Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-08 / 54. szám
1923 március 8. VILÁG HÍREK — Előadás a Cobden-Szövetségben. A Cobden- Szövetség legközelebbi felolvasó-ülése március 9-én, pénteken este fél hét órakor lesz a Kereskedelmi és Iparkamara (V., Szemere utca 6.) dísztermében. Ez alkalommal Vágó József, a Pester Lloyd közgazdasági szerkesztője tart előadást Drágaság, infláció, kivitel címen. — A kormányzó a hercegprímásnál. A kormányzó tegnap, kedden délután, meglátogatta budai palotájában Csernoch János bibornok-hercegprímást, aki római útját közvetlenül megelőzően, rövid ideig a f óvárosban tartózkodott. — A Times a magyar jóvátételről. A Times a magyar jóvátételi kötelezettségről szóló cikksorozata befejező részében, valamint a cikkhez fűzött szerkesztői megjegyzésben azt a következtetést szögezi le, hogy Magyarország palában komoly bajokban szenved. Ezeket a bajokat főképpen fontos területrészek leszakítása és az általános gazdasági dezorganizáció idézte elő. A győztes szomszédok a trianoni szerződést a vae victis szellemében értelmezték. A területi kérdés rendezését mindamellett most nem lehet újból napirendre tűzni. Ha az elcsatolt lakosság, új urainak igazságos megítélése alapján, azzal a kéréssel fordul a nemzetek szövetségéhez, hogy csatolják vissza a régi fennhatóság alá, meg lehet vitatni az újabb területrendezést. Addig is az ententenak meg kell tennie mindent, amit csak lehet, hogy az utódállamokat rávegye arra, hogy engedékenyebb gazdasági politikát folytassanak. A jóvátételi bizottságnak viszont a reparticiókra való tekintettel nagylelkű magatartást kell tanúsítania. A német példa mutatja, hogy a jóvátételi követelések nagyobb részét el kell ejteni. Az angol alsóházban ma éjjel a külügyi államtitkár tagadó választ adott egy képviselőnek arra a kérdésére, hogy a kisentente tervezi-e a jóvátételi fizetések biztosítására a magyar terület egy részének megszállását. — Váradi Antalt holnap temetik. Váradi Antalt,a váratlanul elhunyt írót és színészpedagógust holnap, csütörtökön, délután négy órakor temetik a kerepesi temető halottasházából. Az elhunytat a ravatalnál a Kisfaludy-Társaság nevében Berzeviczy Albert, a Petőfi-Társaság részéről Pekár Gyula búcsúztatja, majd :"Hevesi Sándor a Nemzeti Színház nevében, Sebestyén Károly pedig a Színművészeti Akadémia tanári kara és növendékei nevében mond búcsúztatót. A gyászszertartás után az elhunytat a főváros által adományozott díszsírhelyen helyezik örök nyugalomra. Agyászháborult családhoz még mindig tömegesen érkeznek részvétiratok. Az elsők között volt a kormányzó meleghangú részvéttávirata s Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter levele. Ifj Wlassics Gyula báró az állami színházak részvétét tolmácsolta. Levélben fejezte ki részvétét a Színművészeti Akadémia igazgatósága'' álévében 'Tófi Imre, a kultuszminisztérium művészeti osztálya nevében Kertész K. Róbert miniszteri tanácsos. A Petőfi-Társaság külön gyászjelentésben tudatja alapító- és 47 év óta rendes tagjának hirtelen halálát és a temetésen teljes számmal vesz részt. — Pestis. Madridi lapok jelentése szerint Malagában mintegy húsz pestisesetet állapítottak meg. •— Többmilliós lopás a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetében. A Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének vezetősége már hoszszabb idő óta gyanakodott tolvajokra és most megállapította, hogy a szövetkezet hatalmas raktáraiból eddig még pontosan meg nem állapítható módon nagymennyiségű áru és élelmiszer tűnt el. Az eddigi házi vizsgálatok nem vezettek eredményre. A szövetkezet ma feljelentést tett a rendőrségen és Fehér detektív csoportja kezdte meg a nyomozást és megállapította, hogy a kár több millió koronára rak és az ügyből kifolyólag ma este több alkalmazottat, munkást állítottak elő a rendőrségre. Az előállítottakat a holnapi nap folyamán fogják részletesen kihallgatni a rendőrségen. — Az újabb lisztpanama. Megírtuk, hogy a rendőrség újabb lisztpanama ügyében folytat vizsgálatot, amelyet az Erzsébetfalván és Kispesten az ottani lisztbizottságoknál ellopott lisztjegyekkel követtek el. Ma délelőtt a bűnügyből kifolyólag őrizetbe vett tetteseket előzetes letartóztatásba helyezték. Névszerint: Kossutány Béla és Márky Béla hivatalnokokat, Krecsányi István, Immel Samu, Engel József raktárnokokat, Rosner Miksa, Weisz József kereskedőket, Orosz Géza, Földi Gyula kereskedősegédeket, Steiner Béláné, Atlasz Teréz és Stern Ilona háztartásbeli alkalmazottakat. A vizsgálat folyik. A fővárosi környéken a hatósági liszttel elkövetett üzérkedésekkel kapcsolatban illetékes helyről azt közük, hogy a napilapokban megjelent azok a közlemények, amelyek szerint a Budapest-környék közellátási bizottságától több vagyonra terjedő lisztjegyszelvényt loptak el és ezeket illetéktelenül beváltva, az államot több vagyon liszt erejéig megkárosították, a valóságnak nem felelnek meg. Ezekkel a hírekkel szemben a tényállás az, hogy 1923 február 20-án az emilítelt bizottság egyik alkalmazottja, Márky Béla, egy óvatlan pillanatban a bizottságnak a jegyszelvényelszámolással megbízott egyik alkalmazottjának íróasztaláról mindössze három borítékát, amelyben tizenhárom métermázsa kenyérlisztnek, négy métermázsa főzőlisztnek és négy brétermázsa tésztalisztnek megfelelő szelvény vall, ellopott, az ellopott jegyszelvényeket átadta Orosz Gézának, a kispesti közellátási osztály alkalmazottjának, akinek sikerült is a jegyszelvények egy részét beváltani és értékesíteni. Ezt megelőzőm csupán egy alkalommal tapasztalt a bizottság a lisztjegyszelvényeknél hiányt. — Zilahy Lajos regénye: Halálostavasz, Sty44 Mer, Most jelent meg, Kultúra, Teréz-körút JG ^ — Feleky Géza előadását a négy francia forravdalomról ma este pont 6 órakor tartja a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében, ter Kerecsényi Fejérpataky László. Utoljára azon a keserű napon láttam, amikor a déli lapok szomorú 11 szenzációja: Somogyi Béla meggyilkolása reszkettette meg a lelkeket (halála előtt hetekig egy barátom lakásán rejtegettem, s mégsem kerülhette el irtózatos sorsát), s egy félóra múlva ott állottam a fegyelmi vészbíróság előtt, amelynek egyik tagja Fejérpataky volt, aki talán még nálam is tisztábban láthatta, hogy mennyire hazug és hipokrita vádak azok, amelyeket ellenem emeltek, de amelyeket — hivatalosan — máig — sem ismerek... Most, hogy elment közülünk Fejérpataky, elhessegetem ezt az emléket (öreg, félénk beamter volt ez már akkor), hadd maradjon tisztán a kedves bon ’’ hommé és a komoly jelentőségű tudós képe az emlékezetemben.* Liptói, sárosi tótok voltak az elődei, akik már a 17. században erős és jellegzetes szlovák kultúrát él .tek : egyik elődje tót levelei 1620—30-ig megvannak a Nemzeti Múzeumban, ő maga gyakran, bizonyos , csendes öniróniával emlegette nagybátyját, kelecsényi Fejérpataky Gáspár törvényszéki ülnököt, aki az absszolutizmus első ütemére magyar nemesből visszavett lett Belopotochy Gáspárrá s megalapítója lett a Slovenská Maticá-nak, amelynek államellenes levéltárát utóbb a magyar kormány lefoglalta és a Fejér- pataky László vezetése alatt álló múzeumi levéltárban helyezte zár alá. A sorsnak vannak ilyen játékai. Fejérpataky Lászlót a mai nemzedék megszokta volt már csupán mint akadémikust, egyetemi tanárt, szigorú tudóst látni. Holott e külső rideg máz alatt , majdnem mindvégig jókedélyű, az operát úgy a szinfa- alak előtt, mint mögött ismerő, a viccek bizonyos fajtávját nagyon megértő, kedvesen csevegő és melegszívű ember rejtőzött, akinek fiatalsága és aggkora között a valami mélységes belső szakadás rejlik, amelynek okai talán nem is annyira önmagában keresendők, tikint inkább abban a korban, amely 1900 óta szinte rohamos léptekkel sietett a reakció útján a saját puszátulása felé. 11 Aki a 70-es évek végének elegáns tüzérhadnagyát, vagy a 80-as években az Ország-Világ élénk segéd- szerkesztőjét látta valamikor, bizony aligha ismerhetett volna rá az utóbbi évek elnehezült lelkű állam- titkárjára. Mert sokáig kísértették az elhunytat fiatal- korában az újságírás csábító szirénhangjai. A Füvárosi Lapok, a Reform, a Magyarország és a Nagyvilág, az Életképek, a Vasárnapi Újság, de sőt még a Pesti Napló is beletartoznak abba az ifjúkori bűnrajzstromba, amelyet a céhbeli tudósok rendszerint az orra , alá tartanak olyanoknak, akik az önmagáért való tu- ■ domány magasztos nagyképűsége helyett fontosabb- z nak tartják a thetománynak" 'az élettel való szünte-elen bensőséges kontaktusát. Ez volt Fejérpatakynak ? az a Starm und arangi-korszaka, amelyben a forradalmi légkör felé való csendes kacsintgatás beletaríozik minden igazi lelkét élő ifjú eszmevilágába; s ha talán bizonyos „jólneveltségi" gátlások vagy karriertekintetek nem is engedik szabadon felcsapongani, egy-egy Lamartine-fordítás, vagy a mártír Leövey Klára családja után való kutatás az őszinte pszichológiai bizonyíték e lelki állapot mellett. Mert Fejérpataky, fiatal korában, tényleg forradalmár volt. Ezt komoly tudományos munkássága is igazolja. Ugyanaz a lelki szintézis, amely Mommsent „ a reakció Bismarckjával szemben vivőit politikai harcában a tudományba is elkíséri s megalkottatja vele a történelmi kritikának zászlós műveit . Ugyanúgy az a hatás, amelyet a forradalmársága miatt jog erősen halálra ítélt Pulszky Ferencnek a Nemzeti Múzeum igazgatójává való kinevezése a magyar his- tóriai tudomány számára jelentett, komoly tudomá- nyos forradalom gyújtócsóvájának mondható. Pul- szky Ferenc kinevezéséig a magyar histórikusok mégis nagy átlagban még mindig az abszolutizmus lélek- tölő béklyói alatt állottak; nem tudták, meddig és mit szabad. De abban a percben, amikor maga a király fog kezet a forradalmárral, az ilyen — valljuk be , finoman — fátyolborítási tekintetek alól felszabadult s az az egész tudománykor, amely a múlt igazságok felderítésével foglalkozik. Ehhez hozzájárult még az ugyancsak forradalmár Andrássy Gyulával erős ütemeiben felbontakozó liberális korszellem, és adva van az a lélektani miliő, amely a reakció diktálta tekintetek félredobásával immár a puszta igazság kérésé- ősének vághat neki: kész az eszmei forradalom. Fejérpataky László teli tüdővel szívta ezt a fel- ■ frissült, új levegőt, s amit ebből a lelki determinált- ságából alkotott, nem egyéb az a magyar históriának , — természetesen aránylagosan kisebb — területén, mint a mommseni kritika a világtörténelem tanulmé-nyozása terén. Az első, de már elszánt és bátor lépés a históriai realizmus felé, amely úgy viszonylik , a történelmi materializmushoz, mint — mondjuk — St. Simon Proudhonhoz. , Az az erkölcsi bátorság, amellyel Fejérpataky, mint a heraldika és genealógia tanára, s igy a feudumnak egyik utolsó címerhordozója kifejlett, ami-kor egész sor kiváltságlevelet durva hamisitványképpen leplezett le, tett volt. Hiszen egyremásra kimujtatja a zalavári, tihanyi, zárai, garamszentbenedeki, tmadocsai apátságok adományait és kiváltságos jogait is tartalmazó okiratok hamis voltát. Kimutatja ugyan-ezt az ágostonrendi barátoknak a dürnkruti ütközetben tanúsított bátorságáról szóló adománylevélről is. Hamis adatokat tartalmazónak mutatja ki a zobolyi, 1 . pannonhalmi, osztrák szentkereszti, pécsváradi apát-jságok , a veszprémvölgyi apácák és az erdélyi egyház új adományleveleit. És valósággal destruktívnak kell e működését neveznünk — bár ezt a szót, érthető okokból, tudományos téren nem szeretem használni —, ha arra gondolunk, hogy az általa egy felvágott úton most már egy bátran haladtak követői is, főként a nagyváradi kanonok, Karácsonyi János, aki végül már az olyan alapvető dokumentumok valódiságát dönti meg, aminő például az úgynevezett Szilveszter-bulla, amelyen tudvalevőleg a magyar királyok apostoli előjoga épült volt fel. És végül, mint Fejérpataky élete munkájánakegyik főműve, nem maradhat említés nélkül a Magyarországi városok régi számadáskönyvei, az a munka, amely a közgazdaság történetét talán elsőül vitte bele a magyar oknyomozó történetírás fegyvertárába. * Ezzel a múlttal, mint bizonyságlevéllel, bátran léphetett Fejérpataky László 1918 november 2-ikán a Nemzeti Tanács elébe, hogy a maga hitelével megerősítve tegyen bizonyságot, az Akadémia és más tudományos testületek sorában, az ő intézetének, a Nemzeti Múzeumnak is az új koreszmék iránt való hűségéről. S a forradalmi kormány méltányolta Fejérpataky Lászlónak ezt a lépését, de főként méltányolta egész múltját, amikor az összes múzeumvezetők közül egyedül őt nevezte ki a külön az ő számára kreált főigazgatói állásba. Eddig a pontig Fejérpataky László tudományos világnézete egyetlen kongruens és egységes fejlődési vonalat mutat. És álljunk a históriai tudománynak bármely — jobb- vagy baloldalán —, mert hiszen az objektív história éppúgy a mesék világába tartozik, mint a relativitást nem ismerő igazság — Fejérpataky koporsójánál mindenki, aki az igazság kútfejeit keresi becsületes és szomjúhozó lélekkel, kénytelen az elismerésnek egy-egy melegfényű lángját felgyújtani . Fejérpataky alkotott, erős lépéssel továbbvitte a magyar tudományosságot és halála megrendíti még azokat is, akiket talán a közélet nehéz viszonyai az elhunyttal szembesodortak. Sapka Géza: * Fejérpataky László temetése pénteken, március 9-én lesz a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokából délután 3 órakor. Az egyházi szertartást Székely István prelátus-kanonok, a Szent István Akadémia másodelnöke fogja végezni. A halottról beszédben megemlékeznek : a Magyar Tudományos Akadémia és a Történelmi Társulat, valamint más tudományos társulatok nevében Csánki Dezső helyettes államtitkár, a Pázmány Péter Tudományegyetem részéről Siegescu József dékán, a Magyar Nemzeti Múzeum nevében Horváth Géza igazgató, a Széchenyi Könyvtár és a volt növendékek nevében Hómon Bálint igazgató, míg a mostani növendékek részéről Picidéi Ambrus bölcsészethallgató. A székesfőváros által felajánlott díszsírnál az Eötvös-Kollégium énekkara fog énekelni. A rekviemet az egyetemi templomban szombaton, 10-én délelőtt 11 órakor Wolkenberg Alajos egyetemi tanár, pápai protonotarius fogja celebrálni. A kormányzó kabinetirodájából a Nemzeti Múzeumhoz az alábbi részzvéttávirat érkezett: A Kormányzó úz ő Főméltósága megilletődéssel értesült Fejérpataky László h. államtitkárnak, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának és évek hosszú során át eredményes tevékenységével kiváló érdemeket szerzett vezetőjének elhunytáról és megbízni méltóztatott, hogy a Nemzeti Múzeumnak e nagy veszteség alkalmából részvétét tolmácsoljam. Bartha, a kabinetiroda főnöke, Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter ma reggel megjelent a Nemzeti Múzeum épületében, hogy ott Fejérpataky László dr. helyettes államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának elhunyta alkalmából részvétét személyesen fejezze ki. — Kinevezés: A földmivelésügyi miniszter dr. báró Wlassics Tibor min. osztálytanácsost, a Balatoni Társaság elnökét, a balatoni kultusz fejlesztésének egységes irányítására kinevezett kormánybiztos mellé tanácsadó testületként szervezett véleményező bizottság tagjává nevezte ki. A Wiener Commerzial Bank igazgatóinak ügye a vádtanács előtt. Dr. Dolovcsiák soros ügyész Lukács Nándor és Báron Brúnó bankigazgatók tegnap kimondott szabadlábra helyezése ellen felfolyamodást jelentett be. A vádtanács holnap dönt ebben a kérdésben és a döntésig Lukács és Báron fogva maradnak. Az éjszaka az ügyben újabb fordulat állott be. Ismeretes, hogy Barta Gyula dr. rendőrtanácsos a bank budapesti intézetének vezérigazgatóját, Sebestyén Richárdot detektívek őrizete mellett engedte szabadon. A könyvszakértők munkájának befejezése után döntöttek volna szabadonbocsátása vagy letartóztatására vonatkozólag. Napokkal ezelőtt a bécsi főintézet megbízásából Nákó Sándor gróf elnökigazgató Budapestre érkezett, hogy Sebestyén vezérigazgatóval és a többi gyanúsított igazgatóval tárgyalásokat kezdjen békés megegyezés létrehozása céljából. Sebestyén védői kijelentették, hogy csak abban az esetben tárgyalnak, ha a rendőri felügyelet alól feloldják a vezérigazgatót. Nákó Sándor gróf ma délelőtt megjelent a főkapitányságon és a nyomozó rendőrtanácsost maga kérte meg, hogy a békés megegyezés létrehozása érdekében Sebestyén Richárd mellől rendeljék el a detektíveket. A rendőrségen eleget tettek Nákó Sándor gróf kérésének és a gyanúsított vezérigazgatót ma délután feloldották a rendőri felügyelet alól. — Vőlegény! kelengyék Várady Bélánál, Váciutca 16 és Türr István utca 9. — Halálozás. Özv. Biberauer Tivadarné szül. Posposch Mária 81 éves korában tegnap meghalt. Az elhunyt matrónának néhai férje a régi Budapestnek kiváló polgára volt, egyik alapítója és főgondnoka a pesti német ref. leányegyháznak és a városligeti Bethesdának, megindítója a Magyar Abstinens Kékkereszt Egyleteknek és számos protestáns hitbuzgalmi munkának. Fiai, Biberauer Richárd és Biberauer Tivadar ref. lelkészek és nagyszámú rokonság gyászolják. Temetése ma délután igen nagy részvéttel ment végbe a farkasréti temetőben. — Czinner-szalámi minden jobb csemegekereskedésben kapható. . — Fáradtság és kimerültség kizárják a jóérzést, a csésze Ovomaltins ital erősíti. Csütörtök"