Világ, 1922. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-01 / 198. szám
§ Sigplém&HIV. VILÁG VILÁGPOLITIKA A jóvátételi bizottság döntése megtörtént és ez a döntés jóval kedvezőbb Németországra nézve, amint azt várni lehetett volna. Belgium egymásután több kompromisszumjavaslatot dolgozott ki, és ezek közül az került elfogadásra, amely közvetlenül a legteljesebb tehermentesítést jelenti Németországra nézve. Meglepetés már az is, hogy a jóvátételi bizottság hivatalosan elismerte az angol álláspontot: a német hitelképesség teljes összeomlását befelé és kifelé. Hiszen Poincaré még legutóbb is rosszhiszeműséggel vádolta a német kormányt A jóvátételi bizottság határozata abból indul ki, hogy a márka visszaesése névértékének egy háromszázad részére új helyzetet teremt, de nem beszél arról, mintha a német kormány volna felelős a márka árfolyamának meredek zuhanásáért. Arany helyett kincstárjegyek A moratórium engedélyezése csak feltételes és arra az esetre szól, ha szeptember tizenötödikéig nemjönne létre megegyezés, de ez csak szólásforma, hiszen ilyen megegyezésben nyilván senki nem hisz. Az év végéig esedékes fizetések helyett Németország kincstárjegyeket fog kiállítani és ezeket Belgiumnak adja át, mert amúgy is Belgium kapná meg a német törlesztéseket. A váltók hat hónapra szólnak és a garanciákra nézve Belgiummal kell megegyeznie Németországnak. A megegyezés elmaradásának esetében a német birodalmi bank aranykészletének egy részével kell teljes összegükben garantálni a kincstárjegyeket. Politikailag ez csaknem teljesen megoldja a feszültséget, mert kikapcsolja a tárgyalásokból Franciaországot és Belgiumot állítja szembe a német kormánnyal. Igaz ugyan, hogy Belgium megtagadta szavazatát, az angolok által javasolt teljes moratóriumtól, de ez csak azért történt, mert a belga—francia szövetség következtében a bruxellesi kormány nem akarta cserbenhagyni Tomcarit. Most azonban Bruxelles feszélyezettsége megszűnt, mert Páristól teljesen függetlenül, járhat el, és így nem valószínű, hogy a belga kormány a zálogok tekintetében túlságtalán nehéz feltételeket szabna. A teljes revízió . Igen ,fontos körülmény a jövőre nézve az, hogy fe., német pénzügyek ellenőrzésének bizonyos fokú felszilítása mellett a jóvátételi bizottság kissé diplomatikus szövegezésben ugyan, de elismerte azt, hogy Németország hitelképességének helyreállítása a német külföldi adósságok összegének leszállításától függ, ift. német külföldi adósságok pedig mégis csak a jóvátételi terheket jelentik. A párisi döntés ugyan önként leszállítja a jóvátételi bizottság kompetenciáját akkor, amikor kijelenti, hogy a külföldi adósságok összegének leszállítása csak az érdekelt kormányok előzetes hozzájárulása mellett történhetnék meg, de a határozat a moratórium mellett mégis felveti ajóvátétel revíziójának kérdését- és így az enteiste a miszterelnökeinek novemberre összehívott bruxelleskonferenciája nem térhet ki a jóvátétel egész problémájának új mérlegelése elől. Pedig Londonban Poincaré még csak a rövid lejáratú moratórium feltételeivel akart foglalkozni, és a merev viszszautasítás álláspontjára helyezkedett az általános kivízió napirendretűzésével szemben. Poincaré jóváhagyásával A jóvátételi bizottság tagjainak félhivatalos ülése délután öt óráig tartott és itt jött létre a megegyezés a belga javaslatra nézve, miután Anglia magára maradt az 1922 december Sl-iki lejáratú teljes és féltetten moratórium javaslatával, mert Belgium ellene szavazott és Olaszország tartózkodott a szavazástól.A félhivatalos megegyezés után Dubois, a jóvátételi bizottság elnöke, Poincaréhoz sietett és csak a velefolytatott tanácskozás után nyitotta meg a jóvátételi bizottság hivatalos ülését. Eszerint a határozat kihirdetése Poincaré előzetes tudtával és jóváhagyásával történt meg. Benes miniszterelnök marad A prágai félhivatalos jellegű lapok ma azt az értesülést köztik, hogy a Sneifo-kormány megalakulása ismét elmarad, noha a cseh kormánytöbbség öt pártjának elnöki tanácsa a karlsbadi konferencián véglegesen megállapodott az új kormány összetételére nézve. Svehla már tavaly szeptemberben előterjesztette minisztereinek névsorát, és a legvégsőbb percben, egész váratlanul Benes került a kormány élére. Most újból és szintén egész váratlan,a dezignálásnál akadt meg Svehla kormányalakítása. Prágában egyelőre nem fűznek kommentárt a Svehlakormány tervének elejtéséhez ,vagy kitolásához, de valószínűleg az osztrák kérdés a magyarázata annak, ha Benes tovább isa kormány élén marad, noha éppen Benes volt az, aki mindig hangsúlyozta, hogy a cseh külpolitika irányítása egész embert kíván és ezért mindig ideiglenesnek mondotta miniszterelnökségét. Amíg az osztrák kérdés függőben van, a cseh politika nyilván nem akar lemondani Benes nagy nemzetközi presztízséről a kormány élén. Mivel a prágai lapok úgy értesülnek, hogy a Svehla-kombináció ideiglenes elejtése mellett is már most megtörténik a kabinet rekonstrukciója, ebből arra kell következtetni, hogy Benes miniszterelnökségének újabb meghosszabbítása nem lesz egészen rövidlejáratú. A marienbadi szerződés Benes tegnap este újból Marienbadba utazott és itt Pasics miniszterelnökkel végleg megszövegezte a csehr-jugoszláv szövetségi szerződés függőben maradt paragrafusait. Az aláírás ma délelőtt tíz órakor történt meg és a prágai lapok értesülése szerint legközelebb teljes szövegében publikálni fogják a szerződést, amely főleg két pontban tér el a régitől. Az egyik eltérés az, hogy a szövetség többé nem speciálisan Magyarország felé irányul és mér nem csupán Magyarországgal szemben kötelezi közös eljárásra a két kormányt, hanem közös diplomáciai és közös politikai eljárást szab meg minden európai kérdésben. A másik eltérés a szövetség érvényességének kitolása tíz esztendőre. Mindenesetre érdekes, hogy ez az alapszerződés még mindig csak Csehország és Jugoszlávia között jött létre, de nem terjed ki egyben Romániára, hanem Romániával újból külön megállapodásra lép a prágai és a belgrádi kormány. A kapocs tehát Csehország és Jugoszlávia között szorosabb és erősebb, mint amilyen Romániát fűzi a szövetséghez, noha Pasics és Benes marienbaci tárgyalásait nyomon követte a kisentente külügyminisztereinek prágai értekezlete, és itt Duca román külügyminiszter újból hangsúlyozta Románia teljes csatlakozását a kisentente-hoz. A kisentente magva ezek szerint tovább is a cseh—jugoszláv szövetségi szerződés marad, úgy, amint a régi hármasszövetség magva Németország és a monarchia szövetségi szerződése volt. Hiszen a hármasszövetség hosszú fennállása alatt nem jött létre egy olyan szerződés sem, amelyen mind a három szövetséges nagyhatalom aláírása szerepelt volna, hanem a német-osztrák-magyar szövetségi szerződés mellett minden alkalommal külön szövetségi szerződést kötött a berlini és a bécsi külügyminisztérium Rómával. Pasics egyébként Marienbadban megkezdte a tárgyalásokat Pilz prágai lengyel követtel a jugoszláv—lengyel szövetségre nézve is, és vállalta a közvetítést a Csehország és Lengyelország között felmerült vitás kérdésekben. Seypel politikája veszélyezteti Ausztria önállóságát Bécsből jelentik. A nemzetgyűlés külügyi bizottságának mai ülésén dr. Seypel szövetségi kancellár beszámolt prágai, berlini és veronai útjáról, megállapítván, hogy ezeknek az utazásoknak tájékoztató jellegük volt, hogy tisztázzák, miként gondolkoznak Ausztria szomszédai a helyzetről és a szükséges megoldásról. Mondhatom — jelentette ki a kancellár —, hogy ami engem illet, ezt a tisztázást megtettem. Prágában épp úgy, mint Berlinben és Veronában felvetettem azt a kérdést, váljon az osztrák akció a népszövetségnél sikerre való kilátással és elég gyorsan hajtható-e végre és a népszövetség segítőakciójának kudarca esetén milyen utak állnak majd nyitva Ausztria számára. Rámutattam egyúttal, hogy Ausztriát az összeomlás veszedelmétől csak úgy lehet megóvni, ha gazdaságilag egy vagy több szomszédos államhoz csatlakozik. A kancellár ezután ismertette a lényegükben már tudott eredményeket, amiket külföldi útján elért és azzal fejezte be beszédét, hogy Ausztria mindenfelé azt a tanácsot kapta, várja meg bizakodással ügyének a népszövetség előtt való tárgyalását, úgy hiszi, hogy politikai útjának első célját elérte. Remélni lehet, hogy Ausztria a népszövetség mostani ülésezésén más bánásmódra talál, mint a korábbiakon. A kormány ennélfogva követni fogja a minden illetékes és jóakaratú helyről kapott tanácsot s mindent elkövet, hogy az osztrák kérdést a népszövetség előtt végre a sürgetően szükséges megoldás elé vigyék. De ha —folytatta, a kancellár — a népszövetségnél sel boldogulunk, nem állunk itt tanács nélkül és a hatalmak tudják, hogy a lehetőség keretein belül, óvatosan, de határozottan magunk fogjuk megkeresni azt az utat, amelyen haladnunk kell. A kancellár beszédét hosszabb vita követte, amelyben valamennyi párt szónokai résztvettek. Dr. Bauer (szociáldemokrata) akövetkező indítványt terjesztette elő: A bizottság kijelenti, hogy a külpolitika legfőbb feladata, hogy a köztársaság önállóságát sértetlenül fenntartsa, mindaddig, míg a német-osztrák nép a maga önrendelkezési jogával szabad elhatározásából élni tud. Minthogy a szövetségi kancellár politikája ezt a célt veszélyezteti, a bizottság bizalmatlanságot szavaz a kancellárnak. Ezt az indítványt elvetették, ellenben elfogadták Miklós keresztényszocialista képviselő következő indítványát: A bizottság kijelenti, hogy a külpolitika legfőbb feladata, hogy, a köztársaság önállóságát sértetlenül fenntartsa, annál is inkább, mert az osztrák nép ténylegesen nem gyakorolhatja elidegeníthetetlen önrendelkezési jogát. A bizottság tudomásul veszi a szövetségi kancellár nyilatkozatait. Pántért Németország december 15-ig moratóriumot kapott a jóvátételi bizottságtól A jóvátételi bizottság Németország moratóriumkérelmére vonatkozólag egyhangúan a követekező határozatot hozta: A jóvátételi bizottság az 1922 július 12-iki új moratóriumkérésről határozva figyelembe veszi, hogy Németország befelé és kifelé minden hitelt elvesztett és a márka értékének háromszázadrészére esett. A jóvátételi bizottság kimondja: 1. A jóvátételi bizottság a Németország részéről előterjesztett kérvényről a határozathozatalt elhalasztja mindaddig, míg el nem készíti Németország pénzügyei gyökeres reformjának tervét, amely a következőiket tartja szem előtt: a) a költségvetés egyensúlya _ b) Németország külföldi adósságterheinek esetleges leszállítását — a jóvátételi bizottságba!» képviselt kormányok előzetes hozzájárulása esetén — oly mértékben, amennyi hitelének helyreállítására szükségesnek látszik; c) valutareformok; d) külső és belső kölcsönök felvétele, figyelembe véve a pénzügyi helyzet konszolidálását. , 2. Az előző pontban jelzett intézkedések előkészítésére és végrehajtására szükséges időt nyerendő, a jóvátételi bizottság az 1922. augusztus 15-én és szeptember 15-én esedékes készpénzfizetéssek kiegyenlítéséül, továbbá abban az esetben, ha a közbenső időben más megállapodás nem jön létre, az azokat követő 1922. október 15-ike és december 15-ike között esedékes készpénzfizetések kiegyenlítéséül elfogad arányban fizetendő hathónapi lejáratú német kincstári jegyeket, amelyek el vannak látva biztosítékokkal, amelyek tekintetében a német kormány és a belga kormányt i— amely utóbbi számára szolgálnak a készpénzfizetések — megegyeznek s ha ilyen megállapodás nem jön létre, aranynak külföldi banknál való letétbehelyezésével garantálnak. E bank megválasztásához Belgium hozzájárulása szükséges. . Musztafa Kemal a velencei konferencia ellen indított offenzívát 1 A londoni lapok nagyobbrészt kételkednek a témalisták kis-ázsiai offenzivájának komolyságában s rámutatnak, hogy a támadás körülményeiből következtetve, annak inkább politikai célja van, mintsemkatonai. Ezt a nézetet támogatja az a tény, hogyAnatóliában szeptemberben már a szokott esőzésedtől teljesen járhatatlanok az utak, október havában pedig már megkezdődik a ha'Az olasz sajtó az osztrák kérdésben általános visszavonulást kezdett. Olaszország állítólag egyelőre semmit sem tehet Ausztria érdekében a hitelnyújtáson kívül. Ma délután dr. Schüller osztályfőnök másodszor tartott megbeszélést Paratope pénzügyminiszterrel. Hir szerint ez a megbeszélés az utolsó volt. Az olasz minisztertanács ma jóváhagyta a ‘helyiTrailliós hitel folyósítását, amely az vazás. . . „ ^ ,/y, lía katonai célok elérésére törekedtek volna a témalisták, akkor jóval korábban indították volna meg akciójukat. így, valószínű, hogy Musztafa Kemal csupán az alkalmat akarta felhasználni arra, hogy, a tervezett velencei értekezlet célját semmibe véve, ismét kifejezést adjon Trácia és Kis-Ázsia birtokára irányuló igényeinek, eddigi hírek szerint nem egyszerre, hanem részletekben történik. Dr. Schüller osztályfőnök már beszélte meg Facha miniszterelnökkel az utolsói formalitásokat s szombaton elutazik. Politikai körökben a következőket mondják: Segíteni akarunk Ausztrián s meg akarjuk menteni az összeomlástól, döntést azonban nem hozhatunk, mi® az osztrák probléma a maga nemzetközi vonatkozásaiban végérvényesen ki nem tisztult Olaszország a teljes visszavonulás útján Főszerkesztő: PURJESZ LAJOS Felelős szerkesztő: Dr. FELEKY GÉZA Felelős kiadó: PAJOR MÁTYÁS igazgató. — Kiadótulajdonos: VILÁG SZESZVENTTÁRSASÁG Nyomatott a Globus Nyomdai Műsintézet R.-T. körforgógépein, Budapest VL, Aradi utca 8. — Igazgató: Bíró Miklós.