Világ, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-06 / 150. szám

g 1922 július 16. VILÁG KÖZGAZDASÁG 400 koronával leszállítják a sör hektójának árét (A Világ tudósítójától.) Az a váratlan megle­petés, amelyel két hét előtt a sörgyárak szolgál­tak, amikor a sör árát egyszerre százhúsz száza­lékkal fölemelték, általános­­ fölháborodást okozott. "A sör árának fölemelése majdnem egy időbe esett azokkal a hírekkel, amelyek a sörgyárak mérle­geit a legkedvezőbbeknek mutatták és amelyek a legtöbb sörgyárnál újabb alaptőkeemelési szándé­kokkal voltak kapcsolatosak. A fogyasztóközön­séget mérhetetlenül megdöbbentette az, hogy a sör árát ilyen hallatlan és meglepetésszerű módon megfelézve megduplázták és a fogyasztóközönség mellett harcot indított az áremelés ellen a ven­­déglősség is. A sör ára tudvalevőleg maximált volt és most, amikor szabadforgalom tárgyává akarták tenni, a gyárosoknak ez a váratlan eljárása munkára ébresztette az Árvizsgáló­ Bizottságot is. Az Ár­vizsgáló szakemberek bevonásával megállapította, hogy a sörárak magassága nem felel meg az elő­állítási költségeknek. Hiába hivatkoztak a gyárak a 3850 koronás árpaárakra, kitűnt, hogy az átla­gos minőségű sör 3000 koronás árpánál hektolite­renként 600 korona olyan összeg van, amely a rendes normális hasznon felül illetné meg a gyá­rosokat. A megengedett termelési hasznon felül tehát a sörgyárak még hektoliterenként huszonöt százalék tiszta hasznot ütöttek hozzá kalkuláció­jukhoz. .­ Ennek pedig igen különös oka van. Kitűnt az, hogy egyetlen egy­­ sörgyárnak a sör valóban annyiba kerül, hogy csak 3000 koronáért adhatja. A Fővárosi Sörfőző gyártási költségei ugyanis húsz százalékkal magasabbak a többi gyár ter­melési költségeinél. Ez valóban olyan jelentős összeg, hogy érthető az ár magassága, de viszont nem megokolt a többi gyárnál és nem megokolt a k­özönséggel szemben is, amely nem fizetheti meg azt, hogy a Fővárosi Sörfőző, amely valamennyi gyár között a legkésőbbi alapítás, a többinél ma­gasabb termelési költséggel dolgozzon. Kitűnt a számítások során, amelyet az Árvizsgáló­ Bizottság szakértők bevonásával végzett, hogy az összes gyárak közül a Dréher és a Polgári Sörfőző dolgo­zik legolcsóbban, de átlagban a gyárak termelési költségei között nincs olyan különbség, amely megokolná tenné, hogy a Fővárosi túl magas árait fogadja el irányáraknak. A sörkartell ezt termé­szetesen megtette, hiszen az ő érdekeinek a legma­gasabb ár felelt meg, de nem tehette meg az Ár­vizsgáló. Amikor az Árvizsgáló­ Bizottság megállapí­totta, hogy a sörárak 600 koronával magasabbak a kiszámított összegnél és hogy az átlagos sör hektója csak 2400 koronába kerülhet, akkor a sörgyárak előbb arra az álláspontra helyezked­tek, hogy inkább beszüntetik a termelést, sem­hogy olcsóbban adják a sört és inkább munkásai­kat is elbocsájtják. Az Árvizsgáló úgy látszik ez­úttal erélyesebb volt, mert az a fölfogás kereke­dett fölül, hogy a sörgyárakat ilyen elhatározás esetén az uzsorabíróság elé állítják. A Világ értesülése szerint, ez a harc elmarad, mert a sörgyárosok megegyeztek abban, hogy 400 koronával hektónként olcsóbban fogják adni a sört. Hogy pedig ez keresztülvihető legyen, a sör­gyárak a Fővárosi Sörfőzőnek egyetemlegesen hektoliterenként 100 koronát megtérítenek, amíg termelési költségei nem arányulnak a többiekéhez. Ezzel a megállapodással szemben az Árvizsgáló­ Bizottság még ragaszkodik ahhoz a fölfogáshoz, hogy a teljes 600 koronát kell levonásba hozni a sör illetéktelenül magas árából, mert hiszen a Fő­városi Sörfőző magasabb termelési költségeit — ha akarják — megfizethetik a kartell többi gyá­rai, de nem fizetheti meg a fogyasztóközönség. A Fővárosi Sörfőzőnél különben éppen a szá­radások eredménye alapján a vezetőségben máris változások történtek. A sör árának ez a leszállí­tása különben a fogyasztó szempontjából poha­ranként két korona olcsóbbodást fog jelenteni. Az amerikai vámpolitika igen fontossá lett Európára és főként a háború­­vesztes európai országokra nézve. Itt az ipar, dol­lárokra átszámítva, negyedakkora,ötödakkora munkabérekkel dolgozik, mint az Egyesült­ Álla­mokban, és így igen nagy nyereségeket realizál­hat az amerikai exporttal. A súlyos kockázatot egyes iparágak, főleg Németországban, nem is tudnák viselni az Amerikában elért konjunkturá­lis nyereségek nélkül. Ilyen például a német film­ipar, amelyet nem szabad lekicsinyelni, mert ma az invesztált tőkék és az elért forgalom szerint, a negyedik helyre küzdötte föl magát a nagy német iparágak között. De a német gépipar és a német vegyiipar egyes csoportjaira nézve­ is életkérdés az amerikai kivitel. Ezt az amerikai kivitelt derékbatöréssel fe­nyegette az a javaslat, amelyet Fordney képviselő tavaly júniusban terjesztett a kongresszus elé. Fordney ugyanis azt követelte, hogy a százalékok­ban igen magas vámot ezentúl ne az idegenből hozott áruk hazai értéke szerint vessék ki, hanem az elvámolás alapjául vegyék föl az ugyanolyan Amerikában termelt áruk értékét az amerikai pia­con. Fordney javaslatának határozatra emelése a háborúvesztes országokkal szemben né­gysze­­resre-­ötszörösre emelte volna a vámbástyákat, és ezáltal szinte lehetetlenné tette volna a kivitelt Amerika felé. A Fordney-féle javaslat a szenátus pénzügyi bizottsága elé került, de itt nem kapott többséget, hanem Mac Cumber szenátor javaslatát fogadták el. Ez is súlyosbbítást jelent a régi helyzettel szemben, de jóval enyhébb, mint a Fordney-ja­­vaslat. Mac Cumber szenátor az idegenből küldött áruk külföldi árát teszi az elvámolás alapjává. Te­hát, ha egy gép piaci ára Amerikában 450 dollár és Németországban 150 dollár, akkor nem a 150 dollár után vetik ki a vámot, mint idáig és nem a 1 50 dollár után, mint Fordney kívánta, hanem például 300­ dollár után akkor, ha a német gyá­ros az odahaza 150 dollárért árult gépet 300 dol­lárért adja el az amerikai nagykereskedőnek. Nem egy exportcikknél a Mac Cumber-szakasz na­gyon jelentékeny enyhítést jelent a Fordney-ja­­vaslattal szemben. Egy olyan film, amelynek elő­állítása Németországban 200.000 dollárba kerül,­­Amerikában nem készülhet el egymillió dollárnál olcsóbban, de az ilyen filmeket Németország idáig is 500.000 dollárért, és nem egymillió dollárért exportálta. Fordney azt akarta, hogy ilyen ese­tekben egymillió dollár érték után fizessen vámot a német filmválalat, míg a Mac Cumber-szakasz csak 500.000 dollárt vesz a vám alapjává. A magyar—osztrák árucsereszerződés. Az Ausztria­ és Magyarország közt létrejött, a múlt héten Bécsben aláírt árucsereegyezményt a meg­állapított határidőn belül a két kormány jóvá­hagyta és az ezzel életbe lépett. A Hitelbank új lak­orfinomítója. A Hitelbank ér­dekköréhez tartozó Mezőgazdasági Ipar Rt. (Kaposvár) cukorfinomítót rendez be. A cseh jegybank kimutatása. (Junius 30.) Rész­letes felsorolás 1000 cseh koronás tételekben. Aktíva. Követelések az OM Banktól 10.096.710 (változatlan), váltótárca 433.506 (1 6203), leszámított értékpapírok 170.870 (-1­ 3320), lombardkölcsönök 1,464.728 (+ 8.043), külföldi követelések és valutakészlet 563.711 (+54.081), arany és ezüst 670.579 (+ 16.153), egyéb aktíva 1,103.827 (+ 24.664), összes aktíva 14,508.931 (+ 100.058). Passzíva. Lebélyegzésnél visszatartott bankjegyek 530.673 (— 4.046), bankjegy­­forgalom 9.838.205 (+564.618), girókövetelések: a) magánosok követelései 096.355 (­— 465.592), b) fize­tések a vagyonváltságra 1.399.513 (+ 14.430), c) kö­vetelések kötött betétjegyekből 251.420 (— 2.667), pénztárjegyek 322.222 (— 1.236), egyéb passzíva 1.470.543 (— 5.449), összes passzíva 14.508.931 (+ 100.058). Növekedik a világ petroleumterrmelése. Rockefel­ler alapítása, az American Petroleum Institute most tette közzé statisztikai adatait a világ petroleumterme­­léséről. E szerint 1921-ben 759 millió barrel petróleu­mot termeltek (1 barrel = 1.59 hl.) az 1920. évi 695 barrellel szemben. A statisztikából megállapítható, hogy Oroszország termelése több mint felére csökkent, s így érthető a harc a bak­ui források birtokáért. Míg 1913-ban 57,5 millió, addig tavaly csak 28.5 millió barrel petróleumot adott Oroszország. Az Egyesült­ Államok 469.6 barrellel, a világtermés 61.9 százalé­kával vezetnek s miután a másik 25.7 százalék — 195 millió barrel — Mexikóból kerül elő, természe­tes, hogy az amerikai nagytőke állandóan beavatkoz­­zik Mexikó politikájába. Amerika a világtermés 87,6 százalékát adja, s ha a kaukázusi források is az amerikaiak kezébe kerülnek, akkor a világ kőolaj­piacának minden más forrása versenyképtelen ma­rad. Volland-In­dia 18 millió barrel (2,4 százalék) és Perzsia 14.6 millió barrel (1.9 százalék) petroleuma mellett is jelentéktelen az európai termelés. Ennek élén Románia áll 8.3 millió barrellel, ami a viág­­termés 1.1 százaléka, míg Lengyelország 3.7 millió barrelje csak kétszázadrésze a világtermelésnek, s ez az oka annak, hogy a galíciai petróleumforrások bir­toka ma már nem világpolitikai probléma. Európá­ban még Franciaország 400.000 és Németország 209.000 barrel petróleumot termel , jóval kevesebbet, mint belső fogyasztási szükséglete. Korona: 0,44 A keddi 47,5 centime-os árfolyam után a ko­rona ma a zürichi tőzsde nyitásakor 45,5, a zárlat­kor 45 és a délutáni forgalomban 44 centime-ig hanyatlott vissza, mialatt a márka 119 centime-ról 122 centime-ra javította fel az árfolyamát A ko­rona árfolyamesése ellenére ma a budapesti va­lutapiac irányzata elég lanyha volt és a tegnap el­ért 1163 koronás dollár után ma a kurzus vissza­esett 1102-ig, és a hivatalos forgalomban 1132 volt a legmagasabb jegyzés, mert általában azzal szá­moltak, hogy a márka megszilárdulása megállítja és feljavítja a korona jegyzését. Ehelyett Zürich­ben folytatódott a korona útja lefelé: a 45 centi­me-os zárlattal a magyar korona elérte azt a mély­pontot, amelyen 1921 november tizedike és no­vember tizenh­armadika között állott, majd pedig a zürichi utótőzsde 44 centime-os árfolyamával olyan mélyre hanyatlott, mint még soha . . . A mai árfolyamesésben ártatlan a budapesti tőzsde, amely a dollárt, a svájci frankot és a nyu­gati valutákat ma úgy értékelte, mintha a korona árfolyama 46 és 47 között jött volna meg. Ezt az értékelést alátámasztotta a bécsi tőzsde, ahol szin­tén szilárd volt a magyar korona és a budapesti kifizetés, noha az osztrák korona zürichi árfolya­ma nem változott és csak a magyar korona esett vissza, így a magyar korona zürichi visszaesését valószínűleg a márka budapesti túlértékelése ma­gyarázza meg. A zürichi tőzsde elsősorban a ko­rona berlini jegyzéséhez igazodik és a korona ber­lini árfolyamát részben természetesen a márka budapesti értékelése szabja meg. Mikor a legkriti­kusabb volt a márka helyzete, mert a korona szi­lárd állása mellett napról-napra meredeken esett vissza, a budapesti tőzsde állandóan 10—20 pont­tal a paritás fölött vette fel a­ márkát, amelynek jövője iránt Budapesten mindig erős volt a biza­lom. Ma a tőzsdei forgalomban egészen 279-ig emelkedett a márka, noha a korona 45,5 centi­me-os és a márka 119 centime-os zürichi megnyi­tásának csak a 266-os jegyzés felelt volna meg. Te­kintettel az élénk arbitrázs-üzletre, amelyet a bu­dapesti nagybankok folytatnak Berlinnel, a már­kának 13 pontos túlértékelése lenyomta a korona berlini árfolyamát és ezt az alacsony kurzust vette alapul a bécsi tőzsde. A korona mai kritikus hely­zetében súlyos veszélyforrás a márkának inkább pszichológiai, mint gazdasági momentumoktól in­dokolt tartós túlértékelése Budapesten. Ha a márka holnap újból javít egy-két ponttal árfolya­mán és a korona 44 centime-al jön meg Zürichből, akkor nyilván újabb szilárdulás fog következni Budapesten a márka árfolyamában és ennek új­ból hátrányos következményei lehetnek a korona zürichi árfolyamának alakulására nézve. Pedig a helyzet az, hogy a márka alig néhány nap alatt 25 centime-ot vesztett árfolyamából és az ilyen meredek esést a dolog természeténél fogva szokta követni az árfolyam átmeneti megjavulása néhány ponttal, de nem valószínű, hogy a márka tartani tudná zürichi és new-yorki árfolyamát hosszabb ideig, mert még fönnállanak és éreztetik hatásukat ugyanazok a súlyos gazdasági tényezők, amelyek lenyomták egészen 119-ig a márka árfolyamát. A Cseh Ipari Bank bécsi fiókja önálló intézetté alakul. A Magyar Cseh Iparbank prágai testvérinté­­zete, a Cseh Iparbank bécsi fiókja Általános Ipar­­bank cég alatt önálló intézetté alakul át. A Budapesti Gőzmalom tőkeemelése. Az Első Budapesti Gőzmalmi R.-T. közgyűlése az osztalékot 1921-re részvényenként 100 koronában állapította meg, továbbá elhatározta az alaptőkének 20 millióról 28 millióra való felemelését. Minden 5 régi részvényre i. é. július 15-ig bezárólag a Kereskedelmi Banknál 2 új részvényt adnak 4300 koronáért. Nagy mérvben csökken a cseh import. Cseh­országban most jelent meg a január—áprilisi kül­kereskedelmi statisztika, melynek adatai szerint a köztársaság az 1922 január áprilisi időközben 2,8 millió mázsa árut exportált Magyarországba. Tavaly ugyanezen időközben Csehszlovákiából 3,5 millió mázsa árut importáltunk, vagyis a csökkenés hét­százezer mázsa. A prágai külkereskedelmi statisz­tika adatai szerint a köztársaság Magyarországból 1922 január—április között a tavalyi 884.000 mázsa helyett csak 787.000 mázsát vitt ki. . Csütörtök Aki következetesen mindennap használja az Odóit, az mai tudásunk szerint az elkép­zelhető legjobb, száj- és­ fogsígolást gyakorolja. •«ee»aeoc993es99«ceee*ee»e(i«Me«*« SCHÚlOIG 20 rm ülkN O DOIi

Next