillanatnyilag még nem tudja, hogy, mit csináljon a köztisztasági intézménynél, de a leg­komolyabban foglalkozik azzal, hogy ha a sztrájk prolongálódik, az utcák tisztántartását bármely eszkö­zökkel is biztosítsa, mert ez az állapot valósággal pestissel inficiálja a főváros levegőjét. Kijelenti, hogy nemcsak a "sztrájkoló munkások kapnak bérjavítást, hanem a nem sztrájkolók is. Az egész vonalon való béremelés kérdésével éppen ma délelőtt foglalkozott a főváros tanácsa és olyan határozatot hozott, amelyet egyelőre nem akar ismertetni, de amelynek alapján remény van arra, hogy a sztrájk legrövidebb idő alatt meg fog szűnni, azon az uton, hogy a munkások jo­gos érdekei ki lesznek elégítve. Ma sok igazságtalanság van a főváros közüzemi alkalmazottainak bére körül. Ezt az igazságtalanságot az­­egész vonalon igyekeznek kiküszöbölni. Szabó József újabb­ felszólalása után: a nemzet­gyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. •••••••••••••••••••••••••••••••••a Tiz shilling megmentheti egy orosz paraszt életét az új termés betakarításáig, és a tiz shilling egy része is elég egy gyermek életének megmentésére. Az orosz pa­rasztok füvet, faleveleket és szénát esznek. Anglia a múlt évben 400 millió fontot költött alkoholra, 200 millió fontot dohányra és 200 millió fontot fegyverkezésre... Egy angol sem tagadhatja meg a tíz shillinget az orosz éhezők megmentéséért. Mi az éhínség oka? Először a nagy szárazság a múlt nyáron, amikor az esőzés szokott mennyi­sége egytizenötödére csökkent. Másodszor a há­ború és az orosz éhínség­­fölidézőire dobja az első követ az, aki büntelennek érzi magát a háború bekövetkezésében ... így hangzanak azok a nagy hirdetések, amelyek a londoni lapokban hívják föl adakozásra A­ngliát az orosz éhezők megmentése végett. Az új lengyel kormány ma bemutatkozott a sejmnek. Slivinski miniszter­elnök a telt Ház előtt felolvasta expozéját és az óvatos politika szükségét hangoztatta, hogy a gazdasági komplikációk elk­erültessenek, a belső rend és a szomszéd államokkal a barátságos vi­szony fenntartható legyen. Lengyelország pénz­ügyi helyzetére áttérve, a miniszterelnök megje­gyezte, hogy a mostani helyzetet korántsem mondhatja kedvezőnek. Az 1922-iki költségvetés­ben feltüntetett 132 milliárd deficit időközben 400 milliárdra emelkedett. Az újabb bankjegykibo­csátás elkerülhetetlennek látszik. Hogy azonban a túlságos inflációt megakadályozza, a kormány kölcsön felvétele érdekében fog lépéseket tenni. Szerkesztőségi telefon: 58—00 Kiadóhivatal: ♦ * . . 81—90

Next