Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-24 / 68. szám
Statárium a főváros világítási bizottsága mai ülésén a gázgyár előterjesztése alapján megszavazta a gáz árának és a villamosművek előterjesztése alapján a villamos áram árának felemelését A gáz ára 25 koronáról 10 koronára emelkedett a világítási bizottság mai határozata által, és ez a határozat már a mai nappal érvénybe lépett Aki gázlámpa mellett olvasta az estilapokban a világítási bizottság határozatát, az már 60 százalékkal drágább gázláng fényénél olvasta az estilapot... „A gyanúsítottat letartóztattam, kihallgattam, az ügyet kinyomoztam, az ítéletet meghoztam, az ítéletet végrehajtottam, a holttestet eltemettem*1: * így tett jelentést a keserű anekdota szerint az egyszeri őrmester a háború alatt, a statáriális eljárás alkalmazásáról. A világítási bizottság gyorsan meghozott és gyorsan végrehajtott határozata kissé emlékeztet az ilyen statáriális eljárásra, de azért Zürich felé tekintve nem lehet kétségbevonni, hogy ennek így kellett történnie. Csak éppen az a kérdés, szükségszerű-e egé-szen az ,ami ott történik. A háború előtt a magyar szélszükséglet 66 százalékát fedezte a belföldi termelés, míg a múlt évben a belföldön termelt szén látta el a szükségletnek csaknem 10 százalékát Részben racionálisabb lett, részben a magas árak nyomása alatt visszaesett a szénfogyasztás, míg a bányák tartani tudták a termelés színvonalát, és így csökkent a behozatali szükséglet Most újból néhány árnyalattal javult a helyzet hiszen a jóvátételi bizottság a hibás statisztikai adatok kiigazítása után napi 120 tonnával csökkentette a pécsi szénbányákra kivetett szénszállítási kötelezettséget. Napi 120 tonna havi 36.000 métermázsa és ez nem nagy tétel ugyan, de azért jelent valamit ha a pécsi szén jó kvalitását is számbavesszük, és számbavesszük azt, hogy Béke-Magyarország szénszükséglete sem volt nagyobb 150 millió métermázsánál. Az osztrák széntermelés a szükségletnek alig 35, nem pedig 90 százalékát fedezi. Ausztriában 22 kiló az odahaza termelt búza fejkvótája, Magyarországon 250 kilóról eléggé indokolatlan módon visszaesett 150 kilóra, de még mindig hétszer akkora, mint Ausztriában. Az ilyen fővonalak mellett alig jönnek számba a részletkérdések, és ezért nem volt szükségszert az, hogy a magyar korona bécsi árfolyama visszaessék 52 osztrák koronáról 11 osztrák koronára. Ha pedig ez nem történik meg, akkor a világítási bizottság ma nem kénytelen statáriálisan felemelni a gáz árát 10 százalékkal, és életbeléptet az áremelést, mielőtt még a fogyasztóközönség tudomást szerezhetett volna róla volna az angol liberalizmus két volt miniszterelnökének találkozása, hanem nagy angol politikai esemény is, mert ez a találkozás az angol liberalizmus újabb hatalomra jutásának útját egyengetné. De az egyesülés elmarad, alighanem inkább Asquith, mint Lloyd George hibájából. Lloyd George a háború alatt hátulról,orozva döfte le Asquith-et, azért, hogy helyére üljön, ezt nem lehet tagadni, és nem lehet tagadni azt sem, hogy az 1918 végén megejtett választásokon elég lovagiatlanul kiszorította elődét az alsóházból is. Ez súlyos személyes sérelme Asquith-nek, és a személyes sérelem mellett Asquith nem esnék távol az igazságtól, ha azzal vádolná Lloyd George-ot, hogy az angol értelmiségi osztály előtt nagyon diszkreditálta az egész liberális pártot. Viszont az alsóház pártjainak arányáról a választók széles tömegei döntenek, nem az intellektuális réteg kis csoportjai, és a széles tömegek előtt senki nem tehet annyit a liberális párt rehabilitálásáért, mint Lloyd George, ha Lloyd George-ot rehabilitálja a pártnak az a része, amely hű maradt elveihez, hagyományaihoz, törekvései-hez. Asquith tehát jogosan mondhatná, hogy áldozatot hoz, amikor újból kezet fog Lloyd George-zsal, de az ilyen áldozathozatal a pollitikában kötelesség, mert az egyetlen módja és eszköze a célok elérésének. Asquith-nek nincsenek többé egyéni ambíciói, és talán ezért nincsen többé elég elaszticitása az áldozatok hozatalára. Pedig a legutóbb tanúsított merevség Asquith hibáinak, és nem Asquith érdemeinek számát szaporítja. Liberális egység Nem rólunk van szó. Ezúttal Angliáról szól az ének... Egy londoni távirat azt jelenti, hogy zátonyra futottak azok a tárgyalások, ame- lyek Asquith liberális pártjának és Lloyd George liberális pártjának egyesítésére tere-kedtek. Tehát a kétfelé hasadt liberális front összeforrasztása nem sikerült, és a konzervatív pártnak tovább is csak egy erős ellenfele lesz az angol alsóházban , a Labour Párig. A két liberális csoport nagyon erősen emlékszik arra az öt évre, amely elválasztja őket, és már csak nagyon halványan emlékszik vissza azokra az évekre, amelyek alatt vállvetve harcoltak a két párt vezérei. Asquith és Lloyd George néhányszor keményen, élesen mérték össze a pengét, de az ilyen mérkőzések előtt együtt vívták meg a nagy harcot Anglia demokratizálásáért. Lloyd George az Asquithkormány pénzügyminisztere gyanánt terjesztette be híres reform-költségvetését, ezekkel a szavakkal: Háborús költségvetést teszek le az alsóház elé, mert ez a budget hadüzenet a nyomornak és a nélkülözésnek... Azóta más háborús budget-ket terjesztett be Lloyd George. Ez igaz, de igaz az is, hogy a háborút Asquith kezdte és Lloyd George csak folytatta a háború alatt, a háború óta sokat vétkezett a két liberális vezér: Asquith energiátlanságával és határozatlanságával, Lloyd George pedig a nagy külpolitikai problémák túlságosan könynyed kezelésével. Viszont Asquith ma azt szeretné, ha Anglia venné át a vezetést Európa újjáépítésének nagy munkájánál, és erről a kötelességről senki más nem tudja meggyőzni az angol közvéleményt, mint Lloyd George. A két liberális vezérnek nagy szüksége van egymásra, mert Asquith erkölcsi súlyával bizonyítani tudná Lloyd George európai politikájának gyakran kétségbevont jóhiszeműségét, viszont Lloyd George szónoki ereje megsokszorozná Asquith törekvéseinek hatóerejét a széles tömegekre. A két liberális vezér szövetsége nagy európai esemény lett volna. Egy amerikai élclap a minap lerajzolt egy fűszerkereskedést, és a pult mögött a kereskedősegéd fehér kötényében Hughes külügyi államtitkár áll. A kereskedősegéd éppen válaszol a vevőnek: „Külpolitika? Sajnos, külpolitikát a mi cégünk nem tart raktáron ...“ Az irónia éles és talál, mert Amerikának két esztendeje csakugyan nincs határozott külpolitikája, és alig van határozatlan külpolitikája... Bonar Law külpolitikája viszont közeli rokonságot tart Hughes külpolitikájával. Lloyd George és Asquith együtt tudnának irányt diktálni az angol külpolitika elé, míg így egymás ellen harcolva őrlik fel energiájukat, nem csupán nagy európai esemény lett A porosz országgyűlés ma tárgyalta a kormánynak azokat az intézkedéseit, amelyeket az úgynevezett önvédelmi szervezetek ellen tett. A kormány ugyanis erélyes intézkedéseket tett azokkal a német politikai alakulatokkal és szervezetekkel szemben, amelyek politikai céljaik érdekében veszélyeztették a birodalom egységét éppen akkor, amikor a Ruhr-vidék megszállás alatt van. Severing belügyminiszter mindenekelőtt azt a reményét fejezte ki, hogy a parlamenti tárgyalás előmozdítja azt a célt, hogy a ruhr- vidéki harcosokat meggyőzze arról, hogy az ország józanul gondolkodó elemei mögöttük állanak és szívvel-lélekkel azok ellen fordulj nak, akik a védelmi harcot veszélyeztetik. Az ország rendjének megbontod — mondotta Severing — üldözni leéli, bármily köpenyt viseljenek is. Ha nem üldöztük volna őket, ma már megvolna a polgárháború. Rathenau meggyilkolása után a feloszlatási kísérletek ellenére is megmaradtak olyan szervezetek és alakulatok, amelyek katonai és rendőri jogo ,kat arrogáltak maguknak. Erélyes intézkedésekre volt szükség, hogy a bizonyos önvédelmi szervezeteket borító titokzatos félhomály eloszoljon. A porosz kormány az önvédelmi szervezetek működését kivétel nélkül megtiltotta. A szervezeteket feloszlatták és arról is gondoskodtak, hogy a bűnösöket büntetőjogi felelősségre vonják, mert ezeknek az alakulatoknak a gazdasági és politikai terror volt a céljuk. A Rossbach-puccsnál, — folytatta a miniszter — a szocialista miniszterek eltávolításáról volt szó, ami Rossbach leveleiből is kitűnik. A Rossbach-szervezet az utóbbi napokban megkísérelte, hogy valamennyi úgynevezett nemzeti szövetséget helyi kartellekbe tömörítse. Örömmel kell megállapítani, hogy a birodalmi védőrség vidéki parancsnoksága és a birodalmi őrség központja egyenesen megtagadták a Rossbachhal való összeköttetést. A múlt szombaton nemcsak Potsdamból, hanem az egész birodalomból összegyűlt tisztek résztvettek egy értekezleten, amelyen Rossbach elnökölt. A birodalmi hadügyminiszter egyetért a szónokkal, hogy ezeknek a tiszteknek a birodalmi védőrségben nincs helyük. Néhány hét óta benső szervi kapcsolat áll fenn egyrészt Hennig, Müller-Graefe és Rossbach, s másrészt Hittler és Ludendorff között. Ludendorffnak az Erhardt-szervezettel folytatott tárgyalásai meghiúsultak. Rossbach a szombaton összegyűlt birodalmi védőrségi tiszteknek kijelentette, hogy a porosz belügyminiszter március 31-én feloszlatja az önvédelmi szervezeteket, amit azonban a nagynémet szabadságpárt nem fog eltűrni. Puccsra került volna a sor, amelynél a birodalmi védőrség nem tanúsíthatott volna semleges magatartást. A miniszter ezúttal nem bocsátkozik a dolog katonai és büntetőügyi részének fejtegetésébe. Severing miniszter végül kijelentette, hogy mindenütt, még a vidéken is, ahol ezeknek a szervezeteknek talajuk van, minden politikai hatalmi eszközzel fel fog ellenük lépni. Hogy ez a politikai látvány örvendetes lesz-e vagy sem, nem jöhet tekintetbe. Az utóbbi napok idegessége ismét el fog múlni és rem ,ntéri, hogy azok eltávolításával- akik a hazaárulást elkövették visszatér annak lehetősége, hogy a következő hónapok nehézsé- geit megálljuk. Mindenki bizonyos lehet felőle, hogy a porosz rendőrség elég erős lesz a rend és a nyugalom fentartására. A Wolff-iroda a porosz belügyminiszter beszédéről szóló fenti tudósításhoz a következő megjegyzést fűzi : Hivatalos porosz helyen kijelentik Severing beszédéről, hogy az az óvatosság, amellyel a miniszter mellőzte azt, hogy a nagynémet szabadságpárt részé- ről tervezett puccs részleteit a parlament elé terjessze, arra vezetendő vissza, hogy fontos , intézkedések vannak még folyamatban és a birodalmi főügyész részéről megindított nyomozásokat sem szabad befolyásolni. EZIBW ■sirs A porosz kormány nem ér puccsokat Vihar a francia kamarában a Ruhr-megszálls miatt A ruhr-vidéki probléma megoldása most már erősen foglalkoztatja az angol politikai köröket A munkáspárt napok óta ankétezik ebben a kérdésben és terveikről Ramsay Macdonald a következőket mondotta : " A munkások azt akarják, hogy Anglia a többi népekkel együtt foglalkozzék az igazság és szabadság kérdéseivel. A francia kormány olyan helyzetet provokált, amelyből önérzete nem igen engedi kilábolni. Az angol alsóházi ellenzék nagy feladatának tartja, hogy a megoldás elé ezen a ponton háramló nehézségek megszüntetését előmozdítsa. Ma a nemzeti liberálisok is üléseztek Lloyd George elnökletével, s elhatározták, hogy a Ruhr-vidék megszállásának kérdését jövő héten az alsóházban szóvá teszik. Lloyd George ez alkalommal nagy beszédet szándékozik mondani, néhány javaslatot tesz, amelyek Speux tábornok tervezetére támaszkodnak. Speux ugyanis a Times-hez intézett levélben a demilitarizálás mellett foglalt állást, amely néhány vasútra szorítkoznék. Az egész demilitarizált zóna azután a népszövetség felügyelete alá volna helyezhető. Amerika érdeklődése a Ruhr-kérdésben szintén növekedik. Newyorki jelentés szerint Borah szenátor Európába utazott a hágai nemzetközi bíróság tanulmányozására, de Berlinben tudni vélik, hogy az amerikai politikus európai útjának más és jelentősebb politikai céljai vannak. A francia kamarában, ahol az ideiglenes költségvetést tárgyalták, Bracke szocialista képviselő azt követelte, hogy a Ruhr-megszállás költségeit még a húsvéti.szünet előtt tárgyalják. Poincaré miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy a pénzügyi bizottság most foglalkozik ezzel a kérdéssel és a kamarának a bizottsági jelentés tárgyalásánál alkalma lesz a ruhr-vidéki megszállás pénzügyi részével foglalkozni. Berthon kommunista képviselő a miniszter válaszát kétértelműnek mondotta, mire Poincaré kijelentette, hogy hajjlandó részletesebben is nyilatkozni. Hogy ezt eddig nem tette — mondotta — annak a körülménynek tulajdonítandó, hogy attól tartott, elővigyázatlan szavak fognak kijelentéseihez fűződni. A szélsőbaloldal hevesen tiltakozott a miniszterelnök nyilatkozata ellen, mire Poincaré folytatta beszédét és hangsúlyozta, hogy egyes kommunistáknak cikkeikért és beszédeikért a bíróság előtt kell majd számolniok. Nagy zaj és kavarodás támadt erre, miköziben jobbfelől azt kiáltozták, hogy a Ház baloldalán Németország ügynökei ülnek. A lárma végül akkora lett, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni, majd az ülés újból való megnyitása után azt indítványozta, hogy a Ház fejezze ki rosszulását Berthon képviselővel szemben. A zajos jelenetek erre csak folytatódtak, úgy hogy az elnök ismét felfüggesztette az ülést. Három órakor nyitották meg ismét az ülést, amikor Poincaré miniszterelnököt a terembe léptekor a képviselők megéljenezték. Berthon képviselő kijelentette, hogy nagyon sajnálná, ha a miniszterelnök részéről neki tulajdonított szavakat mondta volna. A miniszterelnököt nem akarta megsérteni. Perez elnök erre megállapította, hogy Berthon sértő szavait formálisan visszavonta és ezzelaz incidens elintéződött. A kamara ezután folytatta az ideiglenes költségvetés elhalasztásáról szóló indítvány tárgyalását. Duisburgban egy francia őr agyonlőtt egy hatgyermekes munkást — A francia semmitőszék Thyssen Frigyes és társai perében elutasította a fellebbezéseket és megerősítette a maiiszi katonai törvényszék ítéletét. — A belgák ma elrendelték Oberhausen megszállását. — ‘ Cuno német kancellár ma Stuttgartba érkezett. ARA I@K@IA nriiniiiiwini'i»imi rin innririMm—mam—— A Világ Magyarország megújhodását a demokráciától és a fokozott műveltségtől várja. Nem veszi hiába ajkéra a haza nevét, de a hazát szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a tiszta meggyőződés: megtörhetik, de meg nem hajnthatják. A Világ tiszteli mások meggyőződését, de hadat üzen az elvek mög a rejtőző kalandorságnak és ihletnek. A Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Pajzsa a gyengéknek, védelmezője az elnyomottaknak ; kardja a szebb, jobb és tisztább magyar élet gondolatának. A Világ e polgári jogok harcosa. Tiszteli a tudomány, a művészet és a gondolat szabadságát. Oltalmazza a gyengéket, az elnyomottakat, az üldözötteket. Vétót kiáll az igazságtalanságnak, a gyűlöletnek és a bosszúnak. Védelmezi a munkát, mely a békétlenség levegőjében elsorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekezetek egyetértését. Tanítja az egyén áldozatkészségét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politikai és gazdaságiéletben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét. XIV. EVFOLKUl ♦ BUDAPEST, SZOHRAV 19SS MÁRCIUS 34 ♦ IS-IM SZÁM Mesvéleté s nagyhét küszöbén vagyónk. Itt jár már közöttünk a keresztrefeszítés mazfrikánának és a feltámadás glóriájának emléke, és itt van a tavasz is, meleg napsütésével, enyhe, szelíd szellőjével. Csak a lelkek békéjét és a gondok lepihenését nem hozta meg sem a nagyhét közeledése, sem pedig a tavaszi napsütés. A politikában felhangzott a statárium kemény, acélpengésű szava, a gazdasági életet pedig a bizonytalanság sötét hullámain táncoltatja a zürichi vihar. Politika, gazdasági élet : ezek elvont fogalmak voltak néhány év előtt még annak, aki beérte a horatiusi arany középszerrel és a nyugalmat kereste az életben. Most azonban nincsen többé határvonal, amely elválasztaná az egyes emberek egyéni életét akár a politikától, akár a gazdasági földrengésektől Nincsenek többé csendes szigetek és nincsenek többé széltől védett, nyugalmas barlangok. " A zürichi óramutató ketyegése és a politika dobpergése nappal elkísér mindenkit útján, éjszaka fölzavar mindenkit álmából. Hideg, nyirkos gondok palástját veti ennek; az országnak minden lakójára a korona értékcsökkenése, a politikában pedig mindig újból visszatérnek olyan „kombinációk**, amelyeknek lidércnyomása fényes délben, sem engedi szabadon lélegzeni a mellet Post equitem sédét atra cura, most mindannyian: olyan lovasok vagyunk, akik másodmagunkkal ülünk a nyeregben , hátunk mögött a sötét gonddal. A tavasz szelíd, lágy keze erőtlen és tehetetlen, hiába szórja elénk minden kincsét, minden szépségét, nem tudja meghozni azt a nagy föllélegzést, amely kitágítja a mellkast és friss erőt ad, új lendületet a termékeny munkához. Hiába süt a nap, hiába kék az ég, hiába melegedett át a levegő, ez a tavasz még nem hozta meg a fölzavart lelkek nyugvásra térését, a fölajzott idegek feszültségének enyhülését, a kedvet, a hitet, az erőt, amelynek ma legkevésbé volna szabad lankadnia és mégis megtört mindenkiben. Tavasz van, a hitellenség tavasza, tavasz van, a reménytelen és csüggedt őszi délutánok hangulatának tavasza, tavasz van és a tehetetlenség ólomsúlya köti le a kezeket , tavasz van, de a tavaszi napsütés nem frissít, nem éleszt, nem ad erőt másnak, csak a gyűlöletnek, annak a gyűlöletnek, amelynek nincs fogékonysága sem a nagyhét tanítása, sem a tavaszi napsugár, a tavaszi szellő szelíd símogatása iránt. símogatása Szünetre megy most a nemzetgyűlés, de nem szünetelnek azok az aggodalmak és azok a problémák, amelyeknek óvatos megkerülését jobbnak tartotta a nemzetgyűlés, mert nyílt föltárásukat Csak a nemzetgyűlésnek lesz húsvéti szünete és nem a politikai gondoknak, a politikai válsághullámoknak , és húsvéti szünete lesz a tőzsdének, húsvéti szünetjük lesz a bankoknak, de ez a húsvéti szüret a zürichi aggodalmak, a Zürich felől reánkszakadt bajok jegyében fog eltelni. Húsvéti szünete lesz az egyetemnek, de az egyetemnek volt már néhány szünetnapja húsvét előtt is és talán ezeknek a szünetnapoknak hullámai fognak majd tovább gyűrűzni az ünnepi vakáció alatt. Gonosz tavaszt hozott az idei esztendő, gonosz tavaszt, amely megbénít minden energiát, kivéve a gyűlölködés energiáját, akkor, amikor szükség volna minden energiára, kivéve a gyűlölködés energiáját. Egyre növekszik az ár, építeni kellene a gátat, de csüggedten, erőtlenül nyugszanak a karok, kivéve néhányat, amely a gyűlölet lefelé fordított vesszőfáklyájával próbálja felgyújtani azt, amit még nem öntöttek el a hullámok. Gonosz tavasz ez és a nagyhét közeledése sem tudja elriasztani a gonosz varázst Kék az ég, melegen süt a nap, még néhány nap és elhallgatnak a harangok, majd pedig diadalmas zúgással töltik be újból a levegőt, de hiába minden... A tavaszi nap csatát vesztett a nyirkos, sötét ősszel szemben és a nyirkos, sötét őszben nem világít más, mint kísérteties sárgás-zöld fényével a gyűlölködés lefelé fordított fáklyája. Még néhány nap és megszólal a föltámadás harangszava, de mintha még nagyon-nagyon távol volnánk attól a naptól, amikor a föltámadás nagy művének szolgálatában összefognak az erők. Fölfokozódnak az energiák, dacolnak mindennel, ami ellenük szövetkezett és egy ország új életre keltésével ismétlik meg a húsvéti csodát. Sziklákat gördítettek Magyarország megtépett, véres testére és a sziklákra még újabb sziklákat próbál gördíteni a gyűlölködés ma, amikor itt volna a legfőbb ideje annak, hogy kilépjen sziklasírjából egy nép, és két karja munkájával, erős hittel, az egység és az egyetértés erejével szerezze meg magának a föltámadás nagy óráját.